Csiki Lapok, 1935 (47. évfolyam, 1-52. szám)

1935-02-03 / 5. szám

6 uán. A halkiszavú nő c. vígjátékot Spreno Gizi, Lőrincz Géza, Takács Lajos, Gáspár Gábor és Jánosy Klári adták elő. Régi kipróbált műkedvelők, akiknek játék együttese sok derűt okozott Fodor Tibor: Dani bá utánzata elsőrendű műsorszám volt. A tekervényes észjárású székely ember figurájában igazán nem marad az eredeti Dani bá mögött­ ígéretes tehetség. György Tóni zongora­számaival több rendben műkö­dött közre az est műsorában. A jazz-szerű muzsikának ez a rendkívül ügyes, sok ritmusérzékkel megáldott mestere az est hangulatának egyik legbiztosabb tényezője volt. Fejér Bogár, Biró Zoltán, Cseh Bandi, Keresztes Gabi, Seiwarth László, ifj. Cseh István egy komédiát hoztak színre. Az előadás teljesen kifogástalan. Czirják Ilus, Kasfás Baba, Hajdú Lenke, Ince Icu, Ferenczy Mici, Szabó Pici, Albisi Gabi, Harcsa Manci, Harcsa Annuska, Dazbek Ilus, Simó Manci, Dazbek Jolán táncegyüttese az est műsorának egyik leghangulatosabb, legmozgalmasabb száma. Lőrincz Pista, Sprencz Feri, György Tóni ének-duó, zongora kísérettel, művészi súlyában mondhatjuk értéket jelentett. A Lakos—Mocsányi műfaj két fiatal tehetséges utánzójának olyan sikerük volt, hogy a közönség alig engedte el a színpadról. A végig változatos kabaré-estet egy Hacsek—Sajó tréfás jelenet zárta be, amelyet Lőrincz Géza és György Tóni hoztak utánozhatatlan eredetiséggel.. CSÍKI LAPOK nk »Utó. 17-1 k osztály húzása február I­ 200 leivel 1.000,000*- 200 leivel 2.000,000’— esetleg 200 leivel 3.000,000* nyerhet, ha azonnal belép a játékosok közé *­4 sorsjeg­gyel! Erdélyi és Bánáti főelárusitók Arad: Általános Takarékpénztár Részvénytársaság és Al. Goldschmidt. Brassó - Fortuna Rl. Enkelhardt. Cluj: Iliescu Bank Bósa­vény­társaság Takarékosság, Keresk. Hitelintézet. Oradea: Dacia Bank, Union Bank. Targu-Mures: Róvész Ernő. Timisoara: Központi Bank, Leszámítoló Bank, Temesvári Bank. KÜLÖNFÉLÉK. Ady költészete. A helybeli Műkedvelő Társulat, amely Dr. Hirsch Hugóné irányításával olyan dicséretre méltó kultur­­munkát végez, amint beszámoltunk hetenként szomba­ton esténkénként a Dacia termében tartja összejöve­teleit. A rendszeres előadás sorozatait Dr. Veégh Sándor nyitotta meg Petőfi a román irodalomban című elő­adásával. Ezután, január hó 26-án Dr. Csipák L­ajos kezdte meg előadás sorozatát Ady költészetéről. A legtragi­kusabb költőnek éppen halála évfordulóján emlékezett Dr. Csipák Lajos a magyar irodalomnak erről a kiváló prófétájáról, a magyar lírának Pnőfi u­án leghatal­masabb erejű megszólaltatójáról. 1919 január hó 27 én halt meg nemzetének ez a vátesze, akiben o y­­n meg­döbbentő módon értek a magyar jövőnek rossz sej­telmei, aki egész költészetében prófétája, bírája és ostorozója a világ nagy nemzetei között olyan kicsi helyre szorult szegény fajának. Dr. Csipak Lajos az Ady költészetéről szóló elő­adását február 16 án folytatja, amikor hallgatóságát bevezeti abba a sajátos, egyéni költészetbe, amelyet megérteni ma is kevesen tudnak. Megpróbája érthe­tővé, hozzáférhetővé tenni ezt a nagy kincsünket mindannyiunk számára. Mert Ady nem a tömegek érzelmeit énekelte, hanem arra kényszerít, hogy az ő sajátos érzés­világával ismerkedjünk meg. Különös mélységekbe kell leszállani, hogy nemzetéért aggódó lelkének titkaiba behatoljunk vagy lírájának borongó vigasztalanságaiba emelkedjünk, vagy válságok között vergődő életszemléletének komorságába, halálsejtel­mektől gyötrődő tépelődéseibe belehatolhassunk. Az az idő, amit Ady költészetének felemelő vilá­gában töltünk értékes szórakozást, tanulást, művelő­dést jelent számunkra. Ragadjuk meg tehát ezt az alkalmat is, amelyet a helyi műkedvelőink emlékezé­sül állítottak Ady Endrének. — Rendelet a helységnevekről. L­apunk elmúlt heti számától kezdődőleg, felsőbb rendelet foly­tán a helységneveket csak román nyelven közölhetjük. — Influenza járvány. Az országosan dühöngő influenza járvány városunkban és vidékén is teljes erővel fellépett. — Február 9. Iparos álarcos bál. Még egy hét választ el a farsang egyik legszórakoztattóbb vidám estjétől, a helybeli iparosság álarcos báljától. Az álar­cos bál meghívóit múlt héten kibocsátotta a rendező­ség. Annak műsora előre sejteti, hogy az álarcosok ötletes sorozata fogja a közönséget elszórakoztatni. Az álarcos bá­l a helyeket az Ipartestület helyiségében lehet előjegyezni. Ugyanott szerzendők be az álarc­jegyek is, amely nélkül álarcosan megjelenni nem lehet. Február hó 1- ig meghosszabbították az alkalmazottakról szóló kérdőívek benyújtásának határidejét.­­ Itt van a hó, a várva-várt hó, amit olyan régen vár Csifeban a falusi gazda és a fakereskedő, meg a sportember ós trikóárus egyaránt. A héten végre két napig havazott és a friss szám­l jelentéke­nyen megkönnyíti a közlekedést. Február hó 15 ig meghosszabbították azon adóvallomási ívek benyújtását, amelyeknek ter­minusa január 31 ben volt megállapítva. — Nem köteles a cselédek bejelentése. A cselédek betegsegély biztosítása végre tisztázódott. A munkaügyi minisztérium rendeletet adott ki, amely­ben ezt a kötelezettséget megszünteti és a háztartási alkalmazottakat felmenti a biztosítás kötelezettsége alól.­­ Két hónapot kapott a verekedő éjjeli őr. Nagy feltűnést keltett az éjjeli őr brutalitásokhoz nem szokott városunk közönsége körében az a durva fel­lépés, amelynek áldozata a múlt nyáron Lajos Gyula helybeli korcsmáros volt. Lajos Gyula feljelentést tett Czifra György jigodini éjjeli őr ellen, aki őt annak ide­jén olyan súlyosan elverte. A verekedő éjjeli őrt a bíró­ság két hónapi fogházra ítélte.­­A Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepet ülte február hó 2-án a katholifeus egyház. Ezen a napon mutatta be a jeruzsálemi templomban Mária a kisded Jézust. A januári nyugdíjak fizetéséről lapunk zártáig még nincs hirünk. A nyugdíjfizetés a jövő hétnél tovább semmiképpen nem kelhet, miután az ország más megyéiben már a múlt héten kifizették a januári nyugdíjakat.­­ Február hó 9 ón lesz az idei brassói szőttes-baj. A brasovi Általános Gazdasági Szövet­kezet, a AGISZ, amelynek már olyan jó neve van az újabbfajta magyar gazdasági mozgalmak között, ez évi nagy szőttes-bálját február hé­t­en tartja a Szász Iparosegylet (Gt­nstbeveremn) termeiben. A bál rende­zősége lapunk útján hívja erre a kivételesen szép ma­gyar összejövetelre azokat, akik a szőttes mozgalom iránt érdek­ődnek-Bűnvádi feljelentés Csedő Imre ellen. Csedő Imre újra szerepel. Egyike azoknak, akiket legsűrűbben emlegetünk lapunkban. De nemcsak jó laptéma ő, hanem a bíróságoknak is régi ismerőse­ ,Törvénytudo“-nak nevezett szekere, nyugalomba vágyó szürke gebéjével minden nap ott áll a törvényszék előtt és valamelyik falustársa mindig reszketve várja, hogy ráhúzzák a vizes lepedőt Csedő Imre miatt. Ezúttal is bírósággal van dolga. A különbség csak az, hogy most őt perelik. Úgy látszik, kissé elvetette a sujkot. Ugyanis a Miklós Árpád elleni államellenes izgatási per tárgyalása után bement Dr. Ábrahám Jó­zsef ügyvédnek, Miklós Árpád védőjének irodájába és felelősségre vonta a tárgyalás folyamán tett kijelen­téseiért. Az ügyvéd a felelősségrevonást visszautasí­totta és Csedő Imrét erélyesen távozásra szólította fel. C­>édő látva, hogy nem ér­velt, fenyegetőzni kezdett. Bizonyára olyan hangnemben, hogy az ügyvéd jónak látta bűnvádi feljelentést tenni ellene. Az ügy most a vizsgálóbíró előtt van és rövidesen tárgyalásra kerül. Könnyen meglehet, hogy ezúttal az Imre korsója is eltörik a sok kutyaj­árás­ban. Jaj, de sokan örülnének annak szülőfalujában. 15 állami tanítói állás van üresedőben. A csikmegyei tanfelügyelőség körzetében 15 aliás van üresedőben. Ezek között 11 a nyelvvizsga folyamán őrült meg, míg 4 állás az újonnan létesített iskoláknál van. Lehet pályázni, kisebbségi taníók, de kevés a remény, hogy eredmény is lesz. Itélet a suseni államellenes izgatási perben. Megírtuk lapunkban azt a fantasztikus állam­ellenes izgatási vádat, amit annak idején Kósa András és Czirják Márton susen­­i legények ellen indított a helybeli ügyészség. Egy razzia alkalmával ugyanis a magát igazolni akaró Kósa András noteszében a csendőr meglátott egy irredentának nyilvánított nótát és ezért a legényt feljelentette az ügyészségen. Kósa azt val­lotta, hogy Czirják Marton nevű legénytársával a regát­­ban dolgozott és ott hallották a nótát valami némettől. Nekik nagyon tetszett a nóta , mivel Czirjaknál nem volt notesz, az ő noteszébe írta. Az ügyészség Czirja­kot irredenta termékek terjesztésében bűnösnek találta és 3 hónapi elzárásra és 500 lej pénzbüntetésra ítélte, míg Kósát felmentette. — A husarak városunkban. A helybeli városi tanács folyó év január 4 én a husarakat a következő­képpen állapította meg: I. oszt. marhahús kg. 12 lej, II. oszt. marhahús 10 lej, borjúhús 20 lej, borjúcomb 22 lej, sertéshús 24 lej, sertéskaraj 27, nyers szalonna 28 lej, zsir 38 lej, zsirnakvaló 30 lej. — Az Ugron-család kettős gyásza. Az Ugron­­családot kettős gyász érte 24 órán belül. Budapesten meghalt Abrámfalvi özv. id. Ugron Gáborné született Knöpfl­r Mária, a magy­ar politikai élet hatalmas vezér­alakjának özvegye, 84 éves korában. Ugrón Gábor volt belügyminiszter és Ugrón András volt főapát, targu­­muresi szállodatulajdonos édesanyjukat vesztették el az elhunytban.­­ Ugyancsak január hó 30-án meghalt a nagyasszony unokaöccse, Zarandi Kappfler Albert cristur-de-mureši nagybirtokos, tüdőgyulladásban, 43 éves korában. Verekedés. Gyűjtő Sándor és Mihály Péter sanmartini b­azdák között szóváltás keletkezett, mely­nek során Gyűjtő Mihályt nyakán bicskával megsebe­sítette. Átadták az ügyészségnek. — Riadalmat keltő rendeletek a postások körében. A mult hét folyamán a vármegye összes postamesterei rendeletet kaptak Nastasescu helybeli postafőnöktől, mely közli velük a postavezérigazgató­­ság 236 824 és 262.854—1934. számú rendeletét. felsőbb rendelet szerint ez év április 30 ig a megye­­ összes postahivatalaiban az összes kisebbségi alkal­mazottak románokkal cserélendők ki. Addig is ezen alkalmazottak szigorúan ellenőrizendők és személyileg felelősségre vonandók minden tettükért. No, jól nézünk ki. Hat ilyen lelketlenség is megtörténhet?! Hát mit vetett az a pár kisebbségi kézbesítő a posta vezérigaz­­gatóság urainak. Már nem várnak sem fegyelmi bíró­ságra, sem vizsgára, egyszerűen csak kitörik a nyakát annak a pár reszkető embernek, amelyeknek félelem diktálta lelkiismeretessége amúgy is túltett minden elképzelhető hivatali pontosságon. Jutalmul tehát most az uccara körülnek, minden nyugdíj, minden kielégítés nélkül. Iyen politikával még nem szerzett híveket egy kormány sem. — ütnek akkor is, ha igaz, s akkor is, ha nem igaz. Már ma ez is előfordul. Csendőr ellen nincs orvosság, így lehetne módosítani ma már a köz­mondást. A verekedés összeforrt a csendőr nevével. Bib­ó Károly santimbrai lakostól elloptak egy arany­gyűrűt. A tettes, Kuthegyi Rupi Mátyás 12 éves leány­kája, azt mondta, hogy a gyűrűt Vaszi Tamás 20 éves legénynek adta. A csendőrök vallatóra fogták Vaszit, aki tagadott és kérte, hogy szembesítsék. A szembe­sítés során a megijedt lanyka újabb öt embert neve­zett meg, hogy a gyűrűt azoknak adta. Mindamellett a csendőrök csak Vaszit tartották ott a csendőrségen hogy vallomást csikarjanak ki belőle.­­ Amikor a cigány fizet a bálért. Ez is furcsa élet. Rendesen úgy szokott történni, hogy mi fizetünk a cigánynak, mert hozza nekünk a talp alá valót. De a mai fordított világban minden máskép van és igy beáll az a visszás helyzet, hogy a cigány fizet, mert muzsikált. Az eset úgy történt, hogy Szilágyi Márton c­umani-i legény­bált rendezett. Szokták azt minden farsangban. Kihívta a bálra a Ktalános-bandát is muzsikálni. Minden rendben lett volna, de a legény nem tudta, hogy létezik egy Zineszerzők fígyesülete, amelyiknek az engedélyét is ki kell kérni a zenével járó báloknál és oda bizonyos taxát is kell fizetni. Erre ők bizony csak akkor ébredtek rá, mikor meg­kapták az idézést a tárgyalásra. Védekezni nem volt mit s így a biróság a rendező Szilágyi Mártont 300, mig a Kalános­ banda prímását 1000 lej pénzbüntetésre itélte. Erre sem gondolt a szegény muzsikus, hogy ő fizet rá a bálra. Szerencsétlenség a hargitai kőbányában. A Hargitán levő Zultáni-feie kőbányában január 31-én, csütörtökön délután követ robbantottak. A legnagyobb rendben lefolyó robbantás után a munkások vissza­tértek régi munkahelye­kre és folytatták munkájukat. Közben nem vették észre, hogy a robbantástól meg­lazult a fölöttük levő nagy szikla, mely nemsokára lezuhant és maga alá temette Petres István satu-maréi, Pál István és Lőrincz Dénes ch­aui és János Dénes siculeni munkásokat. Petres István és Pál István azon­nal meghaltak, míg a másik kettőt beszállították a helybeli kórházba, ahol János Dénes is meghalt, míg társának állapota reménytelen. A felelősség megálla­pításának kiderítésére megindult az eljárás. — Újra megjelent a „Küküllő”. A Diciosan­­martinban megjelent „Kis-Küküllő” két évi szünetelés után újra megjelent „Küküllő” címen, ifj. Guidó Béla szerkesztésében, változatos tartalommal. Meleg kartársi üdvözletet küldünk laptársunknak az újjáéledés alkal­mából. sok sikert és főként kitartást kívánunk. . — Hirdetmény. Az adózó közönség tudomá­sára hozzuk, hogy a jövőben semminemű állami, me­gyei és községi kifizetés, legyen az utalvány, letéti nyugta vagy egyéb más követelés, nem eszközöltetik addig, míg az illető adókönyvecskéjével vagy az állami adóhivatal nem igazolja, hogy nincsen adótartozása. — Nyolc évi börtön: Molnár András (néma) Lunca-de-mislocon a nyár folyamán féltékenységből 21 késszúrással megölte Főcze Anna 23 éves vadhá­­zastársát. Az ügyet a napokban tárgyalta a helyi tör­vényszék és a gyilkos Molnárt 8 évi börtönre ítélte.

Next