Családi Kör, 2015. július-szeptember (26. évfolyam, 27-39. szám)
2015-08-20 / 34. szám
méhészek is más területekre viszik a méheket a jobb hordás reményében. Hozzánk legközelebb Tavankút van, általában oda visszük a családokat, de néha Kelebiára is, mert arra vannak a legnagyobb akácerdők. Bácskossuthfalván és környékén a napraforgó virágzásától várnak sokat a termelők. Ez idén is így volt? - Igen, és a napraforgó az idén is jól virágzott, jó volt a hordás. Volt, aki kétszer is tudott pörgetni napraforgómézet, az átlag pedig 20- 25 kg családonként. Általában a napraforgóval fejezzük be a szezont, és lassan felkészülünk a telelésre. - Mi következik a téli időszakig? - Mivel a méhállományra a legnagyobb veszélyt az atkák jelentik, nagyon oda kell figyelnünk erre a kórokozóra. Sok vegyszer van erre a célra, nem mindig ugyanazt használjuk, mert az atkák egy idő után immunissá válhatnak rájuk. - Mekkora gondot jelent a méhészek számára a termőföldek állandó permetezése? - Komoly gond ez a méhészek számára, mivel vannak méhek, amelyek leeszik a bepermetezett virágokat és elhullanak. Sokszor nem sikerül megbeszélnünk a termelőkkel, hogy egyszerre permetezzék az összes földet, mert kisebb parcellákra vannak felosztva. Az a gond, hogy főleg a déli órákban permeteznek, és akkor van kint a legtöbb méhecske. - Meg lehet élni ezen a környéken kizárólag méhészkedésből? - Mondhatom, hogy haszonnal jár a méhészet, ha az ember nem számolja a munkáját, amit beleöl. Mivel nagy a munkanélküliség, ezért tavasszal, amikor megindul a méheknél a rajzási ösztön, rengetegen fognak rajokat. Környékünkön nagyjából negyven méhész él. Általában vannak közöttük néhányan, akik igazi professzionális szinten foglalkoznak méhészettel, és több mint száz kaptárral rendelkeznek. Nekik sikerül jelentős hasznot húzniuk a méhészkedésből. Sokan viszont csak úgynevezett hobbiméhészek, nekik a méhészkedés csak egyfajta fizetés-kiegészítés, vagy sokszor még az sem. Viszont ha modern eszközökkel dolgozik az ember, akkor meg lehet élni kizárólag méhészkedésből. - Mit tanácsol a kezdő méhészeknek? - Azt ajánlom, hogy először egy pár családdal kezdjenek méhészkedni, és egy gyakorlott méhész mellett dolgozzanak. Amikor pedig elsajátították a méhészkedés alapjait, akkor szaporítsanak és fejlődjenek tovább, több családdal. - Sok mézvásárló úgy tartja, hogy a kristályos méz nem olyan jó minőségű, mint a folyékony. - Mindenki tiszta mézet szeretne venni, olyat, amiben nincs cukor vagy szirup. Az a méz, ami nem kristályosodik és nem akácméz, biztosan sziruppal van feltöltve. A tiszta akácméz folyékony marad, viszont a repce-, a napraforgó- és a többi kristályos lesz. Mind a két fajta jó és egészséges. Az előítélet miatt azonban mi, méhészek kénytelenek vagyunk felmelegíteni a kristályos mézeket is, viszont vigyázni kell, hogy ne melegedjen 50 foknál melegebbre. Abban az esetben ugyanis a méz elveszíti az összes jótékony hatását. Amikor teát iszunk, akkor tegyük bele a mézet a csészébe, miután valamennyire lehűlt a víz. - Hogyan alakulnak idén a mézárak? - A vegyes virágmézet a termelők 450-550 dinárért árulják háznál, 2,6 euróért pedig nagyban. Az akácméznek továbbra is megmaradt a magasabb ára, 600-700 dinárba kerül. SZTANKÓ Emília aránya, de még így is folyamatosan szántják be a földeket, irtják a fákat a lakott területeken, de a Tisza és a Duna mellől, és a Fruska goráról is úgy viszik őket, mintha nem lenne holnap. Ugyancsak hiába természetvédelmi terület az ottani, valamelyik helybeli bácsi szemrebbenés nélkül lapátolt be egy nagy utánfutónyi sódert a folyómederből. Ha ez huzamosabb ideig történik, akkor szélesedik és mélyül a meder, ez pedig drasztikusan kihat az egész ökoszisztémára. Nálunk a homokot hordják el. Jártunk a Zavojsko jezero nevű hatalmas, gyönyörű, türkizkék, szinte kristálytiszta vizű mesterséges tónál. A hegyek között kedvelt turistahely, de a környéke belepve szeméttel. (A szokásos flakonok, zacskók és egyebek.) Nálunk a folyók és tavak partjain ugyanez a látvány; nem nehéz lecipelni egy csomó italt és ételt, de amikor az üvegek és dobozok üresek - és könnyebbek -, akkor nehezünkre esik elvinni a legelső kukáig. És mi beszélünk„mentalitásbeli"különbségekről. Hajlamosak vagyunk fennhéjázva, lenézően beszélni déli polgártársainkról, de ebből a szempontból egyetlenegy fokkal sem vagyunk különbek. (Mellesleg a - szintén lealacsonyító -„természetközeli, nemes barbár" ködképe is szertefoszlik). Mivel magyarázható ez a fokozott hasonlóság, mikor a különbségeket szeretjük hangsúlyozni? És a szemetelés, fakivágás bűne sem ruházható át a„jöttmentekre", hiszen a „tősgyökeres" vajdaságiak sem példamutatóak. Egy másik világnak tűnik, ám a viszonyulás ugyanolyan. Fogjuk a szegénység kultúrájára vagy az értékrend összeomlására? Fogjuk a törvényekre, hogy bezzeg azok betartása és borsos bírságok bevezetése országos szinten megoldana mindent? Nálunk a természetvédelem katasztrofális állapotban van. Minden elismerésem azoké a természetvédőké, akik hajlandóak ezt a sziszifuszi munkát végezni, szélmalomharcot vívni a sokkal erősebb érdekcsoportok ellen. Pusztítani nem nehéz. Fákat, fasorokat, erdőket irtani, úgymond, gyerekjáték. Ezen nyerészkedni könnyű. Állatokat gyilkolászni kedvtelésből - azt sem nehéz. Hülyíteni a népet azzal, hogy majd 400, vadgerléket lövöldöző olasz vadász fogja feltölteni az államkasszát, miközben az a pénz vadászszövetkezeteknél fog maradni - úgy látszik, szintén nem megterhelő. Akárcsak kijárni egy vadásztilalom módosítását. Vagy kieszközölni egy terület védettségének az átminősítését, hogy a védett fajaival együtt letarolhassanak egy hegyoldalt, és a helyére síközpontot építsenek a gazdagok a gazdagoknak, azt hazudva, hogy ebből mindenki profitál. Ez utóbbi pont a Stara planinán történt, minden igyekezet ellenére.„Pénz beszél, kutya ugat." Ettől függetlenül szükség van az említettre és minden más hasonló táborra - ha megállítani nem is, legalább lassítani tudjuk a pusztítást. VARGA Dénes HOLLÓ FERENC NÁLUNK A HOMOKOT HORDJÁK EL, OTT A SZEMETET BELE 2015. augusztus 20. fól 19