Csíksomlyó Magazin 2. (2006)

2 Csíksomlyó Magazin Székely Szilárd Az Isten szeretet Az Isten szeretet, és mi hittünk a szeretetnek, hadd legyen ez életünk legnagyobb felismerése, az alap, amelyre minden kapcsolatunkat építjük. Törekedjünk a szeretet­re! A szeretet ünnepén keltezett en­­ciklika időszerűsége nem vitatható. A világban tapasztalható gonosz­ság, Isten nevében viselt háborúk késztették XVI. Benedek pápát arra, hogy első enciklikájában felhívja el­sősorban az Egyház figyelmét arra, amit Szent János apostol így fejez ki: „Az Isten szeretet - Deus caritas est." A pápa ezt az enciklikát az Egy­ház tagjainak emezi. Annak az Egy­háznak, amelynek az igehirdetés és a szentségi élet mellett a harmadik kötelességéről, a diakóniáról, a sze­retetszolgálatról sem szabad meg­feledkeznie. Ezt a három felada­tot úgy kell teljesítenie, hogy Isten szeretete nyilvánvalóvá váljon az emberek között. „Megvalósítani a szeretetet és ezáltal Isten világossá­gát a világba hozni - erre szeretnék ezzel az enciklikával meghívni min­denkit." - írja XVI. Benedek pápa első enciklikájának 39. pontjában. Amikor szeretetről beszélünk, va­lakivel vagy valamivel való kapcso­latunkat fejezzük ki, és ugyanakkor szeretetünk irányultságának is han­got adunk. A pápa, a férfi és a nő kapcsolatából, valamint az ember testi-lelki egységei valójából kiin­dulva, a szeretet kettős megjelenési formájáról beszél. A szeretet két irá­nyú. Az erosz, a vágyakozó, birtok­ló szeretetet jelöli, míg az agapé, a lehajló önkiüresítő szeretet. A kettő szembeállítása, egymástól való el­­szakítása veszélyes - figyelmeztet a pápa. Az igazi szeretetben átjár­ja egymást az erosz és az agapé. Az erosz agapé nélkül eltorzul, és hamis bálvánnyá válik: az ember lesüllyedésének lesz az eszköze. Vi­szont csak agapét az ember nem tud gyakorolni az Isten utáni vágyako­zás, és a vele való találkozás nélkül. Az erosz indítja el az embert a másik ember felé (különösen a férfi és nő kapcsolatában). A másik felé közele­désben színre lép az agapé is, abban a folyamatban, amelyben az ember önmagát akarja adni a másiknak, és elsősorban a szeretett személy javát akarja. A pápa tehát az erotika kér­désében nagyon fontos dolgokat tisztázott. Az emberi szeretetet Isten szere­tete teszi lehetségessé. A mi isten- és emberszeretetünk csupán válasz Isten szeretetére, aki előbb szeretett minket. Isten szeretetének is meg­van az erotikus iránya: Isten vágyódik az ember után, egy akar lenni vele. Az eroszt azonban átjárja az agapé: Isten lehajol az em­berhez, kiüresíti magát, és lehetővé teszi az ember számára is az agapét. Ez a lehajlás Jézus Krisztusban érte el csúcspontját. A keresztény embert megérinti Isten szeretete. Ennek mintegy kö­vetkezménye a viszontszeretet, és az embertárs szeretete. Az Egyház tagjai egyénileg és közösségileg is a felebarát szeretetén jutnak el a leg­hamarabb Istenhez. A pusztán vallási gyakorlatok, amelyekhez nem társul a szeretet, nem viszik közel az embert Istenhez. Az irgalmas szamaritánus példabeszéde a keresztény ember programja - hangsúlyozza a pápa. Az Egyháznak ismertető jele volt és kell legyen a caritas, a felebaráti szeretet gyakorlása. Amikor valaki felebarátján segít, tudatában kell lennie annak, hogy nem kegyet gya­korol, hanem feladatot teljesít. Az a tény hogy segíthet, alázattal kell el­­töltse őt. Az Isten szeretet­­ az Ő sze­retete sürgeti az Egyházat, és minden keresztény embert arra, hogy Isten országát együtt építve szeretetben dolgozzanak, egy szebb és jobb világ megteremtésén.

Next