Családi Lapok, 1857. július-december (6. évfolyam, 2-27. szám)
1857-07-09 / 2. szám
f 20 ------------------------------------------------------ i honnan, kivált Konstantinápolyból szerzett SC munkákat leírniok kellett. Főnökeik egymás után valának : Thaddaeus Ugoetus, egyszersmind Corvin János nevelője, Bartholomaeus Fontius, a furfangos ötleteiről szintúgy mint rendkívüli testességéről híressé lett Martius Galeotus és Felix Ragusanus Dalmata). Azonfelül Florenczben négy sajtó, a budai palotában egy nyomda a könyvtár számára szüntelen működésben volt. E könyvtár Mátyásnak roppant, minden képzeletet haladó költségébe került. A pesti Nemzeti múzeumban létez egy levélmásolat, mellynek eredetije Florenczben van, és a Mediceiektől II. Ulászlóhoz íratott 1498. mártius 31-én; ebben Ulászlótól 1400 aranyat követelnek, mellyel elődje Mátyás egy biblia, és 500-at, mellyel egy breviárium leírásáért tartozásban maradt * 2). Sok tudós, de fejedelem is jött kivált Éjszakeurópából e könyvtár kedvéért Budára, hogy tudományos képeztetéseknél hasznát vehessék. Ezenkivül még más két kisebb könyvtár is létezett a palota különböző részeiben. VIII. Nagy disze volt a palotának a kertje, melly a hegy déli és nyugati oldalán messze a mostani Rácz- és Krisztinavárosba aláterjedett. Volt benne nagyszerű mű- tatóház márványból építve, mellynek propylaeuma mozaikkal kirakott, sokágú gyertyatartókkal ellátott oszlopoktól tartatott. Az étterem ablakai festett üveggel, boltozatja olly finom s drága müvekkel ékesítve, s hogy a kor első remekeivel vetélkedett. Fedele ezüsttel bevont téglákból rakatott. Ezenkivül magas tornyok erkélyekkel, honnan gyönyörű kilátás mutatkozik; egyéb nyári lakokat nem említve, nagy sziklabarlang, hosszú fasorok, kövezett utak, szökőkutak, halastavak, lúgosok. A mostani ráczfürdő, akkor királyfürdő, szinte e kert területében nevéhez méltólag földiszittetett s hozzá a vár külső falából hosszú boltozott folyosó vezetett. Egész darabjai e kertnek finom dróttal kalitka módra körülfonattak, úgy hogy fák és virágok állnának a kalitkákban , és benne különféle bel- és külföldi madarak, egy épületben a várhegy alatt erősebb rekeszben vadak , nevezetesen egy, mások szerint két oroszlán tartatott, a firenzeieknek Mátyáshoz küldött ajándéka. E két állatot Jósika Miklós a „Csehek Magyar-országban“ czímű regényének III. kötetében egy szerelmi kaland előidézésére fölhasználja. Zokoly, vagy mint az időben nevezteték, Elemér a sas, egykor este idáig érvén, a véletlenül kiszabadult oroszlánpártól üldözőbe vétetik. A levente merész szökésekkel egy épület falán fölkapaszkodik, és Giskra erényes leányának ablakához jut, ki őt, nehogy a vadak martalékává legyen , bebocsátja. Ez oroszlánokra már akkori időben is sok költemény készült). Mondatik róluk, hogy mindketten ugyanaznap megszűntek élni, mellyen Mátyás Bécsben meghalt. E vadasz, úgy említi a történet, Szulejmán török császár, midőn a mohácsi ütközet után az országot pusztitá, Budára lővén s a várost elhamvasztván, ámbár a váron kívül létezett, mégis megkímélte, úgy szinte a kir. istálókat is, mellyek a hegy keleti alján a mostani lánczhid közelében állottak, s mellyekhez, valamint a Danához is a várból csinos kőlépcsők vezettek. Itt az istálóknál 1541. augustus 25-kének éjjelén Martinuzzi meggyujtatá a szalmakazalokat, hogy világuknál az ostromlott Zápolyaiak az ostromtól el *) Historisch-topographische Skizzen von Ofen und Pest v. J. Heuffler II. r. 47. I. Oláh Miklós, később esztergomi érsek, idézett munkájában mondja, hogy ifjú korában az agg Felix Ragusanus Dalmatát valamint több írnokot , kik egykor Mátyás idejében a könyvtár számára dolgoztak, ismert. 21 Schams 1961. ’) Többi közt Gesinge János pécsi püspök által, ki Janus Pannonius név alatt ismeretes. v.—