Családi Kör, 2010. április-június (21. évfolyam, 13-25. szám)

2010-06-24 / 25. szám

útközben elvetélt, és orvosi ellátás híján a szlo­véniai Ptujban belehalt a vérveszteségbe. Más változat szerint Graz felé haladva kocsi­ja az útszéli árokba borult, s a várandós Claudia olyan sérüléseket szenvedett, hogy nyolc nap múlva, 1841. október 1-jén elhunyt. Egy har­madik verzió szerint a hercegné egy nagyobb szabású lovasroham gyakorlatán volt jelen né­zőként, ahol lova megbokrosodott, levetette, és a vágtató katonalovak megtiporták. Halálos ágyán megígértette férjével, hogy ősei sírboltjában, Erdőszentgyörgyön temetik el. Közel másfél hónapig tartott míg a mind­össze 29 évesen elhunyt grófnő földi marad­ványait hazaszállították, hogy szülőfalujában helyezzék végső nyugalomra. Az út során a mé­lyen gyászoló férj mindvégig személyesen ve­zette a gyászfogatot, sem a kocsisoknak, sem tisztjeinek nem volt hajlandó átadni a gyep­lőt. „Ő engem kért meg, hogy vigyem haza"­­egyre csak ezt hajtogatta. Rhédey Claudiának A mindössze hat évig tartó házasságban három gyermek született. Claudine Henriette (1836-1894), Hohenstein grófnője sohasem ment férj­hez. Amalie Josephine (1838— 1893), Hohenstein grófnője, 1863-ban Paul von Hügel oszt­rák grófhoz ment feleségül. A középsőnek született fiúutód, Franz (1837-1900) édesapjához hasonlóan az osztrák hadseregben futott be karriert. Unokabátyja, I. Vilmos württembergi király 1863-ban a kedvé­ért feltámasztotta az ősi Teck hercege titulust, és neki adományozta, így már nem lehetett formai akadálya annak, hogy 1866-ban feleségül vehesse a nála négy évvel idősebb Mary Adelaide cambridge-i herceg­nőt, Viktória királynő elsőfo­kú unokahúgát. Ezt követően a brit hadseregben futott be ka­tonai karriert, ahol a vezérőrna­gyi rangig vitte. A házasságban négy gyer­mek született: először egy lány, majd három fiú. A lányt Victoria Marynek (1867-1953) hívták, és V. György oldalán 1910-ben ő lett Nagy-Britannia és Íror­szág Egyesült Királyság király­néja és India császárnéja. Az ő idősebb fiuk volt ViII. Eduárd király (1894-1972), aki 325 nap uralkodást követő­en szerelme kedvéért, egy kétszeresen elvált amerikai asszonyért lemondott a trónról. így került 1936-ban a Brit Birodalom élére Clau­dia grófnő másik dédunokája, VI. György király (1895-1952), a jelenlegi uralkodónő, II. Erzsé­bet (1926) édesapja. II. Erzsébet királynő és Károly trónörökös is büszke magyar származására Antall József, miniszterelnöksége idején, személyes ajándékként Brit és magyar dinasz­tiai kapcsolatok albumot ajándékozott a Ma­gyarországra látogató Erzsébet királynőnek, melyben az egykori történész-kormányfő Nagyrédét jelölte meg Rhédey Claudia család­jának ősi fészkeként. Emellett a magas ran­gú vendég tiszteletére kiállítást is rendeztek a Várban II. Erzsébet királynő magyar ősei cím­mel, ahol többek között a magyar grófnő cso­dálatos kivitelezésű, díszmagyar báli ruháját is kiállították. AZ UNOKÁJA, MARY BRIT KIRÁLYNÉ ÁLTAL FELÁLLÍTOTT EMLÉKTÁBLA Az angol trón jelenlegi örököse, a 62 éves Károly walesi herceg a '90-es évek végén járt először Erdélyben. Ezt a látogatását azóta többször megismételte. 2006- ban például titokban tartott magánlátogatáson járt a há­romszéki Miklósváron, majd 2008-ban már hivatalosan is ugyanide ismét visszajött. Ek­kor a következőt mondta:„Arra a következtetésre jutottam, hogy Erdély a véremben van." Ekkor mondta a következőket is:„Nincs Európában ehhez ha­sonló táj, ezért kérem, ne ve­szítsék el azt." 2010. március 17-én a brit trónörökös magyar gyökereiről is beszélt a hercegi pár tiszte­letére rendezett díszvacsorán. „Különleges kapcsolat fűz Ma­gyarországhoz, hiszen egy­ har­­mincketted részben magam is büszkén magyarnak vallhatom magam szép­anyám, Rhédey grófnő révén"- mondta a wale­si herceg. Dr.CELLER Tibor Források: V. Vityi Zoltán: Őfelsége II. Erzsébet angol királynő ma­gyarországi ősei, A Zürichi Magyar Történelmi Egyesület III. Magyar Őstörténeti Találkozóján elhangzott előadás, Lon­don, 1988 Filkorn Pál: Vay Ádámtól a brit királynőig, In-forma, Nyír­egyháza, 1995 Komáromy András: A kis-rédei Rhédey családról, Turul, 1883 Búza Péter: Szenzációk nyomában a békeidők Budapest­jén, Idegenforgalmi Propaganda és Kiadóvállalat, Budapest, 1989 Szász Zoltán: A mozdulatlanság politikája, História folyó­irat, 1991/23 Sebess Dénes: Bethlen István gróf, Királyi Magyar Egye­temi Nyomda, Budapest, 1927 Michel Baigent, Richard Leight: A Szent vér és a szent Grál, General Press, Budapest, 2006 Kelemen Miklós: Unitárius kislexikon, Magyar Egyház­történeti Encikl. Műnk., Budapest, 2001 Koncz J.: Unitárius főurak a kuruc világban, Keresztény Magvető, Budapest, 1902 és férjének népszerűségét bi­zonyítja, hogy a tisztikar tag­jai egészen Erdőszentgyörgyig kísérték a gyászmenetet. A grófnő holttestét előbb a Rhédey-kriptába temették, majd évekkel később áthelyez­ték a kastéllyal szemben talál­ható, a főúri család által újjáé­pített templom sírkamrájába. Claudia leszármazottjai RHÉDEY CLAUDIA GRÓFNŐ SZÜLŐHÁZA, A SZÉKELYFÖLDI ERDŐSZENTGYÖRGYÖN UNOKÁJÁBÓL, MARYBŐL NAGY-BRITANNIA KIRÁLYNÉJA ÉS INDIA CSÁSZÁRNÉJA LETT II. ERZSÉBET BRIT KIRÁLYNŐ EREIBEN 16-OD RÉSZBEN MAGYAR VÉR FOLYIK 2010. JúNIuS 24. KÖR 19

Next