Csillagászati Évkönyv 1975 (Budapest, 1974)

Cikkek

puskagolyót előre lökő erő párja ellenkező irányban hat a puskára, a rakétából kiáramló gázok reaktív ereje mozgatja a rakétát ellentétes irányba. Ehhez nem kell semmilyen külső közeg, kizárólag csak a kiáramló gázok és a rakéta­test kölcsönhatása. De az űrkutatás második évtizedének vége felé is sokszor felmerül a kérdés: hogyan közlekedhet a rakéta légüres térben. A megmaradási törvények A természet megértésének igen fontos általános törvényei a fizika megmara­dási törvényei is. A természeti anyagnak számos olyan lényeges, mindig vele­járó tulajdonsága van, amelyekre különféle megmaradási tételek érvényesek, vagyis a kölcsönhatási folyamatokban ezek a tulajdonságok mindig megmarad­nak, ezeket sem megsemmisíteni, sem a semmiből előteremteni nem lehet. A megmaradási törvényeket a földi természetben ismerték fel, de ezekről is azt mondhatjuk, hogy a Világegyetemre alkalmazásuk fejezi ki világnézeti jelentőségüket. Az egyik ilyen fontos megmaradási tétel az ún. impulzustétel. Az impulzus — magyarul : mozgásmennyiség — valamely anyagi rendszer mozgásállapo­tát jellemző mennyiség. Ha a mozgó test tömege m és sebessége v, akkor impul­zusa m • v, vagyis tömegének és sebességének szorzata. Az impulzus, vektor­mennyiség, nagysága és iránya jellemzi. Két ugyanolyan nagyságú, de ellenkező irányú impulzus összege nulla. Az impulzustétel azt fejezi ki, hogy a kölcsönhatások se nem szülik, se nem semmisítik meg a mozgásmennyiséget. Az impulzus átmehet egyik anyagi rendszerről a másikra, de amennyi mozgásmennyiséget az egyik felvesz, a másik ugyanannyit lead. Ez az impulzustétel a mélyebb alapja a Newton-féle három axiómának. A nyugalomban lévő magára hagyott test nyugalomban marad, mert ahhoz, hogy mozgásba jöjjön egy másik testtől mozgásmennyiséget kellene kapnia. De ugyanígy, ha a magára hagyott test egyenes vonalú, egyenletes mozgást végez, nem tud megállni, mert ehhez mű impulzusát egy másik testnek kellene átadnia, vagy egy másik testből pontosan ugyanakkora, de ellenkező irányú impulzust kellene kapnia. A tehetetlenség törvénye tehát az impulzustételen alapul. A forgó mozgásnak is van ilyen megmaradó tulajdonsága. A magára hagyott, súrlódás és közegellenállás által nem befolyásolt forgó test is akármeddig forog. Ilyen pl. a tengelye körül forgó Föld. A forgómozgás megmaradó tulajdonságát impulzusmomentumnak, vagy impulzusnyomatéknak hívják. A tehetetlenség törvénye tehát forgó mozgásra is érvényes. Az impulzustétel vezet el a II. és III. axiómához is. Mint láttuk, mozgató erő nincsen, de az egymással kölcsönhatásban álló testek megváltoztathatják egymás mozgásállapotát, vagyis impulzusát. Az erőhatás voltaképpen az 164

Next