Csíki Hírlap, 2017. június (12. évfolyam, 104-123. szám)
2017-06-26 / 119. szám
_ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ AKTUÁLIS Mostantól minden este lehet majd locsolni a szépvízi káposztaföldön Öntözőrendszer a Nád-dűlőben Nem kell már hordókban vinni a vizet a káposztapalánták öntözése végett a szépvízi Nád-dűlőbe, ugyanis csütörtökön öntözőrendszert üzemeltek be a helyszínen. A szépvízi Nád-dűlőben kialakított öntözőrendszer átadására hívott meg Ferencz Tibor polgármester csütörtök estére, ahol érkezésünkkor több tucat helybéli tevékenykedett a káposztapalánták ültetésével. A korábban befejezett parcellák között ki családjával, ki egymaga helyezte gondosan földbe a fiatal növényeket. A helyszínen való rövid körbetekintés után meghozták a szórófejeket, amelyeket egyenként be is üzemeltek, így használatba vehették az öntözőrendszert a helyiek. 19 akna, 340 csatlakozási lehetőség Mint azt Szőcs Gábor ötletgazda elmondta, a beruházás révén a szépvízi gáttól vezették le a vizet a dűlőig egy gerincvezetéken, ahol 50 méterenként 19 aknát építettek ki, amelyekhez egy-egy szórófej is készült, azon többségében 20-20 csatlakozóval. A községvezető rámutatott, ez összesen 2100 méternyi vezetéket, 340 csatlakozási lehetőséget jelent - ehhez hasonló a Nád-dűlőben tevékenykedő községbeli gazdák száma is. Arra is kitért Ferencz Tibor, hogy az elmúlt években sokat foglalkoztak a dűlővel, az ott zajló termesztés segítésével: elsőként közösségi igényre megszervezték a termés őrzését, a könnyebb értékesítés érdekében újraélesztették a káposztavágás és vásárhagyóFOTÓ: GECSE NOÉMI mányát, most pedig a palánták vízellátásának megoldásáért öntözőrendszert építettek ki. Hangsúlyozta ugyanakkor azt is, hogy a dűlői káposztatermesztés fejlesztésének nem ez az utolsó lépése. Közösségi megvalósítás A közel 490 ezer lejes beruházás kivitelezésére sikeresen nyújtott be pályázatot az önkormányzat Hargita Megye Tanácsa Vidékfejlesztési Egyesületéhez, amellett a közbirtokosságok és a helyiek is hozzájárultak a szükséges anyagiak előteremtéséhez - ismertette az elöljáró. Ugyanakkor beismerte azt is, hogy egy kevés üröm is keveredett az örömükbe, mivel a Felső-Nádra nem tudták felvezetni a vizet, így ott 2-3 hektárnyi földterület vízellátása egyelőre nincs megoldva, de várhatóan jövőre azt is rendezik. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke is jelen volt a rendszer beüzemelésénél, aki példaértékűnek nevezte az összefogást, amellyel megvalósult a beruházás. Meglátása szerint ez - a Csíkszéken eddig példa nélküli megoldás - követendő kell legyen az egész megyében, ahol a szélsőséges időjárási viszonyok miatt egyre fontosabb lenne térségenként elgondolkodni öntözőrendszerek létesítésén. Az önkormányzat az üzemeltető Az első szórófej beüzemelésénél az is kiderült, hogy minden gazda 2 lej ellenében kap egy rácsatlakozót, amely által a fémszerkezetre tudja csatolni a locsolócsövét. A rendszer üzemeltetését az önkormányzat rendezi: esténként kihelyezik, majd a locsolás elvégzése után összeszedik a szórófejeket. Tisztázták, száraz időben minden este fél héttől lesz lehetőségük a helyieknek, hogy rácsatlakozzanak a szórófejekre. Becze Enikő szépvízi káposztatermelő érdeklődésünkre elmondta, negyedik napja foglalkoznak a palánták földbe ültetésével, csütörtökön este már csak egy órányi munka maradt a befejezésig másnapra. Összesen nyolc áron termesztenek káposztát, amellett egy kis családi veteményesük is van a Nád-dűlőben. Nagyon hasznosnak nevezte a megvalósult beruházást, ugyanis eddig ezer literes hordókban vitték ki a vizet a parcellához, abból locsolták meg a palánták tövét egy-egy liter vízzel, mostantól azonban mindössze egy locsolócsőre lesz szükségük. Tizenkilenc szórófejre 340 gazda csatlakoztathatja rá locsolócsövét Háromszori locsolás Egy másik gazdaasszony arról számolt be, hogy a káposztapalántákat ültetésük után általában háromszor öntözik meg, azt követően a Fennvalóra bízzák a locsolást. Kiemelte, jelenleg nagyon kell figyelni a tőtávolságra is, mivel amíg pár évvel korábban még a nagy fejű káposztákat keresték, ma már inkább a közepes méretűekre van igény. Korábban ugyanis a fahordókba bármekkorát bele lehetett tenni, a napjainkban alkalmazott műanyagok esetében viszont számolni kell annak bemeneti nyílásával is. A polgármester megerősítette, valamikor mindössze 300 tövet ültettek egy árnyi parcellára, míg manapság már 400-at is elpalántálnak. KÖMÉNY KAMILLA Megoldódott a védőoltáshiány Az országos oltási program minden vakcinája megtalálható az egész országban, beleértve a kanyaró, mumpsz és rózsahimlő elleni oltást (ROR), valamint a hat- és négykomponensű oltásokat is, tájékoztatta az Agerpres hírügynökséget az Egészségügyi Minisztérium. A szaktárca közleménye szerint sürgősségi eljárással szerezték be az országos programba foglalt oltóanyagokat, ugyanakkor kiemelt figyelmet szenteltek a kanyaró elleni védőoltásoknak. Az idézett forrás szerint az Egészségügyi Minisztérium szigorúan követi az oltóanyagkészletet az ország területén, hogy megelőzzék a tavaly ősszel tapasztalt vakcinahiányt. A szaktárca bejelentette, hogy véglegesítik az oltási törvény tervezetét is, amely által ismét megnőhet a beoltott gyerekek aránya. A minisztérium felhívja a figyelmet, hogy a gyerekek beoltását kötelező módon a háziorvosok végzik. Több mint hétezer kanyarós Az egészségügyi tárca legfrissebb felmérése szerint eddig országszerte 7255 igazolt kanyarós megbetegedést jelentettek a betegség tavaly februári megjelenése óta, közülük közel 5000-en idén kapták el a kórt. Június elején már harmincra növekedett a járvány áldozatainak száma. A kór az ország teljes területére kiterjedt: a 41 megye közül egyedül a Duna-deltát magába foglaló Tulcea megyéből nem jelentettek kanyarós megbetegedést. A legtöbben Románia nyugati megyéiben kapták el a kanyarót: Temes, KrassóSzörény és Arad megyében is meghaladja vagy megközelíti az ezret a kanyarós megbetegedések száma. A nyugati országrészben követelte a legtöbb áldozatot is a járvány: Temes megyében 8, Arad megyében 6, Krassó-Szörény, illetve az olténiai Dőlj megyében 4-4 halottja van már a járványnak. Az INSP statisztikáiból kiderül, hogy csaknem 97 százalékban olyanok kapták el a kanyarót, akik nem kaptak védőoltást. Romániában, ahol a mostani járvány legtöbb megbetegedését regisztrálták, a lakosság kanyaró elleni átoltottsága mostanra 86 százalékra csökkent, egyrészt a vakcinaellátás akadozása miatt, másrészt azért, mert egyre több szülő ellenzi gyermeke beoltását. GYERGYAI CSABA ILLUSZTRÁCIÓ: BUDA L. GERGELY Megelőznék a vakcinahiányt. Az egész országra kiterjedt a kanyaró