Csiki Lapok, 1939 (51. évfolyam, 1-53. szám)
1939-01-01 / 1. szám
1. szám. CSÍKI LÁPOK (Syțrgyei elet Látogatás Márton Áron az új Eijéspőspöl őrei szeleinél Csihzentádoroson, sevid ésae boldog emberek kellett. A fiatal székely pap püspökké történt kinevezése, osztatlan örömet keltett nemcsak katholkus körökben, de Erdélyben, minden igaz ember lelkében is, akik csak ismerik ezt a fiatal és kiváló tehetségű papot. Da még nagyobb örömet és bodogságot hozott egy falusi kis házba, az öreg szülőknek, akiknek még nem is olyan régen csak az a vágyuk volt, hogy fiuk plébános lehessen. Vonattal, egy órai ut sires Csikszentdomokon, ahol az uj megyés-püspök, Márton Áron szüleit keresem. Karácsony másodnapja van. A frissen esett hó szikrázó fehérsége még szebbé, hangulatosabbá teszi az ünnepet. A kis fausi házak szerényen lapulnak a „Garadosu tövében s a falut körül ölelő „Fekete-rez”, „Marosbükk* és ,Ortfeje” közül, mint hatalmas kérdőjel ágaskodnak a balánbányai sziklaóriások az ég felé. Harangoznak. Most harangozzák be a nagy misét... A templom felé tartok, ott majd csak eligazítanak... ügy lis székely mutat éppen a templomtól jobbra, egyenesen egy szép, az uccára néző két ablakos házra. Megilletődve nyitok a tágas, nagy szobába, ahol első pillanatra senkit sem látok. De mégis... A szétbontott „vezet'ágy“ puha fehérségében mozdul valaki s kérdő tekintettel néz rám a püspök édesanyja, aki jelenleg gyengélkedik. Egészen közel állok hozzá s úgy tartom kezembe forró, lázas kesét, amikor elmondom jövetelem ő át. Mélyen fúrja belém fekete, tisztán csillogó szemét s úgy vizsgál, hogy kinek és váljon érdemes-e elmondani, szólni arról az öröm ós boldogságról, ami most süti, melegíti édesanyja lelkét ? Szája megvonaglik s úgy láttam, mintha egyszerre Birna és nevetne a Nagyasszony... Hellyel kinál, miközben mindegyre hálát rebeg a jó Istennek. Látszik a törékeny, jelenleg beteg, kicsi asszonyon, hogy alig birja az olyan hirtelen jött, nagy boldogságot. Nem szeretném fárasztani, kérem pihenjen... De éppen most jönnek Ágoston bácsi, az édesapa, Domokos, a legkisebb fiú, már nős és Anna, a leánytestvér, aki legjobban hasonlít püspök bátyjához. Anna azonnal beteg édesanyjához siet a megható szeretettel babusgatja. A Nagyasszony lehunyt, fáradt szeme sarkában még ott csillog egy le nem törült könycsepp. Ágoston bácsi, a 73 éves, öreg, székely sem sokáig tartja magát. Ahogy fiáról beszél e csuklik hangja s hallkan, töredezve buggyannak a szavak: — Éppen most akartam írni... iaj a fiamnak s megköszönni... megköszönni ezt a nagy, négy boldogságot, amit nekünk szerzett... De most már folynak a könnyek, nem lehet visszatartani. Csend van, senki se beszél... A Nagyasszony csendesen súg Annának valamit, mira asztal kerítés következik. Ágoston bácsi gyorsan törüli le könnyeit, mintha szégyenlené ezt a nagy „gyengeséget" s tovább beszél. — Mindég jó gyermek volt. Nem emlékszem, hogy egyszer is visszamondott volna... Mint gyermek is csendes, hallgatag s ezt a természetét felnőtt korában sem hagyta el. Soha sem szerette a hangosságot, nem kereste barátai társaságát... csak dolgozott, tanult és imádkozott... Újból elcsuklik a hangja. — Mikor hazajött a harctérről, többet soha se láttuk kacagni... Velem járt mezőre szántani, kaszálni, az erdőre, havasokra, mindenüvé, ahol csak dolgozhatott. őszinte örömmel tessékelnek az asztalhoz, ahol már párolog a leves. A Nagyasszony párnák között ülő leánya tartja előtte a tányért jó, erő levessel. Jóságosan néz rám, kínál, majd aggódva vizsgálja a terített asztalt. — Miden rendbe van-e ? Tegyetek tésztát és kalácsot az asztalra... Fényképek kerülnek elő. Egyik egy gyermek zászlóst mutat, a másik már csoportkép, mag a VIII.-ik gimnáziumból. Aztán nagy szünet a fényképek terén, egészen a kolozsvári plébánosi hivatalába történő beiktatásáig, ahol a megkapó templomi szertartás látható. Később már az általános életről és szociális dolgokról beszélgetünk Illetve beszél Ágoston bácsi, akinek világnézete, élet elgondolásai, öntudatos és célját elérni akaró, becsületes munkássággal felépített élete s mindezeken végig húzódó erős akarat és tiszta jellem annyira meglep, hogy csak hallgatni tudok. Ez az édesapa. Az édesanya pedig, — Anna leánya szerint — mindég beteggé dolgozza magát. Hátha kérik, ne tegye, ne fárassza ki magát, hiszen már 65 éves... A Nagyasszony csak a becsületes munkában, a rendíthetetlen erkölcsösségben látja az emberi életet, de amiben aztán megalkuvást sem ismer. Ez az édesanya. Tehát milyen lehet a gyermek, ha mindezeket a Blép tulajdonságokat eggyé neveljük, eggyé csiszoljuk? Az emberrá fejlődés történetében az örökösnek igazságát soha nem láttuk jobban érvényesülni, mint jelen esetben, smikor az „örökös” minden adott esetben és változó körülményeknek megfitteő módon igyekszik és tud, tökéletest és célszerűt formálni. Délután három óra.... A vonat nemsokára jön, búcsúznom kell. Sorra köszöntöm ezeket a drága embereket s szándékosan hagyom utoljára a Nagyasszonyt. — Újra kezembe tartom kezét, vigasztalom, jó egészséget, gyógyulást kívánok s mély tisztelettel hajlok öreg, ráncos keze fölé, hogy megcsókoljam. Ágoston bácsi jó darabig elkisér sz után, de havas, csípős szél fuj, nem engedem tovább. Mikor egyedül maradok, megállva nézek a közeli havasok, a „Vérbükk“, a „Szádok-buti* kaszálók felé, a „Dorma” és „Komlósrét” irányában, ahol még az egész fiatal Márton Áron kaszált, vagy szántott, hogy itt, a csilimerők és erdők tiszta levegőjébe lehelje magába azt a mélységes szeretetet, népe és az igazság iránt, amitől táplálkozik, amivel híveit is boldogitja. Ő, az Isten választottja, aki arany ekével szánt tovább a lelkek mezején, hogy magas méltóságában kétszeres erővel végezhesse azt az áldásos munkát, melynek dús termését örömmel arathassa Isten dicsőségére. Csiby Lajos. Ahol az általijáéi csodákat rival. Még júniusban történt, hogy a maroshévizi kath. templomból, egy nagyértékü Monstrációt ellopták Elképzelhető tehát az a megbotránkozás s kétségbeesés, ami ennek a galád dolognak nyomán következett. Egyrészt, a nagyértéket képviselő Monstráció miatt, másrészt pedig a kevés lelket számláló egyházközség szegénysége miatt, akik már első pillanatban arra gondoltak,hogy ezt pótolni kell, de miből és hogyan? Azonban mit tesz a jó szándék és áldozatkészség? A minden dicséretet és elismerést megérdemlő munkás nép, alig két hónap alatt 25,000 lejt adott össze egy új monstráció beszerzésére. Voltak olyanok, akik 2 — 3 napi munkájuk keresetét ajánlották fel, mások pedig a kenyeret vonták meg maguktól, csakhogy új szentségtartójuk legyen.. Ennek az áldozatkészségnek lélekből jött megnyilvánulása mindennél szebben bizonyít. Munkásnépünk, akik Isten jóságát nap nap után minél jobban tudják értékelni, akik az ő szeretetében hovatovább jobban elmélyülnek, példát mutattak sok, nagyon sokak részére, akik nemhogy csak pár fejnyi egyházi adójukat nem fizetik, de még csak templomba sem járnak. Akik legelemibb kötelességükkel sincsenek tisztába, nem ismerik az adakozást, pláne ha Egyháza a temploma, vagy a tanítókról van szó. A maroshévizi kath. munkásaink azok, akik annak az örök igazságnak hirdetői, mely szerint: mindenek fölé emelkedik az isteni igazság és hit, mely embersorsokat vezérel és irányit. (es. 1.) Bellay Margit: HaUvengtes. Szilveszter van, késő éjjel előttem ketyeg az óra és lesem, hogy mikor mászik éjfélre a mutatója? Csak néhány perc, de jaj mi volna, hogyha most egy parancszóra magában a élet, idő.. s jönne felénk a temető odvas torkát felénk tárva... Ember, vajion hogy találna? HÍREK A Kolping Legényegylet Karácsony másod napján megtartott tea-estje, rég nem látott egységben és jó hangulatban tartotta reggel órákig, amelyen társadalmunk minden rétege képviselve volt. — Esküvők: Ditrói Puskás Ibolyka és Lukácsfy Lajos kereskedő folyó hó 26 ép tartották esküvőjüket az örmény szertartású templomban. Ugyancsak folyó hó 26 án volt az esküvőjük Maurer Anna és Sajgó Fülöpnek is, míg Schwirtz Piroska és Molnár Eridi föl ó hó ,27-én esküdtek örök hűséget egymásnak. 8-ik oldal $>. U. í. 1939 évi kedves vevőinek és fogyasztóinak a Schmoll - Jlasia x Juccești Az uj betegsegélyző törvény lényegesen emeli a tagdíjakat, de gondoskodik a rokkantak és öregek ellátásáról is. A Hivatalos Lap csütörtöki számában megjelent a betegsegélyzésről szóló új törvény szövege. A törvény 332 §.-ból áll és fontosabb rendelkezései a következők: A pénztár tagjai. Betegsegélyzői tag kell legyen minden alkalmazott, tekintet nélkül az alkalmazás jogi természetére, ha egy hónapi fizetése nem haladja meg a 8.000 lejt. A biztosítási kötelezettség nincsen összefüggésben a fizetési módozatokkal, sem a munkaszolgáltatás természetével. Kötelező módon tagjai a betegpénztárnak: a) A kereskedelmi és iparvállalatok alkalmazottai, b) a mezőgazdasági ipari alkamazottak, amint azt a földmivelés felkarolnáról szóló törvény előírja, c) a mezőgazdasági vállalatok városi raktárainak alkalmazottai, d) a városi és városkörnyéki kertészetek alkalmazottai, e) a mezőgazdasági gépek munkásai, f) jogi személyiségek, céhek alkalmazottai, g) beteggondozó intézmények alkalmazottai, b) a közmunkáknál felfogadott alkalmazottak, 1) a szabad foglalkozású alkalmazottak, j) a betegsegélyző bizonyos alkalmazottai, k) a házi kiszolgáló személyzet. Az iparosok helyzete. A alkalmazottakon kívül kötelezően tagjai a betegpénztárnak : a) önálló mesteremberük (patronii meseriasi), b) az önálló munkások ( acratorii independenii), c) a háziipari munkások, alvállalkozók, d) sofforiik, kocsisok s hasonlók, e) szekeresek, f) vándorkereskedők, hordárok s hasonlóak. A tagok jogai: Betegség és baleset esetén a tagok ingyenes kezelésben részesülnek. Munkaképtelenség megállapítása esetén a betegsegélyző tagjainak osztályonként változó pénzbeli segélyre van joguk. A betegsegélyző nőtagjai, ha az utolsó évben legalább 36 hetet, vagy az utóbbi 2 évben legalább 52 heti járulékot befizettek, szülés esetén kezelésben és 12 heti pénzbeli segélyben rezzs*sülnek. Rokkantsági és baleseti segély. Legalább 200 havi járulék járulék befizetése esetén, amennyiben a biztosított minden évben legalább 16 hetet befizetett, rokkantság esetén rokkantsági nyugdíjban részesül. Ezer heti befizetés után a rokkantsági segély akkor is jár, ha a munkaképtelen ember, már nem tagja a pénztárnak. A segély ÖsSzega 4800 lej évente. Baleset nyomán bekövetkezett munkaképtelenség esetén a tagok baleseti segélyben részesülnek. Öregségi nyugdíj: Ha a betegsegélyzői tag 60 ik életévét betöltötte öregségi nyugdíjra van joga, hogyha legalább 400 hatot és évenkint legalább 16 hetet befizetett. Ligaiabb 1000 hát befizetése esetén a kötelező évi 16 nettót ettik.menik. A föld alatt dolgozó munkások 55 éves, a dolgozó nők 57 éves korukban mehetnek nyugdíjba. Halál esetén az elhunyt tag hátramaradottai temetési segélyben részesülnek. A betegsegélyzői tagok járulékai: A betegsegélyzői tagok jövedelmük arányában 8 osztályba vannak osztva. Az első osztályba tartoznak, akik semmi fizetést nem kapnak. Ezek hetenkint 8 lejt, hónaponkint 34 lejt fizetnek be. A II. osztályba tartoznak, akiknek havi jövedelmük nem haladja meg a 999, napi jövedelmük 39 lejt. It a heti járunk 14.,a havi 60 lej. A III. osztályba az 1499 lej jövedelmet húzók kerülnek heti 24 havi 100 lej befizetéssel. A IV. osztály az 150—1999 lejnyi jövedelemmel rendelkező egyéneket öleli fel, akik hetenként 34, hónaponként 140 lejjel adóznak. Az V-ik osztály, Akiknek havi jövedelme 2000—2499 lej, hetenkint 42, havonkint 200 lejt fizetnek be. A VI-ik osztály tagjai 2500—3999 lej jövedelemmel heti 68, havi 260 lej járulékot fizetnek. A Vil.-ik osztályba tartozó tagok 4—5000 lej jövedelemmel, heti 86 ás havi 360 lejt fizetnek. Végül a Viliik osztály tagjai hetenkint 100, havonkint 400 lejt fizetnek a pénztárnak. A fenti járulékokon kívül még a rokkantsági alapra is kell fizetni 1—14 lej járulékot. Ezenkívül az 5 alkalmazottnál többet foglalkoztató vállalatok meg a fizetések után 120 százalékos külön taxát is fizetnek,