Csíksomlyó Magazin 6. (2010)
Kezedbe veszel, gyúrsz, formálsz, faragsz, próbákkal terheled a lelki hidat, mert bírnom kell minden terhelést, örvényt, áradatot, pusztító vihart. Követeid járnak e hídon fénybe öltözöttek, dicsők, nagyok... Rám is hull tőlük néha egy sugár, s ilyenkor köszönöm, hogy híd vagyok. Albert Károly van. Híd vagyok! Nagy hivatással bíztál meg, Uram, hogy legyek híd ég és föld között, hitemnek íve kösse partjait, felépítse, mi egykor romba dőlt.