Családi Kör, 2011. október-december (22. évfolyam, 40-52. szám)
2011-11-03 / 44. szám
Deák Ferenc„háttérmunkája" 1849 után a reformkor magyar politikusainak nagy nemzedékéből jószerével egyedül Deák Ferenc maradt Magyarországon, aki az abszolutizmus rendszere miatt szűkebb pátriájába, a Zala megyei Kehidára vonult vissza. Az 1850-es évek végére politikai és személyes tekintélye folyamatosan növekedett, aminek különösen akkor nőtt meg a jelentősége, amikor 1859 nyarán a Habsburg-seregek az itáliai Solferinónál vereséget szenvedtek az olasz egységre törő Szárd-Piemonti Királyság csapataitól. Ennek nyomán súlyos belpolitikai válság ütötte fel a fejét a birodalomban, a felvert hullámok elsodorták Alexander von Bach belügyminisztert is, az 1849 utáni merev rendszer „névadóját", akinek feltett szándéka volt, hogy Magyarországot teljesen beolvassza a birodalomba. 1860 októberében Ferenc József új birodalmi alkotmányt tett közzé, az úgynevezett Októberi Diplomát, amely azonban széles körű elutasításba ütközött, ezért 1861-ben sor került az ún. Februári Pátenst kibocsátására is. Mindkét lépésből kiviláglik a bécsi hatalmi klikk kiegyezés irányába mutató hajlandósága, ám Magyarországon erre akkor még nem nyilvánult meg politikai hajlandóság, sőt minden korábbinál erőteljesebben jelentkezett a közgondolkodásban 1848/49 szellemisége, ami számos dologban (ünnepélyes rendezvények sokasága, a magyar nemzeti viselet demonstratív jellegű hordása, Kossuth-szakáll növesztése, a németek kiközösítése stb.) mutatkozott meg. Deák Ferenc a Bach-korszakban a passzív ellenállás, a közügyektől való elzárkózás vezéralakja volt, aki minden alkalmat megpróbált felhasználni a nemzet erkölcsi erejének és reményének táplálására. Többek között ő szerkesztette az Akadémia igazgatótanácsának folyamodását az uralkodóhoz, melyben a magyar nyelv és tudományosság e szentélyének fennmaradását próbálta megvédeni a kormány beavatkozásától. Az 1865. április 16-án a Pesti Naplóban megjelent híres húsvéti cikkével a kiegyezéshez vezető út irányt adott a birodalmi politikának. Az újságcikkben azt fejtegette, hogy a korábbi évszázadokban, amikor a császár tanácsosai elnyomni igyekeztek Magyarországot, mindig maga az uralkodó állította ismét helyre az egyensúlyt. A nemzetben tehát annyi megpróbáltatás dacára sem szűnt meg a bizalom a Felség igazságossága iránt - üzent a sorok közül a hatalomnak, aki ezt meg is hallotta. Ferenc József válaszul elbocsátotta a magyarok által folyamatosan kritizált, az időleges katonai kormányzásra voksoló és az ál-alkotmányosság kulisszái mögött működő Schmerling-kormányt, felfüggesztette a magyar rendek által kifogásolt addigi alkotmányt, és 1865 decemberében összehívta a magyar koronázó országgyűlést, melyet magyarul elmondott beszéddel nyitott meg. Ezek után az uralkodó komoly, alkotmányos szándékában már nem lehetett kételkedni, így hát Deák megkezdte az alkut, mielőtt még a magyar alkotmány teljesen el volt ismerve és helyreállítva. A katasztrofális königgrätzi csatavesztést (az osztrákok 43 000 embert vesztettek, míg a poroszok csak 9000-et), illetve Ausztria meggyengülését a magyar oldalon sokan nagyobb engedmények kicsikarására kívánták volna felhasználni, de Deák most is hű maradt magához és a törvényesség elvéhez. Pedig a vesztes háború után Bécs számára igencsak felértékelődött Magyarország, a magyarokkal való megegyezés, és a birodalom egységének megőrzése hirtelen létkérdéssé vált az osztrákok szemében. Az új szemlélet hatására Ferenc József tovább közeledett a magyarokhoz, és 1866. november 19-ére újra összehívta az országgyűlést, ahol egy 15 tagú tárgyalóküldöttséget állítottak fel, amely folyamatos megbeszéléseket folytatott a bécsi vezetéssel, melynek hamarosan meg is lett az első kézzelfogható eredménye. 1867. február 17-én az uralkodó gróf Andrássy Gyula személyében kinevezte Magyarország első „királyi" miniszterelnökét. A császár Deákot szerette volna a kormányfői tiszten tudni, de a 64 éves haza bölcse a nála 20 évvel fiatalabb Andrássyt javasolta erre a magas pozícióra. Vagyis ő, az egyszerű polgár, tisztán jelleme és hazaszeretete által valójában azt a hatalmat gyakorolta, melyet a nádorra ruháztak régi törvényeink közbenjáró volt király és nemzet közt. Az országgyűlésben erről élénk vita is kerekedett, a képviselők zöme azt szerette volna, ha Deák - mint a régi nádorok tették - segédkezik a kiegyezést szentesítő koronázás ünnepélyes aktusánál, de ő udvariasan ezt az ajánlatot is visszautasította, mint ahogy minden más jutalmat és kitüntetést is. Neki „egy kézszorításnál többet még királya sem adhatott"- maradt fenn róla. Jutalmát hazája jövőjének és békéjének biztosításában, a király és nemzet közti bizalom helyreállításában találta meg. (Folytatjuk) Dr.CELLER Tibor DEÁK FERENC, A HAZA BÖLCSE, AKINEK A KIEGYEZÉS MEGALKOTÁSA ÁLLAMFÉRFIÚI PÁLYÁJÁNAK TETŐPONTJA VOLT Kutatások szerint Ki korán kel, ARANYAT LEL A Sleep magazin tanulmányából - mely összesen 1,3 millió ember bevonásával készült világszerte - az derült ki, hogy a 25 év körüliekre veszélyt jelent az éveken át tartó 6 óránál kevesebb alvás. 12%ban növelheti az idő előtti halál kockázatát. Ugyanakkor az is igaz, hogy a túl sok, 9 óránál hosszabb alvás gyakori megbetegedésekhez vezethet. A kutatásból az is kiderül, hogy a gyengébb nem képviselői sokkal rosszabbul alszanak, mint a férfiak, amiért sok esetben a stressz vagy a hormonváltozás a vétkes. A BŰVÉSZTRÜKK SEGÍT A bűvészek az agy érzéki csalódásaira apellálva kápráztatnak el bennünket a mutatványaikkal - legalábbis ezt állítják amerikai kutatók. Szerintük az emberi agy tökéletesen kidolgozott technikákkal átverhető. A művészek humorral, empátiával fogékonnyá teszik a nézőket, akik minél inkább ellazulnak az előadáson, annál kevésbé akarják felfedni a titkokat. Ezt a trükköt a hétköznapi kapcsolatteremtésben is kiválóan lehet alkalmazni, hiszen bájjal, kedvességgel mindenki elbűvölhető. Lombikbébi KACAGÁSRA Izraeli kutatók 219 nő részvételével végeztek tanulmányt, melyben kiderült a lombikbébiprogramban részt vevő nőknél sikeresebb volt a megtermékenyülés, ha a beültetést követően bohóc vidította fel őket. A váróban jókedvre derült nők 36 százaléka terhes lett, míg a többieknél, akiket nem vidítottak fel, ez az arány csak 20 százalék volt. Ha a nők életkorát, a terméketlenség típusát és a visszaültetett embriók számát is figyelembe vették, akkor is az derült ki, hogy a megnevettetett nőknél több mint kétszer nagyobb volt a sikeres terhesség aránya. 2011. november 3. 27