Családi Kör, 2019. január-március (30. évfolyam, 1-13. szám)
2019-01-31 / 5. szám
SPORT Másfél év edzés után országos tekebajnok . * A doroszlói Hegybeli Noémi a közelmúltban tekézésben, a serdülők korosztályában szerbiai országos bajnok lett. Ez egy igencsak figyelemre méltó eredmény, ha azt is tudjuk, hogy Noémi csupán másfél éve foglalkozik versenyszerűen tekézéssel. A szerbiai országos egyéni teljesítmény mögött azonban kemény munka és korábbi jelentős sikerek állnak. Erről, az eddigi rövid, de sikeres sportmúltról és a jövendőbeli tervekről faggattam a doroszlói Petőfi Sándor Általános Iskola nyolcadikos tanulóját otthonában, az édesanyja, Kamilla és az édesapja, József társaságában. Hogyan kerültél kapcsolatba a tekézéssel, és mikor jöttél rá, hogy tehetséges vagy ebben a sportban? - Édesapám a doroszlói tekeklub berkeiben szokott hobbi szinten játszani. Kiskoromban többször is elkísértem, így ismertem meg ezt a sportot. Próbálkoztam párszor játszani, és jól is éreztem magam. Az igazi nagy változás akkor következett be, amikor az apatini tekeklub 2015-ben tekesulit szervezett diákok részére. Ekkor figyelt fel rám Dorcje Jovic edző. A tekeiskola hamarosan, különböző nehézségek miatt, megszűnt, így megint csak alkalomszerűen játszottam. Miként folytatódott ezután a barátkozásod a tekézéssel, mikor vált komollyá ez a dolog? - Tavalyelőtt szeptemberben, vagyis a hetedik osztály elején az apatini Női Tekeklub hivatalosan is bejegyzett játékosa lettem. Ettől kezdődően kezdtem el versenyszerűen edzeni, majd játszani is a saját korosztályomban. A múlt nyáron pedig Verbászon egy egyhetes tekeedzőtáborban vettem részt. Mielőtt az eredményeidre térnénk, mesélj arról, mennyit és hogyan edzel. - Hetente két alkalommal, kedden és csütörtökön járok Apatinba edzeni. Ez egy negyedórás erőnléti edzésből áll, ezt követően 15 bemelegítő dobás következik, majd az igazi edzés, amely 120 dobásból áll. Ezenkívül még itthon is edzek, vagyis futok. (Itt kapcsolódik be az édesapa, József is a beszélgetésbe, aki elárulja, hogy mielőtt megérkeztem volna, épp három kilométernyi távot futottak le közösen.) A másfél évnyi versenyszerű sportolás mögött már igen jelentős eredmények állnak. Felsorolnád, milyen sikereket tudhatsz magad mögött? - Mi, fiatalok még nem játszunk az országos ligában. Számunkra városi kupameccseket szerveznek, ezenkívül van vajdasági szintű megmérettetés, és a legjobb eredményeket, pontszámokat elérők meghívást kapnak az országos egyéni bajnokságra. A kupaversenyeken voltam már harmadik, második és többször is első helyezett. A közelmúltban pedig egyéni versenyben szerbiai országos első lettem 523 döntött fával. Ez egyben az eddigi legjobb eredményem. A nyolcadik osztály befejezésével egy sorsdöntő fordulat előtt állsz. Hová, milyen szakra gondoltál iratkozni, és szeretnéd-e folytatni a tekézést is? - A tekézést semmiképp sem szeretném abbahagyni. Az apatini klubban tervezek maradni, ez viszont nehézségekbe ütközhet, mert a szabadkai gimnáziumba gondoltam iratkozni. Ott azonban nem tudok edzeni.Itt az édesanya, Kamilla kapcsolódik be a beszélgetésbe, aki ebbéli aggodalmait közli, de reméli, hogy sikerül megszervezni ősztől a hétvégi, apatini edzéseket az eddigi keddi és csütörtöki napok helyett.) Színkitűnő tanuló vagy. A helyi iskolában is jeleskedsz különböző tantárgyakból. Hogyan sikerül megszervezned a mindennapokat, hogy a sportban és az iskolában is helytállj? - Elsősorban a szüleim, a családom támogatásának köszönhetően tudom megvalósítani mindazt, amit szeretnék, ők azok, akik edzésekre, versenyekre visznek és kísérnek. A családom minden tagja bátorít. Az edzőm mellett apám az, aki a versenyeken és az edzéseken felhívja a figyelmemet a hibáimra. Az iskolában pedig az igazgatónő és a tanárok is megértik, hogy edzésekre, versenyekre járok. Mivel örömmel tölt el a tekézés, és az iskolába is szívesen járok, ezért le tudom győzni a kihívásokat, főleg szorgalommal, kemény munkával és sok tanulással. De arra is jut időm, hogy az itthoni munkába is besegítsek. Mennyire követed a tekézést? Van-e példaképed? Főleg a felnőtt korosztály játékát, kiemelkedő játékosait követem. A tekézésben minden játékosnak megvan a saját technikája, így ilyesmit ellesni nem igazán lehet. Példaképem is van, méghozzá Zavarka Vilmos. Nemrégiben teljesült is egy vágyam. Véletlenül személyesen is találkoztam vele egy tekézés alkalmával. Mi vár rád a közeljövőben, és mik a távlati terveid? - Egyelőre folytatódnak a városi kupameccsek és a vajdasági szintű megmérettetés második fordulója. Az eddigi jó eredményeim alapján nagy a valószínűsége annak, hogy kijuthatok májusban egy Csehországban szervezett nemzetközi világkupaversenyre. Ehhez a továbbiakban is jó formában kell maradnom, és az egyhetes felkészítőtáborban is jó eredményeket kell felmutatnom. Jó volna még a koncentrációmon javítanom, bár a versenyeken egyre jobban sikerül összpontosítanom. (Itt ismét bekapcsolódnak a szülők is, kiemelik, hogy Noémi folyamatosan igyekszik túlszárnyalni az eddigi eredményeit, még akkor is, ha első helyezett egy adott versenyen.) A távoli jövőben pedig - a gimnázium befejezésével - mezőgazdasági egyetemre, agrármérnöki szakra szeretnék iratkozni. A távlati terveim közt is szerepel a tekézés, mert nagyon szeretem, és ha ilyen eredményekkel folytatom, akkor talán profiként is megállnám a helyem. WILHELM József HEGYBELI NOÉMI AZ EDDIGI ÉRMEINEK ÉS SERLEGEINEK A TÁRSASÁGÁBAN , AZ ORSZÁGOS BAJNOKI MECCSEN ELÉRT 523 DÖNTÖTT FA AZ EREDMÉNYTÁBLÁN 28 .§§3 2019. január 31.