Csili, 1970 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1970-01-01 / 1. szám
jutottam el egyik közeli rokonom Üllői úti lakására, majd januárban, amikor lehetőség nyílt rá, visszajöttem Pesterzsébetre. Először a Bocsák villába mentem, az akkor újból meginduló Szociáldemokrata Párt helyiségébe. Naponta feljártam oda és részt kértem és vállatam az újjáépítés, a demokratikus újjászületés munkájából. Közlekedés, világítás nem volt, víz sem volt, mert a Gubacsi úti hidat felrobbantották és l a Csepelről jövő víz az eltört csöveken keresztül a Dunába folyt. A lelkes KIMSZ-es fiatalok így pl. Kakukk Józsefné, Hazai Jenő, Galambos József. Hárs bajos voltak az elsők, akik vállalták a híd és a vízvezetékrendszer helyreállítását, és áldozatos munkájuk során rövidesen lett váz a városban. Meg kellett szervezni az iskolák, óvodák, napközik munkáját is, a város élelmiszerellátását. Én például teherautóval Inárcs-Kakucsra jártam és onnan hoztam tüzelőt, élelmet az éhező város lakosságának. Jelentős munkát vállaltunk azzal is, hogy hozzáfogtunk a vasúti kocsik kijavításához, hogy ezzel is segítsük az ország vérkeringésének, a közlekedésnek megindulását. A Vörös Hadsereg további harcait pedig azzal segítettük, hogy szovjet katonai gépkocsikat, teherautókat javítottunk számukra. A CSILI 1945. januárjában romokban hevert Mi meszeltük ki, súroltuk fel a padlót, így aztán szerény körülmények között indult meg itt is az élet. A vasas szakszervezeti élet is itt született újjá, szakmaközi bizottságot hoztunk létre és rajta keresztül azon igyekeztünk, hogy az üzemekben is meginduljon az újjáépítés, az adott lehetőségek között megkezdődjék a termelőmunka. Bátran és őszintén mondhatom, hogy azokban a napokban, hónapokban pártállásra való tekintet nélkül. Pesterzsébet minden rétege — az a sok-sok névtelen és máig ismeretlen ember — nagy lelkesedéssel és aktivitással látott hozzá az újjáépítéshez. VADÁSZ KÁROLY elvtárs, a Szakmaközi Bizottság elnöke így meséli el az akkori napok történetét. 1944 novemberében a szovjet csapatok már Pesterzsébet alsó határáig eljutottak, és ezzel a hadművelettel megkezdődött Pest körülzárása. A németek január 9-re virradó éjjel felrobbantották a Posta épületét és a Gubacsi hidat is. Ezzel megszűnt a város vízellátása Amikor a szovjet csapatok január 9-én felszabadították Pesterzsébetet, Láng István, Krasznik Dezső, Kutrucz Ferenc, Drahos Lajos, Veres József (napjaink munkaügyi minsztere. — A szerk.) Futaki Bernát elvtársak társaságában felkerestük a szovjet parancsnokságot Mivel évekig a Szovjetunióban éltem, én töltöttem be a tolmács szerepét ezen a jelentős megbeszélésen A szovjet elvtársak azt tanácsolták, hogy a kezdődő élet első demokratikus lépéseként hívjuk össze a politikai pártokat és alakítsuk meg a Nemzeti Bizottságot. Másnap megbeszélést tartottunk a Csiliben és ezen a megbeszélésen részt vettek az összes politikai pártok képviselői. Érdekességként kell megemlíteni, hogy a Csili épségben maradt helyiségei akkor le voltak pecsételve és mi nyitottuk fel a pecsétet A politikai pártok megbeszélésen a szovjet hadsereg is képviseltette magát A Magyar Kommunista Párt részéről Drahos Lajos elvtárs, a Szociáldemokrata Pár részéről Glázer József, a Kisgazdapárt részéről pedig Tessik Pál köszöntötte a felszabadító hadsereg küldötteit. A megbeszélésen fontos határozat született, egy rendfenntartó alakulat megszervezéséről Az alakulat parancsnokai Gémesi Ferenc, Nolipa P. István és Ágoston Sándor elvtársak lettek A rendfenntartó alakulat, a demokratikus rendőrség ősei elfoglalta a mostani rendőrség épületét és onnan irányították a fosztogatók megfékezésére és a közrend helyreállítására irányuló tevékenységüket /