Csiki Lapok, 1931 (43. évfolyam, 1-52. szám)
1931-05-10 / 19. szám
megoldásénál a mi szavunknak is súlya legyen s ne csupán önmagával tehetetlen s a saját sorsa iránt közömbös tömegként sodorjanak tovább az események, ha az egész erdélyi magyarság — még fokozottabban, mint eddig — kinyilvánítja a választások alkalmával azt az egységes akaratát, hogy ő is számottevő tényező ebben az országban és igényt tart arra, hogy egységesen megnyilvánult akarata minden sorsunkat befolyásoló döntésnél figyelembe vétessék. E felett kell tehát most dönteni. Nem arról van most szó, hogy hosszabb-rövidebb időre, talán egy-két évre, esetleg csak egy-két hónapra Kiss Péter vagy Nagy János legyen-e a képviselőnk, hanem arról, hogy amikor ezek a nagy kérdések eldöntésre kerülnek, ott szava legyen az egységes akarattal megnyilatkozó erdélyi magyarságnak is. CSÍKI LAPOK. Beszámoló*) az 1031 évi március 20—25-ig tartott budapesti országos mezőgazdasági kiállításról. A kiállítást és vásárt az Országos Magyar Gazdasági Egyesület (O. M. G. E) rendezte a budapesti X. kerületi állandó vásártéren. Az erdélyi kiránduló csoport, melyet az Erdélyi Gazdasági Egyesület, a Keleti Újság és a Hermes menetjegy iroda együttesen rendeztek és vezettek, a tervezet szerint március 16-án délben kellett volna, hogy Kolozsvárról elindulon, azonban a rendezők előadása szerint a tartományi igazgatóság által megadott kiutazási engedélyt március 14-én este Bukarestből táviratilag visszavonták , igy a több mint 300 főből álló csoport Kolozsvárról csak március 19-én tudott elutazni s aznap este 10 órakor érkezett Budapestre. Másnap gróf Bethlen István miniszterelnök ur ő nagyméltósága a társaságnak a Pannónia szálloda külön termében ebédet adott. Március 20 án volt a kiállított állatok felvezetése és megbírálása. A kiállítást nagy ünnepélyességgel március 21-én délelőtt 10 órakor nyitotta meg Horti Miklós kormányzó, a budapesten székelő összes külföldi diplomaták és ügyvivők, a magyar kormány tagjainak, a főrendi ház tagjainak, képviselőknek és más közéleti kiválóságoknak részvételével. A román földmivelésügyi kormányt Emil Negrutiu az állami birtokok igazgatója képviselte. A nagyszámú külföldi látogatók sorában voltak Olaszországból, Jugoszláviából, Indiából (a lovas hadsereg parancsnoka), Görögországból, Ausztriából, Svájcból, Francia, Lengyel és Törökországból. Az ünnepélyes megnyitás után következtek az országos lovas mérkőzések, lovas mutatványok, fogatelőhajtások és díjazott állatok elővezetése. A lovas mutatványok, ugratások, akadályversenyek, a szebbnél szebb kettes, négyes, ötös díszfogatok szemkápráztató látványt nyújtottak. A kiállítás oly nagy terjedelmű és anyaga oly sokféle volt, hogy részletes és alapos áttanulmányozásához nem öt nap, hanem hetek, tüzetes leírásához pedig kötetek kellenének. Azért csakis a legfontosabbak felsorolására szorítkozom s igyekszem kihangsúlyozni azon dolgokat, melyek a mi viszonyaink közt figyelmet érdemelnek és tanulságot szolgáltatnak. A kiállítás és vásár csoportjai a következők voltak : I. Tenyészállatok. 1. Lovak. Kiállíttatott a mezőhegyesi, kisbér, bábolnai, magyar királyi állami ménes intézetek, valamint magánménesek és kistenyésztők által kb. 215 drb. nonius, gidrán, angol félvér, arab lipiczai és muraközi ló.. Eladatott 21 drb mén átlag 1740 pengős, 10 drb. kanca átlag 720 pengős árban. A kiállított lovak nagyrésze nem eladásra csak bemutatásra állíttatott ki. A vásárlók inkább a nagyobb csontú angol félvér és nonius méneket keresték. Ilyeneket és csikókat maga a földmivelési minisztérium is vásárolt a kistenyésztőktől. Volt ezek között Szluha Aladár fejérmegyei birtokosnak egy Nonia nevű 3 éves ménje, melynek ára 10000 pengő és Jurenák János pusztatenyői birtokosnak egy Ágnes nevű félvér kancája, amely 229,5 km utat megszakítás nélkül 14 óra alatt, kilométerenként 3 perc 50 másodperc alatt, tett meg. Ennek ára 5000 pengő. A lótenyésztésnél a törekvés és a cél az igazi katona-lótus kitenyésztése s e típus tenyésztésének a kisgazdák között is általánossá tétele, mert ez jövedelmez a legjobban. 2. A szarvasmarhák csoportjában kiállított 271 drb telivér simentháli és simentháli. Telivér simentálinak csak azok fogadtattak el, melyek mindkét ágon,Svájczból behozott állatoktól származtak. Simentálinak pedig azokat melyek legalább négy nemzedéken át telivér simentáli bikától származtak s egyébként is megfeleltek a fajta jellegnek. Ezek közül eladatott 143 darab bika és 26 darab tehén. Átlagos vételár a bikáknál 1100 pengő, a tehenek és üszőknél 950 pengő. A legjobb telivér simentáli bikáért 3000 pengőt fizettek. Magyar pirostarka (félvér simentáli) kiállíttatott 345 darab. Ezek közül gazdát cserélt 259 darab bika 1000—2500 pengős áron. Borzderes kiállíttatott 27 drb, eladatott 15 drb, lapály fajta 2 drb, bivaly 4 drb, magyar fajta fehér bika 78, tehén és üsző 33 drb. A magyar fehér bikát 1080—2000 pengőért vásárolták. A magyar fehér Csáki és Hunyadi fajtákat a mezőhegyesi állami birtok, az egri és kalocsai érseki uradalmak, a kecskeméti, bugaczi gazdaság és néhány magántenyésztő állította ki. A minőség ezeknél is elsőrendű, úgyhogy valóságos mintapéldányai a kitenyésztett magyar fehér szarvasmarha standardjának. A magyar pirostarkák csoportjánál különösen a kistenyésztők értek el szép eredményt, amennyiben tenyészbikáikat 1000—2500 pengő közötti árakon adták el. Volt 6000 pengős tehén is, melynek évi tejhozama 10935 kgr. A paradicsompusztai tehenészet kiállította „Ruca” nevű pirostarka tehenét, amely arról nevezetes, hogy 365 nap alatt 15897 kgr. tejet adott 3’70/o zsírtartalommal. Ki volt állítva a Dóri László kisdorogi gazdasága 11a nevű tehene, mely napi 50 liter tejet ad. Irány az elsőrendű tejelő és vágómarha tenyésztése és általánosítása s hogy e téren nagy haladást értek el, bizonyítja egyebek mellett az a tény is, hogy a kiállításon jelen volt a svájczi húsiparosok egyesülete képviselője is és élénken érdeklődött a magyar húsmarhák iránt. Itt említem meg, hogy a tejgazdasági pavilonban propaganda célra ki volt írva, hogy: Magyarország tehénállománya 99029 drb. Igaza, gépek használata mellett bőven elég 20000 drb A többi 79000 darabnak évi tejhozama 138 millió liter, minek értéke 18 millió pengő. Buzdítja a gazdákat, hogy ezt a 18 millió pengőt a külföldről még be kell hozni. Az országban van 38 gazdasági egyesület, csaknem minden községben gazdakör és 8 megyében szarvasmarha tenyésztő egyesület. (Folyt köv.) *) Mai számunkban folytatólagos közléssel megkezdjük Bartalis Ágoston nyug. főszolgabírónak a budapesti országos mezőgazdasági kiállításról írt tanulmányát. Gazdaközönségünk figyelmét felhívjuk erre az értékes cikksorozatra, amelynek gazdag meglátásai és tapasztalatai hasznára lehetnek vármegyénk mezőgazdasági életének. A Csíkszeredai róm. kath. főgimnázium jubiláris kongregációs ünnepségének műsora május hó 17-én. 1. Délelőtt fél 10 órakor a főgimnázium kápolnájában szentmise, szentbeszéd és fogadalom újítás. 2. Délelőtt 11 órakor matiné a főgimnázium tornatermében. 3. Délután fél 2 órakor közebed a finevelő-intézetben. Délután 5 órakor ifjúsági tornaverseny a főgimn. udvarán. A matiné műsora: 1. Kéler B., vígjáték, nyitány, előadja a főgimnáziumi ifjúság zenekara. 2. Koncz A. I. oszt. tanuló üdvözli a volt kongreganistákat. 3. Szabolcska—Harmath: A Grand Caféeban, énekli az ifjúsági énekkar. 4. Ünnepi beszéd mondja Antal Áron főgimnáziumi tanár, volt kongreganista. 5. Üdvözlések. 6. Lehár: Arany ezüst keringő, előadja a főgimnáziumi ifjúság zenekara. 7. Sajó S.: Magyarnak lenni cimü költeményét előadja Vizi József főgimn. VII. oszt. tanuló. 8. Hoppe : Népdalegyveleg, előadja a főgimn. ifj. énekkara 9. A Mária Kongregáció 200 éves történetéről beszél Gál : VII. oszt. tanuló. 10. Schlöger: Tavaszi fecskék, induló, előadja a főgimn ifj. zenekara. A meghívók már szétmentek. Akik bármely ok miatt meghívót nem kaptak kézhez, szíveskedjenek e közleményt meghívónak tekinteni. A volt kongreganistákat különösen kérjük, hogy megjelenési szándékukat jelentsék be. A közebéden résztvenni óhajtók szándékukat legkésőbb május hó 15-ig a finevelő intézet igazgatóságánál szíveskedjenek bejelenteni. A főgimn. igazgatósága. A róm. kath. népszövetség egyetemi és főiskolai szakosztályának nyári csikmegyei programja. 1. Julius hó 2-án, csütörtökön este érkezés Csíkszeredába. 2. Julius hó 4-én, szombaton este, műkedvelői előadás Csíkszeredában. 3. Julius hó 5-én, vasárnap délelőtt 11 órakor indulás Csikszentmártonba. Délután 4 órakor gazdasági előadás. Este 8 órakor műkedvelői előadás. 4. Julius hó 6-án, hétfőn délelőtt pihenés. Délután Lázárfalva -Kozmás. Alvás Kozmáson. 5. Julius hó 7-én, kedden délelőtt Verebes. Délután Csatószeg—Csikszentsimon. Alvás Csikszentsimon. 6. Julius hó 8-án, szerdán este gazdasági előadás Csikszentdomokoson. Alvás ugyanott. 7. Julius hó 9-én, csütörtökön reggel indulás Csikszentimrére. Este gazdasági előadás. Alvás ugyanott. 8. Julius hó 10-én, pénteken reggel indulás Csikszentkirályra. Este gazdasági előadás. Alvás Csíkszeredán. 9. Julius hó 11-én, szombaton reggel indulás vonaton Tusnádra. Délután gazdasági előadás Ujtusnádon. Este műkedvelői előadás Nagytusnádon. 10. Julius hó 12-én, vasárnap pihenés Tusnádfürdőn. D. u. 6 órakor műkedvelői előadás Szépvizen. Alvás Csíkszeredán. 11. Julius hó 13-án, hétfőn pihenés Zsögödön. Alvás Csíkszeredán. 12. Julius hó 14-én, kedden reggel Csikszentgyörgy. Este gazdasági előadás. Alvás ugyanott. 13. Julius hó 15-én, szerdán délelőtt Menaság. D. u. Szentlélek és Mindszent. Alvás Csíkszeredán. 14. Julius hó 16-án, csütörtökön délelőtt Jenőfalva. Délután Karczfalva. Gazdasági előadás. Alvás ugyanott. 15. Julius hó 17-én, pénteken csikszenttamás. Gazdasági előadás. Alvás ugyanott. 16. Julius hó 18-án, szombaton reggel érkezés Gyergyószentmiklósra. Este műkedvelői előadás. 17. Julius hó 19-én, vasárnap délelőtt Szárhegy. Délután 4 órakor Ditró. Gazdasági előadás. Este 8 órakor műkedvelői előadás. Alvás ugyanott. 18. Julius hó 20-án, hétfőn Gyergyóalfalu. Alvás ugyanott. 19. Julius hó 21-én, kedden délelőtt Csomafalva. Délután Tekerőpatak. Alvás Gyergyószentmiklós. 20. Julius hó 22-én, szerdán Gyilkostó, vagy esetleg más program. 21. Julius hó 23-án, csütörtökön Csikszentdomokos. Este gazdasági és műkedvelői előadás. Alvás ugyanott. 22. Julius hó 24-én, pénteken Gyimes. Alvás Csíkszereda. 23. Julius hó 25-én, szombaton műkedvelői előadás Sepsiszentgyörgyön. 24. Julius hó 26-án, vasárnap műkedvelői előadás Kézdivásárhelyen. Kolozsvár, 1931 évi április hó 23-án. Célunk megismerni a székely falvakat és megismertetni magunkat. Tanulmányozni akarjuk a székely nép életét és mindazokban a községekben, ahol esetleg hétköznapra tervbe vett előadásokat nem lehetne megtartani, ott csak a helyzettanulmánnyal foglalkoznánk. Előre láthatólag 10 magyar katholikus egyetemi hallgató fog ezen a túrán részt venni. 19 mAm. Anyák napja. Négynapos ünnepet ült városunk folyó évi április 30-án, május 1—2 és 3 án. Mi a rúzsozott szájú, tépett szemöldökű, agyonkozmetikázott modern világnak szerencsétlen gyermekei, ünnepet ültünk, amelyben leróttuk hálánkat, tiszteletünket az Édesanya eszménye előtt. Virágot hordtunk össze a mi Édesanyáinknak, annak a kor Édesanya típusának, amely a szórakozáshajhászás, ucca és divat helyett a családnak élt; aki „ridiküljáben“ a találkák előjegyzési programja helyett a gyermeknevelés, a család aggodalmait hordozta. A négynapos ünnepségek hálájában idéztük a közelmúltat, annak a szomorú jelennek, amelyben kiveszőfélben van az édesanya szent hivatása és kötelessége. A mai gyermekek, akik ebben a generációban már alig találjuk meg a régi család egyensúlyozott melegségének kialakításához szükséges lelki feltételeket, visszamenekültünk Édesanyáinkhoz, hogy az Ők tiszteletében visszaállítsuk a nyugalmunkat, nemzeti jövőnket biztosító, régi Édesanya típust. Akinek reggeli imája a gyermek volt, a déli korzó barátbejhászó irama és a bűnös esték festékszigű dekoltázsos testpiscázása helyett a család, az Otthon melegének megtartása volt egyedüli hivatása. Az anyák napjának felemelő ünnepségeit László Ignácz főgimnáziumi hittanár vezette be városunkba Ez a meleglalkú, képzett, fáradhatatlan ember igazán értéket jelent városunk társadalma számára, akit meg kell becsülnünk. — Csak az Anyák napja négynapos bensőséges rendezésével és emberfeletti munkájával olyan kedves ünnepet hozott nekünk, amelyért mindenkor hálával tartozunk neki. Az Édanyák napja ezentúl állandó ünnepe lesz városunknak, amely évről-évre megismétlődik. De az Anyák napja megértő talajt kell fogjon az egész magyar közösségben, amelynek jövőjét a legszentebb anyai kötelesség, a gyermekszeretet kell biztosítsa Az anyák napja négynapos programjában, április 30-án Tóth Kálmán esp. plébános beszélt az anyák napjának jelentőségével, május 1-én Kovács András képzőintézeti igazgató Máriáról, mint az anyák eszményképéről, május hó 2-án Faragó Vilmos Somlyói káplán az anya és társadalom kapcsolatáról, május hó 3 án, a szentmisén László Ignác főgimn. hittanár az anyai szeretet mélységéről. A beszédekből kiáradó szép gondolatok mély hatást tettek a hallgatóságra. A vasárnapi beszéd után körmenet vonult a temetőbe, ahol megáldották az elhunyt édesanyák sírját. Ugyanezen nap délután fél 6 órakor ünnepély volt a főgimnázium tornatermében, az egybegyült nagyközönség igaz örömmel hallgatta P. Takács Gábornak az anyai hivatás magasztos voltáról szóló, magasan szárnyaló beszédét, valamint azokat az ének- és zeneszámokat, melyeket a városi ének- és zenekar s a tanítóképző zenészei és énekesei nagy sikerrel adtak elő. Az ünnepségeket a felnőtt leányok Mária kongregációja rendezte, lelkes, tevékeny prézesük, László Ignác főgimn. hittanár vezetésével. TARISNYA. Irta: Szépvizi Balás Béla. A Magyar Párt. A székely — nem lévén jobbágy közte — nemesen demokratikus nép. A fajszeretet nivellál nála mindent. Osztályharc ott tehát sohasem lesz. A fajszeretet adta meg mindig ez egységét. Az fogja megadod ezután is. Hanem azért, hogy hogy nem szokott kerülni a nagyobbak, a nagyfejűek közé — amint egyszer már említettem — nagyképű is, úgy, hogy ha régente a bárónál kezdődött az ember, ezeknél a dr.-nál kezdődik. Az ilyennek a kisebb emberek csak arra jók, hogy a vállukon felemelkedjenek. És elhiszem, hogy a Magyar Pártban is, Csíkban is vannak ilyen, maguk körül nagyot látó urak. De ezek nem annyira nagyot látók, mint rövidlátók s így hamar készen lesznek a maguk kis dolgaival. Nem árthatnak sokat Ott vannak az igazi nagy emberek, a vezető szellemek, akik közül mindig kikerekedtek a népmentő, nemzetmentő egyéniségek. Én a csibi magyar pártban is tudok ilyeneket, bár magát a pártot egy szikrát sem ismerem, vezetősége és tagjai tekintetében. De egy néhány név nekem elegendő, hogy lássam, miről van, vagy lehet szó. Nehéz meg nem írni, hogy kik azok. Ezért tartom helytelennek, sőt aggasztónak azt a mindenáron való ellenzékieskedést, amely a székelység körében evvel, a ma úgy tudom egyetlen számottevő erdélyi magyar politikai szervezettel szemben némelykor és különböző módon — amint látom — megnyilvánul. Ez sokkal helytelenebb — mondom: aggasztó — dolog, mintha a vezetőségben akadna egy-két hasztalan ember is, bár azt se tudom elhinni, abban a helyzetben, ahogy ma az erdélyi magyarság van... Evakultság kell ehhez. Mert én el nem tudom képzelni — nem azért hozom fel, mintha róluk volna szó, csak példának — el nem tudom képzelni, hogy pl. faji, nemzeti ügyben még vakon is bátran ne lehetne menni Pál Gábor, vagy Török Ferenc után. Még akkor is, ha az illető ellenzékieskedők különbet tudnának produkálni a vezetőségben levő férfiaknál, akkor is azokat kell támogatni, miután azok már ott vannak és dolgoznak, harcolnak. Hogy mit jelent a bizalom, példát mondok, innen, Csonkamagyarországról. Ebben a pillanatban a fülemen a rádió kagylója. Most üdvözlik Bethlent, miniszterelnöksége tizedik évfordulója alkalmából. Bethlenben hiába lett volna meg az a rendkívüli akaraterő és dönthetetlen hit, mellyel a lehetetlent akarta megvalósítani s amit meg is valósított, ha nincs meg az ország-