Családi Lapok, 1857. július-december (6. évfolyam, 2-27. szám)
1857-07-09 / 2. szám
kényelemmel ellátva, mellyekhez a meleg és hideg víz nagy csövekben és gépek által távol hegyekből vezettetett. Folytassuk kutatásainkat. Mátyás építményein túl keletre, s evvel párvonalban áll a hires könyvtár hosszú, de sokkal alacsonyabb épület, úgy, hogy a palota felső ablakaiból a kilátást épen nem akadályozd. Két oldalszárny az épületet a palotával öszszeköti, s egy udvart képez, mellyet Bonfin az ő leírásában „retractior aulának nevez. Itt áll a gyönyörűen fölszerelt vártemplom. VI. Valóban ez menti meg az egész bámulatos szépségű és kiszámíthatlan becsű várpalotának becsületét előttünk. Sokat szólottunk már eddig a királyok budai palotájáról, hallottuk az istenek és istennők neveit, láttunk római történeti s mythologiai emlékeket, találtunk tudományos dolgokat, megadtuk a tiszteletet a művészet mindennemű remekeinek, csodáltuk a fényűzés és kéjre számított, reményünk és képzeletünket meghaladó nagyszerűséget , de sehol sem akadtunk annak nyomába, hogy keresztény fejedelem udvarában vagyunk. Távol attól, hogy Mátyást vagy műveit ócsárolni akarnék, sőt inkább lélekfenségét, mellyel olly nagy dolgokat teremtett, csodáljuk , és érdemeinek, nemcsak korunkig, de késő századokig fönmaradó emlékét szivünk mélyéből tiszteljük , a mythologiának sem vagyunk ellenei, és szükségét a görög és római classicusok megértésére, hatását a művészet, különösen festészet és szobrászat emelésére, hasznát a képzelő tehetség művelésére (más részben káros voltát sem tagadva), valamint sokféle kellemét elismerjük , de a kereszténységet előre háttérbe szoríttatni épen nem engedhetjük, ezt csak paganismus tehetné. És azért, hogy a templom a retractior aulába delegáltatott, mig Hercules, Minerva stb. a legszembetűnőbb helyeket foglalják el; hogy mig a nagy termekben romai quadrigák pompáznak, feszület vagy egyéb vallásos jelvényről legkisebb említés sincs: ez valóban olly dolog, mellyet Mátyásban helyeselni és olly kevéssé tudunk, mint hirtelen haragját, rendkívüli fényűzését és dicső jellemének egyéb árnyoldalait. Talán azért tűnt le a magasztos palotának olly hamar szerencsecsillaga, azért tartott olly rövid ideig dicsősége, mivel benne az Úr Istennek csak illy mellékszerep jutott! Nem vádoljuk azonban Mátyást legdicsőbb királyaink egyikét vallástalanságról; nem is volt a XV. század olly kor, melly gondolt volna Isten és vallás nélkül ellehetni. Az embernek egyes tettéből nem lehet mindenkor egész jellemére következtetni. A mit Castelli leveléből, a mit a vártemplomnál, és sz. György teréről említeni fogunk , eléggé bizonyítják, hogy Mátyás szivében vallásos érzület honolt. A templom e hátulsó udvarban állván és szentélye a könyvtárral érintkezvén, ez udvart két részre osztá, — mindegyik rész közepében állott egy kút, egyik pári márványból, másik ezüstből készítve; úgy szinte mindkét udvarrészben ajtó szolgál a könyvtári épületbe. A templom szentélyének felső emeleti jobb és baloldalán imaszobák valának, egyik a király, másik a királyné számára. Ezekhez az út a könyvtár termein vezetett át *), mellyek oldalszárnyak által mindkét fél lakrészeivel érintkezésben voltak. Ez imaszobában végezvén ájtatosságát II. Ulászló 1514-ben, meggyilkoltatástól menekült, mellyet egy gonosztevő azalatt lakásában rajta elkövetni szándékozott. A templom pazar fényűzéssel vala fölszerelve, valamint hogy az isteni szolgálat is példás ájtatosság és épületességgel ment mindenkor .) Ezt bizonyítja Oláh Miklós, ki II. Lajos és I. Ferdinand udvarában élt, ,,Hungária“ munkájában , melly „Attila“ munkájával egyesítve kiadatott Bécsben 1763.