Csongrád Megyei Hirlap, 1957. április (2. évfolyam, 77-99. szám)

1957-04-12 / 85. szám

Kommunista kultúrpolitikát , de hogyan és milyen eszközökkel ? Egy művelődési ház tapasztalataiból Azzal mentünk Makóra, hogy a megye legjobban mű­ködő művelődési házát, a Jó­zsef Attiláról elnevezett mű­velődési házat látogatjuk meg,­­ azt az intézményt, mely anyagilag jól megala­pozott s amely az elmúlt, ok­tóber előtti időkben kitűnt színvonalas színelőadásaival. Kétségtelen, hogy a makói József Attila Művelődési Ház­ közelmúltjának és jelenének munkájára is erősen rányom­ták bélyegüket az októberi események következmé­­­­­nyei. Az intézmény műsorá­ban mind gyakoribbá váltak az úgynevezett könnyű szó­rakozást szolgáló rendezvé­nyek s ezzel a művelődési t­ház munkája lényegében szinte időtlenné válva távo­lodott el a jelentől s annak problémáitól és merült visz­­sza a múltba, a polgári ízlés világába. Ismétlem, ez a tü­net. S bár igaz, hogy vannak már kedvező előjelek a jö­vőre nézve, de most azért foglalkozzunk mégis csak a jelennel. Az anyagi ügyek A művelődési ház minimá­lis állami támogatással mű­ködő, lényegében önellátó in­tézmény. Az elmúlt évben nyolcvanezer forint állami támogatást kapott, ebben az évben harmincezret. A jelen működési év költségvetése 376 300 forint. Tehát a költ­ségvetésnek mintegy kilenc­ven százalékát a művelődési ház működésének hasznából kell fedezni. Ugyanakkor az elmúlt év derekától kezdő­dően más bajok is keletkez­tek. Mi is egy ilyen intéz­mény egyik legfőbb bevételi forrása? Természetesen a bá­lák, a táncestek. Nos, az el­múlt év közepéig a makói művelődési ház e rendezések szempontjából úgyszólván monopólhelyzetben volt. Míg később a helyi MSZT, je­lenleg pedig a makói ME­­DOSZ Művelődési Ház is rendez táncesteket. Ez ugyancsak ront a József At­tila Művelődési Ház pénz­ügyi helyzetén. (A ME­­DOSZ-nak természetesen jo­gában áll táncesteket ren­dezni és ebben senki meg nem akadályozhatja.) Ami viszont továbbra is megma­radt jövedelmező forrásként, az a tánctanfolyamok. Itt nem is lenne különösebb hi­ba. De a hátramaradó hiány összegét más rendezvények bevételeiből kell pótolni. Itt vannak például az öntevé­keny színjátszók. Előadásaik, ha sikerülnek, ugyancsak gyümölcsözők. De ebben már vannak bizonyos megkötések is, amikre később térünk ki. E néhány példát csak azért említettük, hogy lássuk a művelődési ház működésé­nek egynémely anyagi felté­telét. Hiszen az intézmény léte jelentős mértékben hoz­zá van kötve az anyagi ren­tabilitáshoz. Az előadók kö­telessége, hogy ne zárják de­ficittel az évet, de éppígy kö­telességük a művészi és po­litikai színvonal megtartása és emelése is. Ám a makói­aknak először azon kell gon­­dolkodniuk, hogy mi kell a közönségnek? Mi az, amire a közönség eljön? Megtölti a termet és a pénztárt? Egy kérdés Valószínű, ez vezette a mű­velődési ház vezetőségét ar­ra, hogy létrehozza a Kis­­színpad együttesét, mely no­vemberben megkezdte a­pró­­------------—­bákat és „Kóstoló” című mű­sorával rövidesen nagy si­kerrel mutatkozott­­be a vá­ros közönsége előtt. A Kis­­színpad második műsorának „Vicinális“ volt a címe. Aki látta az előadást, megállapí­totta, hogy a műsort nyu­godtan előadhatták volna harminc évvel ezelőtt is. Egész sor üres, semmitmondó és szellemtelen — inkább szóviccekre építő — egyfel­­vonásos töltötte meg a há­romórás műsort. S a közön­ség? Tapsolt, s szórakozott. A siker nem volt robbanó s egetverő, — de siker volt. S ez nagyon elgondolkodtató. Aki visszaemlékezett a ma­kóiak „Pettyes”, „Dulszka asszony erkölcse” előadásai­ra, joggal kérdezhette: va­jon miért csinálják ezt? Mi­ért menekülnek a jelentékte­len, semmitmondó, üres és színvonaltalan „kulturális hagyományhoz”, — mert Tömörkény „Tanúzás ’-a, és Karinthy „Doktor u ugyan­­az”-a sem sorolható e nagy írók halhatatlan művei kö­zé ..., — akkor, amikor ré­gebben Bartha Lajos „Zsu- d zsi”-jával, Soós „Pettyes”- j­ével és Zaporszka „Dulszka­­ asszony erkölcsé”-vel olyan­­ emlékezetes és szép sikere­ket arattak? Ez tényleg ne­héz kérdés s nehéz rá a vá­lasz is. Nekik szabad — nekünk nem ?! Varga Ákos, a művelődési ház művészeti előadója ezt mondja: ■— Jártam Pesten a közel­múltban és láttam a Vidám Színpad „Színe-java’ című előadását. Ez a színe-java körülbelül olyan volt, mint a miénk. Vagy tán még rosz­­szabb. Semmivel sem állt kö­zelebb a jelenhez, a mához. S nekik szabad — nekünk nem? És így vagyunk a színhá­zakkal is. Nézzük meg a színházak műsorpolitikáját. Még a szegedié csak hagy­­ján: opera, operett, próza, két kamaradarab. De a vá­sárhelyi Petőfi Színház szep­tember óta csak operettet tű­zött műsorára, no meg — „A vén bakancsos és fia, a hu­szár”-t. Tényleg, nekik le­het, — csak az öntevéke­nyeknek nem szabad? Egy szó, mint száz: fölülről kell megindulnia az egészséges tisztulási folyamatnak, a kommunista kultúrpolitika első, erős lépéseinek, hogy az öntevékeny együttesek­nek — melyek tagjai kedv­ből, szorgalomból és soha­sem pénzért munkásai a kul­túrának, —i legyen kihez iga­­zítaniok lépéseiket. Mert most felülről jön minden rossz példa, a cikk­író végignézte a budapesti Szerzői Jogvédő Iroda által a makóiaknak küldött né­hány vidám egyfelvonásos szövegkönyvét, melyek „A fekete macska”, a „Torkig vagyok a szerelemmel”, a „Női holmi” címeket visel­ték. Nos, ezek a munkák nagyjából és egészében a fércmunkák. A jelen, ha egyáltalán megjelenik ben­nük, olyan, mint a hordozha­tó rossz díszlet, amit sebté­ben állítottak fel a Színpadon. A leküldött szövegkönyvek közt díszeleg egyébként a „Vajkó” (Vajda—Kovács) „házaspárnak” egyik, még disszidálásuk előtt írott mű­ve is. Az öntevékenyek azt kér-­­­dezik: milyen egyfelvonáso­­ sokat mutassanak be, felet­­ a vígjátékok közül? Az­t mondják, hogy a régebben­­ kiadottak legsikeresebbjei már mind bemutatták s más nincs más, mint a Jogvédi Iroda néhány szövegköny­ve . .. Mit csináljanak, mer a közönségnek kellenek , vidám estek — s a siker sza­porítja a bevételt is. Jó, — mondják —, játszanak nagy színdarabokat. Most Barthi Lajos „Szerelem” című négy­­felvonásosának bemutatást tervezik. De a darabot soká­ig kell tanulni. Sok próba kell hozzá, míg végül egy­­szer-kétszer a közönség elé léphetnek vele. Ezért kelle­nének jó mai, színvonalas vi­dám egyfelvonásosok. De honnan, s milyenek? — kér­dezik. Hisz olyan darab, amihez Pestről kellenek dísz­letek, aligha jöhet számítás­ba. A kölcsönzés díja föl­emészti a hasznot, s a műve­lődési ház hoppon marad ... S a jövő ? Ha változtatni akarunk művelődési házaink műsor­politikáján, változtatnunk kell a jelenlegi, az egész or­szágra kiterjedő helyzeten. S ha nem bíráljuk állami szín­házainkat, akkor ugyan­azoknak a daraboknak elő­adásáért még kevésbé bírál­hatjuk az öntevékeny csopor­tokat. Meg kell vizsgálni sür­gősen művelődési házaink anyagi helyzetét és számba­­venni azt, hogy ilyen körül­mények között mire képe­sek. Ugyanakkor országosan és megyei szinten ki kell dolgozni az ezutáni műsorpo­litikai tervezet legfőbb szem­pontjait és irányelveit s azok­nak érvényt szerezni az álla­mi színházak vonalán. S ez­után aztán jöhetnek az önte­vékenyek. És akkor sokat, nagyon sokat várhatunk tő­lük. De a kérdés országos és radikális rendezése nélkül nem haladhatunk előre egy tapodtat sem ezen a terüle­ten ... (—P: —n) Felelősségre vonják a pusztaszeri „földfoglalókat" Az októberi események idején néhány pusztaszeri volt nagygazda, mint Gömö­­ri Gyula, elhatározta, hogy visszaszerzi volt földterülete egy részét. Fondorlatos mó­don a tsz tulajdonát képező földről több mint 100 kéve nádat eladott és több száz kövét lakására szállított. Gömöri becsapta ezután a kisteleki tanácsot. Fakiter­melési engedélyt kért 15 fá­ra és mégis a pusztaszeri te­rületéről 30 fát vágott ki. Amikor felelősségre vonták, azt állította, hogy a kisteleki területéről ellopták a fát és ezért termelt máshol tüzelőt. A spekulánst azonban lelep­lezték és rövidesen felelős­ségre vonják. Az elfoglalt földterületet vissza kell ad­nia jogos tulajdonosának és az okozott kárt meg kell té­rítenie. Nem kerülik el a felelős­­ségrevonást a többi önkényes földfoglalók sem. Mi­SKS a rádióban 5 IRC ÉS MÜ Ez a címe a Kossuth-rádió 2­ óra negyven perckor kezdődő műsorának, amelynek keretében Kodolányi János most megjelent „Boldog békeidők” című köny­véből olvasnak fel részleteket. Az előadást Szeberényi Lehel ve­zeti be . . . Kodolányit jól isme­rik az irodalomkedvelők, akik — kevés kivétellel — történelmi regényeit szeretik a legjobban.­­ A „Boldog békeidők” is törté- I nelem — a maga módján. A kö­zelmúlt történelme, mely szinte­­ jelenné forrósodik Kodolányi ec-Zni és nagyon kifejező stí­lusának izzásában. A házassá­gában boldogtalanságot kapó er­dész és a sváb szolgálólány sze­relmi viszonya egy különös és elsüllyedt világról rántja le a leplet, és mutatja meg az embe­reket, e történelmet a maga valóságában. Kodolányi elfogu­latlan, jó bíró. Hihetünk neki.­­ Hadd kalauzoljon ezúttal ben­­­­nünket az általa is megvetett­­ múlt feltáruló ösvényein. — Kilencen részesültek Kisteleken kislakásépítési hitelben. A 10 ezertől 35 ezer forintig terjedő építési költ­séget 25 év alatt kell 2 szá­zalékos kamatláb mellett visszatéríteniük a helybeli­­ OTP fiókjának.­­ Ebzárlatot rendelt el a megyei tanács április 15 és május 15 között a megye te­rületén levő városok és köz­ségek külterületén. A szigorú ebzárlat ideje alatt a külte­rületen felügyelet nélküli kó­borló ebeket be kell fogni, illetve a mező-, erdő- és vad­őrök lelőni jogosultak.­­ Ebben az évben is kö­rülbelül 2 és félmillió hektár sört gyártanak. Az alapanya­gok kellő mennyiségben áll­nak rendelkezésre, s az el­következő három évnegyed­ben zavartalanabb lesz a sörellátás, mint az első ne­gyedben volt.­­ A kisteleki művelődési otthonban szombat este fél 8 órai kezdettel Móricz: Légy jó mindhalálig című három­fel­vonásos színművét játssza a helybeli egységes kultúr­­gárda. Vasárnap este vadász­­bálat rendeznek a kultúrott­hon helyiségében. ­Szakember tanácsa • a­­­andálkodóknak Érdemes-e fejtrágyázni? A termelők körében ismé­telten felvetődik a kérdés: érdemes-e fejtrágyázni? A kérdésre választ adhatnak azok az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek s egyé­nileg dolgozó parasztok, ame­lyek és akik saját tapaszta­lataik alapján győződhettek meg arról, hogy nagy és biz­tos termést akkor takarítot­tak be, ha a jó agrotechnikán és a nemesített vetőmag használatán kívül fejtrágyá­ul pétisót is alkalmaztak. Számtalan terméseredmény igazolja a fej­trágyázás ki­magasló és termésfokozó ha­tását. A múlt évben igen jó terméseredményt ért el Mindszenten Z­sótér Imre egyéni gazda is, aki egy hold búzavetésére 70 kiló pétisót szórt ki kísérletképpen, s er­ről a területről 350 kilóval több termést takarított be, mint arról, amit nem pétisó­zott. A szegvári Gorkij Ter­melőszövetkezet is holdan­ként 60 kiló pétisó fejtrágyá­­val 326 kiló terméstöbbletet ért el. Az apátfalvi Dózsa Tsz szintén 275 kilóval na­gyobb termést takarított be 121 holdról a tavaszi műtrá­gyázás folytán. Az itt emlí­­tett példákon kívül igen sok fejtrágyázási eredmény ta­núsítja még azt, hogy a nit­rogénműtrágya kitűnően fel­javítja az őszi gabonavetése­ket. Kérdés, hogy milyen eset­ben szükséges a fejtrágyá­zás? Feltétlenül szükséges fejtrágyázni ott, ahol az őszi vetés rosszul telelt át és gyengén fejlődött, vagy pedig felfagyott. Célszerű fej­trágyázni ott is, ahol a ke­nyérgabonát ősszel sovány talajba vetették. A termelési eredmények azt is igazolják, hogy mindenképpen ajánla­tos fejtrágyázni akkor is, ha a búzát rossz elővetemény (pl. kukorica) után termesz­tik. Indokolja a fejtrágyázás szükségességét az is, ha az őszi vetéssel megkéstünk. Ez év tavaszán elegendő nitro­génműtrágya áll a megyében a mezőgazdaság rendelkezé­sére, használja ki tehát min­den termelő ezt a lehetősé­get. ­ A Csongrád megyei ta­nács végrehajtó bizottsága értesíti a megye területén dolgozó méhegészségügyi fe­lelősöket, hogy a méhegész­ségügyi tömbök átvétele vé­gett jelentkezzenek a megyei méhészeti felügyelőnél a ked­di és pénteki napokon (Hód­mezővásárhely, megyei ta­nács, földszint 20-as szoba). HÍREK 1957. április 13, péntek Gyula napja , A Nap dél 5.03 és nyugszak 18.28 perckor. A Hold b­él 16.17 és nyugszik 3.37 perc­kor. A HŐMÉRSÉKLET CSÖKKEN A genovai ciklon délnyugati magassági széllel mele­g levegőt szállított Közép-Etióó­pa fölé. Ugyanakkor azonban a Balti ál­lamok feletti alacsony nyomású képződmény hátoldalán hideg levegő nyomul ,v­árazföldünk középső részei fölé. Emiatt Len­gyelország, Ausztria, a cseh és Kárpát-medence területén erősen csapadékos és szeles az idő. Várható időjárás péntek estig: erősen felhős idő, többfelé eső, helyenkint esetleg zivatar. Időn­ként élénk nyugati r észeknyugati­­ szél. A hőmérséklet csökken. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet pénteken északnyu­gaton 6—9, máshol 10—13 fok kö­zött. FIILMSZÍNHÁZ.BHNK MŰSORA Hódmezővásárhely: Jókai-mozi: Ne fordulj vissza, fiam. Jugo­szláv film. Fél 6, fél 8. Műsoron április 14-ig. Kossuth-mozi: Dr. Danwitz há­zassága. Nyugatnémet filmdrá­ma. 6 és 8. Műsoron április 17- i­ Makó: Vörös Csillag-mozi: Ki­rakat mögött. Színes szovjet film. 6 és 8. Műsoron április 14- ig. Szabadság-mozi: Cár és ács. Színes négyet film. Fél 6, fél 8. Műsoron április 14-ig. Szentes: József Attila-mozi: Ali baba. Színes francia film. (16 éven felülieknek). Fél 6, fél 8. Műsoron április 14-ig. Szabadság-mozi: 306-os ügy. Szovjet bűnügyi film. 6 és 8. Műsoron április 16-ig. Csongrádi: Szabadság-mozi: El­veszett nyom. Színes csehszlo­vák film. 6 és 8. Műsoron április 14-ig. A PETŐFI SZÍNHÁZ műsora Csanádpalota: A mosoly orszá­ga. Kezdés este 7 órakor. SZEGEDI NEMZETI SZÍNHÁZ műsora A mosoly országa. Kezdés este 7 órakor. KAMARASZÍNHÁZ Játék a kastélyban. Kezdés­te 7 órakor. — 1800-an tekintették meg eddig Szentesen az »öt vi­lágrész érdekes állatai­« című természetrajzi kiállítást a Kosz­ta József Múzeumban. A jelekből ítélve az érdeklő­dés továbbra sem csökken. Tegnap óta néoi­ sikerrel játssza a hód­mezővásárhelyi Kos­suth Filmszínház is a Makón már bemuta­tott Dr. Danwitz há­zassága című nyugat­német filmalkotást. Képünk a művészi film női főszereplőjét, a fiatal Danwitz dok­tor feleségét, Marian­ne Koch filmszínész­nőt ábrázolja. FILMSIKER ­ A Kertészeti Kutató In­tézet szentesi zöldségneme­sítő telepén megkezdődtek a­­ fajtakísérletek. A már elül­­t­­etett karalábé és kelikáposz­­t­­a megfigyelésével indult­­ meg a munka, hogy megálla­pítsák a helyi fajták tulaj­donságait. OLAJ A KIZILKUM SIVATAGBAN Az ősi Buharától délke­letre nemrég nagy olaj­­lelőhelyet fedeztek fel. A Kizilkum sivatagban felfe­dezett új olaj- és földgáz­­lelőhelyet könnyű lesz ki­aknázni, mert a vasútvo­naltól mindössze néhány kilométerre terül el. A le­lőhely lehetővé teszi szá­­­­mos üzbég város és falu gázellátását. A »Dzsar- Kak« nevű lelőhely közelé­ben már egész kis város­­ épült az olajmunkások szá­mára. Kétszáz háziból áll a lakótelep. — Balástyán az éjszakai talajmenti fagyok a mélyebb fekvésű helyeken károkat okoztak a gyümölcsösökben. Kistelek környékén is egy­némely helyen lefagytak a barackfák virágai. Hódme­zővásárhelyen a cseresznye­fákat viselte meg a hideg idő. x Táncest lesz a Hódme­­­zővásárhelyi Harisnyagyár­ban szombaton estétől reggel 4-ig. x x Köszönetet mondunk mindazoknak, akik özv. Nagy Istvánné Mucsi Julian­na temetésén megjelentek, sírjára koszorút, virágot he­lyeztek. Gyászoló család, Makó, Aulich u. 46. ANYAKÖNYVI HÍREK Születtek: Mezger Péter és Majer Máriának Mária, Ha­­luska György és Réday Má­riának Zoltán, Bárdos István és Mari Ilonának István, Ró­zsa István és Farkas Máriá­­­­nak István, Baróczi Lajos és I Zsiga Margitnak Gusztáv, Kovács János és Szeles Iloná­nak János, Ribárszki György és Mágori Magdolnának Zsu­zsanna, Luspai Imre és Mu­rányi Ilonának Imre, Nagy József és Török Ilonának József, Mécs József és Mészá­ros Ilonának Ágnes, Szalma István és Bodócsi Ilonának István, Pallagi György és Halasi Annának Ágnes, Far­kas Mihály és Czike Máriá­nak Mária, Németh­ József és Achtzehner Rozáliának Gyula nevű gyermeke. Házasságot kötöttek: Takács József és Vajda Mária, Vass László és Székely Annamária, Gazdag Károly és Fehér Ro­zália, Fekete Imre és Galgó­­czi Piroska, Molnár Ferenc és Dalnoki Éva, Sánta Endre és M­AKÓ Veszelinov Margit, Balogi Já­nos és Gilicze Rozália, Fe­kete István és Kis Rozália, Horváth János és Szalai Pi­roska, Gyulai Ferenc és Si­­rokmán Erzsébet, Martonosi János és Joó Rozália, Bokody László és Kelemen Irén, Koczkás Sándor és Szecsei Katalin, Köblös István és Gyukics Emilia, Vencsel Ist­ván és Korom Ilona, Kiss Zoltán és Rácz Margit, Gyü­­gyei László és Bogdán Sára, Nacsa József és Császi Má­ria, Paku Sándor és Olasz Pi­roska, Surjanecz János és Zei­­da Rozália. Meghaltak: Siket Sándorné Juhász Etelka 70, Kardos Györgyné Kiss Erzsébet 82, Nacsa István 34, Koczkás Sándorné Csávás Julianna 78, Kiss János 81, Szilágyi József­­né Erdei Rozália 71, Palicska János 83, Gerürcz Adolfné Szaliter Irma 82, Erdei Fe­­rencné Erdei Viktória 64,­­ Bagaméri Sándor 85, Somo­gyi Istvánné Chikány Máriás 94, Varga István 68, Kocz­kás József 58, Diós Márton 83, Takács Viktória 66, Sza­bó Imréné Szatmári Julianna 90, Juhász Istvánné Fazekas Julianna 76, Kanász István 74, Kis István 89, Kenéz Jó­zsef 79, Paku Péter 65, Jaksa István 83, Iritz Samu 78, Vadlövő Jánosné Borbiró Er­zsébet 57, Barta István 88, Nagy György Péter 62, Sza­­lárdi Ferenc 76, Takács György 29, Kiss Jánosné Ju­hász Rozália 84, Szentpéteri Jánosné Börcsök Piroska 53, Balázs András 47, Balog Sándor 20, Nagy Istvánné Mucsi Julianna 50, Kreta Já­nos 59, Erdei Imre 80, Chleb­­niczky Lajos 80 éves, Polgár Sándor 1 hónapos korában. Lóvásárlás volt Balástyán Kedden délután a Földmű­velésügyi Minisztérium meg­bízottai jártak Balástyán és lóvásárt rendeztek. Izrael állam részére 14 lovat vásá­roltak meg. Az exportra fel­vásárolt lovakat már útnak­indították. HÍRLAP 1957. április VI.5

Next