Csíki Hírlap, 2011. október (6. évfolyam, 191-211. szám)

2011-10-10 / 196. szám

Diszkriminatív a támogatási rendszer? Különböző felté­­ telekkel kérhetnek fűtéspótlékot a távhő­szolgáltatást, illetve más fűtési rendszert használó családok. Utóbbiak esetében az egy főre eső jövede­lem felső határának összege jóval alacso­nyabb, ami azt jelenti, az állam kettős mércét alkalmaz a különböző szolgáltatásokat hasz­nálók között. Rédai Botond M­int arról már koráb­ban beszámoltunk, a nemrég megjelent 70- es sürgősségi kormányrende­let értelmében a közelgő téltől csak a szerény jövedelmű sze­mélyek, illetve családok fognak állami fűtéstámogatásban ré­szesülni. A kormány a polgár­­mesteri hivatalokra hárította a döntést, hogy átvállalják-e a ki­eső állami támogatást, megaka­dályozva ezáltal a fűtésszámla növekedését. Ezt követően Csíkszeredában az idei fűtés­szezonra a gigakalória árának harmincszázalékos drágulását szavazta meg az önkormány­zat. Az említett kormányren­delet alkalmazási normájának hiányában viszont korántsem volt tiszta, hogy konkrétan kik is lesznek a támogatás haszon­­élvezői. A szabályozás végül napvilágot látott, némileg letisz­tázva a fontosabb kérdéseket. Hátrányban a nem TÁVHŐSZOLGÁLTATÁST HASZNÁLÓK Az illetékesek szerint a nor­matíva megjelenése diszkri­minatív helyzetet teremt. „A diszkriminatív jelleg egyrészt onnan jön, hogy tavaly egysé­gesen kezelhettük az egy- és a többszemélyes családokat. Idén ez másképp történik" - emelte ki Kövér Katalin, Csíkszereda Polgármesteri Hivatala szociá­lis osztályának vezetője. Mint elmondta, a jogszabály a távhő­szolgáltatás esetében több sze­mélyes családoknál a korábbi 615 lej helyett 786 lejre módo­sította az egy főre eső jövede­lem felső határértékét, míg az egyedül élőknél ez az érték 1082 lej. „Ugyanez a törvény a gáz, fa, szén és egyéb, folyé­kony tüzelőanyagot használók esetében kimondja, a család létszámától függetlenül, ha az egy főre eső jövedelem megha­ladja a 615 lejt, elvesztik jogo­sultságukat a támogatásra. Mi volt a ráció ebben?" - tette fel a kérdést az osztályvezető. El­mondása szerint ez igencsak érdekes helyzetet idézhet elő, hiszen míg tavaly a mintegy 3000 kérésből 1700 vonatkozott a távhőre, idén az utóbbi szám akár meg is duplázódhat. Az il­letékes ugyanakkor felháborí­tónak tartja, hogy míg tavaly az igénylések három százalé­kát kellett ellenőrizni, idén ez a mennyiség már hatvan szá­zalék. Ezzel együtt a polgár­­mesteri hivatalok azon jogukat is elvesztették, hogy ők válas­­szák ki azokat a személyeket, akiknél ellenőrzést folytat­nának. „A minisztérium fogja havonta visszaküldeni a táblá­zatokat, hogy hova kell kimen­nünk szociális ankétra. Ebben a formában képtelenek vagyunk hatékonyan megszervezni ezt a tevékenységet. Ez már a fejet­lenségnek a netovábbja. Azt hi­szik, a polgármesteri hivatalok azért vannak, hogy ami butasá­got a fővárosban kitalálnak, azt mi elvégezzük" - méltatlanko­dott az illetékes. Majd hozzátet­te, az, hogy már-már lehetetlen helyzetbe sodorják a szociális osztályokat, úgy látszik, senkit nem érdekel, de a vaskos bün­tetések kiszabásától már nem tekintenek el. „A büntetésekről nem feledkeznek meg, de hogy ők hibás típusnyomtatványo­kat küldenek szét, az mindegy. Kétezer lej feletti összegek­ről beszélünk itt, amit bárkivel megfizettethetnek" - hangsú­lyozta Kövér Katalin. Még egyszer a kizáró FELTÉTELEKRŐL Nem részesülhetnek támo­gatásban többek között azok a személyek, akik rendelkez­nek a következő ingó és in­gatlan javak egyikével: 1600 köbcentiméternél nagyobb hengerűrtartalmú gépkocsi, haszonjármű, kamion, autó­busz vagy mikrobusz, traktor, mezőgazdasági gépjárművek, olajprés, malom, fűrésztelep, láncfűrész és minden egyéb elektronikus, hidraulikus és mechanikai jármű, 3000 lej fölötti banki letét, 10 árat meghaladó belterület városi övezetben, 20 árat meghala­dó belterület vidéki övezetben. Ugyanakkor háromtagú család maximum két hektár erdős te­rülettel, 4 hektár legelővel és kaszálóval rendelkezhet, há­rom személy fölött 3 hektár er­dős terület és 5 hektár legelő és kaszáló van megengedve. Álla­tok esetében 3 szarvasmarha, 5 disznóféle, 20 juh vagy kecske­féle és 15 méhcsalád lehet. 111 Az idén is nehéz tél elébe nézünk Wittner: ápolom a szabadság tüzét Égő fáklyákkal, díszsorfalat állva fogadták a helyi 56-osok Wittner Mária egykori halálra­ítélt forradalmárt, ma fideszes parlamenti képviselőt a Csík­szeredai városháza előcsarno­kában péntek délután. A fény­lő tűzzel azt kívánták üzen­ni, hogy a szabadság lángját to­vábbviszik, a hős asszony pél­dájából erőt merítve. Wittner Mária Veress Dávid meghívására, a Honfoglalás előttől az Európai Unió utánig című rendezvénysorozat kere­tében tartott érdekfeszítő elő­adást a megyeszékhelyen, a zsúfolásig megtelt városháza dísztermében. A belépő for­radalmár-képviselőt felállva, vastapssal fogadta a közönség. Szilágyi Árpád, a Volt Politikai Foglyok Szövetségének Har­gita megyei elnöke, valamint Kelemen Csongor, az 56-os vi­tézi rend hadnagya köszöntötte a neves előadót. Wittner Má­ria szégyenletesnek nevezte a 2004. december 5-i népszava­zást, hangsúlyozva: az Orbán­­kormány a Sátán kormányát váltotta le. Az előadás iránt érdeklődők jelentős többsége az idősebb korosztályhoz tartozott, a fia­talság érdektelensége érezhe­tő volt, de amint az előadásból és a levetített Hóhér, vigyázz című portréfilmből is kitűnt: a ma ifjúsága döbbenetesen keve­set tud a 20. századi dicsőséges szabadságharcunkról. Az egyik hozzászóló ugyanakkor dicsé­retesnek nevezte a Ferencz S. Alpár főtanfelügyelőnek kö­szönhetően az iskolákban be­vezetett Élő történelem című előadássorozatot, melynek ke­retében a még ma is élő 56-osok meséltek a vészkorszakról a di­ákoknak. Remélhetőleg idén is megismétlik - fűzte hozzá. A levetített dokumentumfilm­ből Wittner Mária élete, a forra­dalomban betöltött szerepe, a börtönévei, a siralomház kény­szerű, szörnyű időszaka tá­rult a nézők elé, valamint a rendszerváltás utáni küldetése, mellyel a kommunizmus bűnei­re, rettentő hazugságaira hívja fel a figyelmet. Mint fogalma­zott: a kommunistáknak soha egyetlen szavukat nem szabad elhinni, minden hullámhosszon hazudtak és hazudnak. „Az a dolgom, hogy felnyissam az emberek gondolatát, és rázzam a lármafát, mert ahol meghal az igazság, ott meghal a lélek" - mondta. Hozzáfűzte: „Nem szabad elfelejteni azt az ös­­­szefogást, emberséget, ami '56- ban volt, és azt, hogy hazánk csak egy van, és egy csodála­tos, közös nyelvet beszélünk. Míg egymásért dobog a szívünk, olyanok vagyunk, mint az ikrek, ami fáj az egyiknek,­­fáj a má­siknak is. A magyarság fel fog támadni, hisz sok jel mutat er­re. Ha a lélek felemelkedik ben­nünk, lelkünkkel emelkedik fel hazánk is, ezért ápolom a tüzet, a szabadság tüzét." Létai Tibor A múlt hibáiból tanulni kell A holokauszt Csíkszeredai áldozataira emlékeztek az el­hunytak családtagjai, leszár­mazottjai, városi és megyei elöljárók, egyházi képviselők és középiskolai diákok pénteken a Venczel József utcai zsidó te­metőben. Antal Attila alpolgármester köszöntője után Ferencz Sala­mon Alpár Hargita megyei fő­tanfelügyelő az átlagemberek szerepének fontosságára hív­ta fel a figyelmet. „Átlagem­berekre emlékezünk ma itt, a holokauszt napján. Azokra, akik szenvedtek, azokra, akik okozták, azokra, akik végig­nézték, azokra, akik felemel­ték hangjukat". A főtanfelügyelő ugyanakkor ama reményének adott hangot, hogy a megem­lékezésen jelen lévő felnőttek, tanulók és fiatalok a múlt ese­ményeiből tanulnak, és tole­ráns, józan, megfontolt, emberi értékekkel telített véleményt al­kotnak, hogy átlagemberekként többek akarnak és tudnak len­ni, mint egyszerű szemlélődők, közönyös egyének, előítéletek alapján felszínesen véleményt alkotó, gyűlölködést és megosz­tást népszerűsítő személyek. „Gondolkozzunk, emlékez­zünk és imádkozzunk együtt, ne történhessen még egyszer meg az, hogy valakit a neme, a vallása vagy éppenséggel az etnikuma miatt megkülönböz­tessenek, vagy elhurcoljanak" - emelte ki beszédében Ladá­nyi László Zsolt, Hargita me­gye prefektusa. Csíkszeredá­ból több mint háromszáz zsi­dót deportáltak, a haláltábor­okból vagy a munkaszolgálat­ról nagyon kevesen tértek vis­­­sza. 1947-ben Csíkszeredában 126 zsidót írtak össze, egy évvel később már csak 69 élt. A megemlékezés alkalmából a Márton Áron Gimnázium di­ákjai túlélők visszaemlékezé­seiből olvastak fel részleteket, felidézve a haláltáborok világát és a megmenekültek történetét. Iochom Zsolt

Next