Csillagászati Évkönyv 1970 (Budapest, 1969)

Nagy István György: Az Apollo-program

den belül űrhajósaikat leszállítják a Holdon, a lehető legrövidebb idő alatt kifejleszthető, emellett viszonylag a leggazdaságosabb rendszert kellett választaniuk. Három megoldás jött számításba. Az egyik változat szerint egy hatlépcsős óriásrakétával közvet­lenül mentek volna a Földről a Holdra, s onnan a rakéta végfokozataival vissza a Földre. Egy ilyen űrutazásban semmiféle közbenső manőverre sem lett volna szükség. Ezt a megoldást el kellett vetniük, mert az Apollo-programban kidolgozott Saturn-5 óriás hordozórakétánál sokkal nagyobb szerkezetet kellett volna megépíteni. Újabb amerikai közlések szerint ezt a Nova elnevezésű, állítólag mintegy 8000 Mp indulási tolóerejű hordozórakétát az Apollo­ utáni programban sem készítik el, hanem továbbra is a Saturn-5-tel a bevált metodika mellett maradnak. Mindezt még ki kell egészítenünk azzal, hogy a Novához hasonló gigantikus szerkezet nemcsak költségessége miatt és konstrukciós tekintetben támaszt rendkívüli nehézségeket, hanem az üzemeltetés szempontjából is. Kérdéses, hogy egy ilyen hatal­mas tolóerejű rakéta a mai kémiai hajtóművekkel célszerű módon meg­valósítható-e. Ha ma még a Hold elérése az efféle hordozórakétákkal közvetlenül nem lehetséges is, a nukleáris rakéták megjelenése után ezt a megoldást nyilván újra előveszik. Egy másik megvizsgált változatban két Saturn-5 rakétára volna szükség. A második rakéta feladata, hogy hajtóanyag-utánpótlást szál­lítson a Föld körüli parkolópályán várakozó első rakéta — a tulajdon­képpeni hordozórakéta — részére. Az áttankolás után innen indulna a rakéta az űrhajóval a Holdra. Ezt a változatot sem használhatták, mivel itt igen bonyolult manőverek szükségesek, s ráadásul a rendszert nem lehetett volna a kívánt határidőre kifejleszteni. Harmadik megoldásként maradt a végül is megvalósításra került változat, vagyis az űrhajónak a Hold körüli parkolópályára juttatása, ahonnan az égitestet egy törpe űrhajóegységgel, a holdkomppal érik el. A Saturn-hordozórakéta Ugyanúgy, ahogyan maga az űrhajózás a modern nagyrakéták kialakításával indulhatott meg — sőt szükségszerűen meg kellett in­dulnia —, az egyes űrhajózási programok kulcsa is a rakétatechnikusok kezében van. Minden egyes program az adott feladatnak megfelelő ra­kétaszerkezet létrehozását kívánja. Az Apollo-program hordozórakétájának megalkotásában minde­nekelőtt a már említett szempontot: a fejlesztésre rendelkezésre álló idő rövidségét kellett figyelembe venni, de még ennél is fontosabb köve­telmény volt, hogy a lehető legnagyobb mértékben megbízható konst- 151

Next