Családi Kör, 2015. október-december (26. évfolyam, 40-53. szám)

2015-11-12 / 46. szám

S­zinte nem akarom elhinni, hogy hová ju­tottunk. Oda jutottunk, illetve jutunk, hogy a kitiltott dohányzókkal együtt az utcán, a parkokban vagy a házak mö­gött titokban és dugva fogyasztjuk majd a füs­tölt kolbászt, szalonnát, sonkát! Mert a tudo­mány ezeket a hústermékeket is oda sorolta a veszélyes és rákkeltő cigaretta, alkohol és kábí­tószer mellé. A tudomány inkább arra hívná fel a figyelmet, hogy milyen veszélyes a mellébe­szélő és emberámító politika, amelytől nem a rák, hanem a frász jön ránk. Szerintem a rendkí­vüli és előrehozott választások, meg a semmit el nem döntő népszavazások, illetve népmace­­rálások sokkal veszélyesebbek a füstölt sonká­nál, a kolbásznál és karajnál. De mindenképpen észre kell vennünk az állam jóakaratát is, amely a szavazópolgárok egészségét védi a húster­mékek magas árával - melyet a dolgozók nem tudnak megfizetni, és ebből kifolyólag egész­ségesek maradnak. No de nem árt résen lenni, mert az utóbbi évtizedekben néhányszor már átejtettek ben­nünket a táplálkozással kapcsolatban. Amikor elhitették velünk, hogy a kotyvasztott marga­rin egészségesebb a hófehér tejből készült vaj­nál. Hogy a gyárilag előállított étolaj jobb, mint a disznó által produkált természetes zsír. Aztán kiderült, hogy reklámfogás volt az egész. Most meg az derül ki, hogy az utóbbi időben mind népszerűbb kolbász-, sonka- meg szalonna­fesztiválok egyenlőek a tömeggyilkossággal. És aztán mi lesz az állattenyésztéssel, a húsfel­dolgozó iparral? Úgy tönkremegy majd, mint autóiparunk és traktorgyártásunk. Talán a ha­diipar segíthetne azzal, hogy az ellenséges or­szágokba rakéták és bombázók helyett gyilkos karajt, füstölt kolbászt, sonkát és szalonnát szál­lítanánk nagy mennyiségben. Mi magunk a bir­kából csak a gyapjút használnánk fel, a tehén­ből csak a tejet, a sertéskarajt pedig csak az vásárolhatná, akinek fegyvertartási engedélye van vagy veszélyességi pótlékot kap. Az egészségünkért aggódó államunk azon­ban nem tétlenkedett ezúttal sem, hanem már másnap a belgrádi Batut Kutatóintézet jóvol­tából közölték hivatalosan: heti 12,5 deka ser­tés-, marha- és egyéb vörös hús, valamint heti 5 deka füstölt kolbász, sonka és szalonna­­ még nem életveszélyes. Igaz, hogy a szocializmus építéséhez egy kicsit több húst használtunk fel, többi között családonként egy 120 kilós hí­zósertést a vérkép javítására. A demokráciá­hoz, a többpártrendszerhez és a magánosítás­hoz azonban, úgy látszik, heti 5 deka kolbász is elegendő. És sajnos rádöbbentünk egy szomorú igaz­ságra is. Arra, hogy falusi rokonaink éveken át mérgeztek bennünket, amikor pakolták a zsírt, húst, füstölt kolbászt, sonkát és szalonnát! Még mosolyogtak is hozzá, mi naiv városiak pedig hittünk nekik, és ettük a mérgező húst meg a füstölt termékeket. Most itt vagyunk az öngyil­kosság határán. Úgy haljunk meg, hogy sok füstölt és disznóhúst fogyasztunk, vagy éhen? Egyszerűen zavarban vagyunk. Higgyünk a tu­dománynak és a tudósoknak vagy saját gyom­runknak? A karaj, a füstölt sonka, kolbász és szalonna rákkeltő hatását nem kérdőjelezhet­jük meg - de hogy disznóságról van szó, az biztos. NAGY Nándor Lehet, hogy nincs igazam? Gyilkos karaj, mérgező kolbász JÉ, KI HITTE VOLNA! Kuriózumkvíz Az olimpiai játékokon 1972. (C.) óta szerepel a teremkézilabda. A huszadik század első felében a labdarúgásnak és a rögbinek továbbfejlesztett, kézzel játszott változataként a nagypályás kézilabdát ját­szották. Ez az 1936. évi berlini olimpián versenyszámként szerepelt. Azonban fo­kozatosan háttérbe szorította a kisebb pályán játszott teremkézilabda. 1938- ban szervezték meg az első teremkézi­­labda-világbajnokságot férfiaknak, 1957- ben pedig nőknek. Az olimpia sportágai közé először a férfiak teremkézilabda-tor­­nája került be (1972-ben), majd négy év­vel később, 1976-ban a nőké is. A kézilab­dázásnak ez a formája újabb lökést adott a sportágnak. A játékosok olyan technikai megoldásokat mutathatnak be, amelyek szabadtéri körülmények között kivitelez­­hetetlenek vagy túlságosan veszélyesek. Megfejtésével jelentkezett: Faragó Anna (Szabadka), Faragó Csaba (Sza­badka), Faragó Valentina (Szabadka), Igrizsán Éva (Szabadka), Kószó László (Szabadka), Ördög Magdolna (Óbecse), Pap János (Szabadka), Pap Norbert (Sza­badka), Peric Krisztina (Szabadka), Tót Zsuzsa (Szabadka). Könyvjutalmat kap: Kószó László, 24000 Szabadka, Fr. Chopin u. 3. A mályvafélék melyik alcsaládjába tartozik a régiek által kínai rózsának nevezett növény? A. gyapjúfaformák B. hibiszkuszok C. hársak D. mályvák A megoldást 2015. november 18-áig lehet elküldeni címemre (24430 Ada, Karadorde u. 101., címkód: 448166). MOLNÁR CSIKÓS László Névnaptár November 12., Jónás, Abád, Abbás, Abod, Asztrid, Bács, Emánuel, Emil, Emílián, Hümér, Jozafát, Keresztély, Levente, Márton, Martos, Rená­ta, Renátó, Tihamér napja. A Jónás név a héber Jónah görögös-latinos Jonas formájából szárma­zik. Jelentése: galamb. Az ókorban a galamb szent állat volt. November 13., Szilvia, Árkád, Bulcsú, Eugén, Jenő, Kilény, Kilián, Mik­lós, Szaniszló, Szolón napja. A Szilvia a Szilviusz férfinév női párja, ez pedig a Silvius névből szár­mazik. A silva (erdő) szó származéka. November 14., Aliz, Erzsébet, Huba, Jozafát, Jukundusz, Szidónia napja. Az Aliz név a Alice névből, amely az Adelheid, Alexandra és Elisabeth nevek önállósult francia és angol becézője, valamint az Aloysia angol be­­cézője. Régebben az Alice, sőt a századfordulón az Alic­e írásforma is szokásban volt. Ez időben a kiejtés is Alice volt. Ma ez a kiejtés megvál­tozott az Aliz javára. November 15., Albert, Alberta, Albertina, Artúr, Bogát, Dezső, Gert­­rúd, Ladomér, Leopold, Leopoldina, Lipót, Richárd napja. Az Albert név a német Albert névből, ez pedig az Adalbert német rö­vidülése. Jelentése: nemes, fényes. November 16., Ödön, Ágnes, Agnéta, Ede, Edmond, Gertrúd, Hilda, Otmár, Örs napja. Az Ödön név régebbi magyar alakja: Ögyén, ez az Eugén név korabeli kiejtéséből származik. Régebben ugyanis a latin g betűt a magyarorszá­gi latintanításban gy-nek olvasták, ezért lett például a latin angelusból angyalos, majd angyal. A 19. században az Ödön nevet mesterségesen a Edmund, Edmond névvel, a Jenő nevet pedig az Eugénnel azonosí­tották. Jókai A kőszívű ember fiai című regényében ez vezetett Baradlay Ödön és Jenő tragikus névcseréjére. November 17., Hortenzia, Ede, Gergely, Gergő, György, Hilda, Ildikó, Szalóme napja. A Hortenzia név a Hortensius római nemzetségnév nőiesített formá­ja. A hasonló nevű növénynemzetség, amelynek Hydrangea opuloides nevű fajtáját nálunk dísznövényként termesztik, nevét Ph. Commerson (1722-1773) francia botanikus alkotta az egyik kutatóútjában résztvevő Hortense Lepaule asszony keresztnevéből. A Hortenzia név franci formá­ja ugyanis: Hortense. A Hortensius nemzetségnév a latin hortensis mel­léknév származéka, jelentése: kerti. November 18., Jenő, Jolán, Jónás, Odó, Ottó, Pál, Péter, Román napja. A Jenő név a hatodik honfoglaló magyar törzs neve Bíborbanszületett Konsztantinosz bizánci császárnak A birodalom kormányzásáról című műve szerint. Az Eugén névvel az 1830-as évek­ben azonosították. 30 C3§fe 2015. november 12.

Next