Csiki Lapok, 1937 (49. évfolyam, 1-52. szám)
1937-01-03 / 1. szám
1 ____________________________csíki lapok _________ _•» eüd. csak a civilizált Európa romjaival találná magát szemben. Úgy hisszük tehát, hogy semmi nem igazolá a minden képzeletet talulmazó új világhábortás annál is inkább nem, mert nem bizonyos, hogy elindítóik és jelszavaik diadalmaskodnának, ellenben Európa bolsevizálásának szörnyű képe V8ütődne a horizontra. Végső konklúzióként azt várjuk az újévekből, hogy amig az emberiség oda fejlődik, hogy tanácskozás útján intéz el minden vitás kérdést , addig béke uralkodjék a világon. Mit kivárunk az ujesztendőtől ? Az Emberiségnek és az Embernek békét és nyugalmat. Jakab Zsuzsanna. Apróságok. A fővárosból érkező hírek szerint többszáz főből álló zsidó küldöttség jelent meg a pátriárka előtt s annak a kívánságának adott kifejezést, hogy az államvallásra térnek át. Kedvező válasz esetén egyszerre többezer zsidó fogja ott hagyni ősei hitét és veszi fel az államvallást. Kiölésük csupán az, hogy az igy kikeresztelkedett zsidók külön templomot epBltessenek maguknak s papjukat is saját körükből választhassák ki. A görög keleti vallás legfőbb papja nem döntött nyomban a kérdés felett. Mindenesetre jellemző ez a joggal tömegesnek nevezhető megmozdulás. A mostani kapkodó, jelszavaktól uralt idők egyik terméke. Érdemes lesz figyelemmel kisérni a fejleményeket. Suseni (Gyergyóujfalu) közbirtokosságánál általános zűrzavart idézett elő a vadászterület bérbeadása. Az ügy rövid, de tanúságos meséje az, hogy a kérdéses, közel 5000 holdas vadászterületet eddig a gheorgheni (gyergyószentmiklósi) vadásztársaság bírta évi 5000 lej bérért. A vonatkozó bérleti szerződés november elején járt le. A közbirtokosság alapszabályai értelmében nyilvános árverést hirdetett a vagyonközösség igazgatósága. Erre Bacacu erdőmérnök magához kérette Bányász Sándor elnököt és azt ajánlotta, hogy a területet a régi feltételek mellett hagyja meg a vadásztársulat birtokába. Bányász kereken kijelentette, hogy a közérdek szempontjából nem tehet eleget a Keresnek. Időközben Engelhardt brasovi (braBSÓ) vezérigazgató részéről évi 20000 lejes bérajánlatot kapott. Nem veszíthet 75000 lejt a közbiztokosság, amikor minden banka rá van utalva. A sikertelen tárgyalás eredményeként december hó 15-ikén megtartották az árverést, melynek során B .nea Teofiil ügyvéd évi 23000 lejes bérért a gheorheni (gyergyószentmiklósi) vadásztársaság részére feltartotta a területet azzal a határozott feltétellel, hogy a bánatpénzként letétbe helyezett 3000 lejt 24 órán belül, az árverés során elért évi bérösszegre, 23000 lejre egészíti ki. Ennek a feltételnek nem tett eleget a vadásztársaság, mire az igazgatóság megsemmisítette az árverést és új határnapot tűzött ki. Közben nem várt meglepetés érte a vagyonközösséget. A kiosztás alatt álló vágterületét 400 000 lej adóhátralék fejében, az erdőgondnokság közbejöttével, letiltotta az adóhivatal. A vágterületre égető szüksége van a lakosságnak. Ezt tartotta szemelért Bányász elnök, amikor megjelent Spiru adóhivatali főnök előtt az ügy tisztázását kérte, sőt kijelentette, hogy egy összegben és azonnal letétbe helyezi a közel félmilliós összeget, ha vágterületet azonnal feladják a zárlatból. Nagy megdöbbentésére elutasítottak. Megtörtént az a fura, teljesen érthetetlen eset, hogy Spiru adóhivatali főnök a vitás négyszázezer lejes időtarozás fedezésére jobbnak találta a vagyonközösség kiosztás alatt álló vágterületét, mint az ugyanolyan összegű készpénzt. A dolgok tökéletes megértéséhez tudni kell, hogy az adóhivatal főnöke is vadászember. Ennyi történt a suténi (gyergyóujfaluti) közbirtokosság vágterülete körül. Még az, hogy az igazgatóság feljelentése alapján Dr. György Gábor pénzügyigazgató vette kezébe az ügyet. Az érdekes és túlságosan jellemző ügy fejleményeire nam csak az érdekelt vagyon közösségi tagok, hanem mi is fölötte kiváncsiak vagyunk. Figyelemre méltó vita keletkezett a „Keleti Újság” ás a „Magyar Lapok“ között a bukaresti Bient litván társulat védőszárnyai alatt működő ingyenes orvosi rendelő közül. Gyárfás László, a „Keleti Újság“ fővárosi munkatársa lapja egyik vasárnapi számában hosszabb riport keretében számol be az ingyenes rendelő áldásos működéséről. Cikkében hat magyar orvos nevét említette meg, köztük Geringer G^zát, Pécsi Ernőt és Kállai Bélát. Megállapította, hogy a hat tehetséges és áldozatra kész magyar orvos, akiknek nem kitatta a vallását, nagyszerű minkét fejt ki a fővárosba szakadt szegény sorsú kisebbségi magyarok körében. Gyárfás riportjának adataira és az azokból leszűrt megállapításaira, a „Magyar Lapok” karácsonyi számában Jávor Béla válaszol. Ő már „kinyomozta” a K. U. aporjában szereplő hat orvos váltását is s kimondja a szentenciát: a M. P. hivatalosa három zsidó orvosnak is reklámot csinált akkor, amikor a kérdéses intézmény nem is működik. Majd így folytatja : „Ddbát akkor miért a nagy reklám? Miért tünteti fel a Keleti Újság bukaresti munkatársa a három zsidó orvost a fóvárosi magyarság megmentőjeként ?“ És így tovább.... Nem folytatjuk, hisz a két lap majd elintézi a helyzetünknél fogva amúgy is ellenőrizhetetlen ellentétes állításait. Miket a „Magyar Lapok“ hangja lep meg csupán. Mi ez? Már a M. P. hivatalosa Bemeteg magyar neki?! Már az is kizárólag „zsidó szekereket” taszigat? Érdemes erre a jellemző maogra felfigyelni, sőt figyelemmel kisérni. Egymásután a harmadik fekete karácsonyt értük meg. Harmadik éve nincs hó. Más vidéken őrülnének az enyne, hómentes télnek. Nálunk nem így áll a helyzet. Nálunk életszükséglet a hó, ami jó szamutat is jelent. Vidékünk lakossága fával pótoja a silány földek gyenge hozamát. A fa döntése, fa arazása és feldolgozásából származó jövedelmekLŐ. fedezi mindennapi kiadásait. A kitermelésre kerülő erdők döntése nagyrészben megtörtént. A fuvarozás s azzal szorosan összefüggő feldolgozás azonban szünetel. Nincs hó. Tétlenségre vannak kárhoztatva a munkához szokott kezek Elképzelhető mit jelent ez a mostani nehéz körülmények között fakitermelőre és gazdára nézve egyaránt. A fővárosban megjelenő „Balkán Press“ című kőnyomatos Jarga Miklós egyetemi tanár, volt miniszterelnöktől karácsonyi nyilatkozatot közöl. A cikk címe: „A kisebbségek jóléte az állam érdeke is.” Románia egyik legkimagaslóbb egyénisége így ír a kisebbségekről . A kisebbségeket teljes jogú állampolgárokként óhajtom tekinteni és a sors szerencsés ajándékának vélem a kitűnő és munkás népkisebbségeket, amelyek hazám földjén élnek évszázadok óta és munkájuk verejtékével dolgoznak a közös haza bádogs agáért, akárcsak a többségi román nép Ezek a népkisebbségek friss színeket jelentenek a természet eme gazdak festőpalettáján, aminek az Úristen Romániát megalkotta. — Adjuk meg a lét és fejlődés teljes szabadságát minden népkisebbségnek, mert így lassan maguktól jönnek rá arra az igazságra, hogy ez az ország az ő boldogulásuknak is igazi hazája lehet. Sokan vannak máris a józan ítélőképességű magyarok körében, akik azt őszintén elismerik, így is a legnagyobb román történelemtudós. Az előrelátó államférfiú, akiben nem a gyűlölet szítja a gondolatokat és hajtja a cselekedeteket, hanem a józan hazaszerete és meggondolás. Mi örömmel üdvözöljük ezt a megértő, igazán emelkedett hangot, de ugyanakkor mélységes szomorúsággal alapjukt meg, hogy a gyűlölet lovagjainak fakevesztett uszítása egyre szélesebb rétegek lelkét mérgezi meg s minden eszközzel igyekszik meggátolni azt a szükségszerű folyamatot, melynek eredményeként emberekhez illő módon és magasságban egymásra találhatnának a különböző nyelven beszélő emberek. Szentül hisszük azonban, hogy az ilyen és ezekhez hasonló fenkölt megnyilatkozások nyomán mégis el fog oszlani a lélek.A sötétség s az emberi egymásrautaltság híjnál felderengzett meg a spanyolországi kegyetlenségekről, amelyeket éppen a fent említett törekvések fokoznak a végtelenségig. A Szentatya karácsonyi beszédét a békére való felhívással fejezte be. A béke alapja a rend, amelynek megvalósítása az egyesek és a társadalom igazsága nélkül lehetetlen. A restezai külpolitikai találkozó. A karácsonyi ünnepek alatt Stojacinovics jugoszláv miniszterelnök Románia vendége volt, ahol részt vett a Tatarescu miniszterelnök által rendezett vadászatokon. A Resicza közelében lefolyt vadászatokon ott voltak, Antonescu külügyminiszter Radulescu külügyi alminiszter, Hoare bucurești angol követ, Paul Boncir Jean francia ügyvivő és Delmasse ezredes francia katonai attasé. A vadászaton fontos külpolitikai megbeszélések történtek. Jugoszláv—Bulgár barátsági szerződés. A politikai elemek új«DO meglepetése a legutóbb kirobbant jugoszláv—bulgau barátsági szerződés, amely az olasz politikának újabb diadaát jelenti. Ezt a legfrissebb barátsági szerződést is az újév első napjaiban hozzák nyilvánosságra. Orosz tengeralattjáró raj indult a Földközi tengerre. A szovjet hadügyi népbiztosság tengeralattjáró rajt indított a Földközi tengerre. A hajórajt maga Vorosziov hadügyi népbiztos látta el útbaigazítással és eszerint minden hajót elsülyesztenek, amelyek a szovjet szállító gőzösöket feltartóztatják. A Palos nevű német hajót a spanyol vörösek elfogták. A spanyol vörösek feltartóztatták és Bubauoa kisenek a „Paioo“ nevű kémet szállító hajót. Azonnal megjelent Bubau előtt egy német cirkáló és felszólította, hogy a gőzöst szabadon bocsássák. A kikötő parancsnokság nyomban engedelmeskedett a felszólításnak és a Pálost a fogságból eleresztették. Hirtelen változás a trinai lázadás frontján. Ismeretes az a kényes természetű lázadás, amely Kínában támadt és úgy nézett ki, mintha Szovjetoroszország keze szította volna a Csang-Brü Liang féle katonai felkelést. Csang-Kai-Bek japán barát politikája ellen. A múlt héten hirtelen megoldást nyert a kényes helyzet azzal, hogy a lázadók az elfogott Csang-Kai-Bek tábornokot szabadon bocsátották és a lázadók vezére is jelentkezett a nankingi kormánynál. Franciaország népszámlálási adatai. Franciaországban most tették közzé a legutóbbi népszámlálás adatait. Eszerint Franciaország lakosainak száma 41 millió 950 ezer, Parisnak 2 millió 829 ezer lakosa van, Marsellesnek 940 ezer. Ezenkívül 17 olyan város van, amelyekben a lakosság meghaladja a százezret. Meghalt von Seeckt német tábornok. Meghalt von Beeckt vezérezredes a német birodalmi hadsereg újjászervezője, aki a világháború alatt Mackensennek volt vezérkari főnöke. A spanyol háború. Spanyolországban a harcok egyre jobban megélénkülnek. A múlt hétón elkeseredett támadások folytak mindkét oldalon, amelyek nagy veszteségeket okoztak a harcoló feleknek. Madrid utcain az utóbbi napokban plakátok hirdették Amerikának azt a nagy feltűnést keltő elhatározását, amely szerint repülőgépeket és alkatrészeket szálut a spanyol vörösök számára. A görög katholikus püspöki kar a karácsonyi ünnepek alatt közös pásztorlevelet intézett a híveihez, amely a kommunizmus veszedelmére figyelmeztet. Amerika ezideig 60 repülőgépet szállított a spanyol vörösöknek. A spanyol harctereken változatlanul elkeseredett harcok tombolnak. Az egyik vörös nemzetközi dandár a visszavonulása során egy védtelen város minden lakóját legyilkolta. Meghalt Frigyes főherceg. Frigyes főherceg a világháború Odziraki magyar haderőinek fővezére, 80 éves korában meghalt Magyarországon. megnőttek, megszépültek volna a hold világában s mintha mindent kicseréltek, megszépítettek volna, hogy ma igazán ünnepe legyen mindenkinek. Az ablakom alatt kis harisnyás székely gyermekek éneklik csengő hangon a karácsonyi énekeket. Velük énekelek én is, hisz valamikor, mint ők, én is hirdettem a karácsonyt, én is énekeltem ismerőseink ablaka alatt.. Éjféli misére megyek. Mindenfelől rossz vöröses-sárgás fényű lámpákkal emberek jönnek az erdő szélén álló templomhoz. Fáradtak és szürkék, de mintha a szemükben a remény csillogna, mintha ettől a misétől ők is várnának valamit. A templom földje szalmával van telehintve... Megkezdődik a mise. Az emberek, kemény, táncosképű székely atyafiak énekelnek : „Dicsőség... Istennek, békesség... az embereknek“. Az angyalok serege s a fáradt, szomorú emberek ugyanazt éneklik. Akkor a betlehemi csillag fényénél szép angyalok s most kérges kezű és szivü emberek, kik szürkék és lehajtott fejüek. Milyen ellentét, de ezek az emberek éppen úgy óhajtják a dicsőséget Istennek és a békét maguknak, mint azok az angyalok. Kérges a szivük, de idehozták, hogy ma a hideg istállócskában melegedjenek az isteni szeretet melegénél. Melegedni szeretnének, mert fáznak ma ezek a szürke emberek. Elhallgat az orgona néhány percre. Csend, jóleső csend. Bizonyára angyalkák röpködnek a templomban s hintik szét a békét, mert az emberek arca lassan felenged. Szomorúság helyett a béke ül az arcukra. Nem egy szembe könny gyűl, a szív, a szeretet könnye. Istálló, párás istálló szagát érzem és szinte látom magam előtt a kis Jézust, amint pici kezeivel áldóan int felém... — „Mennyből az angyal lejött hozzátok...“ Szeretném kiáltani, igen, lejött hozzátok, hozzánk és mindenkihez, ott kopogtat sziveitek ajtaján, csak eresszétek be, én beeresztettem és nem vagyok már fáradt és szomorú.... Úgy, mint régen, karácsonyom volt.... Torjai B. Jenő. BEL- ÉS KÜLFÖLD. XI Pius pápa karácsonyi szózata. Karácsony estéjén a katnolikus egyház feje XI Pius pápa rádiószózatot intézett a világ népeihez. Krisztus helytartója, a krisztusi szeretet szavával szólott a gyűlöletben tobzódó emberiséghez. Figyelmeztette azokra a nagy veszedelmekre, amelyek fenyegetik a keresztény államokat és egyházakat. Karve kérte, hogy ébren dolgozzon és küzdjön minden jóakaratú ember azokkal a törekvésekkel és ellenséges hatalmakkal szemben, amelyek egyre elszántabban törnek az emberi társadalom, a család és az egyes ember legfontosabb javainak kárára. A pápai szózat sok keserűséggel emléke KÜLÖNFÉLÉK. A városi anyakönyvből. Marcurea-Ciuc (Csíkszereda) város anyakönyvi hivatalánál 1936 évben a következő anyakönyvi bejegyzések történtek: Születtek 69 m., 28 törvényes, 2 törvénytelen fiú, 32 törvényes, 1 törvényiévi leány; a kórházban született más községbeli illetőségű fiú, halva született 3 fiú. Meghaltak 7- en, amelyből 25 férfi, 18 nő, a kórházban email 18 férfi és 13 nő idegen községbeliek. Kóttetű 28 házasság, feljegyeztetett 6 elválás. Házasság: Benkes Benjámin vármegyei számvevőségi főnök és Volgyi M leczi 1937 évi januárban tartották esküvőjüket városunkban. — Haalozás. Zágoni Lajosné szül. Paizs Róza 53 éves korában, 1936 évi december hó 26-án, meghalt Carta-n (Karczfalván). — 1937 évi január hó 31-ig meghosszabbították az iparosok okmányainak kicserélési határidejét. A Munkakamara ezuton is közli mindazokkal, a képesítéshez kötött iparosokkal, akik még irataikat kicserélés végett nem nyújtották be, hogy a Munkaügyi miniszter a kicserélés határidejét 1937 év januáre 31-ig meghosszabbította. A budapesti nemzetközi vásárt ez évben 1937 évi április hó 30 és május 10-ike között rendezik meg. A leveleket a boríték felső jobb szélén kell felbélyegezni. A postaigazgatóság kéri a közönséget, hogy a leveleket csak a boríték megcímzett oldalán bélyegezzék és ott is csak a borítéknak felső jobb sarkára helyezzék el a postabélyeget, hogy a levelezés semmi késedelmet ne szenvedjen.