Csíki Hírlap, 2008. október (3. évfolyam, 192-213. szám)
2008-10-09 / 198. szám
..................—— *Mim ima#— ■> Nádi káposztavágás Szépvízen - síppal, dobbal, hegedűvel Vannak zöldségek, amelyek nem hiányozhatnak a székely konyhából, a székely ember étrendjéből. Ilyen a káposzta is. Van, aki meg merne esküdni arra, hogy a magyar konyhában a pityókánál is nagyobb becsben áll a káposzta. Ez ízlés dolga. Csíkban mindenütt otthon érzi magát a pityóka, ezzel szemben a nagy káposztatermesztésnek csak néhány faluban van hagyománya. Régen, tagadhatatlanul a piacon is állandóan találkozott egymással a csicsói és a szépvízi káposzta. S bár az utóbbiakat gusásoknak, és nem káposztásoknak csúfolták, mint a csicsóiakat, a néphagyomány úgy tartja, hogy Szépvízen emberemlékezet óta termelnek káposztát. A szépvízi káposztára szeretné újra felhívni a figyelmet a hétvégén, szombaton tartandó rendezvény is, amelynek keretében a káposztavágás mellett káposztavásárra is sor kerül. Káposztás múlt után kutatva Szépvíz híres volt vásárairól - írják a krónikák, igaz, a feljegyzések nem a káposztavásárokra, hanem az örmény kereskedők tevékenységére utalnak ilyenkor. Szépvíz káposztás múltja után kutatva kevés adatot lehet találni. „Az RMP Magyar Autonóm Tartományi pártbizottság tájékoztató átirata az RMP Központi Vezetőségének” című, 1957. október 26. Marosvásárhelyen keltezett írásban a párt urai azért háborognak, hogy „...Egyes helységekben még mindig erős a [katolikus] papság befolyása az állampolgárokra. Például a Gyimes-völgyi pap kezdeményezésére 4 vagon burgonyát gyűjtöttek »adományokon« keresztül, míg Szépvíz községben (Csík járás) 3 vagon káposztát a gyulafehérvári katolikus teológia számára.” Három vagon káposztát pedig nem akármilyen faluból lehetne még ma sem összeszedni, csak onnan, ahol igazán nagyban termelték a leveles növényt. Egy másik feljegyzés szerint „Csíkszépvíz híres káposztatermelő vidék, egész Csík a szépvízi káposztát teszi el télire. Jellegzetes helyi kaláka volt a »káposztaültető és káposztavágó kaláka«. A Nád nevű dűlőn már a XVII. századtól termeltek káposztát. Minden családnak volt egy nyila, amelyet egy meghatározott napon kalákában ültettek be káposztával. A szokás a mai napig él. A betakarítás (vágás) is kalákában történik” - írja Hajdú Farkas Zoltán, a csíki kalákáról szóló kötetében. A Nád - 683 gazda tulajdona A szépvízi gát felé haladva, ahogy elhagyjuk a falu határát jelző táblát, bal oldalt egy nagy mindig kellemes itt a levegő. A Nád másik előnye, hogy nincs közvetlen kapcsolatban más szántókkal, így a növényekre káros betegségektől is védett. A 26 hektáron ma 683 gazdának van földje, egy-egy család átlagban 3-4 áras parcellát művel. Míg régen túlnyomórészt káposztát termeltek itt, is másabb volt a Nádon termesztett káposzta. Hagyományosan - mind a mai napig - a falu védőszentjének, Szent Lászlónak a hetét tartják alkalmasnak a palánták kiültetésére. Az ültetés is általában egyszerre történt - emlékszik vissza id. Ferencz Tibor. Valamikor nádpásztort fogadtak a gazdák, akinek fizetését is közösen adták össze, előre meghatározva, hogy egy ár után hány fej káposztát kell adni jussként. Az ültetéshez hasonlóan a vágás is egyszerre történt, így nem állt fenn annak a veszélye, hogy valakit meglopnak. A káposztavágás egyben a mezei munkák befejezését is jelentette, gazdasági terület tárul elénk. A helyiek egyszerűen Nádnak hívják a dűlőt, tőzeges talajának köszönhetően a szépvíziek itt honosították meg a káposztatermelést. Kedvez a növénynek a kellő mennyiségű víztartalékkal rendelkező földterület, ugyanakkor a nyílt terület huzatos is, így a nyári napokon is ma már van, aki pityókát is ültet, vagy egyszerűen kaszálónak használja a földterületet. Vékony, tömött levelű káposzta A szépvíziek nem csak a káposztát, hanem a palántát is maguk termelték - talán ettől két napig mulattak A káposztavágás ugyanakkor ünnep is volt a gazdálkodók számára. Visszaemlékezések szerint Csík több falujából jöttek a káposztaérésre, hiszen ilyenkor jutányos áron lehetett beszerezni a káposztát. A távolabbról érkezettek hoztak bort, pánkot, a cigányok pedig káposztáért cserébe húzták a talpalávalót, de nem ők voltak az egyedüliek, akik barterben kereskedtek. Jöttek cserepesek, kádárok is, a káposztáskád ára annyi volt, ahány káposzta fért belé. A visszaemlékezések szerint a negyvenes évek végéig élt ez a szokás. A hétvégén, szombaton a régi vásári hangulatot szeretnék felidézni a szépvízi Nádon. Kidobálták a káposztaérést A faluban a közérdekű híreket ma is kidobolják. A múlt vasárnap újra dobpergésre figyelhettek a falubeliek, hiszen kihirdették a káposztaérést és -vásárt: „Közhírré tétetik! Szépvízen a Nádi káposzta az Úr 2008. esztendeje október havának 11. napjára érik be. S mivel ez a palánta a magyar gyomorhoz a legillendőbb étek, úgy illik, hogy eleinkhez híven, méltóképpen ünnepeljük meg a bőséges termést szombaton, a nagy szépvízi káposztavásáron. Mégpedig a következők szerint: azon gazdák, akik a vágás alkalmával értékesíteni szeretnék káposztafejeiket, mielőtt a kóberes szekerek helyett utánfutós autókkal vásárba indulnának, most helyben megtehetik. És hogy feledtessük az elmúlt esztendők szomorú káposztavágását, nótaszót, vígságot, egész napos mulatságot a rendezőség biztosít. Este nyolc órától pedig szívesen látja a község apraját-nagyját töltöttkáposzta-evésre a szépvízi kaszinóba s hajnalig tartó báli vigasságra. Aki betér, bőségesen hozzon kosarában folyadékot, amellyel a jóféle káposztát megöntözze. Ki-ki igyekezzék idejekorán bejelenteni evés-ivás részvételi szándékát a községházán, mégpedig munkaidőben a hatos teremben, mert aki nem siet, ülőhely nélkül maradhat.” A szombati ünnepi hangulat fokozásához hozzájárul majd a faluban működő három tánccsoport is, akik az alkalomra felállított nádi színpadon mutatják be táncaikat. Daczó Dénes