Csongrádmegyei Hirlap, 1957. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1957-01-03 / 1. szám

Új munkaügyi rendeletek A forradalmi munkás-paraszt kormány december 28-ai ülést tartott, amelyen számos rendeletet hozott a népgazdaság átszervezésével kapcsolatos munkaügyi kérdésekről. E rendeletek közülközlünk röviden néhányat. Felmondási járandóság Azoknak a dolgozóknak, akiknek határozatlan időre szóló munkaviszonyát 1956. október 23. és 1957. március 31. között felmondással megszüntették vagy megszüntetik, a tizenöt napi felmondás, illetményen felül egy havi átlagár eresetüknek megfelelő összeget kell kifizetni. Ezenfelül minden dolgozónak, aki legalább öt évig munkaviszonyban állott, minden munkaviszonyban töltött év után — az első öt szolgalati évet is beszámítva — havi átlagkeresetének öt százalékát kell rendkívüli felmondási járandóságként kifizetni. A felmondási járandóság együttes összege nem haladhatja meg a háromhavi átlagkereset összegét. A munkaviszony kérdése " Az elbocsátásra kerülő dolgozók munkaviszonya folyamatos marad, ha egy éven belül újabb munkaviszonyba lép —, ez akkor sem szűnik meg, ha az új munkaviszony ez eredeti felmondási időtől számított egy év letelte előtt megszűnik. Az elbocsátott dolgozóikat, illetőleg igényjogosult családtagjaikat a csa-ládi pótlék és a társadalombiztosítási szolgáltatások — a táppénz kivételével — egy évig megilletik. Azoknak a nyugdíjjogosult dolgozóknak, akiknek munkaviszonyát 1957. január 1. és 1957. március 31. napja között szüntetik meg és nyugdíjuk a havi 500 forintot nem éri el, kérelmükre nyugdíjukat 500 forintra kell felemelni. Rendkívüli szabadságolás Egyes vállalatok a törzsállomány dolgozóit az illetékes miniszter által meghatározott létszámkeretben rendkívüli ■ 1 szabadságra lehet küldeni. Ez i j legfeljebb három hónapig is tarthat és a dolgozó havi át- I I tagkeresetének 50 százaléka i j fizethető ki. Ebben az eset-j jben a munkaviszony nem i j szűnik meg, a felmondási il-letmény ki nem fizethető. A I munkaviszony felmondható, ha a dolgozó a rendkívüli szabadságolást nem fogadja el. A rendkívüli szabadság alatt ■ ideiglenesen lehet munkát vállalni, de akkor csak az új I munkahelyen esedékes bér.,! ! illeti meg. Alacsonyabb munkakörbe helyezés Akit alacsonyabb munkabérrel járó munkakörbe helyeztek, azoknál egyszeri munkabérkiegészítést kell folyósítani. Ez a régi és az új átlagkereset közötti különbözzet. Munkanélküli segély Akinek munkaviszonya 1956. október 23-a után fel-mondással megszűnt, vagy megszűnik (ha öt éven belül 1 3 évet munkaviszonyban töltött, és az utóbbi évet mun- Ikaviszonyban töltötte) mun- Ikanélküli segélyben részesül. A munkanélküli segély öszszege az elbocsátott dolgozónak 1956 októberét megelőző egyhavi — családi pótlék nélküli — átlagkeresetének 30 százaléka, amely összeg azonban havi 300 forintnál kevesebb és 600 forintnál több nem lehet. A munkanélküli segélyben részesülők számára a segélyen felül , minden eltartott családtag után 40 forintot kell folyósít t tani. A munkanélküli segélyt a rendelet szerint legfeljebb 25 hétig lehet fizetni. Nyugdíjas, vagy nyugdíjra igényjogosult , munkanélküli segélyt nem kaphat. Az öregségi nyugdíjhatár csökkentése 1957. január 1. és 1957. március 31. közt öregségi nyugdíj állapítható meg annak a férfinek, aki 58. életévét,illetőleg annak a nőnek, aki 53. életévét már betöltötte, vagy ez év folyamán betölti. i Kilenc vásárhelyisz-ben elkészült a zárszámadás A napokban kilenc vásárhelyi termelőszövetkezet, — az Alkotmány, az Előre, a Haladás, a Lenin, a Sail., a Vörös Partizán, a Rákóczi, az Új Élet és a Szabadság — készült el a zárszámadásja. Az Előre 'lsz például 13, S (tzrr forintos, aktív mérleggelzárt, és egy munkaegység értéke0 forint 35 fillér lett A Sallai tsz-ben az évi nyereség 89 ezer forint, egy munkaegység értéke pedig 37 forint 93 fillér. A Szabadság Tsz-nél a nyereség 118 ezer forint, egy munkaegység értéke 40 forint 1 22 fillér. Az Új blesc Tsz-ben 34 forint értéke van egy munkaegységnek, vi 1zontc az évi mérlegnél 31 ezer forint. hiány mntat.ko/nlf. A kommunisták álljanak a nép érdekeiért folyó harc élére! Vita az MSZMP megyei vezetőségi ülésén Az időszerű kérdésekről tárgyalt az MSZMP lagutóbb tíz megyei vezetőségi ülése, amelynek beszámolóját 19bfl. , december harmincadik számunkban közöltük. Szóbaj ■került a náuiikáskeresetek emelésének jelenlegi probli- méja, ezzel kapcsolatban az energiaellátás, az adminiszt- ráció csökkentése és a nyujgalom végleges megszilárdí- tása, valamint egyéb kérdé- sek. Árvai Jenő elvtárs, a Hód- mezővásárhelyi Kötöttáru-1 svár helyzetéről szólott. Aővár munkástanácsa és vezetői az ország különböző részeiből kellő mennyiségű anyagot tudtak beszerezni. Április hónapig napi három t teljes műszakban dolgozhat- na a gyár, kereshetnének az emberek, de az áramhiány ílátolja ezt. A párt segítsége szükséges lenne ahhoz, hogy a DÁV igazságosan, a gyárak létszámát és fontosságát isi éiyelembe véve ossza el az energiát. Fontos a gazdasági élet mielőbbi megszilárdításához a nyugalom, a közbiztonság. Rendőrségünk és karhatalmi szerveink vegyék szigorúbban a kijárási tilalmat, és a járművek igazoltatását, felülvizsgálatát. Török István elvtárs, a vácsárhelyi városi tanács v. b.-i elnöke egyebek között 7. tájékoztatás megjavításáról beszélt. Szükséges volna az újságok nagyobb példányszámú megjelentetése és ki is juttatni azokat a városszéli, meg a falusi lakosság részére. Különösen fontos a párttagság tájékoztatása, hogy megfelelő felvilágosítást adhassanak a hozzájuk forduló embereknek. Ahhoz pedig, hogy az ország mielőbb jobb helyzetbe kerüljön gazdaságilag, a leggyorsabban meg kell kezdeni a tanácsi, vállalati és más ügyvitel egyszerűsítését, a felduzzadt apparátus csökkentését, de úgy, hogy a sok pénzbe kerülő hivatali apparátus ne is duzzadhasson fel. Ez a dolgozók véleménye és a Párt álljon a jogos követelések élére. Az egyszerűsítés azóta megkezdődött. Szükséges lenne, hogy a tanácsok mezőgazdasági szervei tsz-ek gazdálkodásához gyors, hathatós segítséget, megfelelő tájékoztatást nyújtsanak. Ki kell menni a falusi dolgozók, a tsz-tagok és az egyéniek közé, mert tanácstalanok, sok a megoldásra váró probléma. Kuruca Márton elvtárs (szentesi járási tanács) hasonló értelemben nyilatkozott. A kormánynak határozott álláspontot kell foglalni a tsz-gazdálko- s dást és különösen a földügye- ket illetően, mert e téren nagy a bizonytalanság mindenfelé. Gervai Miklós elvtárs (Majkó) szerint egyes üzemekben — bár ilyen már kevés akadt — a munkástanácsok egyes tagjai nem a munkássság ér- Idekében tevékenykednek, nem foglalkoznak a termelés közvetlen, helyi problémáival. A Makói Gépállomáson például felelőtlen személyek verekedést provokáltak, megtámadták az üzemi pártszervezet megalakításáról tárgyaló kommunistákat és a támadók között éppen a munkás'I tanács elmyik tagja volt a I hangadó. Saiti Imre elvtárs (Vásári hely) szóvá tette: mi lesz I azokkal a hivatali szervek■ kel, amelyekről mindenki tudja, hogy papírforma szerint megszűntek, de valójában még mindig léteznek, bár semmi dolguk nincs. Ahogy a párt csökkentette függetlenített apparátusát és átadta a népnek a volt MDP sok épületét lakás céljaira, s ezt kell tenniök a különböző hivataloknak is. Az ülés a párt helyzetével is foglalkozott és egyetértett abban, hogy a meglévő hibbák megszüntetésének, a t rend, a nyugalom, a gazdasá- I gi helyzet megszilárdításának, a dolgozóik helyzete mielőbbi javításának elősersíté- I se minden kommunista fon- I tos feladata. A megalakult és az ezután megalakuló pártszervezetek gondolkodjanak, hogyan lehetne a termelés megfelelő menetét, a tervezés, a keresetek emelésének, a lakosság ellátásának, különösen a lakásgondok enyhítésének problémáját elősegíteni, megoldani. Az üzemi pártszervezetek tegyenek a munkástanácsnak ilyen irányú javaslatokat , ezenfelül, jó munkával és munkástársaikkal folytatott beszélgetésekkel segítsék a munkástanács helyes intézkedését. A sikeres munkához meg kell erősíteni becsületes volt párttagokkal és pártonkívüliekkel a Párt sorait, de nagyon éberen, hogy az MSZZMP-se oda nem való, karrierista és a dolgozók között ] nem becsült személyek nem kerüljenek. A pártnak nem egyesek céljait, hanem a dol- l gozó emberek céljait kéri szolgálnia. Ehhez a párttagság tömörítésével egyidőben első helyre kell állítanunk a munkásosztály megnyerését. Tettekkel bizonyítsuk be, hogy pártunk a munkásosztály pártja, hogy a kommunisták a munkásosztály életének javításáért dolgoznak. Házassági bontóperex II. Feltűnően festi magát, púderozza arcát D. Sándorné, aki most válni akar férjétől. 41 éves korát meghazudtoló fürgeséggel illegeti magát a folyosón, amerre csak jár, divatos lengő kabátja felkavarja a levegőt. Az utcán az emberek, akik elmennek mellette, rá se néznek, nem olyan feltűnő jelenség. Férje 49 éves, a kocsis. Alacsonytermetű, zömök ember. Látszik az alakján, kezén, hogy egész életében a munkának élt. Borvörös orra elárulja, hogy szeretheti a bort. Node melyik kocsis nem kedveli? Amikor szólítják a házaspárt, mindketten meglepődött arckifejezéssel lépnek a tárgyalóterembe, pedig tudják, hogy egyszer végig kell menniük a megkezdett áron. A bíróság elnöke ismerteti a házasság rövid történetét, melyből megtudom, hogy 1952-ben esküdtek, de már 1947 óta együtt élnek. Az asszony az egyik asztalnál áll, a másiknál a férj. Mint a legtöbb házassági kinténerben, ők is, mint két ismeretlen, idegenül néznek egymásra. Az elnök és az ülnökök arra szeretnének választ 'kapu', hogy a házastársak miért is válnak el, hiszen évekig nem kötötte őket össze a törvény, amikor öt évig együtt éltek a házasságkötés előtt. Most, életük delén akarnak pontot tenni ismeretségükre. — Miért akarnak elválni? — kérdezi az elnök halk hangon az embertől. Hallgatás a válasz. Csak a riadt szemek árulják el, hogy egy harmadik léphetett iközbe, — egy jóval fiatalabb. — Mióta élnek külön? — hangzik a második kérdés. Az ember önkéntelenül is megrázkódik. Körülnéz és válaszol: — Márciusban elhagyott, és más férfivel él... A feleség, aki megunta a házasságot, s összetörte akapcsolatot, megvető fölénynyel néz férjére, majd kisvártatva megszólal: — Elvégre én nem vagyok olyan öreg, hogy lemondjak mindenről, összeroskadva áll a megszégyenült férf s dolgos két kezét összekulcsolja. Látszik rajta, hogy megviselték az események. Keresi a szavakat, amint suttogja maga elé . Kérem, én nehéz munkával keresem a kenyerem. Noj meg az idő is eljár felettem. Az asszony nem megértő, más életet akar... Jaj annak, aki a házasságot felelőtlenül összetöri és úgy cselekszik, mint ez a magáról megfeledkezett asszony. Hiszen az öregség szele őt is eléri egyszer. Akkor nem lesz hozzá izgalmas. — az életszámon kéri a mai gondolataikat. A bíróság kimondja a végzést. Egy év alatt bármikor beadhatják a válópert a megyei bírósághoz. A házassági bontóperben ugyanis a végső döntést Szegeden ■mondjak ki. Bezerül az ajtó a volt házaspár mögött. A lépcsőhöz- ban az asszony elkerüli, a férfit. A bejáratnál várja őt a másik .. (— Kiss —) EGY MEJUMIHÁZASSÁ Csepelről szereznek alkatrészeket a Vásárhelyi Gépállomás dolgoza, a Gépjavításokhoz. Az üzemanyag- és energiaellátás viszonylagos javulása , folytán erőteljesebben folytatódhat a gépek javítása. A gépállomás igazgatósága és munkástanácsa megszervezte az alkatrészbeszerzést és a Csepeli Vas- és Fémművekkel tartanak kapcsolatot. Ezidáig háromszor fordult a gépállomás teherautója Csepel és Vásártery között az alkatrészek leszállítására. s Nyolc erőgépnél már csak az utolsó simítások hiányzanak , hogy ismét üzemképessé váljanak. A gépjavításokkal párhu- zamban — ahogy az üzem-anyagkészlet engedi — az őszi mélyszántást pótolják a gépállomás bérei. A termelői szövetkezeteknél még mintegy 600—700 hold felszántat- tan és az egyéni gazdáknál pedig 1500 hold várja a traik- i torokat. - TÖRÖKSZENTMIKLÓS HATÁRÁBAN időzött egy tehervonat, amelyiknek egyik leplombált vagonját feltörték és megdézsmálták. A rendőrség „Rata“ nevű nyomozókutyája leleplezte a tolvajt Kristóf Aladár személyében, akinél a lopott holmit meg is találták. Széljegyzetek Csak egy pofon csattant a közeli napokban az egyik letartóztatott arcán. Valóban, ha belegondolunk, megeshet az ilyesmi könynyen másfajta időkben is, nemcsak most. S igaz az is, hogy egy pofonba még senki nem halt bele. Igen, mindez így igaz. De van az éremnek egy másik oldala is, s ha arra tekintünk, más színben tűnik fel a föntebb említett pofon jelentősége is. Hisz emlékezzünk csak ... Az ávó börtöneiben nem mindjárt a kínzások módszereivel kezdték a vallatást. Eleinte csak egy-egy pofon jelképezte a bánásmódot, s másnap már a körmök feszegetésével, a középkori inkvizíciót megszégyenítő eszközökkel »színesítették« a vallatás tortúráját. Persze, persze, nem kell mindjárt rémeket látni. Ez is igaz: az egy pofonból az ávós módszerek visszatérésére következtetni — ez kissé túlzás. De nem árt beszélnünk azért erről. Ezzel is védekezünk e módszerek felújítása ellen. Ám e pofon kapcsán végső fokon mégsem erre, hanem a törvényességre és a humanizmusra kell hivatkoznunk; arra az emberségre, mely — reméljük — most már a szocializmust építő társadalom életének uralkodó sajátossága lesz; arra a humanizmusra, mely kiemeli, magasabb rendűvé teszi az embert, a mi társadalmunk emberét. Tudjuk jól, hisz láthattuk példáját, hogy az októberi események során éledező ellenforradalom milyen módszerekkel dolgozott a fővárosban és a vidéken. Tudjuk, hogy egyetlen kommunistával se bántak volna kesztyűs kézzel. De ez nem lehet számunkra indok, s nem lehet érv a humanizmus ellen, a bánásmódnak olyan formája ellen, mely a bűnösben is meglátja az embert. Hát ezért nem kellett volna még annak a csak egy pofonnak sem elcsattannia. Erély és határozottság az ellenforradalmárokkal, vagy gyanúsítottakkal szemben; erély és határozottság a fosztogatókkal, gyilkosokkal, banditákkal, fegyverrejtegetőkkel szemben. Törvényeink — a bűn mértékének megfelelően — alkalmasak arra, hogy megtorolják a nép, a közösség, a közvagyon elleni bűnöket. De a büntetés kiszabására egyesegyedül a magyar bíróságok hivatottak! Vass Lajos életiskolája Több mint negyven éve történtekre emlékezik vissza Vass Lajos, ez a zömök termetű, nagybajusz és szövetkezeti paraszt. Az eset Királyságon történt, még legénykorában, amikor Kálmán János módos, több tanyás nagygazdánál kereskedett. Kálmán János több cselédet tartott birtokán. Lajos a lovak gondozója volt, s egyik alkalommal a gazda ráparancsolt. — Kevesebb zabot a lovaknak Lajos! Túlságosan jó erőben vannak! — Jól van, ezután majd kevesebb ablakot kapnak —mondta a béres. Két vagy három héttel a beszélgetés után Kálmán-gazda befogatott a könnyű kocsiba és áthajtott a másik tanyájába. Visszajövet megbokrosodott a kétper kanca, s addig táncoltak, míg csak derékba ketté reccsent a kocsirúd. Ez már tanyájához közeli dombnál történt, és a gazda se szó, se beszéd, szabadjára engedte a két lovat, és a kocsirúd darabjával a béresnek esett . Megmondtam, hogy kevesebb zabot adj ezeknek a dögöknek ugye? Rá se hedertél. Lajos csak épphogy eltudott ugrani. Kálmán többet nem üthetett, mert a béres kicsavarta Li rudat a kezéből és elhajította."Artrim ! A gazda it most már ököllel támadott rá, mire a béres is dühbe gurult, s gazdáját rövid úton a falhoz nyekkentette, aztán elindult a lovak után. Szombaton este a cselédek hazamentek, s Kálmánokon kívül egyedül Lajos maradt a tanyában. Másnap, korán reggel a béres szólításra ébredt. — Lajos! Gyere egy kicsit a magtárba! A legény gyanútlanul lépett a mindig egérszagú magtárba. Az ajtónál rácsapódott valami a fejére. Odakapott, és jobbra fordult, akkor meg valaki hátulról belerúgott. Érezte, hogy felszakadt a combja. Lezuhant a magtár deszkapadlatára, és körülnézett. Két csendőrt látott maga előtt. — Mér bántanak? — ordította. i Az egyik csendőr szájon rúgta. i — Ne ugass te, gazdaverő! ! Most nem vagy nagylegény? ! Hogy merted megtámadni a gazdát? Most már tudta a béres, miről van szó. Kálmán János így áll bosszút a múltkori esetért. A csendőrök még néhányszor arcul csapták, aztán kilökték a magtáratón.* — Nem tehettem semmit — s fejezi be Vass Lajos az elbe- i szélest. — Két bivalyerős csendőr, meg a gazda megbíztak velem. Jól megnevellek. Most 36 esztendős vagyok, öt éves koromig ők nevellek, a nagygazdák. Sokat kiszolgáltam, s megmondom őszintén, volt köztük rendes ember is, aki sose bántott. Ezért én azt mondom, élni mindenkinek joga van, hagytuk élni a volt nagygazdákat is. De uralkodni ne engedjük őket sem többet. Én ezt mondom. Neken éppen elég volt az iskola, jobb nekem a tsz-ben- Néhány éve a szentesi Új Élet tagja vagyok, nyugodtan megmondom, más utat sóha se választanék. Tudom én, hogy mit akartak most október után. Ugyanazt, ami volt. Hallottam a hercegprímást, a nagybirtokok kellenének nekik. Olvastam egy felírást Mágocson, hogy le a Kádár-kormánnyal. Nem én kívánom ezt, se a többi magamfajta, hanem ezek ... a volt urak. Kéne nekik megint a csendőrös világ. Mehetnék béresnek megint. Hozzám hasonlóan gondolkodik a tagság többsége, azok is, akik kiléptek. Mert vannak kilépők. B. Molnár Lajos, Kányási Dánial, meg még kilenc—tíz ember. Többségükért kár,ik akartak, hát menjenek. Nem kell akadályozni őket. Nem kell erőltetni a menetet, megérik mindennek a körme. — Hogy a partról mi a véleményem. Megerősödünk. Megkezdtük már a munkát a tszben is. Olyan élet, mint volt nem lesz többet .. . Bővült a Műelődési Minisztérium feladatköre Az 1951-ben alapított Állami Egyházügyi Hivatalt és az ugyanakkor létrehozott Országos Testnevelési és Sportbizottsságot 1950. december 11-ével raegszüntette az Elnöki Tanács. Feladatkörüket a Művelődésügyi Minisztériumra ruházta. Verekedés nélküli Szilveszter-est A vásárhelyi rendőrség közlésse szerint verekedés nélküli „eseményesen” Szilvewtcz-fil” zártuk a j óévet. Az újév első napján sem történt bűnügy a megyeszékhelyen. A rendőrség éberen ügyelt , rendre. A bűnügyi osztály vezetője íréfosan megjegyezte, amikor érdeklődtünk arról, hogyan kezdődött az év. Megjavultuk az emberek vásárhelyeit — mondotta. Reméljük, az új esztendőben kevesebb rendőri esemény történik majd Vásárhelyen, mint az úz évben ...