Csíki Hírlap, 2017. június (12. évfolyam, 104-123. szám)

2017-06-26 / 119. szám

_ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ AKTUÁLIS Mostantól minden este lehet majd locsolni a szépvízi káposztaföldön Öntözőrendszer a Nád-dűlőben Nem kell már hordók­ban vinni a vizet a ká­posztapalánták öntö­zése végett a szépvízi Nád-dűlőbe, ugyanis csütörtökön öntöző­rendszert üzemeltek be a helyszínen. A szépvízi Nád-dűlőben kialakított öntözőrend­szer átadására hívott meg Ferencz Tibor polgármester csütörtök estére, ahol érke­zésünkkor több tucat helybéli tevékenykedett a káposztapa­lánták ültetésével. A korábban befejezett parcellák között ki családjával, ki egymaga helyez­te gondosan földbe a fiatal növé­nyeket. A helyszínen való rövid körbetekintés után meghoz­ták a szórófejeket, amelyeket egyenként be is üzemeltek, így használatba vehették az öntö­zőrendszert a helyiek. 19 akna, 340 csatlakozási lehetőség Mint azt Szőcs Gábor öt­letgazda elmondta, a beru­házás révén a szépvízi gáttól vezették le a vizet a dűlőig egy gerincvezetéken, ahol­­ 50 mé­terenként­­ 19 aknát építettek ki, amelyekhez egy-egy szó­rófej is készült, azon többsé­gében 20-20 csatlakozóval. A községvezető rámutatott, ez összesen 2100 méternyi veze­téket, 340 csatlakozási lehe­tőséget jelent - ehhez hasonló a Nád-dűlőben tevékenykedő községbeli gazdák száma is. Arra is kitért Ferencz Tibor, hogy az elmúlt években so­kat foglalkoztak a dűlővel, az ott zajló termesztés segítésé­vel: elsőként közösségi igényre megszervezték a termés őr­zését, a könnyebb értékesítés érdekében újraélesztették a ká­posztavágás és vásár­hagyó­FOTÓ: GECSE NOÉMI mányát, most pedig a palánták vízellátásának megoldásáért öntözőrendszert építettek ki. Hangsúlyozta ugyanakkor azt is, hogy a dűlői káposztater­mesztés fejlesztésének nem ez az utolsó lépése. Közösségi megvalósítás A közel 490 ezer lejes be­ruházás kivitelezésére sike­resen nyújtott be pályázatot az önkormányzat Hargita Me­gye Tanácsa Vidékfejleszté­si Egyesületéhez, amellett a közbirtokosságok és a helyiek is hozzájárultak a szükséges anyagiak előteremtéséhez - is­mertette az elöljáró. Ugyanak­kor beismerte azt is, hogy egy kevés üröm is keveredett az örömükbe, mivel a Felső-Nádra nem tudták felvezetni a vizet, így ott 2-3 hektárnyi földterü­let vízellátása egyelőre nincs megoldva, de várhatóan jövőre azt is rendezik. Borboly Csaba, Hargita Me­gye Tanácsának elnöke is jelen volt a rendszer beüze­melésénél, aki példaértékűnek nevezte az összefogást, amel­­­lyel megvalósult a beruházás. Meglátása szerint ez - a Csík­széken eddig példa nélküli megoldás - követendő kell le­gyen az egész megyében, ahol a szélsőséges időjárási viszo­nyok miatt egyre fontosabb len­ne térségenként elgondolkodni öntözőrendszerek létesítésén. Az önkormányzat az üzemeltető Az első szórófej beüzemelé­sénél az is kiderült, hogy min­den gazda 2 lej ellenében kap egy rácsatlakozót, amely által a fémszerkezetre tudja csatol­ni a locsolócsövét. A rendszer üzemeltetését az önkormány­zat rendezi: esténként kihelye­zik, majd a locsolás elvégzése után összeszedik a szórófeje­ket. Tisztázták, száraz időben minden este fél héttől lesz lehe­tőségük a helyieknek, hogy rá­csatlakozzanak a szórófejekre. Becze Enikő szépvízi ká­posztatermelő érdeklődésünk­re elmondta, negyedik napja foglalkoznak a palánták föld­be ültetésével, csütörtökön es­te már csak egy órányi munka maradt a befejezésig másnap­ra. Összesen nyolc áron ter­mesztenek káposztát, amellett egy kis családi veteményesük is van a Nád-dűlőben. Nagyon hasznosnak nevezte a megvaló­sult beruházást, ugyanis eddig ezer literes hordókban vitték ki a vizet a parcellához, abból locsolták meg a palánták tövét egy-egy liter vízzel, mostantól azonban mindössze egy locso­­lócsőre lesz szükségük. Tizenkilenc szórófejre 340 gazda csatlakoztathatja rá locsolócsövét Háromszori locsolás Egy másik gazdaasszony ar­ról számolt be, hogy a káposz­tapalántákat ültetésük után általában háromszor öntözik meg, azt követően a Fennvalóra bízzák a locsolást. Kiemelte, jelenleg nagyon kell figyelni a tőtávolságra is, mivel amíg pár évvel korábban még a nagy fejű­ káposztákat keresték, ma már inkább a közepes méretűekre van igény. Korábban ugyanis a fahordókba bármekkorát be­le lehetett tenni, a napjainkban alkalmazott műanyagok eseté­ben viszont számolni kell an­nak bemeneti nyílásával is. A polgármester megerősítette, valamikor mindössze 300 tö­vet ültettek egy árnyi parcellá­ra, míg manapság már 400-at is elpalántálnak. KÖMÉNY KAMILLA Megoldódott a védőoltáshiány Az országos oltási program minden vakcinája megtalálható az egész országban, beleértve a kanyaró, mumpsz és rózsahim­lő elleni oltást (ROR), valamint a hat- és négykomponensű oltáso­kat is, tájékoztatta az Agerpres hírügynökséget az Egészség­­ügyi Minisztérium. A szaktárca közleménye szerint sürgősségi eljárás­sal szerezték be az országos programba foglalt oltóanya­gokat, ugyanakkor kiemelt fi­gyelmet szenteltek a kanyaró elleni védőoltásoknak. Az idézett forrás szerint az Egészségügyi Minisztérium szigorúan követi az oltóanyag­készletet az ország területén, hogy megelőzzék a tavaly ős­­szel tapasztalt vakcinahiányt. A szaktárca bejelentette, hogy véglegesítik az oltási törvény tervezetét is, amely által ismét megnőhet a beoltott gyerekek aránya. A minisztérium felhív­ja a figyelmet, hogy a gyerekek beoltását kötelező módon a há­ziorvosok végzik. Több mint hétezer kanyarós Az egészségügyi tárca legfris­sebb felmérése szerint eddig or­szágszerte 7255 igazolt kanyarós megbetegedést jelentettek a be­tegség tavaly februári megjele­nése óta, közülük közel 5000-en idén kapták el a kórt. Június ele­jén már harmincra növekedett a járvány áldozatainak száma. A kór az ország teljes terüle­tére kiterjedt: a 41 megye közül egyedül a Duna-deltát magába foglaló Tulcea megyéből nem jelentettek kanyarós megbe­tegedést. A legtöbben Romá­nia nyugati megyéiben kapták el a kanyarót: Temes, Krassó­Szörény és Arad megyében is meghaladja vagy megközelíti az ezret a kanyarós megbete­gedések száma. A nyugati or­szágrészben követelte a legtöbb áldozatot is a járvány: Temes megyében 8, Arad megyében 6, Krassó-Szörény, illetve az olté­­niai Dőlj megyében 4-4 halottja van már a járványnak. Az INSP statisztikáiból ki­derül, hogy csaknem 97 szá­zalékban olyanok kapták el a kanyarót, akik nem kaptak vé­dőoltást. Romániában, ahol a mostani járvány legtöbb megbe­tegedését regisztrálták, a lakos­ság kanyaró elleni átoltottsága mostanra 86 százalékra csök­kent, egyrészt a vakcina­ellá­tás akadozása miatt, másrészt azért, mert egyre több szülő el­lenzi gyermeke beoltását. GYERGYAI CSABA ILLUSZTRÁCIÓ: BUDA L. GERGELY Megelőznék a vakcinahiányt. Az egész országra kiterjedt a kanyaró

Next