Csongrádmegyei Hirlap, 1957. január (2. évfolyam, 1-25. szám)
1957-01-03 / 1. szám
infolyam, 1. szám Csongrádmegyei A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKASPART MEGYEI LAPJA________ Ára: 50 fillér Csütörtök, 1957. január 3. Vita a megyét érintő kérdésekről az MSZMP megyei vezetőségi ülésén A Saar-vidéket Nyugat-Németországhoz csatolták Három leány és két fiú született új év első napján a kórházakban Megyénk lakosságának közel hárommillió forint jövedelmet jelent a különböző adóeltörlés és adómérséklés A megye tanács pénzügyi osztálya tájékoztatta szerkesztőségünket arról, hogy a forradalmi munkás-paraszt kormány intézkedései hogyan érintik megyénk lakosságát. Ismeretes, hogy az elmúlt hetekben több pénzügyi vonatkozásos rendelkezést bocsátott ki a kormány. Többek között intézkedett arról, hogy 1957. január 1-vel megszűnt a 4 százalékos gyermektelenségi adó. A gyermektelenségi adót nemcsak a bérből és fizetésből élők fizették, hanem földtulajdonosok stb. is. Éppen ezért az általános jövedelemadóval együtt fizetett ' gyermektelenségi adó megszüntetése , megyénk lakossága egy részének 1 millió 337 780 forint megtakarítást jelent. Megszüntette a kormány a parasztságra oly hátrányos mezőgazdaságfejlesztési járulékot is. Ennek megszüntetése révén a parasztság közel félmillió forint jövedelemhez jut. Igen nagy jelentőségű az az intézkedés is, mely az iparosok és kereskedők adóját mérséklik és az alkalmazottak után kivetett különadó megszűnt. Ennek nyomán már ebben az esztendőben a kisiparosoknak és kiskereskedőknek 1 millió 202 113 forint többlet jövedelmet jelent. Ha csupán ezt a három kormányintézkedést ragadjuk ki, akkor is megállapítható: a forradalmi munkás-paraszt kormány a leghathatósabb intézkedéseket teszi a lakosság életszínvonalának emelésére. Ugyanis e három tényezőt együttvéve, pénzöszszegben közel 3 millió forint jövedelmet jelent , megye lakosságának,amelyet életénük sára fordíthat. Ezeknek az intézkedéseknek tudható be az is, hogy az elmúlt hetekben megnőtt az adófizetési készség. A kormány ugyanis intézkedett arról, hogy december 31-ig kamatmentesen lehetett kifizetni az ez évi adót, illetve adóhátralékokat. Az elmúlt hetekben különösen Makón és Szentesen fizették ki sokan adótartozásukat. Fokozódott az adófizetés Hódmezővásárhelyen is. Nehézségek között, de bizakodva készül az új évre a Csongrád megyei Tatarozó Vállalat . A téli idő az építőipar számára sohasem kedvező. A belső multkéra kicsi lehetőség van, bár Pesten lehetne télen is foglalkoztatni a vállalat dolgozóit. Persze ez vállalati ügy, ők látják jobban ezt a kérdést. Ilyen dolgokról beszélgettünk Vajda Imrével, a Csongrád megyei Tatarozó Vállalat munkástanácsa elnökével. Sok megoldatlan probléma Az országos norma az építőiparra náluk sem megfelelő, de az órabér sem igazságos, mert a jobb munkásoknak mégis csak többet kell keresniük. Ezzel foglalkozik a munkástanács is. Bár 74 olyan dolgozónak, akinek keresete a törvényesen megdolgozott munkaórák után nem érte el a 800 forint havi keresetet, ezt rendezték. A szakmunkások bérét is felemelték. A bökkenő ott van, hogy a vállalat a jövőben nem dolgozhat ráfizetéssel. Nem élhet más vállalatok rovására. Ezt is világosan látja a munkástanács, és a vállalat igazgatója is. Várják a kormányprogramot, amit a tervkészítésnél alapul vesznek. Az is sérelmes, hogy a költségvetéssel még mindig a második területi kategóriába tartoznak, és ez tíz százalé-kos hiányt jelent az első ka■tegóriába sorolt építőipari vállalatokkal szemben. Sürgős kormányintézkedésre volna tehát szükség, önállóak szeretnének lenni Ez is nagy probléma, mert eddig a megyei tanács hatáskörébe tartoztak, és szinte mindent felsőbb irányításra végeztek. A hosszú évek során bebizonyosodott, hogy a túlzott centralizáció nem vált be. Legtöbbször ráfizetéses volt a vállalat. Ha a vállalat önállóvá válna, hamaguk vállalkozhatnának és reális terveket készítenének, akkor biztosan nyereséggel dolgoznának. Van tehát még probléma bőven. A vállalat vezetősége és a munkástanács azon van, hogy ezeket leküzdje, csak a lehetőségük meg legyen adva. A nehézségek ellenére bíznak az új esztendőben, s abban, hogy megbirkóznák a bajaikat, és jó vállalatot hoznak létre a Csongrád megyei Tatarozó és Építő Vállalatból. Várják a kormánytól az új népgazdasági terv irányelveit amihez természetesen igazodni akarnak. Tisztában vannak azzal is, hogy az önköltségcsökkentésnek a jövőben még nagyobb jelentősége lesz, mint eddig volt, hiszen csak úgy maradhat fenn a vállalat, ha nyereségesen termel, és nem ráfizetéssel dolgozik. A munkásoknak csak így tudják egyre jobban javítani életkörülményeit. Igénylik azt is, hogy a szakszervezet most már tényleg a munkások érdekképviseleti szerve legyen a vállalatnál. - — n. 1. — Kezdődnek az ezüstkalászos tanfolyamok Január 5-ig a megye területén minden ezüstkalászos tanfolyam beindul, így 15 első- és 19 másodéves tanfolyamnál kezdődnek meg az előadások. Legjobb a helyzet a szentesi járásban, ahol már négy ezüstkalászos tanfolyam működik. A tanfolyamok március 20-ával zárulnak. A tél öröme (Szécsi-fotó) Szánkóznak Vásárhely fiataljai a városháza mögötti téren. Sok örömet szerez nekik a hó, de ki tudja meddig? A diplomáciai testület újévi tisztelgő látogatása a Népköztársaság Elnöki Tanácsánál A Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek vezetői január elsején délben tisztelgő látogatást tettek a Népköztársaság Elnöki Tanácsánál és átadták jókívánságaikat az újév alkalmából. A megjelenteket Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kristóf István, a tanács titkára, továbbáSaturday Károly, a Külügyminisztérium protokollosztályának vezetője fogadta. A Makói Gépgyár munkástanácsa javasolja: I Mezőgépipari Igazgatóság helyett hozzák létze a Malom- és Mezőgépipari Szövetséget A Makói Gépgyár munkástanácsa nagyfontosságú javaslatot dolgozott ki fölöttes ipari szervük demokratizálására. A javaslat szerint a Mezőgépipari Igazgatóság helyett választás útján létrehoznák a Malom- és Mezőgépipari Szövetséget. Ez a Szövetség nem felettes szervük lenne, mint eddig az Igazgatóság, hanem érdekvédelmi képviselet. Egyrészről képviselné a malmi és mezőgazdasági gépeket gyártó vállalatok érdekeit a minisztériumban és a kormánynál, másrészről összehangolná a vállalatok profiljait, és tárgyalásokat folytatna a vállalatok megbízásából a bel- és külföldi vevőkkel. A Szövetség létrehozása úgy történne, hogy az illetékes minisztérium, illetve a Mezőgépipari Igazgatóság meghívná az irányítása alá tartozó vállalatok munkástanácsainak két-két megbízottját alakuló közgyűlésre. Ez az alakuló közgyűlés választaná meg demokratikus úton a Malom- és Mezőgépipari Szövetség 10—12 tagú vezetőségét a Mezőgépipari Igazgatóság legjobb szakembereiből. A vezetőség az elnökből, a titkárság tagjaiból, valamint a műszaki, a gazdasági és a kereskedelmi szakosztály vezetőiből tevődne össze. A Szövetség vezetői, a vállalati munkástanácsok és vállalatvezetőségek megbízásából társadalmi munkában végeznék feladataikat. A Szövetség legfőbb szerve a közgyűlés. A Makói Gépgyár munkástanácsa elküldte javaslatát véleményezésre a többi mezőgépipari vállalat munkástanácsának, ahol az helyesléssel találkozott. Ezután felküldték elfogadásra a minisztériumba. Két szempontból is helyeselhető a Makói Gépgyár munkástanácsának a javaslata: egyrészt a Mezőgépipari Igazgatóság 60 fős apparátusának a megszüntetésével jelentős megtakarítást érhetne el az ország, másrészt pedig a Malom- és Mezőgépipari Szövetség létrehozásával sokkal szabadabb kezet kapná-nak a mezőgépipari vállalatok vezetői, s a felsőbb irányításban való közvetlen részvételük folytán hamarabb kapnának orvoslást helyi jellegű problémáik megoldására. . A Makói Gépgyár munkástanácsának egyik vezetője például elmondotta, hogy eddig nagyon elhanyagolták a világhírű magyar malomipar továbbfejlesztését. A Szövetségnek ez is igen fontos feladata lenne. Ugyanakkor jelentős külföldi rendeléseket kaphatnának malmi berendezések gyártására. Nem kisebb jelentőségű ezentúl a mezőgazdaság gépesítésének a fejlesztése sem, amelynek nagy és nemes munkája szintén a Szövetségre vár. Akiket Makón dicsértek az újévi ünnepek alatt (Szécsi-fotó) A makói cukrászdákból ezerszámra vásárolták a dióbélből és égetett cukorból készült újévi kis malacokat, ők készítenék ... Ezentúl csak a legfontosabb cikkek árait istabapnja a Minisztertanács A fogyasztási árak kialakulásánál sok visszásságot okozott és nagy bürokráciával járt, hogy az árakat minden esetben a Minisztertanács szabta meg. Az árakkal kapcsolatos javaslatok 5 hivatalt jártak meg, míg a különböző véleményezésekkel eljutottak a Minisztertanácshoz. Ezért igen sok esetben születtek a pillanatnyi helyzetnek már nem megfelelő határozatok. A most életrehívott Országos Árhivatal feleslegessé teszi az átalakulás eddigi bürokratikus útját. Csikos-Nagy Bélának, az Országos Árhivatal vezetőjének tájékoztatása szerint ezentúl kizárólag a legfontosabb cikkek, egyebek között a szén, az acél, a kenyér, a zsír, a liszt árát szabja meg a Minisztertanács. Sok árucikknek az Országos Árhivatal állapítja meg az árát, s őrködik a megszabott árak megtartásán. A bürokrácia kizárásával a vállalati főkönyvelőségek hírvelése alapján az Országos Árhivatal szabja meg például a konfekcióárak, a textilneműek, a divat- és egyéb cikkek fogyasztási árát. több árucikk árát egyáltalán nem szabják meg, utat nyitva a kereslet és a kínálat törvényszerűségének.