Csiki Lapok, 1930 (42. évfolyam, 1-52. szám)
1930-01-05 / 1. szám
>.& 01**1, CcIRÓL. A POK._____________________________1 »»”• 4. A közbirtokosságok elnökségein, igazgatóságain és ellenőrző bizottságain kívül felkéri a gyűlés a főtisztelendő papságot és mindazokat, akikhez a központi intéző bizottság ezen ügyben fordulni fog, hogy a földhitelintézet szükségességének gondolatát propagálni, népszerűsíteni, a közbirtokosságok hozzájáruló határozatait kieszközölni, részvényjegyzéseket gyűjteni s ez eszmét a lehető legrövidebb idő alatt megtestesíteni segítsenek. így áll jelenleg a csiki földhitelintézet ügye s mi a legnagyobb meglepődéssel olvastuk a Gyergyjói Újság“ 1929 évi december 15-iki 50. számának „a csíki altruista bank ügye“ című cikkét, mely a kongresszusal kapcsolatban beszél a közbirtokosságok szindikátusáról, altruista bankról, a közbirtokosságoknak a hitelszövetkezetek keretébe való bevonulásáról, erdélyi földhitelintézetről, csak éppen a kongresszus határozatáról s az annak alapján megalakítandó csiki földhitelintézetről nem szól egy szót sem. Azt kell higyjük, hogy a cikk írója tévesen ieformálódott s éppen azért csak annyit jegyzünk meg, hogy a földhitelintézet a szövetkezeti eszmének nemcsak nem ellensége, hanem támogatója akar lenni. Az az elgondolás, hogy a szövetkezetek központjával egyetértésben, a szövetkezeti hálózatot a vármegye egész területén kiépíti s a szövetkezeteket, melyeknek nagyobb összegeket a központ eddig sem tudott , ezután sem tud rendelkezésre bocsájtani, olcsó kölcsönnel ellátja. Az erők összpontosítására és divergálására vonatkozólag hivatkozunk a Bartalis Ágost indítványának indokolására, melyben ő kézzel foghatóan bebizonyítja, hogy a csiki, hitelre utalt gazdaközönség a Kolozsvár székhellyel megalakuló erdélyi földhitelintézetnek semmi hasznát nem látja, mert nem láthatja. Éppen ezért az erők összefogását illetőleg is a december 21-én tartott gyűlésben hozott s fent leközölt határozatban — és éppen a Gyergyóra vonatkozó részben — foglaltak mellett foglalunk állást s kérjük, hőr követeljük az önálló, csiki székely földhitelintézet fölállítását. Nem akarjuk hinni, hogy ezen követelésünk a pusztában kiáltó szava lossz, de — hiú ábrándokban sem akarjuk magunkat ringatni. Tudjuk, hogy ennek a földhitelintézetnek a megteremtése, két hatalmas tényezőtől függ. Az egyik a a csikmegyei Magyar Pártnak a vezetősége, a másik a csiki székely közbirtokosságok összessége. Az elsőtől nem hinnők, sőt sértésnek tartanók annak feltételezését, hogy minden erkölcsi súlyával, befolyásával, szellemi erejével és tekintélyével ne sietne az eszme felkarolására és megtestesítésére. A másodikat a közbirtokosságok összességét illetőleg még biztosabbaknak kellene lennünk, sajnos azonban még távol állunk. Tudjuk, hogy nincs egyetlen olyan közbirtokosság, amelyik anyagilag képtelen volna arra, hogy mint alapítótag, a törvényben meghatározott 20000000 lej minimális alaptőkéből egy-két milliót jegyezzen. Anyagiakban tehát itt sem volna akadály, de szellemiekben, erkölcsiekben nem egy helyen döbbenetes akadályokra bukkanhattunk. Ismerjük a helyzeteket. Tudjuk hogy vannak közbirtokosságok, ahol milliók és milliók állanak rendelkezésre, amiből bőven jutna a jövő megalapozására, az eljövendő generációk megélhetésének biztosítására. Azt is tudjuk, hogy mindenütt vannak jobb érzésű, előrelátó, a jövőért aggódó lelkű emberek is, akiknek azonban minden jóakarata hajótörést szenved a félrevezetett tömeg háta mögött ott settenkedik mindenütt titokban, megfoghatatlanul a szennyes önérdek, a „kepe raps“, amely bolsevista eszmékkel átitatott, fölpálinkázott nagyszájúak, koncot leső kolomposok alakjában nyújtja előre mindent benyelő csánkjait s a közbirtokosság összességének jövő boldogulását célzó törekvések ezen csánkok pálinkagőzös orditozásain buknak el. Hála Istennek, ezek még csak szórványos jelenségek, de ha szórványosan is, — megvannak. Le kell győzni őket! A Bartalis Ágost javaslatának indokolása meggyőzhet minden igaz, székely érzésű embert, hogy az egyedüli mentsvár, a csiki, önnálló, székely földhitelintézet. Gondolják meg a közbirtokosságok és gondolják meg azoknak a tagjai, hogy ennek a földi hitlintézetnek az életrehívása elsősorban az ők megmentésük, sz ők jövő megélhetésének biztosítása érdekében történik. Hisz szédületesek azok az összegek, amik, mint 20—25 °/*-kos bankkölcsönök a vármegye székely vagyonkákat a végrehajtó dobpergőtésétól, a tulajdonosokat a vándorbottól, a koldus tarisovától csak egy nagyon olcsó kamatlábbal, 10—20—30 éves lejárattal dolgozó alturista csiki földhitelintézet mentheti meg, aminek megteremtése elsősorban a közbirtokosságoknak lelkiismeretbeli, önmagukkal, jövőjükkel, fajukkal, fiaikkal és unokáikkal szemben fennálló, elengedhetetlen szent kötelessége. Még tehetnek. Még nem késő. Siessenek, nehogy késő legyen! Balogh István, Marton Ferenc és Siklódy Lőrinc nyerték meg a Katona József-síremlék huszonötezer pengős pályadíját. Magyarországon a csiki székely művészek ismét igen szép és értékes sikert arattak. Kecskemét városa Katona Józsefnek síremlék emelését határozta el. A nagy magyar annak idején Kecskemét város tiszti főügyésze volt. A kihirdetett pályázatnak rendkívül szigorú és nehezen teljesíthető feltételei voltak. Ennek ellenére általános feltűnést keltett, hogy a pályázatra az igen nagy kockázat ellenére harmincöt pályamunka érkezett be. A pályázók a legjobb nevű művészek közül kerültek ki. Köztük volt Horvay János, Beck Fülöp, Felsőőri Fülöp Elemér, Csorba Géza, Halmágyi István, Margó Ede, Markup Béla stb. Horvay két pályaművel is résztvett. Közös művel szerepelt Ditrói Siklódy Lőrinc szobrász- és Márton Ferenc festőművész. A zsűrinek tagjai nem kisebb tekintélyek, mint Zala György és Kisfaludy-Stróbl Zsigmond, a legkiválóbb magyar szobrászművészek voltak. A nyolc tagú zsűri elnöke Fáy István kecskeméti főispán volt. A zsűri beható tanácskozás után a Márton Ferenc és a Siklódy Lőrinc közös pályatervét fogadta el kivitelre, csupán kisebb változtatásokat ajánlottak, amelyeket a művészek már végre is hajtottak. E kívánsághoz képest a művészek Petur bán alakját is felvették a szoborműbe. A pályázat eredménye mindenesetre újabb ékes bizonyítéka a székely tehetségnek és kiváló alkotóerőnek, amely a legerősebb versenyben is nemcsak kiállja a tűzpróbát, de érdemes a legelső díjra is. Ez a pályamű a Katona József-emlékműpályázat leghatalmasabb modellje. A pályázó művészek lépcsőzetesen alkotott tervre helyezték az emlékművet. Építészeti talapzatra helyezett magasan nyugvó sári olak alatt Tiborcsok festői meglátással felvázolt alakja ül a háromfokos lépcsőzet legfelső fokán. Jobb térdére támasztott könyökkel, fejét tenyerébe hajtva ül a talapzat jobb sarkában s mély gondokba merülve néz maga elé. Méretekben is legnagyobb Márton Ferenc és Siklódy Lőrinc közös pályaterve. A festő Márton Ferenc monumentalitása és roppant ereje találkozik e munkában Siklódy Lőrinc tiszta, életteljes plasztikai megérzéseivel. Nyugodt, fenséges hatású sarkofág alatt jobbra ül Tiborc kétségbeesetten töprengő alakja. A sarkofág nagy, sima síkjait csak itt ott metszi át egy- egy festői hatású tagozás. Tiborc rongyos, elkeseredett, tragikus magyar figurája egy egész nemzet sorsáról és fájdalmáról beszél. Kifeszített lábszárával, izmos könyökével, bozontosan lecsüngő szemöldökeivel markáns hatást gyakorol, anélkül, hogy ebben az alakban bármilyen pátosz, daracosság vagy erőszakoltság vont. Mindkét művész a most megnyílt budapesti téli tárlaton is igen nagy sikerrel szerepel. Márton Ferenc egyik képét a Képzőművészeti Társaság 1500 pengőári tagjai között való kisorsolás céljaira megvásárolta, amelyet a szerencsés erdélyi Issekutz Aurél belügyi h. államtitkár nyert meg. Siklódynak a „Roham“ című szoborműve keltett nagy feltűnést. Dr. Élthes Gyula. Álltat emléket a filáibábao elesett Csíkszeredai Msüknek A Csíkszeredai hősök emlékművének alapjára a múlt héten adakoztak: a Vákár könyvkereskedés 500 lej, Petres Juci Csíkszereda 200 lej. Lapunk eddigi gyűjtése összesen 2500 lej Apostolescu scibadministrator botrány - krónikája. A gyergyószentmiklósi közönségnek még élénk emlékezetében van a Csíkszeredai subadministrator botrányos és sértő mozi-kontrolja. Karácsony másodestéjén ez az úr hasonló botrányt rendezett a Csíkszeredai „Astra”mozgóban is. Az történt ugyanis, hogy nevezett úr negyedmagával későn érkezett a moziba és mert nem kapott azonnal és ott 4 potyahelyet, ahol szokta kapni, rettentő haragjában .kontrollt rendezett. Miután az előcsarnokban és pénztárnál kiorditozta magát, rendőri segédlettel felnyomult az erkélyre, midőn pedig a rendőrkomiszár kijelentette, hogy nem hajlandó az előadást zavarni és csak a szünetben fog tovább segédkezni, a sub ur egyedül folytatta az adópolgárok számbavételét a földszinten. Tíz vagy tizenötször robogott be-ki a terembe dühös léptekben, ajtócsapkodással, a megzavart közönség hol ijedten, hol elkeseredve leste a bosszútálló adókiskirály dührohsmának fejleményeit. A közönség közül néhányan haragra gerjedve el is hagyták a termet. A mindenható sub ur azután a szünet meghosszabbítását rendelte el, minek következtében a vonattal elutazók az utolsó felvonást meg sora nézhették. Reméljük, hogy a pénzügyigazgató úr tudomást szerzett a sub ur gyakori túlkapásairól és minthogy az administrator urat törvénytisztelő, tapintatos és úri modorú embernek ismertük meg, hisszük és elvárjuk, hogy a kellő lépéseket meg fogja tenni. Értesülésünk szerint az „Astra” mozgó átalányadót fizet, a sub ur botrányos ténykedése tehát nemsik tapintatlan, hanem ol nélküli óa törvénytelen volt. Felhívjuk a pénzügyminiszter úr figyelmét is és kérjük vessen véget a garázdálkodó pasik önérdekű uralmának, kiknek még arra is szotyan kedvük, hogy hivatalos hatalmukkal visszaélve, az agyongyötört polgárok szolid szórakozását pont karácsony napján oknélkül megzavarják. A Magyar Párt szervezkedése a községekben. A régebb megalakult községi tagozatok közül a következő községekből küldötték be a megválasztott tisztikar névsorát, a Magyar Párt központi irodájához: Csikszentlélek: Elnök Nagy Antal, alelnök Mihály Imre, jegyző Hozó Albert, pénztárnok Ladó Brtalan, Ellenőrök Hozó Ilyés és Nagy Ignác. Idéző bizottsági tagok: Kőszegi Kálmán, Veress Lajos, id. Mihály Dénes, Gál Dénes, Nagy György. Csoportvezetők: Ferencz Károly, Veress Domokos, Kedves Ferenc, Mihály Domokos, Kőszegi Izidor, Nagy Mihály. Megyei közgyűlésre kiküldöttek: Molnár Imre plébános, Kőszegi Domokos, László Sándor. Szeged: Enök László Lajos, alelnök Román András, jegyző Székedi Ferenc, pénztáros Szabó Király, ellenőr Péter Antal. Intézőbizottsági tagok : Peter Ferme, Kóka Imre, Román János, Déczi Domokos, Kuna Dénes, Gál Lukács, Salló Mózes. Megyei közgyűlésre kiküldöttek: Silló Alajos Kóka Gábor, Koncsag Imre, Sülő Imre, Gál József, Albert István. Csoportvezetők: Saló Imre, Konczag Imre, Ruszuly Károly, Kóka Gábor, Albert István, Koncsag Bálint, Szabó István, Gál Lukács. Gyimesfelsölok: Elnök Antal József plébános, alelnökök Mahó László és Tankó Péter Istváné, titkár Tankó Géza, jegyző Szőke Sándor, pénztárcák Bakó István, ellenőr Bodor Tamás. Intézőbizottsági tagok és egyúttal csoportvezetők is: Ganczi András, Garaczi Péter, Gábor Gyurka János, Bodor András Györgyé, Fodor András, Tinkó Mihály (bitang), Tankó Imre (sárig) Balogh Fülöp, Pora István Andrásé, Garaczi Imre (Andri), Pora Bokor, Tankó István (bitang), Ifj. Tankó János (szücs), Antal Gúla, Bodor András (gyurka), Bodor János (kormán), Kristály György, Tankó Károly (Péter), Antal István Györgyé, Antal János (Janka), Gábor Imre Istváné, Tímár Károly. Mgyei közgyűlésre kiküldöttek: Gdaczi P ter, Bog Fülöp, Tankó István (bitang), Bodor János (kormán), Timár Károly. Göröcsfalva: E nek Kovács Bálint, alelnök Pál Alajos, jegyző Botár Gyárfás, pénztárnok Bálint Dénes, ellenőrök Jakab Imre, Kerekes Ignác. Választmányi tagok: Bartalis András, Miklós József, Jakab József alsó, Kovács Bodizsár, Jakab Albert, Mezei József, Kovács András, Mezei György és Bálnt Albert. Megyei közgyűlésre kükldöttek : Kovács Boldizsár, Pál Alajos, Jakab Imre Ferencé. KÖZGAZDASÁG. A gárdotfalvi és csomörtáni gazdakörök megalakulása. A Gazdasági Egyesület teljes agilitással folytatja a Gazdaköröknek mint a Gazdasági Egyesület Fiókjainak községerténii beszervezését, úgy hogy már csak alig egy pár község van, ahol a Gazdakör még nincs megalakulva A rát évi december hó 29 én több száz főnyi gazdaközönség részvételével Várdotfalván és Csomortában alakították meg Pálffy András kiküldött elnök és Balogh István egyesületi jegyző a gazdaköröket. Tekintettel a mindkét községben megnyilvánult telkes hangulatra, reményünk lehet, hogy nemcsak életerős gazdakörök alakultak, hanem az egyesület úgy ezek, mint a már régebben megalakultak által megerősödve nekifoghat hatalmas programjának megvalósításához, ami a csiki gazdaközönség anyagi megerősítését célozza. Mindnyájunk elengedhetetlen kötelessége, hogy ebben az egyesületnek segítségére siessünk! KÜLÖNFÉLÉK: Gözsy Sándor örökös tőrvívó-bajnok. Budapesten a Budapesti Egyetemi Atlétikai Club a napokban házibajnoki tőrversenyt rendezett a Lónyayuccsíaszentsér féle vívóteremben. A bajnoki versenyen a tudományegyetemi vivők legjobbjai indultak, akik közül mostani harmadik egymásutáni győzelmével Gözsy Sándor, városunk szülötte, veretlen eredményével elnyerte a BEAC örökös bajnoki címét. — Gözsy gyönyörűen dolgozott és mindegyik ellenfelét, legyőzte. A bajnoki verseny a következő eredményekkel végződött: 1 Gözsy Sándor 8 gy., 2. Horváth József 7 gy., 3. Szathmáry Sándor 5 gy., 4. Bercza István 40 gy. 22 kanott tus. 5 Rmvi Ferenc 4 gy. 25 k. t., 6. Horváth Kálmán 3 gy. 23 k. t, 7. Gaál Oszkár 3 gy., 26 k. t, 8 Witter Pál 2 gy., 9. Zöld Ferenc visszalépett A zsűriben dr. Erdélyi E., Erdélyi Gy., Dietz és Vujev és Zakar működött. Gizsy Sándor nagyszerű versenyeredményeiről a Csiki Lapokban már többször megemlékeztünk. A fiatal többszörös és örökös bajnok eddig huzonegy érmet és több értékes tiszteletdíjat nyert. Az idén minden valószínűség szenet megnyeri másodszor a BEAC kardbajnokságát is és ha ez jövő évben harmadszor is sikerülni fog a BEAC-nak nemcsak örökös tőrvívó-, hanem örökös kardvívó bajnoka is lesz, ami páratlan a maga nemében. — Csíkszereda város 1929 évi anyakönyvi adataiból. Csíkszereda város területén az 1929 esztendőben születtek 62-en, ebbő 40 fiú, 22 leány. Meghaltak 83 an, ebből 49 férfi, 34 nő. Házasság köttetett 21. Zsögöd község anyakönyvi adatai is a városnál vannak nyilvántartva. Zsögödben születtek 22 rn ebből 14 fiú, 8 leány. Meghaltak 18 an, ebből 9 férfi, 9 nő. Házasság köttetett 11.