Csíki Hírlap, 2014. szeptember (9. évfolyam, 165-186. szám)

2014-09-12 / 174. szám

2 Csíki Hírlap ■ péntek-vasárnap, szeptember 12-14. A KT U A LIS­M » » » — 'm M 'itm s­m­­m 1­1­1 I­l — lllll— ■ ■ — — I FIZESSEN ELŐ MOST! 12 hónap 55 lej 110 lej 220 lej 1 hónap 3 hónap 6 hónap 20 lej Csíki Hírlap Csíkszék napilapja . Megjelenik munkanapokon. Kiadó: Udvarhelyi Híradó Kft. ISSN: 1844-4318 BRAT lapunk eladási sta­tisztikáit a Romániai Példányszám-auditáló Hivatal(BRAT) hitelesíti. Ügyvezető: Székely Róbert Tartalomigazgató: Szászer-Nagy Róbert Főszerkesztő: Kozán István Szerkesztőségi tagok: Barabás Hajnal (Aktuális) Dobos László (Sport, Szieszta) Kovács Attila (Aktuális, Ezüst évek) Kemény Kamilla (Aktuális) Péter Beáta (Magazin) Pinti Attila (Aktuális, lóerő) Rédai Botond (Aktuális, Gazdavilág,­­Kumi R. Kiss Edit (Aktuális, Egészségünkre) Szőcs Lóránt (Művelődés) Oláh-Gál Elvira Korrektúra: Kristó Boróka, Pál Éva Fotó: Kristó Róbert, Veres Nándor Tördelőszerkesztés: Bajkó Zsuzsa, Elekes Zsolt Tévéműsor: Gráf Botond Reklámgrafika: Szabó Zsolt Apróhirdetés: Kopacz Erika Reklám: Karda Zsófia Lapterv: Elekes Zsolt, Szabó Zsolt ■ Az (X)-szignóval ellátott szövegek fizetett reklámok, közlemények. ■ A megjelent írások nem feltétlenül a szerkesztőség véleményét tükrözik! ■ Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a beérkezett levelek és másféle írások közléséről döntsön. ■ Kéziratokat nem érzünk meg, és nem küldünk vissza! MTI Halft­UÉIMÁLÓ ELŐFIZETÉSEKÉRT HÍVJANAK! A Csíki Hírlapra előfizethet lapki hordóinknál és a szerkesztőségben. Ha a szerkesztőség telefonszá­mát, a 0266-372370-et tárcsázza, és bemondja pontos címét, lapkihordóink felkeresik Önt ottho­nában, náluk megrendelheti lapunkat. 530182, Csíkszereda, Fortuna Park sétány 2A. Telefon: 0266-372 370 E-mail: csikihirlapteiki-hirlap.ro marketing@csiki-hirlap.ro hirdetes@csiki-hirlap.ro elofizetesteiki-hirlap.ro Fax: 0266-372 361 Hirdetés­­felvételes terjesztés a fenti címen hétköznap 8-16 óra között. Honlap: www.csiki-hirlap.ro Telefonszolgálat: 0266-371100 [ Észrevételét, panaszait, megjegyzéseit a szerkesztők fogadják naponta 8-20 óra között! Az ügyeletes szerkesztő telefonszáma: 0760-150797 Mindkét pályázatot jogosultnak ítélték, az egyik keretében kezdődhet a munka DPUÍ Folytatódhat a felújítás Aláírta tegnap Ráduly Róbert Kálmán, Csík­szereda polgármes­tere a finanszírozási szerződést a Csíksze­redai Octavian Goga Gimnázium korábban kormányzati finanszí­rozással elkezdett fel­újításának európai uni­ós támogatással való folytatására - közölte Antal Attila, Csíkszere­da alpolgármestere. A­ KISS EDIT A­mint arról korábban be­számoltunk, európai uni­ós finanszírozást lehetett megpályázni egyes olyan okta­tási infrastrukturális beruházá­sok folytatására, amelyeket ko­rábban kormányzati finanszí­rozással kezdtek el, de pénzhi­ány miatt abbamaradtak. Csík­szeredában két beruházás felelt meg a pályázati követelmények­nek, az Octavian Goga Gimnázi­um félúton leállt felújításának a folytatására, továbbá a Kós Kár­oly Szakközépiskolánál elindult campus-építési program kereté­ben a három megkezdett épület folytatására - az új tornaterem, műhely és iskolaépület felépíté­sére - pályázott a Csíkszeredai önkormányzat. Mindkét pályá­zat sikeres volt, a Goga felújításá­ra vonatkozó pályázat keretében a finanszírozási szerződést is aláírták. Antal Attila tájékoztatá­sa szerint 2 721 750 lej érkezik a pályázat keretében, ebből a még hátralévő felújítási munkálato­kat, így többek között a külső szi­getelést, a nyílászárók cseréjét végzik el. Az, hogy mikor kezdő­dik el a munka, a kivitelező cégtől és a tervezőtől is függ, de várha­tóan még idén hozzálátnak - tet­te hozzá az alpolgármester. Az önkormányzat olyan beruházá­sokkal pályázhatott, amelyeknél még élő kivitelezési szerződések voltak, így a Gogánál is a koráb­bi cég folytathatja a munkát. Az alpolgármester elmondta, a Kós Károly Szakközépiskolát érintő pályázatukat is jogosultnak ítél­ték, ennek keretében a helyszíni szemle következik nemsokára, ezután kerülhet sor a finanszíro­zási szerződés aláírására. ből Uniós pénzből húzhatják fel az évek óta félbemaradt épületeket a Kosnál Tanévkezdésre Az idősebbek mindig is áthagyomá­nyozták a fiatalabbakra azt a tudást, amit lényegesnek vagy hasznosnak vél­tek. A lényegesnek és a hasznosnak va­lójában ugyanazt kellene jelentenie, de, hogy a kettő mégis szétvált, az ingatag gondolkozásmódunknak és korlátoltsá­gunknak a jele. Egyre kevesebb figyel­met szentelünk a Lényeg tiszta meg­ismerésének. Ahhoz érdekmentesen el kellene mélyülnünk a világ megfi­gyelésében és megértésében. Ehelyett megragadunk a felszín alatti sekély rétegekben, és amit ott találunk, azt pillanatokon belül, pillanatnyi érdeke­ink szerint használjuk fel. A pillanatnyi érdek diktálja, hogy mi a hasznos, és ezt nevezzük lényegesnek. Magyarán a pillanatnyilag hasznos mondja meg, hogy mi a lényeges. Ez önmagában nagyfokú korlátoltság, hiszen számta­lanszor tanúi lehettünk a felmutatott lényeg kaméleonszerű színeváltozá­sainak. Azt viszont tudnunk kell, hogy az így felmutatott lényeg messze áll az igazi lényegtől. A pillanatnyi érdek sze­rint értelmezett hasznos és lényeges amolyan amorf rendszereket teremte­nek, amelyek állandóan, legtöbbször követhetetlenül változnak. Ezekben a rendszerekben külön erénnyé magasz­tosult az embernek ezen követhetet­len átalakulásokhoz való alkalmazko­dóképessége. Nevezhetjük ezt túlélési adottságnak, simulékonyságnak, de egyszerűen legtöbbször gerincte­­lenségnek. Gerinctelenségnek azért, mert lelkiismeretünk mélyén érezzük: más, jóval több az igazi lényeg, mint az, amit szeszélyesen változtatunk. Ezek értelmében már a tudás maga sem csak a teremtett valóság pontos ismeretét jelenti, hanem a rendszerek logikájának vagy éppen logikátlansá­gának ismeretét. Rendszereinkben a tanításnak, a tudás áthagyományozásának is alkal­mazkodnia kell az éppen időszerű rend­szerek törvényszerűségeihez, amennyi­ben a tanítást kereseti és megélhetési lehetőségként akarjuk kezelni. Jézus valószínű gyakorlatból tudta a négy matematikai alapműveletet, tud­ta, hogy mennyire fontos a fény és a víz az élőlények fejlődésében. E lénye­ges tudás mellett tudta azt is, hogy en­nek a csodálatos Rendnek része az em­ber maga is. Tudta, hogy a Rend alap­ja az isteni gondolat, amiben változás és állandóság megbonthatatlan egysé­get alkot. Ez a szellemi háttere minden­nek. Jézus, mielőtt bármit is tanított és cselekedett volna, hosszú időn keresz­tül, közel harminc éven át ezt az egysé­get figyelte, ha úgy tetszik, tanulta. Fi­gyelte azt is, hogy az emberi önző érdek hogy dobja sutba, árnyékolja le mester­ségesen az isteni szellemi háttér egyes elemeit, hogy érvényesíthesse a maga gondolatát. Jézus hosszú időn keresztül tanulmányozta, mire képes az ember, ha hatalomról, birtoklásról van szó. Aztán a pusztai tartózkodása utolsó szakaszá­ban letette a maga szigorlatát. Igazolta, hogy ismeri az emberben rejtőző isteni, szellemi erőt, azt elő is tudja hívni ma­gából, de soha nem használhatja a maga túlélésére, csakis a mindenség javára, az emberek látása tisztábbá tételére. Ezzel az isteni erővel nem varázsol a kövek­ből kenyeret a saját éhségének csillapí­tására, de meggyógyítja a beteget, hogy mindenki, aki csak az eseményről érte­sül, rádöbbenhessen, az isteni erőnek vannak olyan útjai, amelyeket korlátolt­ságunkban nem ismerünk, és ehelyett mi akarunk erőszakkal új csapásokat nyesni. Jézus érthetően feltárta azt is, hogy a rendszereket nem lehet tökéle­tesíteni, nem lehet megjavítani, de nem is érdemes és nem is szabad küzdeni el­lenük. Azok mindig erősebbek. Jézus te­hát nem vette magára a hős forradalmár szerepét. Vagyis azt tanította életével és minden szavával, hogy a mi életünket se a rendszereknek való megfelelés vagy az ellenük való ádáz küzdelem töltse ki. Ke­ressük az Isten Országát, magunkban és a teremtett világban, és azzal együtt mindent, ami lényeges, megkapjunk. Még az az adógaras is kikerül, ha más­honnan nem, hát egy hal gyomrából. Mi, értelmes lények, akik azzal dicsek­szünk, hogy Isten a maga képére és ha­sonlatosságára teremtett, tudjuk cso­dálni, és tudjunk tanulni a rét virágaitól és az ég madaraitól. Milyen kár, hogy ezt a tudást jámbor használhatatlan szájtátásnak tartjuk, amikor meg kell oldanunk a gazdasá­gi világválságot, amikor a fenntartha­tó fejlődés használható elemeit kell kikísérleteznünk, amikor autonómiát kell kiharcolnunk magunknak. A „jám­bor, használhatatlan szájtátás”, vagyis az igazi tanulás hiányát akkor érezzük, amikor pszichiáterek díványán soroljuk életünket, és hallgatjuk lélek- és ma­gunkkal cipelt sérüléselemző, felmentő magyarázatukat; amikor gyomorgörc­­­csel kell munkába mennünk; amikor az év fénypontja az agyonszervezett nyári szabadságolás, és amikor rengeteg pohár után sem tudjuk, mi az oka, hogy gyermekeinknek egy része már rég a kábítószer rabja. Tanévet kezdünk, tanítanunk kell. A tudást át kell hagyományoznunk. Nem­csak feladat, de kérdés is, hogy mit! ELEKES ANDRAS

Next