Csiki Lapok, 1939 (51. évfolyam, 1-53. szám)

1939-01-01 / 1. szám

1. szám. CSÍKI LÁPOK (Syțrgyei elet Látogatás Márton Áron az új Eijéspőspöl őrei szeleinél Csihzentád­oroson, sevid ésae boldog emb­erek kellett. A fiatal székely pap püspökké történt kinevezése, osztatlan örömet keltett nemcsak katholkus körökben, de Erdélyben, minden igaz ember lelkében is, akik csak ismerik ezt a fiatal és kiváló tehetségű papot. Da még nagyobb örömet és bo­dogságot hozott egy falusi kis házba, az öreg szülőknek, akiknek még nem is olyan régen csak az a vágyuk volt, hogy fiuk plébános lehessen. Vonattal, egy órai ut sires Csikszentdom­okon, ahol az uj megyés-püspök, Márton Áron szüleit keresem. Karácsony másodnapja van. A frissen esett hó szikrázó fehérsége még szebbé, hangulatosabbá teszi az ünnepet. A kis fa­usi házak szerényen lapulnak a „Gara­­dosu tövében s a falut körül ölelő „Fekete-rez”, „Maros­­bükk* és ,Ortfeje” közül, mint hatalmas kérdőjel ágas­kodnak a balánbányai szikla­óriások az ég felé. Harangoznak. Most­­ harangozzák be­ a nagy misét... A templom felé tartok, ott majd csak eligazíta­nak... ügy lis székely mutat éppen a templomtól jobbra, egyenesen egy szép, az uccára néző két ablakos házra. Megilletődve nyitok a tágas, nagy szobába, ahol első pillanatra senkit sem látok. De mégis... A szét­bontott „vezet'ágy“ puha fehérségében mozdul valaki s kérdő tekintettel néz rám a püspök édesanyja, aki je­lenleg gyengélkedik. Egészen közel állok hozzá s úgy tartom kezembe forró, lázas kesét, amikor elmondom jövetelem ő­ át. Mélyen fúrja belém fekete, tisztán csillogó szemét s úgy vizsgál, hogy kinek és váljon érdemes-e elmon­dani, szólni arról az öröm ós boldogságról, ami most süti, melegíti édesanyja lelkét ? Szája megvonaglik s úgy láttam, mintha egyszerre Birna és nevetne a Nagyasszony... Hellyel kinál, miközben mindegyre hálát rebeg a jó Istennek. Látszik a törékeny, jelenleg beteg, kicsi asszonyon, hogy alig birja az olyan hirtelen jött, nagy boldogságot. Nem szeretném fárasztani, kérem pihenjen... De éppen most jönnek Ágoston bácsi, az édesapa, Domokos, a legkisebb fiú, már nős és Anna, a leány­­testvér, aki legjobban hasonlít püspök bátyjához. Anna azonnal beteg édesanyjához siet a megható szeretettel babusgatja. A Nagyasszony lehunyt, fáradt szeme sarkában még ott csillog egy le nem törült könycsepp. Ágoston bácsi, a 73 éves, öreg, székely sem sokáig tartja magát. Ahogy fiáról beszél e csuklik hangja s hallkan, töredezve buggyannak a szavak: — Éppen most akartam írni... i­aj a fiamnak s megköszönni... megköszönni ezt a nagy, négy boldog­ságot, amit nekünk szerzett... De most már folynak a könnyek, nem lehet vissza­tartani. Csend van, senki se beszél... A Nagyasszony csendesen súg Annának valamit, mira asztal kerítés következik. Ágoston bácsi gyorsan törüli le könnyeit, mintha szégyenlené ezt a nagy „gyengeséget" s tovább beszél. — Mindég jó gyermek volt. Nem emlékszem, hogy egyszer is visszamondott volna... Mint gyermek is csen­des, hallgatag s ezt a természetét felnőtt korában sem hagyta el. Soha sem szerette a hangosságot, nem ke­reste barátai társaságát... csak dolgozott, tanult és imádkozott... Újból elcsuklik a hangja. — Mikor hazajött a harctérről, többet soha se láttuk kacagni... Velem járt mezőre szántani, kaszálni, az erdőre, havasokra, mindenüvé, ahol csak dolgozhatott. őszinte örömmel tessékelnek az asztalhoz, ahol már párolog a leves. A Nagyasszony párnák között ül­ő leánya tartja előtte a tányért jó, erő levessel. Jóságosan néz rám, kínál, majd aggódva vizsgálja a terített asztalt. — Miden rendbe van-e ? Tegyetek tésztát és ka­lácsot az asztalra­... Fényképek kerülnek elő. Egyik egy gyermek zász­lóst mutat, a másik már csoport­kép, mag a VIII.-ik gimnáziumból. Aztán nagy szünet a fényképek terén, egészen a kolozsvári plébánosi hivatalába történő beik­tatásáig, ahol a megkapó templomi szertartás látható. Később már az általános életről és szociális dol­gokról beszélgetünk Illetve beszél Ágoston bácsi, aki­nek világnézete, élet elgondolásai, öntudatos és célját elérni akaró, becsületes munkássággal felépített élete s mindezeken végig húzódó erős akarat és tiszta jellem annyira meglep, hogy csak hallgatni tudok. Ez az édesapa. Az édesanya pedig, — Anna leánya szerint — mindég beteggé dolgozza magát. H­átha kérik, ne tegye, ne fárassza ki magát, hiszen már 65 éves... A Nagy­asszony csak a becsületes munkában, a rendíthetetlen erkölcsösségben látja az emberi életet, de amiben az­tán megalkuvást sem ismer. Ez az édesanya. Tehát milyen lehet a gyermek, ha mindezeket a Blép tulajdonságokat eggyé neveljük, eggyé csiszoljuk? Az emberrá­ fejlődés történetében az örökösnek igazságát soha nem láttuk jobban érvényesülni, mint jelen esetben, smikor az „örökös” minden adott eset­ben és változó körülményeknek megfitte­ő módon igyek­szik és tud, tökéletest és célszerűt formálni. Délután három óra.... A vonat nemsokára jön, búcsúznom kell. Sorra köszöntöm ezeket a drága embereket s szándékosan hagyom utoljára a Nagyasszonyt. — Újra kezembe tartom kezét, vigasztalom, jó egészséget, gyógyulást kívánok s mély tisztelettel hajlok öreg, rán­cos keze fölé, hogy megcsókoljam. Ágoston bácsi jó darabig elkisér sz után, de ha­vas, csípős szél fuj, nem engedem tovább. Mikor egyedül maradok, megállva nézek a közeli havasok, a „Vérbükk“, a „Szádok-buti* kaszálók felé, a „Dorma” és „Komlósrét” irányában, ahol még az egész fiatal Márton Áron kaszált, vagy szántott, hogy itt, a csili­merők és erdők tiszta levegőjébe lehelje magába azt a mélységes szeretetet, népe és az igazság iránt, amitől táplálkozik, amivel híveit is boldogitja. Ő, az Isten választottja, aki arany ekével szánt tovább a lelkek mezején, hogy magas méltóságában kétszeres erővel végezhesse az­t az áldásos munkát, mely­nek dús termését örömmel arathassa Isten dicsőségére. Csiby Lajos. Ahol az általijáéi csodákat rival. Még júniusban történt, hogy a maroshévizi kath. templomból, egy nagyértékü Monstrációt ellopták Elképzelhető tehát az a megbotránkozás s kétségbeesés, ami ennek a galád dolognak nyomán következett. Egyrészt, a nagyértéket képviselő Monstráció miatt, másrészt pedig a kevés lelket számláló egyházközség szegény­sége miatt, akik már első pillanatban arra gon­doltak,hogy ezt pótolni kell, de miből és hogyan? Azonban mit tesz a jó szándék és áldozat­­készség? A minden dicséretet és elismerést megér­demlő munkás nép, alig két hónap alatt 25,000 lejt adott össze egy új monstráció beszerzésére. Voltak olyanok, akik 2 — 3 napi munkájuk kere­setét ajánlották fel, mások pedig a kenyeret vonták meg maguktól, csakhogy új szentség­tartójuk legyen.. Ennek az áldozatkészségnek lélekből jött megnyilvánulása mindennél szebben bizonyít. Munkásnépünk, akik Isten jóságát nap nap után minél jobban tudják értékelni, akik az ő szeretetében hova­tovább jobban elmélyülnek, példát mutattak sok, nagyon sokak részére, akik nemhogy csak pár fejnyi egyházi adójukat nem fizetik, de még csak templomba sem jár­nak. Akik legelemibb kötelességükkel sincse­nek tisztába, nem ismerik az adakozást, pláne ha Egyháza a temploma, vagy a tanítókról van szó. A maroshévizi kath. munkásaink azok, akik annak az örök igazságnak hirdetői, mely szerint: mindenek fölé emelkedik az isteni igazság és hit, mely embersorsokat vezérel és irányit. (es. 1.) Bellay Margit: HaUvengtes. Szilveszter van, késő éjjel előttem ketyeg az óra és lesem, hogy mikor mászik éjfélre a mutatója? Csak néhány perc, de jaj mi volna, hogyha most egy parancszóra magáb­an a élet, idő.. s jönne felénk a temető odvas torkát felénk tárva... Ember, vajion hogy találna? HÍREK A Kolping Legényegylet Karácsony másod napján megtartott tea-estje, rég nem látott egységben és jó hangulatban tartott­a reggel órákig, amelyen társadalmunk minden rétege képviselve volt. — Esküvők: Ditrói Puskás Ibolyka és Lu­kácsfy Lajos kereskedő folyó hó 26 ép tartották esküvőjüket az örmény szertartású templomban.­­ Ugyancsak folyó hó 26 án volt az esküvőjük Maurer Anna és Sajgó Fülöpnek is, míg Schwirtz Piroska és Molnár Eridi föl­ ó hó ,27-én esküdtek örök hűséget egymásnak. 8-ik oldal $>. U. í. 1939 évi kedves vevőinek és fogyasztóinak a Schmoll - Jlasia x J­ucc­ești Az uj betegsegélyző törvény lényegesen emeli a tagdíjakat, de gondoskodik a rokkantak és öregek ellátásáról is. A Hivatalos Lap csütörtöki számában megjelent a betegsegélyzésről szóló új törvény szövege. A törvény 332 §.-ból áll és fontosabb rendelkezései a következők: A pénztár tagjai. Betegsegélyzői tag kell legyen minden alkalmazott, tekintet nélkül az alkalmazás jogi természetére, ha egy hónapi fizetése nem haladja meg a 8.000 lejt. A biztosítási kötelezettség nincsen összefüggésben a fize­tési módozatokkal, sem a munkaszolgáltatás természe­tével. Kötelező módon tagjai a betegpénztárnak: a) A kereskedelmi és iparvállalatok alkalmazottai, b) a mező­­gazdasági ipari alka­mazottak, amint azt a földmivelés felkaro­lnáról szóló törvény előírja, c) a mezőgazdasági vállalatok városi raktárainak alkalmazottai, d) a városi és városkörnyéki kertészetek alkalmazottai, e) a mező­­gazdasági gépek munkásai, f) jogi személyiségek, céhek alkalmazottai, g) beteggondozó intézmények alkalma­zottai, b) a közmunkáknál felfogadott alkalmazottak, 1) a szabad foglalkozású alkalmazottak, j) a betegsegélyző bizonyos alkalmazottai, k) a házi kiszolgáló személyzet. Az iparosok helyzete. A alkalmazottakon kívül kötelezően tagjai a beteg­­pénztárnak : a) önálló mesteremberük (patronii meseriasi), b) az önálló munkások ( acratorii independenii), c) a házi­ipari munkások, alvállalkozók, d) sofforiik, kocsisok s hasonlók, e) szekeresek, f) vándorkereskedők, hordárok s hasonlóak. A tagok jogai: Betegség és baleset esetén a tagok ingyenes ke­zelésben részesülnek. Munkaképtelenség megállapítása esetén a betegsegélyző tagjainak osztályonként változó pénzbeli segélyre van joguk. A betegsegélyző nőtagjai, ha az utolsó évben legalább 36 hetet, vagy az utóbbi 2 évben legalább 52 heti járulékot befizettek, szülés esetén kezelésben és 12 heti pénzbeli segélyben rezzs*­sülnek. Rokkantsági és baleseti segély. Legalább 200 havi járulék járulék befizetése ese­tén, amennyiben a biztosított minden évben legalább 16 hetet befizetett, rokkantság esetén rokkantsági nyugdíj­ban részesül. Ezer heti befizetés után a rokkantsági segély akkor is jár, ha a munkaképtelen ember, már nem tagja a pénztárnak. A segély ÖsSzega 4800 lej évente. Baleset nyomán bekövetkezett munkaképtelen­ség esetén a tagok baleseti segélyben részesülnek. Öregségi nyugdíj: Ha a betegsegélyzői tag 60 ik életévét betöltötte öregségi nyugdíjra van joga, hogyha legalább 400 hatot és évenkint legalább 16 hetet befizetett. Ligaiabb 1000 hát befizetése esetén a kötelező évi 16 nettót ettik.m­­­enik. A föld alatt dolgozó munkások 55 éves, a dol­gozó nők 57 éves korukban mehetnek nyugdíjba. Halál esetén az elhunyt tag hátramaradottai temetési segély­ben részesülnek. A betegsegélyzői tagok járulékai: A betegsegélyzői tagok jövedelmük arányában 8 osztályba vannak osztva. Az első osztályba tartoznak, akik semmi fizetést nem kapnak. Ezek hetenkint 8 lejt, hónaponkint 34 lejt fizetnek be. A II. osztályba tartoz­nak, akiknek havi jövedelmük nem haladja meg a 999, napi jövedelmük 39 lejt. I­t a heti járunk 14.,a havi 60 lej. A III. osztályba az 1499 lej jövedelmet húzók kerülnek heti 24 havi 100 lej befizetéssel. A IV. osz­tály az 150—1999 lejnyi jövedelemmel rendelkező egyé­neket öleli fel, akik­ hetenként 34, hónaponként 140 lej­­jel adóznak. Az V-ik osztály, Akiknek havi jövedelme 2000—2499 lej, hetenkint 42, havonk­int 200 lej­t fizetnek be. A VI-ik osztály tagjai 2500—3999 lej jövedelemmel heti 68, havi 260 lej járulékot fizetnek. A Vil.-ik osztályba tartozó tagok 4—5000 lej jövedelemmel, heti 86 ás havi 360 lejt fizetnek. Végül a Vili­ik osztály tagjai hetenkint 100, havonkint 400 lejt fizetnek a pénztárnak. A fenti járulékokon kívül még a rokkantsági alapra is kell fizetni 1—14 lej járulékot. Ezenkívül az 5 alkal­mazottnál többet foglalkoztató vállalatok meg a fizeté­sek után 120 százalékos külön taxát is fizetnek,

Next