Családi Kör, 2015. október-december (26. évfolyam, 40-53. szám)
2015-11-12 / 46. szám
Szinte nem akarom elhinni, hogy hová jutottunk. Oda jutottunk, illetve jutunk, hogy a kitiltott dohányzókkal együtt az utcán, a parkokban vagy a házak mögött titokban és dugva fogyasztjuk majd a füstölt kolbászt, szalonnát, sonkát! Mert a tudomány ezeket a hústermékeket is oda sorolta a veszélyes és rákkeltő cigaretta, alkohol és kábítószer mellé. A tudomány inkább arra hívná fel a figyelmet, hogy milyen veszélyes a mellébeszélő és emberámító politika, amelytől nem a rák, hanem a frász jön ránk. Szerintem a rendkívüli és előrehozott választások, meg a semmit el nem döntő népszavazások, illetve népmacerálások sokkal veszélyesebbek a füstölt sonkánál, a kolbásznál és karajnál. De mindenképpen észre kell vennünk az állam jóakaratát is, amely a szavazópolgárok egészségét védi a hústermékek magas árával - melyet a dolgozók nem tudnak megfizetni, és ebből kifolyólag egészségesek maradnak. No de nem árt résen lenni, mert az utóbbi évtizedekben néhányszor már átejtettek bennünket a táplálkozással kapcsolatban. Amikor elhitették velünk, hogy a kotyvasztott margarin egészségesebb a hófehér tejből készült vajnál. Hogy a gyárilag előállított étolaj jobb, mint a disznó által produkált természetes zsír. Aztán kiderült, hogy reklámfogás volt az egész. Most meg az derül ki, hogy az utóbbi időben mind népszerűbb kolbász-, sonka- meg szalonnafesztiválok egyenlőek a tömeggyilkossággal. És aztán mi lesz az állattenyésztéssel, a húsfeldolgozó iparral? Úgy tönkremegy majd, mint autóiparunk és traktorgyártásunk. Talán a hadiipar segíthetne azzal, hogy az ellenséges országokba rakéták és bombázók helyett gyilkos karajt, füstölt kolbászt, sonkát és szalonnát szállítanánk nagy mennyiségben. Mi magunk a birkából csak a gyapjút használnánk fel, a tehénből csak a tejet, a sertéskarajt pedig csak az vásárolhatná, akinek fegyvertartási engedélye van vagy veszélyességi pótlékot kap. Az egészségünkért aggódó államunk azonban nem tétlenkedett ezúttal sem, hanem már másnap a belgrádi Batut Kutatóintézet jóvoltából közölték hivatalosan: heti 12,5 deka sertés-, marha- és egyéb vörös hús, valamint heti 5 deka füstölt kolbász, sonka és szalonna még nem életveszélyes. Igaz, hogy a szocializmus építéséhez egy kicsit több húst használtunk fel, többi között családonként egy 120 kilós hízósertést a vérkép javítására. A demokráciához, a többpártrendszerhez és a magánosításhoz azonban, úgy látszik, heti 5 deka kolbász is elegendő. És sajnos rádöbbentünk egy szomorú igazságra is. Arra, hogy falusi rokonaink éveken át mérgeztek bennünket, amikor pakolták a zsírt, húst, füstölt kolbászt, sonkát és szalonnát! Még mosolyogtak is hozzá, mi naiv városiak pedig hittünk nekik, és ettük a mérgező húst meg a füstölt termékeket. Most itt vagyunk az öngyilkosság határán. Úgy haljunk meg, hogy sok füstölt és disznóhúst fogyasztunk, vagy éhen? Egyszerűen zavarban vagyunk. Higgyünk a tudománynak és a tudósoknak vagy saját gyomrunknak? A karaj, a füstölt sonka, kolbász és szalonna rákkeltő hatását nem kérdőjelezhetjük meg - de hogy disznóságról van szó, az biztos. NAGY Nándor Lehet, hogy nincs igazam? Gyilkos karaj, mérgező kolbász JÉ, KI HITTE VOLNA! Kuriózumkvíz Az olimpiai játékokon 1972. (C.) óta szerepel a teremkézilabda. A huszadik század első felében a labdarúgásnak és a rögbinek továbbfejlesztett, kézzel játszott változataként a nagypályás kézilabdát játszották. Ez az 1936. évi berlini olimpián versenyszámként szerepelt. Azonban fokozatosan háttérbe szorította a kisebb pályán játszott teremkézilabda. 1938- ban szervezték meg az első teremkézilabda-világbajnokságot férfiaknak, 1957- ben pedig nőknek. Az olimpia sportágai közé először a férfiak teremkézilabda-tornája került be (1972-ben), majd négy évvel később, 1976-ban a nőké is. A kézilabdázásnak ez a formája újabb lökést adott a sportágnak. A játékosok olyan technikai megoldásokat mutathatnak be, amelyek szabadtéri körülmények között kivitelezhetetlenek vagy túlságosan veszélyesek. Megfejtésével jelentkezett: Faragó Anna (Szabadka), Faragó Csaba (Szabadka), Faragó Valentina (Szabadka), Igrizsán Éva (Szabadka), Kószó László (Szabadka), Ördög Magdolna (Óbecse), Pap János (Szabadka), Pap Norbert (Szabadka), Peric Krisztina (Szabadka), Tót Zsuzsa (Szabadka). Könyvjutalmat kap: Kószó László, 24000 Szabadka, Fr. Chopin u. 3. A mályvafélék melyik alcsaládjába tartozik a régiek által kínai rózsának nevezett növény? A. gyapjúfaformák B. hibiszkuszok C. hársak D. mályvák A megoldást 2015. november 18-áig lehet elküldeni címemre (24430 Ada, Karadorde u. 101., címkód: 448166). MOLNÁR CSIKÓS László Névnaptár November 12., Jónás, Abád, Abbás, Abod, Asztrid, Bács, Emánuel, Emil, Emílián, Hümér, Jozafát, Keresztély, Levente, Márton, Martos, Renáta, Renátó, Tihamér napja. A Jónás név a héber Jónah görögös-latinos Jonas formájából származik. Jelentése: galamb. Az ókorban a galamb szent állat volt. November 13., Szilvia, Árkád, Bulcsú, Eugén, Jenő, Kilény, Kilián, Miklós, Szaniszló, Szolón napja. A Szilvia a Szilviusz férfinév női párja, ez pedig a Silvius névből származik. A silva (erdő) szó származéka. November 14., Aliz, Erzsébet, Huba, Jozafát, Jukundusz, Szidónia napja. Az Aliz név a Alice névből, amely az Adelheid, Alexandra és Elisabeth nevek önállósult francia és angol becézője, valamint az Aloysia angol becézője. Régebben az Alice, sőt a századfordulón az Alice írásforma is szokásban volt. Ez időben a kiejtés is Alice volt. Ma ez a kiejtés megváltozott az Aliz javára. November 15., Albert, Alberta, Albertina, Artúr, Bogát, Dezső, Gertrúd, Ladomér, Leopold, Leopoldina, Lipót, Richárd napja. Az Albert név a német Albert névből, ez pedig az Adalbert német rövidülése. Jelentése: nemes, fényes. November 16., Ödön, Ágnes, Agnéta, Ede, Edmond, Gertrúd, Hilda, Otmár, Örs napja. Az Ödön név régebbi magyar alakja: Ögyén, ez az Eugén név korabeli kiejtéséből származik. Régebben ugyanis a latin g betűt a magyarországi latintanításban gy-nek olvasták, ezért lett például a latin angelusból angyalos, majd angyal. A 19. században az Ödön nevet mesterségesen a Edmund, Edmond névvel, a Jenő nevet pedig az Eugénnel azonosították. Jókai A kőszívű ember fiai című regényében ez vezetett Baradlay Ödön és Jenő tragikus névcseréjére. November 17., Hortenzia, Ede, Gergely, Gergő, György, Hilda, Ildikó, Szalóme napja. A Hortenzia név a Hortensius római nemzetségnév nőiesített formája. A hasonló nevű növénynemzetség, amelynek Hydrangea opuloides nevű fajtáját nálunk dísznövényként termesztik, nevét Ph. Commerson (1722-1773) francia botanikus alkotta az egyik kutatóútjában résztvevő Hortense Lepaule asszony keresztnevéből. A Hortenzia név franci formája ugyanis: Hortense. A Hortensius nemzetségnév a latin hortensis melléknév származéka, jelentése: kerti. November 18., Jenő, Jolán, Jónás, Odó, Ottó, Pál, Péter, Román napja. A Jenő név a hatodik honfoglaló magyar törzs neve Bíborbanszületett Konsztantinosz bizánci császárnak A birodalom kormányzásáról című műve szerint. Az Eugén névvel az 1830-as években azonosították. 30 C3§fe 2015. november 12.