Csíki Hírlap, 2011. szeptember (6. évfolyam, 169-190. szám)

2011-09-16 / 180. szám

Indulatkeltő kereszt­kérdés a gimnáziumban A Csíkszeredai Szent Kereszt plébánia szerdai búcsúünne­pére összegyűlt hívek igencsak meglepő mondatokat hallhattak a szentmise során. Darvas-Kozma József esperes arra hívta fel a jelenlevők figyelmét, hogy a megyeszékhely egyik iskolájában az igazgató eltávolíttatta a kereszteket az osz­tálytermek falairól. Mint később kiderült, a szóban forgó intéz­mény a Márton Áron Gimnázium. Rédai Botond 1­­944. szeptember 11-én a szovjet katonák bevonul­­­­­tak Csíkszeredába. Itt a templomban mindent összetör­tek: a szent keresztet ledobták, Nepomuki Szent János szob­rát lefejezték. Annyi rombolást vittek végbe, hogy a hívek csak 1945 januárjára tudták annyira rendbe tenni a templomot, hogy szentmisét tarthassanak. 2011. szeptember 11-én Csíkszere­da egyik középiskolájában az igazgató a kereszteket a tan­termekből leszedette. 1944-ben a szovjetek próbálták a keresz­tet eltüntetni, most 2011-ben az egyik iskolaigazgató akarta ezt tenni. Különös ez, hisz az ország címerében, a sas szá­jában tartja a keresztet, a par­lamentben a honatyák előtt ott a kereszt, a megyeházán ott a kereszt, és az útszéleken ál­lítjuk a kereszteket(...)“ - ezen mondatokkal adta a búcsús mi­se során a hívek tudtára a tör­ténéseket az egyházi méltóság. Hogy tulajdonképpen mi is tör­tént? Lapunk információi sze­rint, a polgármesteri hivatal, mint a Márton Áron Gimnázi­um fenntartója, illetve a kato­likus egyház, mint az épület tulajdonosa közösen döntött arról, hogy a felújítás alatt álló intézmény azon részein, ahol befejeződtek a munkálatok, a tantermekben a táblák fölé el­helyezzenek egy keresztet, illetve Csíkszereda és a Gyu­lafehérvári Főegyházmegye címereit. A botrány az elmúlt hétvégét követően robbant ki, ugyanis a tanévkezdés előtt az említett szimbólumokat eltá­volították a tantermek falairól. Darvas-Kozma József espe­res kérdésünkre nem kívánta kommentálni az eseményeket, mondván, nem szeretne han­gulatot kelteni, inkább közve­títői szerepet töltene be ebben a kérdésben. A polgármeste­ri hivatal részéről sem sikerült megszólaltatnunk az illetéke­seket, ám birtokunkba jutott az a Márton Áron Gimnázium vezetőségének címzett átirat, melyet Antal Attila alpolgár­mester, mint az utóbbi intéz­mény fenntartójának, illetve Darvas-Kozma József esperes, mint az épület tulajdonosának képviselője látott el kézjegyé­vel. Ebben leírják azon kérésü­ket, hogy a felújítás végeztével az iskolának átadott tantermek falain, a táblák fölött helyezze­nek el egy egyszerű, fából ké­szült keresztet, ettől jobbra Csíkszereda Megyei Jogú Vá­ros címerét, a kereszttől balra a Gyulafehérvári Római Kato­likus Egyházmegye címerét. Indoklásként úgy fogalmaz­tak, ily módon kívánnak tisz­telegni a száz évvel ezelőtti iskolaépítők emléke előtt. Ha­sonlóképpen ezen szimbólu­mokkal emlékeztetnének arra, hogy a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség, valamint Csíkszereda Megyei Jogú Vá­ros vezetőségének előremuta­tó megegyezése és összefogása alapján volt lehetséges az épü­let rendeltetésének hosszú távon a magyar tannyelvű ok­tatás szolgálatába állítása, va­lamint teljes körű felújítása. Nem tiltja a törvény az egyházi SZIMBÓLUMOK HASZNÁLATÁT „Azzal a kéréssel fordult hozzánk az önkormányzat, valamint a szóban forgó tan­­intézmény, hogy véleményez­zük azt a kezdeményezést, miszerint a Márton Áron Gimnázium egyik épületré­szének a tantermeiben fel­kerüljön egy fából készült kereszt, illetve egy egyházi, valamint a megyeszékhely cí­mere" - reagált az események­re Ferencz S. Alpár. Hargita megye főtanfelügyelője úgy fogalmazott, a vonatkozó jog­szabályok szerint a tanintéz­mények osztálytermeiben az ország hivatalos címerét, az épületre pedig annak zászlóját kell kitenni. „Más szimbólu­mok használatáról semmilyen módon nem rendelkezik a tör­vény" - hangsúlyozta az ille­tékes. Hozzátette, semmilyen fajta törvénytelenséget nem látnak a tanintézménynek a múltjával, névadójával és fenn­tartójával kapcsolatos jelké­pek megjelenítésében. Címerek lesznek, kereszt nem „A tanfelügyelőség állásfog­lalása egybeesik a mi nézete­inkkel. Ezt úgy értelmezzük, hogy kötelező betartani az állami jelképek használatá­ra vonatkozó jogszabályokat. Ugyanakkor lehetséges más szimbólumok elhelyezé­se is, ennek mérlegelése az iskola hatáskörébe tartozik, megfontolván a különböző igé­nyeket, javaslatokat, lehető­ségeket. Ennek értelmében fogunk további lépéseket tenni" - említette a tanfelügyelőség álláspontjának ismeretében Varga László. A Márton Áron Gimnázium igazgatója kifej­tette, megismétlik a polgár­­mesteri hivatal irányába még július elején tett javaslatokat. Azaz olyan jelképek elhelyezé­sét képzelik el, amelyek méltón tükrözik a tanintézmény jelen­legi helyzetét, így az iskola tan­termeinek falán a város címere mellett Márton Áron püspöki címere kapna helyet. Szorosan összefügg a gimnázium életével az egyházi szimbólumok használata A DNA lezárta Borboly ügyét A Korrupcióellenes Ügyész­ség (DNA) megszüntette a vizs­gálatot Borboly Csaba ügyében. A Hargita Megyei Önkormány­zat elnöke csütörtökön kapta meg az erről szóló értesítést. Három sor volt mindössze abban az ajánlott levélben, amelyet Borboly csütörtökön a Csíkszeredai 1. számú posta­­hivatalnál vett át, felesége tár­saságában. A korrupcióellenes ügyészség röviden közölte ve­le, hogy ügyében megszün­tették a vizsgálatot. „Nagyon vártam ezt a levelet, senkinek sem kívánom ezt, ami történt" - mondta az elnök, aki látható­an elérzékenyült, amikor kijött a postahivatalból. Azt mond­ta, tudta, hogy ártatlan, és re­méli, hogy Hargita megyében a politika nem arról szól, hogy bárkinek a családját úgy hur­colják meg, ahogy vele történt. Megköszönte a sok biztatást, amit kapott, majd hozzátette, szembesítést fog kérni a névte­lenség mögé bújt feljelentővel, mert úgy érzi, ehhez joga van. Borbolyt július végén érte­sítette a DNA, hogy feljelentés érkezett ellene, amely szerint a megyei sürgősségi kórház új épületéhez készített ter­vek ellenértékéből részesült volna, és ebből készült volna családi háza terve, illetve az építkezés egy része a nyer­tes tervező cég által. Akkor a szükséges dokumentumokat elküldte az ügyészségnek, a sajtónak pedig családi házá­ban számolt be az építkezés részleteiről. Úgy vélte, a felje­lentés része volt annak a le­járató akciósorozatnak, amely ellene és családja ellen indult akkor, amikor a megyei sür­gősségi kórháznál elkezdett átalakítások, átszervezések miatt egyéni, gazdasági érde­kek sérültek. Kovács Attila Jó hírt közölt a levél

Next