Csiki Lapok, 1928 (40. évfolyam, 1-53. szám)

1928-05-27 / 22. szám

22 Mát. ____________________________________CSÍKI LAPOK__________________________a-ik old«!. Nagy problémája a szövetkezetnek az üzletrész­tőke csekélysége is, melyet emelni kellene, hogy a szövetkezet ne legyen kénytelen drága kölcsöntőkével dolgozni. Ehhez természetesen a tagok megértése és hatékonyabb támogatása kellene, mint aminőt eddig a szövetkezettel szemben, az annyira szükséges szövet­­kezési gondolat szégyenére kifejtettek. A közgyűlés végül újjászervezte az igazgatóságot és felügyelő bizottságot, amely nagy ambícióval és lelkesedéssel lépett akcióba. Igazgatósági elnök Farkas Imre, b. elnök Dr. Kovács Károly lett, míg a felügyelő bizottság elnökévé Dr. György Gábor választatott meg. Az igazgatóság és felügyelő bizottság első együttes ülésében határozatáig kimondotta, hogy a vásárlási visszatérítések rendszerét újból életbelépteti. Ennek mérete természetesen a forgalomtól, vagyis a tagok támogatásától függ. A liszt és cukor a vásárlási vissza­térítéseknek nem lesz tárgya, mert ezeket a cikkeket úgyszólván minden haszon nélkül árusítja a szövetke­zet. Miként a múltban, úgy a jövőben is a vásárlási visszatérítések a könyvbe beírt vásárlások figyelembe­vételével fognak utalványoztatnk tehát minden tagnak eminens érdeke, hogy vásárlásait saját könyvecskéjébe mindig vezesse be. Nem tagok a vásárlási visszatérítés kedvezményére igényt nem tarthatnak. A szövetkezet igazgatósága súlyt helyez arra, hogy mindazokat, akik bizalmukkal megtisztelik ezt az intézményt, tisztán kezelt, jó minőségű és szolid árakon szolgálja ki. A háború utáni kereskedelmet jellemző becsapásokra és a vásárló közönség áruisme­­retbeli fogyatékosságaira utazó fogásokat szigorúan üldözi és abban látja legfőbb feladatát, hogy a vásárló publikum becsületesen legyen kiszolgálva. Módot keres az igazgatóság arra is, hogy a közönség megfelelő áruismeretre tehessen szert, mert rendszerint a közön­ség áruismeretbeli fogyatékossága képezi az üzleti spekuláció kényelmes fogásait. A szövetkezetnek nem a közönség jóhiszeműségének kihasználása a feladata, hanem a felvilágosítás és ismeretterjesztés. Azt a hasz­not pedig, melyet produkálni tud, vásárlási visszatérí­tések formájában egyrészt vissza kívánja juttatni tag­jainak, másrészt emberbaráti és jótékonycél­ú intézmé­nyek támogatására fogja fordítani. Természetesen ezen ideális, szép program gyakorlati keresztülvitele első­sorban a tagokon fordul meg s csak másodsorban a szövetkezeten. KÜLÖNFÉLÉK. Hősök napja: a borzalmas világpusztitás után az emberiség egy új ünnepnapot iktatott a szürke hétköznapok közé kegyeletes emlékezésére azoknak, akik életüket, mint hősök áldozták fel a világháború szörnyű vágóhídján.­­ Akik csak egy pilla­natot is töltöttek a frontszakaszok hősi halottakat faragó poklában, érzik és tudják, hogy az egymást tovább marcan­goló utókornak minden hálájára és tiszteletére keservesen rászolgáltak ezek a világban szétszórt, ronggyá szaggatott hősök. A hősök, akik a vad gyűlölet parancsszavára bok­­rétás sapkával, dallal az ajkukon százezrével rohantak egy­másnak. Aztán a pergőtüzek kegyetlen koncertjében cafatokká tépve és egymással kibékülve átköltöztek a fakeresztek örök birodalmába. Mi a hálás utókor évenként összegyűlünk a hősök birodalmának kapuinál. Odavezetjük fellobogóztatott iskoláin­kat, ifjúságunkat, egyesületeinket, hogy hálát és tiszteletet adjanak, hogy a tragédiás véres példa fölött emberszeretet, megértőbb életirányt egymás értékeinek nagyobb megbecsü­lését prédikáljuk. A társadalom kegyelete kisétáltat a temető hangulatába valamennyiünket, hogy a hősi­ halál midenkiben olyan szomorú emléket kavaró példáján felfedje e napnak elriasztó és tanító mélységeit, hogy lelki szemeink elé idézze azokat a borzalmakat, amelyek a gyűlölet emberének lelké­ből szakadtak ki. A hősök napja tehát a maga véres mementójával sze­­retetet hirdet. Tizedik éve annak, hogy mi szeretet és meg­értés után áhítozó kisebbségek lelkünk minden melegével kapcsolódunk bele ebbe az ünnepbe, mely a halál országá­nak örök békéjét, kibékülő szeretetét, testvériességét keresi fel. És tizedik éve annak, hogy csalódva távozunk a hősök sírjaitól, mert a ma embere nem érti, vagy nem akarja meg­érteni azt, hogy a hősök emlékét csak az élők megbékülő szeretete, kölcsönös tisztelete, egymást megbecsülő testvéries­sége és egyenlősége van hivatva méltóképpen ünnepelni. Mi pedig a hősök napjának ettől a bensőséges, megértő ünnepétől nagyon, de nagyon messze vagyunk. A május 24-iki ünnepségek egyébként a szokásos programm szerint zajlottak le. Az iskolák, a közönség, a katonaság körmenettel vonultak ki a hősök temetőjébe, ahol a különböző felekezetek gyászszertartásai után Takács Károly ref. esperes, Balota az áll. gimn. igazgatója és Pascal száza­dos értékes beszédei adóztak a hősök emlékének. A hősök ünnepének délelőtti része azután az iskolák és katonaság díszfelvonulásával nyert befejezést. Délután 4 órakor az „Astra“ nívós kulturdélutánja következett; este katonaze­nés fáklyásmenet Gróf Majláth püspök ur Csikmegyei bérma­­körútja. Gróf Majláth Gusztáv Károly, az erdélyi egyház­­kerület rajongásig szeretett püspöke a pünkösdi búcsúkra Csiksomlyóra érkezik. Pünkösd másodnapján Szentlélek köz­séggel megkezdi az alcsiki bérmakörútját. — Eljegyzés: Wéber Ilus Kolozsvár és Fried Sán­dor Csíkszereda jegyesek, Áthelyezés. A közoktatásügyi miniszter Comaniciu Nicolae csikmegyei tanfelügyelőt — ugyanilyen minőségben — a craiovai, Mălinescu Constantin fălticeni tanfelügyelőt pedig a csiki tanfelügyelőséghez helyezte át . A kolozsvári Erzsébet­ Mária szanatórium felett ismét megkondult a halálharang. A romániai elkoldusított magyarságnak ismét könnyek szöknek a sze­mébe. Az a kegyetlen munka, amely a jogtiprás minden eszközével immár tizedik éve foly ellenünk és célja az anyagi, kulturális értékeink egyszerű elrablása és megsem­misítése, egy pillanatig sem akar szünetelni. Miután az agrártörvény kihúzta talpunk alól az anyaföldet is, miután Anghelescu irtó hadjárata kimondotta iskoláinkra a halálos ítéletet és általában a leszegényedés rendszere percről-percre végzi a maga tragédiás feladatát, még mindig akadnak a magánvagyonnak olyan erőszakos elkobzási esetei, amelyek a legnagyobb elkeseredéssel töltenek el minden kulturembert. A legújabb eset ezek között a kolozsvári magyar Vörös­kereszt kórháznak esete. Ezt a kórházat utolsó krajcárig magyar áldozatosság teremtette, mint alapítvány­i kórház működött és ahhoz sem a magyar, sem a román államnak semmi köze nem volt. Ennek dacára immár több kísérlet történt román részről a kórház átvételére, bár arra semmi­féle jogalap nincs. Legutóbb a múlt héten ismétlődött meg a támadás ellene, amikor a közegészségügyi miniszter ren­deletéből kiszállott egy bizottság, hogy a kórházat azonnal átvegye. A kórház vezetősége tiltakozott a jogtalan eljárás ellen. Az Országos Magyar Párt vezetősége pedig azonnal utasította parlamenti képviseletét, hogy a minisztert ezen elkobzó rendeletének visszavonására bírja. Bicskázás Várdotfalván. Alig múlik el hét, hogy valamelyik faluból hír ne érkezzék lapunkhoz a nép ijesztően lábrakapott elvadulásnak embertelen megnyilvánu­lásairól. Nincs falusi tánc, színelőadás, közbirtokossági faár­­verés, sorozás vagy katonai bevonulás, amely alkalmat ne szolgáltasson a falusi vad indulatok kitörésére. Az ünnep — s manapság ez bőviben van — falun ma már nem azt jelenti, hogy a nép a heti elfoglaltság után egymással talál­kozva, ügyes-bajos dolgait megbeszéli a községházán és birtokossági gyűlésekben megtárgyalja és a köz javára elin­tézi, hanem azt, hogy ezeken a napokon néhány gonosz szándékú betyár a falu csendjét és békéjét felforgassa és a békés polgárokat állandó rettegésben tartsa. A mult vasár­nap Várdotfalva volt ismét egy ilyen szomorú bicskázásnak szintere. Bálint Béla várdotfalvi lakos összeszólalkozás köz­ben életveszélyes bicskaszúrással megsebezte Nagy Imre volt csendőrőrmestert,­azután pedig a bicska fokával össze­törte az arcát. Nagy Imrét súlyos tüdő­sérülésével a Csík­szeredai kórházban ápolják. A veszedelmes bicskázót a csend­őrség letartózta és kihallgatás után szabadlábra helyezte. Megcsodálni való, hogy Várdotfalva községének mintegy 50—60 lakosa egykedvűen nézte végig az egész verekedést és tétlenül nézte végig, hogy egy több gyermekes család­apát agyonszurkáljanak. — Táncmulatság Zsögödön. A zsögödi ifjúság 1928 junius hó 3-án, Szentháromság vasárnapján este 9 órai kezdettel a Ferencz Sándor termében táncmulatságot rendez . Pályázat a város uccáinak öntözésére. Csík­szereda város tanácsa legutóbbi ülésén foglalkozott a város uccái öntözésének kérdésével, addig is, amíg a motoros tű­zifecskendőt és öntözőt beszerezheti. Miután ennek beszer­zése a költségvetés megkésett tárgyalása miatt még két-há­­rom hónapig elhúzódik, a városi tanács megpróbálja a város utcai öntözésének a nyári hónapokra való bérbeadását. Épen ezért ezúton hívja fel mindazokat, akik ezen munká­lat elvégzésére vállalkozni akarnak, hogy ajánlataikat és szán­dékaikat a városi tanácshoz legrövidebb időn belül adják be. A helybeli pionír zászlóalj védőszentjének Ünnepe. A Csíkszeredai 2. pionír zászlóalj folyó hó 21-én impozáns keretek között ülte meg a zászlóalj védőszentjének napját. A programmszerű ünnepségek a gyakorlótéren foly­tak le. A hivatalos istentiszteletet Barbat lánca gör. kel. lelkész celebrálta, mely után Badulean ezredes, a helyőrség parancsnoka a nap jelentőségét méltató, lendületes beszéd kíséretében tűzte fel a zászlóalj tisztjeinek és altisztjeinek kitüntetéseit. Ezt követőleg a gyakorlótéren felállított sza­bad színpadon a zászlóalj legénységének karénekekből, sza­valatokból, nemzeti táncokból és egy színdarabból álló mű­sora következett, amelynek kulturteljesítménye kellemesen lepte meg a nagyszámú közönséget. A mindvégig szórakoz­tató, élvezetes műsort népünnepély zárta be. Az ünnepségen szerzett benyomásaink általában azt igazolják, hogy a zászlóalj tisztikara a legénység kulturális nevelését is fontos köte­lességének tartja, amelyek értékes eredményekben is ma kifejezésre jutottak. Ennek a szellemnek különben a zász­lóalj parancsnoka, Dumitrescu alezredes egyik legkiválóbb reprezentánsa, aki városunk társadalmának is szimpatikus, nagyrabecsült tagja. Történt-e valami a 60—70 évesek katonai behívásának visszavonására. Csík vármegyében történt még múlt évben az a hihetetlennek látszó eset, hogy egyes községekben 60—70 éves emberek címére katonai behívá­sokat eszközöltek. A nem mindennapos esetről annak idején lapunk is megemlékezett és úgy a prefektus úr, valamint a katonai hatóságok figyelmét felhívta ennek a lehetetlen helyzetnek korrigálására. A behívásokkal a legutóbbi megyei tanácsülés is foglalkozott, amelyen a prefektus úr megígérte, hogy minden intézkedést megtesz ennek a sérelemnek orvos­lására. Miután még mai napig sem történt semmi és a behí­vott aggastyánok továbbra is állandó nyugtalanság és bizony­talanság között vannak, ezúton is kérjük prefektus urat, hogy az ügyet megsürgetni szíveskedjen. Népünnepély Zsögödfürdőn, Zsögödfürdőn, Csikmegyének ezen kellemes gyógyfürdőhelyén folyó év május hó 28 án délután nagy népünnepélyt rendez a fürdő­igazgatóság. A közönség szállítására erre a napra autóbusz van beállítva, amely az „Európa“-szálloda elől indul. A ked­ves meglepetésekben gazdag népünnepélyre felhívjuk a figyelmet. Köszönetnyilvánítás. Özv. Id. Szász Sándorné szül. Németh Juliánná édes- és nevelőanyánk, illetve test­vérünk elhunyta alkalmával megnyilvánult részvétet hálásan köszönik az elhunyt gyermekei és testvérei. Halálozások. Darvas Ferenc földbirtokos életének 56-ik évében, folyó évi május hó 18-án elha­lálozott Csikbánkfalván. — Csikcsekefalvi Nagy Sándor nyug. vármegyei irodatiszt és birtokos 71 éves korában,folyó évi május hó 19-én, 11 évi súlyos szenvedés után meghalt Csik­­szentmártonban. — Özv. Gaal Antalné szül. Tompos Róza 65 éves korában, folyó évi május 27-én, hosszas szenve­dés után meghalt Csikkarczfalván. Idegen állampolgárok iparűzése. A keres­kedelmi és iparkamarák leiratot kaptak a munkaügyi minisztériumtól, amely közli velük, hogy a jövőben a minisztérium engedélye szükséges ahoz, hogy idegen állampolgár Románia területén ipart űzhessen. Illetékes helyen azt a felvilágosítást adják, hogy a rendelet nem kíván újabb korlátozásokat életbe léptetni, csupán arról van szó, hogy a jövőben kiadandó engedélyeknél a munkaügyi minisztérium azt kívánja megvizsgálni, hogy a viszonosság fennáll-e azzal az állammal szemben, amelynek polgára Romániában akar ipart űzni. Május 31-ig ki kell árusítani a 30 °-nál erő­sebb italokat. A pénzügyminisztérium 103866—928. sz. rendeletével a 30 foknál magasabb foktartalmu italok végleges eladására egy újabb és utolsó határ­időt engedélyezett folyó év május hó 31-ig. A rum-, likőr- és konyakgyárosok, a nagykereskedők az emlí­tett italokat és gyümölcspálinkát zárt üvegekben bocsát­hatják áruba, a kiskereskedők (korcsmárosok és ven­déglősök) pedig poharanként árulhatják el zárt üvegek­ből kimérve. A megállapított határidőn túl újabb határ­időt nem engedélyeznek és a törvényben megjelölt ita­lokon kívül mást forgalomba hozni nem szabad. A ren­delet ellen vétőket szigorúan büntetik. Háromszázötvenezer látogatója volt a budapesti nemzetközi árumintavásárnak. Az idei árumintavásáron megjelentek statisztikája szerint a tavalyi kétszázezer látogatóval szemben az idén háromszázötvenezer vendég látogatta meg a nemzet­közi vásárt. Közöttük huszonöt külföldi államból ötven­ezer idegen vendég jelent meg. Az árumintavásáron több mint száz szakma volt képviselve, a kiállítók száma is ötven százalékkal nagyobb volt a legutóbbinál. — A Csíkszeredai pünkösdi vásár. Folyó hó 15—18-án zajlott le a városi pünkösdi országos vásár. Az állatvásár a szokottnál kissé gyengébb fel­hajtás mellett forgalom tekintetében is némileg alatta maradt az előző évi pünkösdi vásár eredményének. Köttetett összesen 372 állatvásár mintegy 650 darab állatra. E­ért forgalmi árak : I. rendű ökör párja 25—30 ezer lej. II. rendű ökör párja 18—25 ezer lej. III. rendű ökör párja 12—18 ezer lej. I. rendű tenyésztehenek drb-ja 10—14 ezer lej. II. rendű tenyésztehenek drb ja 6—10 ezer lej. I. rendű igáslovak párja 24—28 ezer lej. II. rendű igáslovak párja 16—24 ezer lej. III. rendű igáslovak párja 10—16 ezer lej. A kirakóvásár a szo­kásos nagyobb kínálat mellett szintén mérsékelt forgal­mat eredményezett és némi kelendőség csak a legszük­ségesebb ruházati és háztartási áruknál mutatkozott. A május 15-én életbe léptetett új menet­rend. A folyó év május 15-én életbe lépett új menet­rend szerint Csíkszeredából a következő négy vonat szalad ki Brassó felé: reggel indul 3 óra 44 perckor, ugyanez érkezik Brassóba 7 óra 06 perckor; indul egy vonat reggel 7 óra 41 perckor, amely csak Sepsiszent­­györgyig megy. A következő indul 11 óra 31 perckor, érkezik Brassóba 14 óra 45 perckor; indul egy este 8 óra 08 perckor, érkezik Brassóba este 11 óra 30 perckor. Brassóból Csíkszeredába indulnak: reggel 6 óra, Csíkszeredába érkezik 9 óra 18 perckor; indul 12 óra 10 perckor, ez a vonat Bereck felé megy. Indul délután 3 óra 40 perckor, Csíkszeredába érkezik 6 óra 54 perckor; indul este 7 óra 05 perckor, ez érkezik Szeredába este 10 óra 25 perckor; a következő indul este 8 órakor és csak Bereck felé van összeköttetése. Csíkszeredából Marosvásárhely felé indul reggel 9 óra 19 perckor, Madéfalvára érkezik 9 óra 30 perckor, onnan Marosvásárhely felé indul 9 óra 55 perckor, ugyanennek a vonatnak 10 óra 56 perckor összeköt­tetése van Madéfalván Galac felé. Csíkszeredából indul a következő vonat Madéfalva felé délután 2 órakor, Madéfalvára érkezik délután 2 óra 11 perckor, ennek a vonatnak csupán Gyimes felé van összeköttetése délután 2 óra 43 perckor és a vonat végállomása Gyi­mes. Csikszeredából indul Madéfalva felé este 6 óra 56 perckor, érkezik Madéfalvára este 7 óra 07 perckor, onnan összeköttetése van este 7 óra 30 perckor Ma­rosvásárhely felé és 7 óra 22 perckor Galac felé. Csík­szeredából indul Madéfalva felé este 10 óra 29 perckor, érkezik Madéfalvára este 10 óra 40 perckor, összeköt­tetése van este 11 óra 02 perckor Galac felé a gyors­hoz. Ezenkívül Marosvásárhely felé indul Madófalváról reggel 7 óra 07 perckor egy gyorsvonat, amelyhez Csíkszeredából nincsen összeköttetés. Köszönetnyilvánítás. A Csíkszeredai tanító­képző és főgimnázium 30 tagú énekkara hálásan köszöni a kedves, jó gyergyóiak szives vendéglátását. Különös­képpen köszöni Alfaluban Özv. Róth Istvánnénak, Gál Tamás plébánosnak, Minier ny. jegyző uraknak; Péter Margitka, Balázs Piri, László Annus, Ágoston Máriának, a kicsi polgáristáknak s mindenkinek, akik kulturmun­­kánkban segítségünkre voltak. Gyergyószentmiklóson különösképpen köszönjük sok fáradozását Takács Lajos igazgató, Bálint Ákos igazgató-tanítónak, az úri lányok Mária kongregációja valamennyi tagjának, különösen Tódor Pirinek ; nemes, minket megértő és buzdító gesz­tusát Benke polgármester úrnak és mindenkinek, aki ott volt, meghallgatott, megértett s velünk örvendett;

Next