Családi Kör, 2010. október-december (21. évfolyam, 40-52. szám)
2010-11-04 / 44. szám
KERT Az idén kellemes őszünk van, talán csak az eső a némileg zavaró körülmény, meg az október végi lehűlés. De ezt már megszokhattuk, ugyanis vidékünk időjárására jellemző, hogy mindenszentekre - ha csak néhány napra is - leginkább fagypont alá süllyed a levegő hőmérséklete, a talaj menti fagytól megcsúnyul a krizantém. A többi növényben nem tesz kárt, ha időben melegebb helyre vittük a hidegre érzékeny növényeinket és befejeztük a zöldség- meg a gyümölcsszüretet. Eddig a kertben még nem kellett a hidegtől, fagytól védeni a szabadföldi évelőket. Novemberben már a télálló, hidegtűrő példányokat is fel kell készíteni a telelésre, nehogy egy hirtelen lehűlés kárt okozzon.Takaróanyagot a kerti nagytakarításkor is gyűjthetünk. Takaró a kertből A szorgalmas és rendszerető gazda még ősszel „feltakarítja" kertjét, ami annyiból áll, hogy összegyűjti a száraz levelet, lenyírja az elvirágzott és elszáradt virágszárat, és lehetőleg megforgatja a talajt a tavaszi ültetéshez. Az elhalt növényi részek összegyűjtése után nem kell mindent a komposztba vagy a trágyadombra dobni, az egészségesek felhasználhatók téli takarónak. A száraz levelek közötti levegő jól szigetel. Az 5-8 centi vastag avar alatt a talaj lassabban fagy át. Levéllel takarhatók az évelők és a hagymás virágok, meg a cserjék gyökere is. Figyelem: a nyirkos és zöld, még el nem száradt levél penészedhet, befülledhet, tehát nem alkalmas takarónak! A fenyőgally ágain sokáig megmaradó tüskék enyhítik a téli napsütés hatását, és egyben kiegyenlítik a hőmérséklet-különbséget. Megfelelő védelem a rózsákra és a lombhullató cserjékre. Nád, háncs vagy kukoricaszár sátorszerűen felállítva az érzékenyebb bokrok vagy a nagy évelők közé kerülhet. Megvéd a hideg széltől, az ónos esőtől, ugyanakkor a csapadékból származó vizet a gyökerekhez irányítja. Zsákban a meleg! A vászon-, len- és jutazsák, esetleg más szövet átengedi a levegőt és valamennyi fényt is. Csapadék után a szellős burok alatt az ágak megszáradnak, miközben a lombtalan cserjék védve vannak a berepedezéstől, esetleg a déli oldalon még a téli napégéstől is. Műanyag fóliát csak kivételes esetben szabad használni. Csupán nedvesség ellen, de akkor nem szabad teljesen bezárni. A fólia alatt ugyanis napsütésben gyorsan felmelegszik a levegő, és a növények vagy elfagynak egy következő erős hidegtől, vagy a melegpárás levegőtől penészednek, rothadnak. Egyik sem jó. Az örökzöldek Az örökzöldekre is figyelni kell télen, de nem annyira a hideg, hanem a nedvesség miatt. Esős időszakban kevésbé, száraz télen viszont annál inkább. Az örökzöldek - mivel télen is megmaradnak a leveleik - a leveleken keresztül párologtatnak. Főleg napsütéses, meleg téli napokon nagyobb a párologtatás, ezért ilyenkor az örökzöldeket öntözni kell. Tavasszal gyakran azt gondoljuk, hogy az örökzöldet megviselte a fagy és attól ment tönkre, közben csak kiszáradt, mert télen szomjazott. Ez még a szabadföldi növényeknél is gyakran előfordul. A napsütéses és fagyos téli napokon érdemes árnyékolni az örökzöldek déli, napos oldalát, mert a fagyos hajtásokat a meleg napsütés megperzseli. Tavasszal ennek tipikus tüneteit láthatjuk a déli oldalon. A díszkáposzta A díszkáposzta valódi káposzta, a legtöbb fajta ízletes, ehető is párolva. De főzéskor a levelek elveszítik színüket, ezért érdemesebb a tányér helyett a kertben nézegetni. Annál inkább, mert a hidegebb éjszakákon egyre kifejezettebb a színe. Csak a fagy vet véget a díszének. Ősszel a hidegebb napokkal színesedik a levele. A fagyos éjszakákon vigyük védett helyre. Ha már nappalra is tartós fagyokat jeleznek, sajnos nem tudjuk megvédeni a díszkáposztát. Az évelők A fás szárakat vágjuk le az évelőkről, de ha egészséges a gally, védőtakaróként szolgálhat, akár a földön, akár a növények mellett„télikabátként". Az évelőket is védeni kell télen, főleg napos helyen, mert a melegtől túl korán kihajthatnak, és egy esetleges kései tavaszi fagytól akár tövestül kifagynak. Árnyékos helyen pedig szintén a kifagyástól kell óvni, mert ott nedvesebb és hidegebb a föld. Legjobb, ha gallyal és egészséges, száraz levéllel, vagy fenyőgallyal takarjuk még a fagyok előtt. A füvek Egyre divatosabb a díszfű. Télen is mutatós a zúzmarás vékony levele. Már a kiadós és hosszan tartó eső előtt is érdemes összekötni a lombját, hogy ne kerülhessen sok víz a zsombékok belsejébe. Ez már az őszi hosszan tartó esőzés idején is időszerű. Ha pedig havat jeleznek, akkor feltétlenül kössük össze a díszfüvek lombját. De csak lazán, hogy mutatós maradjon. A nád A másik egyre kedveltebb díszkerti növény a nád. Télen a nád nem marad olyan nedvdús és zöld, mint nyáron, amikor a levelek frissen kihajtanak. Teljesen normális, hogy a hideg évszakban sok levél megbámul. Szeles szegletben pedig sok a letört vagy beszakadt levél. Ez megelőzhető, ha a széltől védőréteggel óvjuk. Erre a legjobb a gyékény, de lehet szár vagy más gally is. A nádat se hagyjuk kiszáradni télen. Ha nem havazik vagy nincs eső, fagymentes napokon locsolni kell. A nád lehullott száraz levele a gyökerek természetes szigetelője, így a fagy lassabban járja át a talajt. A rózsák A rózsák vidékünkön többnyire áttelelnek. Minden hobbikertész tudja, hogy némi földdel való feltöltéssel biztonságosan áttelel szinte mindegyik rózsatő. A legjobb megoldás, hogy a gyökérrészt feltöltjük 15-20 centi magasan érett komposzttal vagy termőfölddel a kertből. A magas törzsűeknél inkább a koronát kell védeni, ezért csomagoljuk be hajlítható kartonnal, újságpapírral vagy papírzsákkal. Fóliát semmiképpen se húzzunk a koronára, mert befülled. A krizantém Vidékünkön általában úgy tartják, hogy a krizantém télálló, a kertben is áttelel. Többnyire ez így is van, nálunk ugyanis azok a fajták honosodtak meg, amelyek kibírják a teleinket. Tavasszal pedig ismét kihajtanak. Gondozásuk annyiból áll, hogy a hervadt, megcsúnyult virágokat a tél előtt le kell vágni. Ezeket az elhervadt, megfonnyadt növényi részeket hagyjuk takaróként az ágyásban. Zord időjáráskor, a fagytól és az ónos esőtől a több rétegnyi gally megvédi a gyökereket. De figyelem: a nedves levéltakaró alatt a növény könnyen megrothad. Érdemes még a fagyok előtt a levéltakarót összekeverni gallyakkal vagy fenyőággal, hogy megakadályozzuk a levelek tömörödését. Ezáltal ugyanis levegős takarója lesz a krizantémnak. Azt is tudni kell, hogy a krizantém sem a száraz nyarat, sem a kifejezetten csapadékos telet nem szereti. Az utóbbi ellen csak úgy tudunk védekezni, hogy a nagyon nyirkos ágyás alá ültetéskor vízelvezető réteget alakítunk ki kavicsból vagy homokból. Ezzel sikeresen megvédhetjük ezt a szép virágot. HEGEDŰS Erika A hideg ellen Téli takaró a kertből, a kertben A DÍSZKÁPOSZTA TÉLEN IS SZÍNES 40 2010. november 4.