Csongrádmegyei Hirlap, 1956. december (1. évfolyam, 11-35. szám)

1956-12-01 / 11. szám

­ nemzetközi eset eseményei­ ­A. "ÁLTALÁNOS VITA is. AZ ENSZ-BEN A ENSZ csütörtökön foly­tatta az általános vitát, amelynek során igen so­k kül­dött szólalt fel. Pénteken to­vább folyt az általams vita és a délelőtti ülés utolsó szó­noka Horváth Imre magyar külügyminiszter volt. A SZÍRIAI KÜLÜGY­MINISZTER KIJELENTET-T­TE, HOGY KÜLFÖLDI SEGÍTSÉGET KÉR TÁMADÁS ESETÉN Damaszkusz. (DPA) A kai­rói rádió jelentése szerint El Bitar szíriai külügymi­niszter sajtóértekezletén ,,pro­paganda rémhírként“ vissza­utasított minden olyan jelen­tést, hogy Szíria szovjet tá­maszponttá vált. Arra a kér­désre, hogy miként fogadná Szíria önkéntesek felajánlá­sát, El Bitar azt válaszolta: 1.Szíria, elleni támadás esetén a jogos önvédelem állapotá­ban volnának. Elsősorban saját arab fegyveres erőinkre tá­maszkodnánk, de mindenféle politikai­ és katonai segítsé­get kérnénk minden állam­tól." A FRANCIA KORMÁNY TOVÁBBI EGYSÉGEKET VON KI EGYIPTOMBÓL New York. (AP) Francia­­ország szerdán bejelentette, hogy miután a múlt héten fel­­­vonta Egyiptom­ból ott-tartóz­­kodó csapatainak egy továb­bi zászlóalját, felkészült arra, hogy más egységeket is kive­zényeljen Egyiptomból. Ezt a bejelentést az ENSZ- közgyűlésének ülésén Vincent Broustra francia küldött tette meg. Broustra ugyanakkor erélyesen cáfolta azokat a je­lentéseket, amelyek szerint Franciaország újabb páncélos egységet küldött Port Said térségébe. CSOU EN-LAJ ÚJ-DELHIBEN Csou En-laj, a Kínai Nép­­köztársaság miniszterelnöke szerdán este kétórás megbe­szélést folytatott Nehru indiai miniszterelnökkel. A kínai nagykövetségről származó ér­tesülés szerint Csou En-laj el­mondotta dél-keletázsiai uta­zásán szerzett benyomásait. Nehru vedig érintette Egyip­tom és Magyarország ügyét. Csütörtökön Nehru vacso­rát adott Csou En-laj tisztele­tére. A kínai miniszterelnök ez alkalommal mondott beszé­dében többek között hangsú­lyozta: Ha a világ összes né­peinek alkalma nyílik egyesí­tenie erőfeszítéseit az építő munkára és kölcsönösen tá­jékozódhat szabad kapcola­­tok alapján, akkor még ra­gyogóbb nemzetközi civilizá­ció jön létre és a világ békéje biztosítva lesz. Fogadás a moszkvai jugoszláv nagykövetségen Moszkva (AFP). Micsunovics moszkvai jugoszláv nagykövet csütörtökön fogadást rendezett a jugoszláv nemzeti ünnep al­kalmából. A fogadáson a szovjet veze­tők közül jelen volt Hruscsov, Bulganyin, Moloto­j Mikojan, Kaganovicsj Zsukov és Szoko­­lovszki marsall, számos minisz­ter és más szovjet vezető sze­mélyiség, valamint a diplomá­ciai képviseletek vezetői. Azoknak a szovjet vezetőknek a jelenléte, akiket a nyugati diplomaták aktív magnak­ ne­veznek, baráti magatartásuk a jugoszláv vendégek iránt, végül pedig az a tény, hogy a szovjet hatóságok felkérték a jugoszláv nagykövetet, hogy csütörtökön este a nemzeti ünnep alkalmá­ból mondjon rádióbeszédet és jelenjék meg a szovjet televízió előtt, kétségtelenül megerősíti azt a kijelentést, amelyet Hrus­csov szerdán este az albán fo­gadáson a jugoszláv nagykövet előtt tett, nevezetesen: ,,az bi­zonyos, hogy véleményünk nem mindig azonos, de azért barátok vagyunk". Szembetűnő volt csütörtökön este a szovjet veze­tőknek az az igyekezete, hogy egyetértés jöjjön­­létre Belgrád­­dal. Ugyanez a tendencia érvé­nyesül a nyugati diplomatákkal szembeni magatartásukban is. Marice Dejean francia nagy­követ, aki szerda este már hosz­­szabb beszélgetést folytatott Bulganyinnel, csütörtökön este is jó ideig beszélgetett a szovjet kormányfővel A szovjet-jugoszláv-estély Micsunovics televíziós beszédé­vel fejeződött be. A nagykövet örömmel állapította meg, hogy milyen kedvező hatással van az általános helyzetre a szovjet kapcsolatok normalizálása és hangsúlyozta, hogy a kölcsönös kapcsolatokat az őszinteség el­vének kell jellemeznie. Erdőgazdaságaink ingyen adják a facsemetéket és suhángokat Az állami erdőgazdaságok az őszi erdősítések, fásításaik céljaira nagymennyiségű er­dei facsemetét és suhángot neveltek. Az erdőgazdaságok a saját szükségletükön felüli mennyiséget ingyenesen bo­csátják mind az egyéni, mind a közületi fásítók rendelke­zésére. Az időjárás mindaddig kedvező a faültetésre, amíg a talaj meg nem faev. Az ér­deklődők forduljanak közvet­lenül a legközelebbi állami erdőgazdasághoz, erdészethez vagy erdőgazdasági csemete­­kerthez. Megszüntették a kisiparosok alkalmazotti különadóját A Kisiparosok Országos Sza­bad Szakszervezetének intéző­bizottsága tájékoztatásul az aláb­biakat közli: 1. Félreértésekre adott okot a 13/1956. számú pénzügymi­niszteri rendelet, amely az épí­tőipari kisiparosok forgalmiadó fizetési kötelezettségének meg­szüntetéséről intézkedett. Egye­sek úgy gondolták, h­ogy e ren­delkezés hatálya csak az októ­ber 23-a után keletkezett épü­letkárok helyreállítására vonat­kozik. A KIOSZ a Pénzügymi­nisztériummal tisztázta, hogy a forgalmiadó eltörlése valameny­nyi építőipari tevékenységre vo­natkozik, tehát a 4/1956. és az 5/1956. pénzügyminiszteri ren­­deletek hatálya 1953. október 30-ával megszűnt. 2. A Pénzügyminisztérium 1956. október 30-i hatállyal megszüntette a kisiparosok al­kalmazotti­ különadó fizetési kö­telezettségét. November hóra teh­át alkalmazotti különadót már nem kell fizetni. 3. Az 1957. január 1-i hatály­­lyal érvénybe lépő rendelkezés, amely­ a gyermektelenségi adó megszüntetéséről intézkedik, a kisiparosokra is vonatkozik. A jövő esztendőben tehát kisipa­rosaink ettől az adótehertől is­­ mentesülnek. Szombat, 1956. december 1. E bécsi mint­követség hitz ménye az ausztriai magyar me­rültek hazatéréséről Bécs: Magyarország bécsi követsége az alábbi közle­ményt adta ki: Az osztrák sajtó híradásai­val kapcsolatban, amelyek szerint a magyar menekültek jelentős része az osztrák— magyar határ közelében kí­ván maradni, a­­bécsi magyar követség megállapítja: ennek az a magyarázata, hogy a magyarországi ese­mények folytán Ausztriába menekültek körében egyre határozottabb a törekvés, hogy hamarosan, vagy eset­leg későbbi időpontban ha­zatérjenek. A magyar követség újra ki­jelenti: mindent megtesz, hogy a hazatérni kívánók a lehető legrövidebb úton visszake­rüljenek otthonukba. A Legfőbb Ügyészség tájékoztatója Az ügyészi szervek ma leg­fontosabb feladataiknak te­kintik, hogy a karhatalmi alakulatokkal együttműködve segítsenek a termelőmunká­hoz nélkülözhetetlen rend és fegyelem megteremtésében és biztosításában. Ennek során mindenekelőtt az őrizetbe­vett személyek ügyének ki­vizsgálásával foglalkoznak. A szovjet alakulatok az általuk őrizetbevetteket folyamato­san átadják a magyar ható­ságoknak. Intézkedés történt, hogy minden ilyen ügyet az ártatlanok mielőbbi szaba­don bocsátása érdekében­­ haladéktalanul kivizsgálja­nak. A Legfőbb Ügyészséget eb­ben a munkájában a szovjet katonai parancsnokság tá­mogatja. Egyes megyei ügyészségek — különösen az ország nyugati részein — kis létszámuk miatt csa­k hosz­­szabb idő alatt tudnának vé­gezni a kivizsgálással, ezért a Legfőbb Ügyészség ügyészei szállnak ki ezekre a helyek­re, hogy meggyorsítsák a munkát. A vizsgálat során — a kor­mány rendelkezésének meg­felelően —­ mindazok szabadlábra ke­rülnek, akiknél nem álla­pítható meg közönséges bűncselekmény, vagy ter­rorcselekmény. Nem helyezik szabadlábra azokat, akik a forradalmi ese­mények során »szabadultak­«, de büntetésük nagyobb ré­szét még nem töltötték ki és bűnösségükhöz nem fér két­ség. Ma különösen fontos, hogy minden szerv és minden ál­lampolgár segítse a belső rend és fegyelem, a törvé­nyesség helyreállítását, továb­bi megszilárdítását és működ­jön szorosan együtt az ezért elsősorban felelős karhatalmi és ügyészi szervekkel. Rendelkezés a táppénzekről A Szakszervezetek Orszá­gos Szövetségének elnöksége köli. A társadalombiztosítási jogszabályok rendelkezései szerint 75 százalékos táppénzt eddig az a dolgozó kaphatott, akinek legalább két évi meg­szakítatlan munkaviszonya van és legalább egy év óta valamely szakszervezetnek tagja. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége azonban nem tartja indokoltnak a szakszervezeti tagsági idő igazolásának szükségességét a 75 százalékos táppénzre jogosultság elbírálásánál Ezért addig is, amíg a társa­dalombiztosítási jogszabá­lyoknak a hetvenöt százalé­kos táppénzre vonatkozó ren­delkezéseit jogszabály út­­án meg nem változtatják, az alábbiak szerint intézkedett: Azok a dolgozók, akik a közlemény megjelenése után válnak keresetképtelenné, 75 százalékos táppénzre kizáró­lag a legalább két évi meg­szakítatlan munkaviszonyuk alapján jogosultak. A jelen­legi táppénzes állományban levő dolgozók közül azoknak,­ akik a szakszervezeti tagság hiányában eddig csak 65 szá­zalékos táppénzt kaptak, ké­relmükre táppénzüket 73 szá­zalékos mértékben kell a to­vábbi időre folyósítani, fel­téve, ha legalább két évi megszakítatlan munkavi­szonnyal rendelkeznek. Az eg­yetemi oktatást a helyi feltételek szerint kell megkezdeni Egyetemi vezetők országos értekezlete Az egyetem rektorai, a főisko­lák igazgatói és a felsőoktatási szervek ideiglenes forradalmi bizottságainak elnökei pénteken országos értekezletet tartottak az Oktatásügyi Minisztériumban, amelyen Kónya Albert oktatás­ügyi kormánybiztos tartott refe­rátumot. Bevezetőben elmondot­ta, hogy az október 23-a óta bekövetkezett események során I. Tóth Zoltán, az Eötvös Loránd Tudományegyetem történettudo­mányi karának dékánja és az egyetemi hallgatók közül többen életüket áldozták. Javaslatára az értekezlet néma felállással ál­dozott a hősök emlékének. Referátuma elején az egyete­mi autonómia kérdésében hang­súlyozta a tanszabadság fontos­ságát. A továbbiakban az egye­temi felvételek kérdésével fog­lalkozott. El kell kerülnünk , folytatta —” a nagymennyiségű diploma­­szerzést, ami az állástalan diplo­mások tömegéhez vezetne. El­kerülhetetlen valamiféle felvé­teli vizsga és ennek, véleményem szerint, az egyetem hatásköré­ben kell megtörténnie, nyilvá­nos versenyvizsga jelleggel. Kifejtette, hogy a jövőben na­gyobb szerepet kell kapniok egyetemeinknek a tudományos címek odaítélésében is. Az egyetemi tanév megindu­lásáról, illetve folytatásáról szólva — hangsúlyozta —, leg­helyesebb, ha az egyetemek a helyi feltételek szerint kezdik meg az oktatást. A tanév folyta­tását úgy kell megoldani, hogy a hallgatókat félév-, vagy év­veszteség ne érje. Sok a teendő a tartalmi kér­désekkel kapcsolatban is. A jo­gi karon már dolgoznak az új tanterv bevezetésén. Az idegen nyelv oktatását október 23-a előtt helyesen módosítottuk: egy élő idegen nyelv tanulását írtuk elő. Az ideológiai tár­gyaknál ugyancsak átalakítások történnek: a párttörténet­ tanítá­sát ugyancsak október 23-a előtt megszüntettük. Megvizs­gáljuk a többi ideológiai tár­gyat is. Az egyetemeken a sze­mélyzeti osztályokra nincs to­vább szükség. Az itt végzett munkát megfelelően kell fel­osztani a fennmaradó szervek között. Az ideiglenes forradalmi bi­zottságok szerepéről elmondotta: helyesli, mint a kormányrende­letben meghatározott javaslat­­tevő szerveket Végezetül szólt az oktatásügyi és népművelési az Oktatásügyi és Népművelési Minisztérium egyesítéséről, to­vábbá a minisztérium belső szervezési kérdéseiről. Személyi kérdésekkel kapcsolatban beje­lentette, hogy Sötér István és Kassai Géza oktatásügyi minisz­terhelyettesek felmentése folya­matban van. Kónya Albert referátumát vi­ta követte. Nehru válasza Bulganyin üzenetére Moszkva­ (TASZSZ) K. S. Menen, India moszkvai nagy­követe november­ 29-én Moszkvában átadta Bulga­­nyinnak Nehru indiai minisz­terelnök válaszát arra a le­vélre, amelyet Bulganyin 1956. november 17-én intézett hozzá a nemzetközi feszült­ség enyhítéséről és a lesze­relésről. Nehru válasza a kö­vetkezőképpen hangzik: „Tisztelt Elnök Úr! Köszönetet mondok szemé­lyes üzenetéért, amelyet né­hány nappal ezelőtt vettem át nagykövetétő. Maradékta­lanul egyetértek önnel ab­­ban, hogy minden erőfeszí­tést meg kell tenni egy olyan megegyezés elérésére, amely elhárítaná a háborút és biz­tosítaná a világ békéjét. Örö­münkre szolgál, hogy ön új­szerűen közelítette meg a le­szerelés nehéz problémájét és úgy érezzük, hogy ez figyel­mes tanulmányozást érdemel. Olyan gondos figyelemmel fogjuk a leszerelési javasla­tokat tanulmányozni, ami­lyent azok megérdemelnek. A leszerelés kérdése főképp a nagyhatalmakat érinti, amelyek nagy fegyveres erők­kel és az összesfajta fegyve­rekkel rendelkezne­k. Haté­kony intézkedéseket csakis e nagyhatalmak tehetnek. Ami bennünket illet, mi örömmel fogunk segítséget nyújtani bármilyen, számunk­ra lehetséges módon. A je­lenlegi nemzetközi feszültség fontossabbá teszi, mint vala­ha azt, hogy a legközelebbi jövőben tárgyalások kezdőd­jenek a hatalmak között le­szerelési megállapodás létre­­hozása céljából. Ha India résztvétele kívánatos e tár­gyalásokon a többi tárgyaló fél szempontjából, mi öröm­mel veszünk részt. őszinte tisztelettel: Dzsavaharlal Nehru Előlegezze mindenki a bizalmat a Kádár-kormánynak — Gépállás közben a Makói Cipész Ksz-ben — Napjában sűrűn előfordul, hogy áramszünet miatt leáll­nak a gépek a Makói Cipész Ksz-ben. Ilyenkor a dolgozók­ összegyűlnek, beszélgetnek a bel- és külpolitikai helyzetről. Például az elhangzott Kádár­­beszédről folyt a vita. —­ Csakis úgy lehet rendet teremteni az országban, ha mindenki dolgozik. Láthat­juk, hogy a bányászok mun­kája kihat az ország vérke­ringésére — kezdte az egyik csoportban a beszélgetést Ko­vács IXI. István gépmunkás, az áramszünetre célozva. De ha a bányászok teljes erejük­kel dolgoznak, akkor meg­kapja az ipar a kenyerét, a szenet, s nem fordul ilyesmi elő. Hallgattam Kádár János beszédét a rádióból — mon­dotta Szűcs Sándor, a szövet­kezet elnöke. *—­ Teljesen [ egyetértési: vele. Helytelen­­ volt hogy a múlt­­hetekben csak pontok fabrikálásán tör­ték egyesek a fejüket, a mun­ka meg állt Először a mun­ka induljon meg, azután le­het megnézni, hogy a követe­léseikből mi is teljesíthető az infláció elkerülésével. — Előlegezni kell minden­kinek a bizalmat a Kádár­­kormány iránt — vágat köz­be Kovács Hs. István. Tagad­hatatlan, hogy több mindent nem ért meg a munkásság, de egrre tisztázódik minden. — A parasztság egy része kihasználja a mostani nehéz helyzetet — jegyezte meg Maksi István talpragasztó cipész és mindjárt tényekkel igazolta állítását. — Ugyanis egy mázsa vöröshagyma 390 —900 forint, egy mázsa fok­hagyma pedig 2000 forint ! Tavaly ebben az időben 200, illetve 500 forint volt. És néz­zük meg, kik vásárolnak 10— 20 ezer forintos összegű ruha­neműket. Szerintem a kor­mánynak intézkednie kellene, hogy az október 23-i árakon árusítsák a terményfélesége­ket. Én azt hiszem, hogy nemcsak az én véleményem ez... Szóltak ezután a munkások még sok mindenről,­­ egy­ben azonban mindenki egyet­értett: meg kell indulni min­denütt a termelőmunkának. Ez az alapja a forradalom vívmányai megtartásának és tovább­fejlesztésének. A Ci­pész Ksz-ben nincs is ezt ille­tően semmi baj. Az üzem részlegeiben napi 6 órát, a javító­csoportban pedig napi 3 órát dolgoznak. A Makói Cipész Ksz dol­gozói reálisan értékelik a helyzetet. — ez —2 Vidéken is kézbesítik a swlgdíjakat A hét elején az összes va­súti fővonalon megindult a mozgóposta-forgalom, így a közönséges leveleket az or­szág minden részében kéz­besítik. A postahivatalok ex­press levelet és csomagot­ azonban egyelőre még nem vesznek fel. Az elmúlt napokban a moz­góposták megkezdték a vidé­ki nyugdíjak kézbesítését. A postavezérigazgatóság közlése szerint megindult a légipos­tás levélforgalom is. Kisállomáson ! Fiatalok tréfálkoznak, nevet­gélnek a sarokban. Emilt egy idősebb csizmás, vastagkabátos férfi, úgy látszik munkás, már harmadszor mondja hangosan, hogy ők nem sztrájkoltak. — Nem, egy percig sem. Mis­nek sztrájkoltunk volna? Hogy mindent olt egyen a fene? Az­f tán meg úgy mondta a rádió, ti sztrájkért nem fizetnek. A másik ember, munkás-er vagy paraszt, a külseje nem árulj­­a el, hallgatja a sztrájkellenest­ és cigarettázik. Úgy látszik, ninc­s véleménye. Vagy csak nem­ akarja kimondani. , Katonák lépnek a várószobái­ba, hideget hoznak, meg zúz­marát. Hallgatják a beszélgetést kis ideig, aztán rágyújtanak, és kilépnek a ködbe. / — Vigyáznak valamire ~­ jegyzi meg szomorú tekintettel egy asszony és hosszasan néz ^ fegyveresek után. Hangja elg csuklik — valahol talán éppen, így fagyoskodik a fiam is. Jim él.. . Szegény ... ^ — A gyárat őrzik — hallatszik az egyik sarokból olyan lágyan, simogatván, mint a vigasztalást Mindenki az asszonyra néz, a pillanatokig melletszorító nehéz­­zé válik a levegő. Csend lesz. A hét katonáról elhangzott szavak közös témá­ra sodorták a gondolatokat: nem kéz idők járnak az ország fe­lett . . . Kis idő múltán megszólal egis vasutas. A hangja nyugtató. Azt mondja, rerul lesz itt nemso­ká. Ő pidja. Megindul a munka rendesen, lesz szén, elmúlik az áramszünet, jön az áru megint. Többen felsóhajtanak, néhá­­nyan nyugodtan, mások nyugta­lanul. Ki tudja merre, milyen okos­, milyen gondok irányítják, szabdalják ezerfelé a kisállomá­­son egy társaságba kényszerült emberek gondolatait. A vasutas újra szól. — Ügy lesz az érem, M­­ég a legnagyobb vihar után is kide­rül. Kintről csattogás hallik. A munkás külsejű ember, aki a sztrájkról beszélt, az órájára néz és elismerő bólintással feláll. — Már be is futott a vonat. Késése nincs. Nyugodtság üli meg az arco­kat, néhányan még mosolyog­nak is, amint kiballagnak a vo­nat elé. Egy néni az égre néz­ aztán a vasutasra. — Úgy látszik — mondja — tényleg Ilidéről... A vasutas elérti. Nem az ég­re mondja a néni, hiszen az olyan szürke, olyan egyforma, mintha egyetlen nagy meszelő­vel elhúzta volna valaki. Borús lás van. ^ De csak odajönn ,■, 3 !

Next