Csiki Lapok, 1937 (49. évfolyam, 1-52. szám)

1937-01-03 / 1. szám

1 ____________________________csíki lapok _________ _•» eüd. csak a civilizált Európa romjaival találná magát szem­ben. Úgy hisszük tehát, hogy semmi nem igazo­lá a minden képzeletet talulmazó új világhábo­rt­ás annál is inkább nem, mert nem bizonyos, hogy elindítóik és jelszavaik diadalmaskodnának, ellenben Európa bolse­­vizálásának szörnyű képe V8ü­tődne a horizontra. Végső konklúzióként azt várjuk az újévekből, hogy amig az emberiség oda fejlődik, hogy tanácskozás útján intéz el minden vitás kérdést , addig béke ural­kodjék a világon. Mit kivárunk az ujesztendőtől ? Az Emberiségnek és az Embernek békét és nyugalmat. Jakab Zsuzsanna. Apróságok. A fővárosból érkező hírek szerint többszáz főből álló zsidó küldöttség jelent meg a pátriárka előtt s annak a kívánságának adott kifejezést, hogy az állam­vallásra térnek át. Kedvező válasz esetén egyszerre többezer zsidó fogja ott hagyni ősei hitét és veszi fel az államvallást. Kiölésük csupán az, hogy az igy ki­keresztelkedett zsidók külön templomot epBltessenek maguknak s papjukat is saját körükből választhassák ki. A görög keleti vallás legfőbb papja nem döntött nyomban a kérdés felett. Mindenesetre jellemző ez a joggal tömegesnek nevezhető megmozdulás. A mostani kapkodó, jelszavak­tól uralt idők egyik terméke. Érdemes lesz figyelem­mel kisérni a fejleményeket. Suseni (Gyergyóujfalu) közbirtokosságánál általá­nos zűr­zavart idézett elő a vadászterület bérbeadása. Az ügy rövid, de tanú­ságos meséje az, hogy a kérdé­ses, közel 5000 holdas vadászterületet eddig a gheor­­gheni (gyergyószentmiklósi) vadásztársaság bírta évi 5000 lej bérért. A vonatkozó bérleti szerződés novem­ber elején járt le. A közbirtokosság alapszabályai ér­telmében nyilvános árverést hirdetett a vagyonközösség igazgatósága. Erre Bacacu erdőmérnök magához kérette Bányász Sándor elnököt és azt­­ ajánlotta­, hogy a területet a régi feltételek mellett hagyja meg a vadász­­társulat birtokába. Bányász kereken kijelentette, hogy a közérdek szempontjából nem tehet eleget a Keres­nek. Időközben Engelhardt brasovi (braBSÓ­) vezérigaz­gató részéről évi 20000 lejes bérajánlatot kapott. Nem veszíthet 75000 lejt a közbiztok­osság, amikor minden bank­a rá van utalva. A sikertelen tárgyalás eredményeként december hó 15-ikén megtartották az árverést, melynek során B .nea Teofiil ügyvéd évi 23000 lejes bérért a gheor­­heni (gyergyószentmiklósi) vadásztársaság részére fel­tartotta a területet azzal a határozott feltétellel, hogy a bánatpénzként letétbe helyezett 3000 lejt 24 órán belül, az árverés során elért évi bérösszegre, 23000 lejre egészíti ki. Ennek a feltételnek nem tett eleget a vadásztár­saság, mire az igazgatóság megsemmisítette az árve­rést és új határnapot tűzött ki. Közben nem várt meglepetés érte a vagyonközös­séget. A kiosztás alatt álló vágterületét 400 000 lej adóhátralék fejében, az erdőgondnokság közbejöttével, letiltotta az adóhivatal. A vágterületre égető szüksége van a lakosságnak. Ezt tartotta szemelért Bányász el­nök, amikor megjelent Spiru adóhivatali főnök előtt az ügy tisztázását kérte, sőt kijelentette, hogy egy összeg­­ben és azonnal letétbe helyezi a közel félmilliós össze­get, ha vágterületet azonnal fela­dják a zárlat­b­ól. Nagy megdöbbentésére elutasítottak. Megtörtént az a fura, teljesen érthetetlen eset, hogy Spiru adóhivatali főnök a vitás négyszázezer lejes időtar­ozás fedezésére jobbnak találta a vagyonközösség kiosztás alatt álló vágte­rületét, mint az ugyanolyan összegű készpénzt. A dolgok tökéletes megértéséhez tudni kell, hogy az adóhivatal főnöke is vadászember. Ennyi történt a suténi (gyergyóujfaluti) közbirto­kosság vágterülete körül. Még az, hogy az igazgatóság feljelentése alapján Dr. György Gábor pénzügyigazgató vette kezébe az ügyet. Az érdekes és túlságosan jellemző ügy fejlemé­nyeire nam csak az érdekelt vagy­on közösségi tagok, hanem mi is fölötte kiváncsiak vagyunk. Figyelemre méltó vita keletkezett a „Keleti Újság” ás a „Magyar Lapok“ között a bukaresti Bient litván társulat védőszárnyai alatt működő ingyenes orvosi rendelő közül. Gyárfás László, a „Keleti Újság“ fővá­rosi munkatársa lapja egyik vasárnapi számában hos­­­szabb riport keretében számol be az ingyenes rendelő áldásos működéséről. Cikkében hat magyar orvos nevét említette meg, köztük Geringer G^z­át, Pécsi Ernőt és Kállai Bélát. Megállapította, hogy a hat tehetséges és áldozatra kész magyar orvos, akiknek nem kit­atta a vallását, nagyszerű minkét fejt ki a fővárosba sza­kadt szegény sorsú kisebbségi magyarok körében. Gyárfás riportjának adataira és az azokból leszűrt megállapításaira, a „Magyar Lapok” karácsonyi számá­ban Jávor Béla válaszol. Ő már „kinyomozta” a K. U. apor­jában szereplő hat orvos váltását is s kimondja a szentenciát: a M. P. hivatalosa három zsidó orvos­nak is reklámot csinált akkor, amikor a kérdéses intéz­mény nem is működik. Majd így folytatja : „Ddbát akkor miért a nagy reklám? Miért tün­teti fel a Keleti Újság bukaresti munkatársa a három zsidó orvost a fóvárosi magyarság megmentőjeként ?“ És így tovább.... Nem folytatjuk, hisz a két lap majd elintézi a helyzetünknél fogva amúgy is ellenőrizhetetlen ellen­tétes állításait. M­iket a „Magyar Lapok“ hangja lep meg csupán. Mi ez? Már a M. P. hivatalosa Bem­eteg magyar neki?! Már az is kizárólag „zsidó szekereket” taszigat? Érdemes erre a jellemző maogra felfigyelni, sőt figyelemmel kisérni. Egymásután a harmadik fekete karácsonyt értük meg. Harmadik éve nincs hó. Más vidéken őrülnének az enyne, hómentes télnek. Nálunk nem így áll a hely­zet. Nálunk életszükséglet a hó, ami jó szamutat is jelent. Vidékünk lakossága fával póto­ja a silány földek gyenge hozamát. A fa döntése, fa arazása és feldol­gozásából származó jövedelmekLŐ. fedezi mindennapi kiadásait. A kitermelésre kerülő erdők döntése nagy­­részben megtörtént. A fuvarozás s azzal szorosan összefüggő feldolgozás azonban szünetel. Nincs hó. Tétlenségre vannak kárhoztatva a munkához szokott kezek Elképzelhető mit jelent ez a mostani nehéz körül­mények között fakitermelőre és gazdára nézve egyaránt. A fővárosban megjelenő „Balkán Press“ című kőnyomatos Jarga Miklós egyetemi tanár, volt miniszter­­elnöktől karácsonyi nyilatkozatot közöl. A cikk címe: „A kisebbségek jóléte az állam érdeke is.” Románia egyik legkimagaslóbb egyénisége így ír a kisebbségekről . A kisebbségeket teljes jogú állampolgárokként óhajtom tekinteni és a sors szerencsés ajándékának vélem a kitűnő és munkás népkisebbségeket, amelyek hazám földjén élnek évszázadok óta és munkájuk ve­­rejtékével dolgoznak a közös haza bá­dogs­ agáért, akárcsak a többségi román nép Ezek a népkisebbsé­­gek friss színeket jelentenek a természet eme gazdak festőpalettáján, aminek az Úristen Romániát megalkotta. — Adjuk meg a lét és fejlődés teljes szabadsá­gát minden népkisebbségnek, mert így lassan maguk­tól jönnek rá arra az igazságra, hogy ez az ország az ő boldogulásuknak is igazi hazája lehet. Sokan vannak máris a józan ítélőképességű magyarok körében, akik azt őszintén elismerik, így is a legnagyobb román történelemtudós. Az előrelátó államférfiú, akiben nem a gyűlölet szítja a gondolatokat és hajtja a cselekedeteket, hanem a jó­zan hazaszerete és meggondolás. Mi örömmel üdvözöl­jük ezt a megértő, igazán emelkedett hangot, de ugyan­akkor mélységes szomorúsággal a­lapjukt meg, hogy a gyűlölet lovagjainak fakevesztett uszítása egyre széle­sebb rétegek lelkét mérgezi meg s minden eszközzel igyekszik meggátolni azt a szükségszerű folyamatot, melynek eredményeként emberekhez illő módon és magasságban egymásra találhatnának a különböző nyel­ven beszélő emberek. Szentül hisszük azonban, hogy az ilyen és ezek­hez hasonló fenkölt megnyilatkozások nyomán mégis el fog oszlani a lélek­.A sötétség s az emberi egymásra­utaltság híjnál feldereng­zett meg a spanyolországi kegyetlenségekről, amelye­ket éppen a fent említett törekvések fokoznak a vég­telenségig. A Szent­atya karácsonyi beszédét a békére való felhívással fejezte be. A béke alapja a rend, amely­nek megvalósítása az egyesek és a társadalom igaz­sága nélkül lehetetlen. A restezai külpolitikai találkozó. A karácsonyi ünnepek alatt Stojacinovics jugoszláv miniszterelnök Románia vendége volt, ahol részt vett a Tatarescu miniszterelnök által rendezett vadászatokon. A Resicza közelében lefolyt vadászatokon ott voltak, Antonescu külügyminiszter Radulescu külügyi alminiszter, Hoare bucurești angol követ, Paul Boncir Jean francia ügy­vivő és Delmasse ezredes francia katonai attasé. A vadászaton fontos külpolitikai megbeszélések történtek. Jugoszláv—Bulgár barátsági szerződés. A politikai elemek új«DO meglepetése a legutóbb kirob­­bant jugoszláv—bulgau barátsági szerződés, amely az olasz politikának újabb diadaát jelenti. Ezt a legfris­sebb barátsági szerződést is az újév első napjaiban hozzák nyilvánosságra. Orosz tengeralattjáró raj indult a Földközi tengerre. A szovjet hadügyi népbiztosság tengeralatt­járó rajt indított a Földközi tengerre. A hajórajt maga Voroszi­ov hadügyi népbiztos látta el útbaigazítással és eszerint minden hajót elsülyesztenek, amelyek a szovjet szállító gőzösöket feltartóztatják. A Palos nevű német hajót a spanyol vörösek elfogták. A spanyol vörösek feltartóztatták és Bubauoa kisenek a „Paioo“ nevű kémet szállító hajót. Azonnal megjelent Bubau előtt egy német cirkáló és felszólí­totta, hogy a gőzöst szabadon bocsássák. A kikötő parancsnokság nyomban engedelmeskedett a felszólí­tásnak és a Pálost a fogságból eleresztették. Hirtelen változás a trinai lázadás frontján. Ismeretes az a kényes természetű lázadás, amely Kíná­ban támadt és úgy nézett ki, mintha Szovjetoroszország keze szította volna a Csang-Brü Liang féle katonai felkelést. Csang-Kai-Bek japán barát politikája ellen. A múlt héten hirtelen megoldást nyert a kényes hely­zet azzal, hogy a lázadók az elfogott Csang-Kai-Bek tábornokot szabadon bocsátották és a lázadók vezére is jelentkezett a nankingi kormánynál. Franciaország népszámlálási adatai. Francia­­országban most tették közzé a legutóbbi népszámlálás adatait. Eszerint Franciaország lakosainak száma 41 millió 950 ezer, Parisnak 2 millió 829 ezer lakosa van, Marsellesnek 940 ezer. Ezenkívül 17 olyan város van, amelyekben a lakosság meghaladja a százezret. Meghalt von Seeckt német tábornok. Meghalt von Beeckt vezérezredes a német birodalmi hadsereg újjászervezője, aki a világháború alatt Mackensennek volt vezérkari főnöke. A spanyol háború. Spanyolországban a harcok egyre jobban megélénkülnek. A múlt hétón elkeseredett támadások folytak mindkét oldalon, amelyek nagy veszteségeket okoztak a harcoló feleknek. Madrid utcain az utóbbi napokban plakátok hirdették Ameri­kának azt a nagy feltűnést keltő elhatározását, amely szerint repülőgépeket és alkatrészeket szálut a spanyol vörösök számára. A görög katholikus püspöki kar a karácsonyi ünnepek alatt közös pásztorlevelet intézett a híveihez, amely a kommunizmus veszedelmére figyelmeztet. Amerika ezideig 60 repülőgépet szállított a spa­nyol vörösöknek. A spanyol harctereken változatlanul elkesere­dett harcok tombolnak. Az egyik vörös nemzetközi dandár a visszavonulása során egy védtelen város minden lakóját legyilkolta. Meghalt Frigyes főherceg. Frigyes főherceg a világháború Odziraki magyar haderőinek fővezére, 80 éves korában meghalt Magyarországon. megnőttek, megszépültek volna a hold világában s mintha mindent kicseréltek, megszépítettek volna, hogy ma igazán ünnepe legyen mindenkinek. Az ablakom alatt kis harisnyás székely gyermekek éneklik csengő hangon a karácsonyi énekeket. Velük énekelek én is, hisz valamikor, mint ők, én is hirdettem a karácsonyt, én is énekeltem ismerőseink ablaka alatt.. Éjféli misére megyek. Mindenfelől rossz vöröses-sárgás fényű lámpákkal emberek jönnek az erdő szélén álló templom­hoz. Fáradtak és szürkék, de mintha a szemükben a remény csillogna, mintha ettől a misétől ők is várnának valamit. A templom földje szalmával van telehintve... Megkezdődik a mise. Az emberek, kemény, táncosképű székely atyafiak énekelnek : „Dicsőség... Istennek, békesség... az embereknek“. Az angyalok serege s a fáradt, szomorú emberek ugyan­azt éneklik. Akkor a betlehemi csillag fényénél szép angya­lok s most kérges kezű és szivü emberek, kik szürkék és lehajtott fejüek. Milyen ellentét, de ezek az emberek éppen úgy óhajtják a dicsőséget Istennek és a békét maguknak, mint azok az angyalok. Kérges a szivük, de idehozták, hogy ma a hideg istállócskában melegedjenek az isteni sze­retet melegénél. Melegedni szeretnének, mert fáznak ma ezek a szürke emberek. Elhallgat az orgona néhány percre. Csend, jóleső csend. Bizonyára angyalkák röpködnek a templomban s hintik szét a békét, mert az emberek arca lassan felenged. Szomorúság helyett a béke ül az arcukra. Nem egy szembe könny gyűl, a szív, a szeretet könnye. Istálló, párás istálló szagát érzem és szinte látom magam előtt a kis Jézust, amint pici kezei­vel áldóan int felém... — „Mennyből az angyal lejött hozzátok...“ Szeretném kiáltani, igen, lejött hozzátok, hozzánk és mindenkihez, ott kopogtat sziveitek ajtaján, csak eresszétek be, én beeresz­tettem és nem vagyok már fáradt és szomorú.... Úgy, mint régen, karácsonyom volt.... Torjai B. Jenő. BEL- ÉS KÜLFÖLD. XI Pius pápa karácsonyi szózata. Karácsony estéjén a katnolikus egyház feje XI Pius pápa rádió­­szózatot intézett a világ népeihez. Krisztus helytartója, a krisztusi szeretet szavával szólott a gyűlöletben tobzódó emberiséghez. Figyelmeztette azokra a nagy veszedelmekre, amelyek fenyegetik a keresztény álla­mokat és egyházakat. Karve kérte, hogy ébren dol­gozzon és küzdjön minden jóakaratú ember azokkal a törekvésekkel és ellenséges hatalmakkal szemben, amelyek egyre elszántabban törnek az emberi társa­dalom, a család és az egyes ember legfontosabb javai­nak kárára. A pápai szózat sok keserűséggel emléke KÜLÖNFÉLÉK. A városi anyakönyvből. Marcurea-Ciuc (Csíkszereda) város anyakönyvi hivatalánál 1936 évben a következő anyakönyvi bejegyzések történtek: Születtek 69 m., 28 törvényes, 2 törvénytelen fiú, 32 törvényes, 1 törvényiévi leány; a kórházban született más köz­­ségbeli illetőségű fiú, halva született 3 fiú. Meghaltak 7- en, amelyből 25 férfi, 18 nő, a kórházban email 18 férfi és 13 nő idegen községbeliek. Kóttetű­ 28 házas­ság, feljegyeztetett 6 elválás. Házasság: Benkes Benjámin vármegyei szám­vevőségi főnök és Volgyi M leczi 1937 évi január­b­an tartották esküvőjüket városunkban. — Haalozás. Zágoni Lajosné szül. Paizs Róza 53 éves korában, 1936 évi december hó 26-án, meg­halt Carta-n (Karczf­alván). — 1937 évi január hó 31-ig meghosszabbí­tották az iparosok okmányainak kicserélési határidejét. A Munkakamara ezuton is közli mind­azokkal, a képesítéshez kötött iparosokkal, akik még irataikat kicserélés végett nem nyújtották be, hogy a Munkaügyi miniszter a kicserélés határidejét 1937 év január­­e 31-ig meghosszabbította.­­ A budapesti nemzetközi vásárt ez évben 1937 évi április hó 30 és május 10-ike között rende­zik meg. A leveleket a boríték felső jobb szélén kell felbélyegezni. A postaigazgatóság kéri a közön­séget, hogy a leveleket csak a boríték megcímzett oldalán bélyegezzék és ott is csak a borítéknak felső jobb sarkára helyezzék el a postabélyeget, hogy a levelezés semmi késedelmet ne szenvedjen.

Next