Csehszlovák Jog, 1928 (8. évfolyam, 1-51. szám)

1928-03-30 / 13. szám

C­S­E­H­S­Z­L­O­V­Á­K J­O ü 95 ponttal nem bírnak. A Legfelsőbb közigazgatási bíróságot ez a pénzügyiminiszteri rendelet nem köti és a nevezett bíróság minden bizonnyal nem aszerint fogja alkalmazni a törvény 79. §-ának h) pontját, hogy ennek a formális követelménynek elég van-e téve, hanem a kérdést annak lényeges körülményei szerint fogja elbírálni. Összefoglalóan megállapíthatom, hogy az alapszabály­változtatást a jövőre vonatkozólag keresztülvinni minden esetre célszerű, azonban teljesen fölösleges az, ami már néhány részvénytársaságnál megtörtént, hogy a vezető tiszt­viselők igazgatósági tagságukról lemondjanak, feltéve, hogy az alapszabályszerű­ tandemeken és jelenléti díjakon (kész­kiadásokon), valamint szolgálati szerződéssel biztosított illet­ményeiken kívül más javadalmazásban nem részesülnek. Ilyen esetben ugyanis az összes szolgálati illetmények levonható tételt képeznek. Remunerációt, amelynek az összege rendszerint az elért nyereségtől függ és amelyre perelhető igényük nincs, nem élvezhetnek. Ügyvédszövetségi hírek. Az ügyvédszövetség nyitrai osztályának választmánya, március hó 31-ikén, Mérey Lajos elnöklete alatt tartott ülésében, Dr. Gráf Vilmos és társainak, az új törvények ismertetésére vonatkozó indítványával, — és más tárgyakkal is — foglalkozott. A tanácskozásban tartalmas felszólalásokkal részt vettek Dr. Neumann Lajos titkáron, mint előadón kívül: Dr. Fratrits József, Dr. Gyürky Ákos, Dr. Havas Ármin, Dr. Herczegh István, Dr. Jelinek Miksa, Dr. Kovács Gyula, Dr. Linkenberg József és Dr. Stránský Izor ügyvédek. A választmán­y egyhangúlag hozott határozataiban kimondotta, hogy az új törvényeknek, valamint az ezek és az előbbi törvények kö­zötti eltéréseknek tüzetes ismertetése céljából, felolvasásokat rendez, melyeken beható megvilágítás és megvitatás alá veszi az újításokat, az eltéréseket és ezeknek a gyakorlati jogszolgáltatás keretében várható hatásukat. A megvitandó anyagot több részekre osztja, hogy eképpen kön­­­nyebb és gyorsabb feldolgozást tegyen lehetővé. Az előadók személyeire nézve, egy szűkebb bizottság fog az osztálynak összes tagjai között tájékozódni és az önként vállalkozókkál a továbbiakról gondoskodni. Elhatározta a választmány azt is, hogy a nyitrai járásbíróságnak végrehajtási osztályánál fennálló némely visszaságok megszüntetése vé­gett, a vezető járásbí­rónál tesz előterjesztést. Megbeszélés tárgyát képezte azon fonák helyzet is, hogy a kény­szer egyezségi ügyekben, legújabban a törvényszék az ügyvédi kar ellen látszik állást foglalni, mert több esetben vagyonfelügyelőkké olyan egyé­neket nevezett ki, akik távol állnak a jogismeretektől. Ennek következ­ménye azután, hogy az illető vagyonfelügyelők mégis csak ügyvédhez­­fordulnak s ügyvéd által végeztetik el a munkát. Szóba került az is, hogy újév óta a nyitrai járásbíróságnál — uj biróbeosztás folytán, — a keresetek első tárgyalására 3—4 hónap múlva tűznek ki első határnapot, holott ezelőtt általában 8—14 nap alatt nyer­tek elintézést a keresetek, az első határnap kitűzésével. Előterjesztéssel fog élni a választmány a nyitrai törvényszéknek azon legújabbi eljárása ellen is, hogy a rég megszűnt — sőt némely esetben a csak szünetelő — perekben, kicsomózás címén visszaküldik a felek ügyvédeinek, a perbeli mellékleteket, amelyekre sem az ügyvé­deknek, sem a feleknek szükségük nincsen, azokat nem is kívánják. Sőt visszaadják még az ügyvédi hatalmazványokat is, holott ezek nem képeznek perbeli mellékleteket, ezen minőségnek szoros értelmében, holott a hatalmazványnak mindig az illető iratoknál, a bíróságnál, kell őriztetnie. A bíróság ezen teljesen fölösleges eljárással nemcsak a bíró­ságnak a munkáját szaporítja egészen értéktelenül, hanem az ügyvé­deknek jelentékeny kárt , illetőleg kiadást okoz, a postakincstár javára. Megbeszélés tárgyát képezte a nyitrai telekkönyvi hatóságnak azon téves, az ingatlanok árverési vevőire nagyon hátrányos szokása, hogy a végrehajtási törvénynek 182. §-a ellenére, a tulajdonjogot nem íratják azonnal, amint az árverési vevő a vételárat teljesen befizette, hanem csak a sorrendi végzésnek jogerőre emelkedése után, ami né­mely esetben hosszabb ideig húzódik el. JOGGYAKORLAT ä POLGÁRI ÜGYEK. Más ávára eszközölt megbízás nélküli ügyvitel­ből származó kiadások megtérítése. Közigazgatási közeg felelőssége az általa ily minőségben eszközölt jogügyletekből származó kötelmek teljesítéséért. A Legfelsőbb bíróság meghozta a k­vetkező ítéletet. Mindkét p rfer felülvizsgálati kérelmének részben helyt ad. a felebbezési bíróság ítéletét megváltoztatja s az I. f kn bíróság ítéletét megújítja azon változtatással, hogy a 6584 Kč tőke túlfizetésében csakis az alperesi községeket ma­rasztalja, mig az alperestárs jegyzőt ezen fizetési kötelezett­ség alól mentesíti és hogy az az összeg, melynek megfizeté­sére utóbbi saját személyében lett kötelezve, 3484 Kč-ra szállíttatik le. Indokok: A tényállás szempontjából a felebbezési bíróság ítélete nem lett megtámadva s ezért az abban megállapított, tény­állás irányadó a felülvizsgálati eljárásban is. Téves a felebbezési bíróság azon nézete, hogy alperes körjegyző az, aki az alperesi községek közös jegyzői la­kának javítását eszközölte s hogy ez okból csakis ő köve­telheti az eszközölt kiadás megtérítését. A felebbezési bíróság itt elnézi azt, hogy az, aki a kiadást eszközölte, nem azonos azzal a személlyel, aki a javítási munkálatot megrendelte, hanem az a személy, akinek anyagja és munkája az alpe­resi községek épületével egyesült és hogy a kereset más dolgának megbízás nélküli felhasználásából eredő jogi alapra van fektetve, amely szerint az, aki saját dolgát más hasz­nára felhasználta, jogosítva van, hogy neki ez visszatérít­­tessék úgy amint van s csak amennyiben ez nem lehetséges, azon értékben téríttessék meg, amellyel biit a felhasználás idejében. Más szükségletére felhasznált dolognak ezen jogszabály szerint az a dolog tekintetik, amely által más személynek szükséges kiadása lett fedezve, vagy aminek folytán ezen személy javára nyilvánvaló és túlnyomó haszon állott elő. Ezen jogszabály alá eső példaképen szolgál nevezetesen a megbízás nélküli ügyvivők által létesített szerződések tel­jesítése, mint a jelen esetben. A fenti jogszabály szerint a szükséges­­ kiadás fedezé­sére, amelynek összegét az 1. fakú bíróság 6584 h- ban álla­pította meg, az alperesi községek kötelesek, mivel ez a közös tulajdonukat képező épület javítására lett fordítva. Ez a kiadás ugyanoly mértékben volt megtérítendő, mint amily arányban a kérdéses közös épület tulajdonjoga őket meg­illeti, mivel azonban az I. fokú bíróság egyenlő arányú fi­zetési kötelezettséget állapított meg s ezen felosztás ellen alperesi községek felebbezéssel nem éltek s a kereset arány­­lagos elitélési kérelmet nem tartalmazott, ezért kötelezett­ségük ezen módja meg nem támadható. Az alperestárs körjegyzőre, akit a kijavított épület tulajdonjogából rész nem illeti meg, ezen költségből ennek folytán semmi sem esik és ezért nem kötelezhető arra, hogy

Next