Csongrád Megyei Hirlap, 1957. május (2. évfolyam, 100-125. szám)
1957-05-01 / 100. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT MEGYEI LAPJA II. évfolyam, 100. szám Szerda, 1957. május 1. Ára: 60 fillér A magyar szocialista erők nagy seregszemléje írta s TÖRÖK LÁSZLÓt az MSZMP Csongrád megyei intéző bizottságának tagja Hatvanhét évvel ezelőtt, 1890. május elsején ünnepelt először együtt a világ forradalmi proletariátusa. Hatvanhét esztendeje, hogy ez a nap a munkásosztály nemzetközi harci ünnepe. Ezen a napon minden esztendőben a nemzetközi proletár szolidaritás és a szocialista társadalmi rendért folyó harc szükségessége mellett tesz hitet a világ munkássága. Május 1 a munkásosztály ünnepe, amelynek az egész világon történelmi hivatása a kizsákmányoló társadalom megdöntése, a szocializmus felépítése; május 1 nemzetközi ünnep, mert a munkásosztály nemzetközi összetartását demonstrálja; május 1 harci ünnep, amikor a munkásosztály megmutatja erejét a tőkésosztállyal szemben. A szocialista tábor országaiban már nemcsak a munkásosztály sorakozik fel május elsején, hanem vele együtt a dolgozó parasztság, a haladó értelmiség, az ifjúság legjobbjai és hitet tesznek a szocialista társadalmi rend mellett. A világ forradalmi proletariátusa az elmúlt közel hét évtizedben mindenkor hű marad a május harcos hagyományaihoz. A burzsoázia véres terrorja ellenére is minden esztendőben megünnepelte és megünnepli ezt a napot. Így van ez ma is, amikor nemcsak Budapesten és Moszkvában, hanem Berlinben, Londonban, Tokióban és Párizsban is a munkások vörös zászlaja lobog fennen hirdetve, hogy a történelem kereke előre forog és eljön az idő, amikor az egész világon győz a munkásosztály, a dolgozó nép ügye, a szocializmus. A magyar munkásosztály hűen a nemzetközi proletár összefogás eszméjéhez, 1890- től minden esztendőben megünnepelte május 1-ét. De valóban szabadon először csak 1919. május 1-én, a Tanácsköztársaság idején ünnepeltek a magyar proletárok, amikor Budapesten hatszázezres, Vásárhelyen húszezres tömeg vonult fel. Az ellenforradalom győzelme, a Horthy-korszak népelnyomó uralma befolyásolta május 1-e megünneplését, de a Kommunisták Magyarországi Pártja ébren tartotta a dolgozókban május 1-e harcos forradalmi szellemét. És 1945-ben újra szabadon ünnepelt a magyar dolgozó nép. Az első proletárállam, a Szovjetunió, amely ellen összefogott a világ kapitalista nagyhatalmainak többsége, a második világháborúban szétzúzta a reá támadó erőket és hazánkból is kikergette a fasisztákat, s népünknél nemcsak az utca , az ország ura lett. Ma tizenharmadszor ünnepeljük szabadon május 1-ét. Ma újra ünnepel a magyar munkásosztály, vele együtt dolgozó népünk egésze, mert nálunk már nemcsak a munkásosztályé, hanem a dolgozó népé ez az ünnep. Ma hazánk dolgozói, Csongrád megye dolgozói a proletár nemzetköziség vörös zászlaja alatt együtt ünnepel a világ munkásaival, azonban megváltozott körülmények között, mert az elmúlt 67 esztendő a nemzetközi munkásosztály viharos erejű növekedését hirdeti. Ma a földkerekség csaknem egyharmadán a munkásoké a gyár, az állam, a parasztoké a föld és ez nálunk is így van. A mai május 1-e megünneplésének különös jelentősége van, hiszen októberben ellenforradalom dühöngött hazánkban, vissza akarták állítani a tőkések, a földbirtokosok uralmát. Októberben plakátok jelentek meg Budapesten, hogy „Nem lesz többé május 1”. De lett május 1, mert nem voltunk egyedül, mert a Szovjetunió, kormányunk kérésére teljesítette proletár internacionalista kötelességét, segítségére sietett a magyar dolgozóknak, szétzúzta az ellenforradalmat, megvédte a munkásosztály államát és ezzel egyidőben elhárította a fejünk fölött lebegő világháborús felhőket is. Minden becsületes dolgozó ember tudja, hogy ha a Szovjetunió nem segít, akkor visszaáll hazánkban a kapitalizmus, vele együtt a kíméletlen fehérterror,, még nagyobb fokú, mint a Tanácsköztársaság bukása után, pedig akkor is a magyar nép legjobbjainak tízezreit pusztították el. Nagy Iréék, Losonczyék, a Szabad Európa rádió, a kapitalista Nyugat „nemzeti forradalomnak” keresztelte az ellenforradalmi tetteket. Azt kérdezzük: micsoda nemzeti forradalom az, amelyben fő szerepe van Mindszentynek és a Horthyrendszer levitézlett elemeinek? Milyen nemzeti forradalom az, amelyhez felajánlja segítségét Horthy, a nép hóhéra, milyen nemzeti forradalom az, amelynek együtt örül a világ valamennyi fasisztája? Az ilyen „forradalom” csak a nép ellenségeinek megmozdulása, ellenforraadalom lehet. Az ellenforradalom maradványai azt hangoztatják, hogy vonuljanak ki a szovjet csapatok. Mi erre azt mondjuk, hogy a becsületes dolgozó tömegeknek, a munkásoknak, parasztoknak, az értelmiség legjobbjainak ez nem követelése, azoknak nem sürgős a szovjet csapatok kivonulása, ellenben sürgős az ellenforradalmároknak és sürgős volna Nyugatnak, mert ők szeretnének bennünket védtelenül látni. Mi a becsületes dolgozókkal együtt azt mondjuk, hogy a szovjet csapatok addig fognak ittmaradni, ameddig kell. Addig, amíg a kapitalista országokban levő, ellenünk irányuló támaszpontokon amerikai hadsereg van és ha azoknak nem sürgős onnét kivonulni, akkor nekünk még úgysem sürgős a szovjet csapatok kivonulása. A Szovjetunió katonai segítségét Nyugaton a magyar belügyekbe való beavatkozásnak minősítették. Mi azt kérdezzük: miért nem emelték fel tiltakozó szavukat 1919-ben, amikor az antantcsapatok szétzúzták a Magyar Tanácsköztársaságot ? Akkor az egész világ burzsoáziája örömmámorban úszott, a magyar burzsoázia együtt a földbirtokosokkal pedig térdig gázoltak a proletárvérben. Mi ezt nem felejtjük, nem felejtették el apáink, nem fogják elfelejteni fiaink, mint ahogy nem felejtjük 1958. október 23-át sem, amikor ugyanazt akarták megismételni. Most, a 13. szabad május 1-én, ha visszapillantunk az elmúlt 13 évre, látjuk, hogy ez a korszak — a meglévő hibák ellenére is — pozitív történelmi korszak, a szocialista forradalom korszaka volt, amit elsősorban nem a hibák, hanem a nagy szocialista vívmányok jellemeznek. Hiszen az eltelt esztendők alatt a munkásosztály, a dolgozó nép, a párt vezetésével felépített egy háború által rombadöntött országot, felosztottuk a földet, az Eszterházyak, a Festetichek sok százezer holdját éppúgy, mint az egyházi nagybirtokokat. Dolgozó népünk megelégedettségére, megteremtettük a jó forintot, államosítottuk a bányákat, gyárakat, korszerű ipart és fejlődő mezőgazdaságot teremtettünk, lényegében leraktuk a szocializmus alapjait. Az iskolák kapuit kinyitottuk a munkás- és parasztgyerekekelőtt, egyszóval az elmúlt évek folyamán a dolgozók milliói kerültek emberibb viszonyok közé. Dolgozó népünk a kommunisták vezetésével az elmúlt alig egy évtized alatt hatalmas munkát végzett. Mégis októberben, november elején, az ellenforradalom ideje alatt nagy hangon hirdették, hogy az elmúlt évek alatt a kommunisták csak hibákat követtek el, hibát hibára halmoztak. Senki nem tagadja, megmondjuk nyíltan, hogy az eredmények mellett voltak hibák, követtünk el komoly hibákat is. Persze, a Horthy-rendszer levitézlett urai és a kapitalista Nyugat más hibákat hány a szemünkre, mint a becsületes dolgozók. Ők azt tartják hibának, hogy a gyár ügrében nem a Weiss Manfrédek döntenek, hogy a parlamentben az üzemek, a falvak dolgozói vannak, hogy nincs urasági cseléd, nincs millió koldus, de van 609 ezer újgazda és sok száz termelőszövetkezet. Ők ezt tartják hibának, de mi erre azt mondjuk, hogy kövessen el a kapitalista Nyugat is ilyen hibákat, osszanak földet a cldnélkülieknek, államosít(Folytatás a 2 oldalon.) A Magyar Szocialista Munkáspárt Csongrád megyei Intéző Bizottságának üdvözlete és felhívása megyénk dolgozóihoz! A világ munkásosztályának nagy nemzetközi ünnepén — amikor a magyar dolgozó nép a 13. szabad május 1-ét ünnepli — üdvözöljük megyénk munkásait, dolgozó parasztjait, haladó értelmiségét, minden becsületes dolgozóját. Május 1-re a nemzetközi munkásosztály összefogásának szimbóluma, a ,,Világ proletárjai egyesüljetek’’ jelszó megtestesítője. Ez az ünnep a kapitalista országokban — amint a felszabadulás előtt nálunk is — más tartalommal bír. Ott a munkásosztálynak a felszabadulásért folytatott harcát, a nemzetközi összefogásra való törekvését jelképezi, a szocialista tábor országaiban pedig a felszabadult munkások és dolgozók nemzetközi összefogásának és a megbecsült munkának szabad ünneplését jelenti. A magyar munkásosztály, dolgozó népünk — az októberi ellenforradalmi események után — sokkal bensőségesebben ünnepli, mint valaha a nemzetközi szolidaritás, a szocialista tábor dolgozói összetartozását. Az októberi ellenforradalmi események következtében rengeteg anyagi érték, népünk verejtékes munkájának gyümölcse elpusztult, mintegy 14 milliárdos anyagi kár származott. Az ország rendkívül súlyos gazdasági helyzetbe jutott. E súlyos gazdasági helyzetből a magyar népet hű barátaink, a Szovjetunió és a testvéri népi demokratikus államok erkölcsi és gazdasági támogatása segítette ki. Saját erőnkből nem tudtuk volna elhárítani a teljes gazdasági romlást, az inflációt, mely népünknek nyomorúságos életet jelentett volna. Az adott segítség bármily nagy jelentőségű, egymagában azonban országunk, népünk felvirágoztatásához nem elégséges. A testvéri szocialista országok segítése, és dolgozó népünk eddig megtett erőfeszítései ellenére is országunk gazdasági helyzete még mindig igen súlyos. Ennek megváltoztatására dolgozó népünk egységes erőfeszítésérevan szükség. A legöntudatosabb munkások és munkásnők, a mezőgazdasági dolgozók, a haladó értelmiségiek látva gazdasági helyzetünk nehézségeit, egyre nagyobb számban indulnak harcba a termelést illetően mutatkozó hibák felszámolásáért. Egyre többen értik meg azt, hogy népünk életének jobbrafordulását csak a termelő munka állandó fokozásával, a munka minőségének javításával lehet elérni. Látják azt is, hogy ennek legfőbb előmozdítója a helyes teljesítményen alapuló bérezés újbóli megteremtése, illetve annak kiszélesítése. Egyre többen ismerik fel azt is, hogy a szocializmus építésének fontos emeléje az igazán alulról, a dolgozók által kezdeményezett nemes verseny, az egymással való nemes vetélkedés a munkában a több termelésért, a jobb minőségű munkáért. Ezeknek az öntudatos dolgozóknak kezdeményezését a Magyar Szocialista Munkáspárt megyei intéző bizottsága messzemenően támogatja, mert nehéz gazdasági helyzetünkből egyetlen kiút van, az ipari és a mezőgazdasági termelés nagyarányú fellendítése, a munka minőségének és mennyiségének állandó javítása. A megyei intéző bizottság tudja azt, hogy nehézségeinket csak közös erővel lehet leküzdeni. Ezért felhívja megyénk minden kommunistáját, pártonkívüli becsületes dolgozóját, az ipari és a mezőgazdasági üzemek munkásait, a termelőszövetkezeti és az egyéni parasztokat, a haladó értelmiséget, megyénk szorgos dolgozó népét, hogy közös erővel, tudásunk és akaraterőnk latbavetésével, a termelési eredmények fokozásával küzdjünk hazánk dolgozó népünk jobb életéért. Munkánkkal mutassunk példát más megyék dolgozóinak is. Kövessük az ország nagyüzemeiben dolgozó legkiválóbb munkások és más területen dolgozók harcos példáját. Mindezzel adjuk tanúbizonyságát annak, hogy a legteljesebb felelősséget érezzük országunk ügyei iránt. Az intézőbizottság bízik abban, hogy megyénknek azok a dolgozói, akik a felszabadulás előtt, az elnyomás éveiben is mindig a haladás harcosai voltak, magatartásukkal sok esetben példát mutattak, ma is hűek maradnak a „Viharsarok” szelleméhez, és gazdasági életünk megjavításért, a szocializmus megvalósításáért továbbra is az élen haladnak. Megyénk minden becsületes dolgozóra bízzék a Magyar Szocialista Munkás Pártban, a forradalmi munkásparaszt kormányban, kövesse e szervek útmutatásait, támogassa a pártot és a kormányt munkájában, mellyel népünk legfőbb érdekét, a szocialista gazdasági rend megteremtését segíti elő. Az intéző bizottság felhívja az MSZMP üzemi szervezeteit, a KISZ-t és más ifjúsági szervezeteket, a dolgozók más társadalmi szerveit, az üzemi igazgatókat és gazdaságvezetőket, a munkástanácsokat, az ipari és mezőgazdasági munkások szakszervezeteit, hogy munkájukkal támogassák és segítsék elő azon dolgozók számának állandó növelését, akik gazdasági nehézségeink leküzdéséért eredményesen harcolnak. Felvilágosító, szervező munkával hassanak oda, hogy megyénk minden dolgozója munkája legjavával járuljon hozzá hazánk felvirágoztatásához, dolgozó népünk életének állandó javításához. Munkások! Elvtársak! Munkával biztosítsuk hazánk boldogabb jövőjét! Szilárd munkafegyelemmel, a termelés növelésével, az önköltség csökkentésével teremtsük meg népgazdaságunk szilárd alapjait! Dolgozó parasztok! Termelőszövetkezeti tagok! Állam gazdaságok és gépállomások dolgozói! Biztosítsátok a nép kenyerét tegyetek meg mindent a bő termésért! Értelmiségi dolgozók! Hűen a néphez és a hazához, tudásotok legjavát adjátok a technika, a szocialista kultúra és tudomány felvirágoztatás MSZMP MEGYEI INTÉZŐ BIZOTTSÁGA