Csongrád Megyei Hirlap, 1957. szeptember (2. évfolyam, 204-228. szám)

1957-09-08 / 210. szám

n. évfolyam, 210. szám Ara: 50 fillér Vásárai!.?, 1957. szeptember 8. Dolgozzunk szocialista módon Az MSZMP megyei párt­­bizottsága május 1-i felhívása nyomán augusztus 20-a tisz­teletére tett munkavállalások eredményeképpen megyénk ipán termelése felfelé ível. A tények, az elért eredmé­nyek igazolják a legjobban, hogy a dolgozók egyre inkább a több és jobb termelési eredmények elérésére, a­ szo­cialista munkaverseny kiszé­lesítésére törekszenek. A je­lenleg folyó munkaverseny fő jellemvonása, hogy az üzem vezetősége nem határozza meg, 5 vagy 10 százalékkal kell emelni a termelést, ha­nem a dolgozók önként vál­lalják azt és kötelezőnek ér­zik a tett vállalások teljesí­tését. Példa erre a Hódmező­vásárhelyi Fémipari Vállalat, ahol augusztus 20-ra tett vál­lalásukat 125 százalékra tel­jesítették. A Hódmezővásár­helyi Harisnya- és Kötöttáru­­gyárban Pál Ernő és Varga Mihály szövetfestők az au­gusztus 20-i verseny ideje alatt 99, Détár Sándorné gomblyuggató pedig 100 száza­lékos minőségi munkát vég­zett. Molnár Mihályné orsó­zónő a 34/1-es pamutfonalat 0,1 százalékos hulladékkal orsózta s így az üzemrész egyik legjobb dolgozója lett A Csongrád megyei Mezőgaz­dasági Gépjavító Vállalat munkás- és műszaki kollek­tívája augusztus 20 tisztele­tére krómozó- és nikkelező üzemrészt állított munkába. A gyár részére eddig egy kis­iparos krómozott és nikkele­­zett és közel 200 ezer forintot fizettek ki ezért. Az új üzem­rész termelésbe állításával mintegy százezer forint meg­takarítást értek el. Mindezek a dolgozók és műszakiak ösz­­szefogását jelképezik. Ezek a példák is mutatják, hogy dol­gozóink akarnak és tudnak alkotni, képesek a munkafo­lyamatokat meggyorsítani. Értünk el tehát eredmé­nyeket, de ezek mégsem ki­­elégítőek. A megye iparának termelése 1957 első felében az elmúlt évek azonos idő­szakához viszonyítva még mindig 5,6 százalékkal keve­sebb. Egyedül a szövetkezeti iparban volt 7,9 százalékos emelkedés. A termelés csök­kenésének oka főleg az ellen­­forradalmi cselekmények után bekövetkezett nagymér­tékű munkafegyelem-lazulás, amely még ma is megtalál­ható az üzemekben. Annak ellenére, hogy a bérek, a ke­resetek jelentősen meghalad­ják az előző évek szint­jét, az egy munkásra jutó termelés viszont alatta van az előző évek már elért szint­jének. Magas a későnjárók, az igazolatlan hiányzók, mun­kahelyet változtatók száma, elég nagyméretű a köztulaj­don herdálása, a kötelesség­­mulasztásból adódó anyagi károk okozása stb. Néhány kirívó eset: a Szegedi Ruha­gyárban, amely 1500 munkást foglalkoztat, naponta 70—80- an hiányoznak. De azok­ a dolgozók sem ülnek időben a gépekhez, akik pontosan ér­keznek. Olyan is előfordul, hogy a munkakezdés után fél óra is eltelik, mire meg­indulnak a gépek. Sokan késnek a Hódmezővásárhelyi Mérleggyárban, a Csongrádi Bútorgyárban, a Makói Fa­árugyárban és más helye­ken is. Üzemeinkben augusztus 20-a után újabb mozgalom indul, újabb versenyvállalá­sok történnek. A dolgozók készülnek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója méltó megün­neplésére. Berecki Imre és Karácsonyi Sándor, a Hód­mezővásárhelyi Fémipari Vállalat dolgozói vállalták, hogy az I. osztályú árut 98­ százalékos termelési tervüket pedig 100-ról 103, illetve 105 százalékra teljesítik. Vállal­ták azt is, hogy munkamód­szereiket átadják a gyengéb­ben dolgozóknak. Más üze­mekben sajnos még nem igen foglalkoznak ezzel a kérdés­sel. Kinek a feladata ez? El­sősorban a szakszervezeté. Természetesen a szakszerve­­zet a párt irányítása, segít­sége nélkül jó versenyszerve­ző munkát nem végezhet. A pártszervezetek tehát a mun­kaverseny és a termelési ta­nácskozások szervezéséhez, megtartásához nyújtsanak a szakszervezeteknek támoga­tást. A pártszervezet feladata, hogy a maga sajátos eszkö­zeivel is biztosítsa a terme­lési tanácskozásokon feltárt hibák kijavítását, az ott el­hangzott javaslatok megvaló­sítását, a kezdeményezések felkarolását. Megyénk üzemeit járva sok dolgozótól halljuk: megtart­hatjuk-e és tovább növelhet­jük-e az eddig elért életszín­vonalunkat? Munkásaink többsége megérti, hogy az el­lenforradalmi cselekmények következtében rövid időn be­lül nem számíthatunk ugrás­szerű emelkedésre, de mint Kádár János elvtárs mondot­ta kisújszállási beszédében: „A mi véleményünk az, hogy a szocializmus építésének fel­tétlenül együtt kell járni a dolgozó nép életszínvonalának javulásával. És ebből semmit sem fogunk visszacsinálni.” Szocialista módra akarunk élni? Vajon mi ennek a felté­tele? Szocialista módon dol­gozni. Ennek pedig egyik alapja a munkafegyelem, mert enélkül nem lehet ered­ményes munkaversenyt foly­tatni. A versenyről beszélget­nek a dolgozók és akarnak versenyezni. Még nem ala­kult ki jórészükben, hogy mit vállalnak november 7-e tiszteletére, éppen ezért se­gítsék őket felajánlásaik megtételében a szakszerveze­tek és műszaki dolgozók s elsősorban a művezetők, akik a legjobban látják, hogy műhelyükben hol szorít a ci­pő. A termelési tanácskozá­sokat is állítják ennek a szol­gálatába, hogy a munkások megismerhessék milyen fel­adatokkal kell műhelyükben megbírkózniok és ebből mi­lyen részt vállaljanak. TU -104-es repülőgép közlekedik Budapest és Moszkva közön A magyar légiforgalom je­lentős fejlődését szolgálja, hogy Moszkva és Budapest között TU—104-es repülőgép közlekedik majd. A repülő­gép 2 óra 20 perc alatt leszál­lás nélkül teszi meg a távol­ságot. A TU—104-es repülőgép október 8-tól közlekedik rendszeresen, minden héten egy alkalommal, a keddi na­pon. Reggel 9 óra 30 perc­kor érkezik Moszkvából Bu­dapestre, Budapestről pedig 11 óra 20 perckor indul Moszkvába. A gép 70 sze­mélyt szállíthat. Tis vagon szílvim KÜLFÖLDRE UTAZIK Megkezdődött a nagymégocsi gyümölcsszürő Vidám kedvű fiatal leá­nyok és fiúk szorgoskodnak a Nagymégocsi Állami Gaz­daság 1000 holdas gyümölcsö­sében. Aranyat szüretelnek. Nem tréfa, valóság, hogy a gazdaság szilvatermésének minden gondos kézzel lesze­dett kilójáért négy forintot fizetnek a nyugat-európai or­szágokban. A szilvaszüret kedden kez­dődött és Nagymágocs azóta mintegy 6­7 vagon beszter­cei és aszalásra különösen alkalmas ázseni szilvát ex­portált Nyugat-Németország­­ba, illetve Ausztriába. A nagymágocsi állami gyü­mölcsösből összesen mintegy 10 vagon szilvát exportálnak. Ezt csak esetleges hosszabb ideig tartó esőzés csökkent­­heti. Nagyon sok múlik te­hát a fák alatt tevékenykedő fiatal munkáskezeken. A szilvaszüret befejezése után ugyanis nemsokára kö­vetkezik a körteszüret, amely­nek a már előre elkészült szerződés szerint legkevesebb négy vagont kell exportáru­val megtöltenie. A termés előreláthatólag több lesz ennél. Igen jó jövedelemforrása a gazdaságnak a faiskola, ahonnét mintegy 350 ezer al­ma-, szilva-, barack-, mandu­la-, körte- és birscsemete ke­rül ki ebben az évben. A gyümölcstermeléssel kapcso­latban — ami a mágocsi gaz­daság fő termelési ága — az üzem vezetésének érdekes tervei vannak, ezek között szerepel például az aszaló és szeszfőző üzem létesítése. Ha a gazdaság mielőbb kapna megfelelő gyorshitelt, e két melléküzemág létesítésének költségei egy éven belül megtérülnének, mivel a gaz­daságnak megvannak ehhez a lehetőségei. Van kitűnő mi­nőségű nyersanyag, jó termés esetén évi 80—100 vagon szilva, hogy a többi gyü­mölcsfélét ne is említsük, és van munkaerő. Állattenyésztése és nö­vénytermesztése a Nagymá­­gocsi Állami Gazdaságnak különösebben nem jelentős, de mégis említésre méltó. A tehenészetben például jelen­leg 13 liter az istállóátlag és a tehenenkénti évi átlag elő­reláthatólag 4200 liter lesz. A növénytermesztésről ugyancsak röviden annyit, hogy ez az üzemág ebben az évben közel egymilliós ter­ven felüli nyereséggel gazda­gítja az évi eredményeket. --------------­ Pankotán is vetik az őszieket Ezen a héten megkezdik a rizs aratását is A Pankotai Állami Gazda­ságban is megkezdték az őszi kalászosok vetését. Elsőnek a nagytőkés üzemegység vetett el 15 hold őszi keveréket. Utána a Vörös Csillag üzem­egységben indultak meg a vetőgépek. Itt eddig 40 hold őszi keveréket és 60 hold őszi árpát vetettek el. A Május 1 üzemegységben 10 hold ta­karmánykeverék a vetés eredménye. Sajnos, az utóbbi napok rendkívüli csapadékossága egyelőre akadályozza a to­vábbi vetési munkákat s az egyéb munkákban is hátrál­tatja a gazdaságot. Ennek el­lenére már elvégeztek 1153 hold vetőszántást és 1093 hold őszi mélyszántást. Elvé­gezték 1200 hold terület le­trágyázását is. A rizs aratásának megkez­dését Kovács János főagronó­­mus nyilatkozata szerint a jövő hétre tervezik. Az ezzel kapcsolatos előkészületek már megtörténtek, s most már csak az időjárástól függ ennek a munkának a beindí­tása is a több mint 600 hold rizsföldön. fov-) Less szódavíz! A vásárlók jogosan pana­szolták, hogy a házi szódavíz­készítő szifonokhoz nem le­het szénsavas patronokat­ kapni A vidék szénsav-, il­letve szikvíz-ellátását úgy oldják meg, hogy az idén en-­­gedélyezett 350 szikvízgyártói magánüzemnek elegendős szénsavat juttatnak. Csinosodik Makó központja Makón az Építésügyi Mi­nisztérium segítségével eme­letet húznak több államosí­tott bérházra. Legelőször is a Felszabadulás utca 1. és 3. számú állami bérházakat látják el emeletes lakrésszel. A tervek szerint a munkála­tokat a jövő év májusában fejezik be. A jövő évben pe­dig a Szabadság tér 4. szám alatti és a József Attila utca sarkán levő állami házakra húznak emeletet. A jövő év december 31-ig Makón 48-al növekedik a családi lakások száma. Jön, vagy nem jön? Szövetkezik az egyéni parasztság Új termelőszövetkezeti csoport alakul Maroslelén Maroslele községben egy új termelőszövetkezeti cso­port megalakulását előké­szítő bizottság működik, s hamarosan sor kerül a ter­melőszövetkezeti csoport ün­nepélyes megalakulására is. Az előkészítő bizottság tag­jainál eddig 44 maroslelei dolgozó paraszt jelentkezett felvételre és írta alá belépési nyilatkozatát. Az alakuló közgyűlésre előreláthatólag a hét közepén kerül sor. Három géphasználati társulás létesült Csanád­palotán Csanádpalota községben a földművesszövetkezet há­rom géphasználati társulást szervezett. A társulások meg­alakulása után a Királyhe­­gyesi Gépállomás azonnal gé­peket küldött a társulás tag­jainak a földjére és meg­kezdte az őszi szántást. ■gv Új artézi kút Makón A makói Patai tér déli ré­szén a Ceglédi Mélyfúró Vál­lalat most kezdett hozzá egy új artézi kút fúrásához. A tervek szerint az új kút már­ciusra lesz készen és percen­ként mintegy 200 liter vizet ad. Jelenleg már mintegy 120 méter mélyre hatoltak le a fúrócsövekkel a vállalat dol­gozói. Mindenből a legjobbat! Ezzel a jelszóval rendezte meg a Hódmezővásárhelyi Ven­déglátóipari Vállalat a vendég­látónapot, ami ma este ér vé­get. Ma délelőtt 10 órától dél­után 3 óráig cukrászati készít­­mények kiállítása lesz a Béke­­nekarok, délután 5 órakor pen étterem rózsaszín­ termében, 11 -ig a Kiskereskedelmi Vállalat órától 1 óráig az étteremben (jó­ nagy áruháza őszi divatbelinta­idé esetén a kerthelyiségben) jót rendez, majd este 8 órától térzenét adnak az összevont zek az emeleti nagyteremben bár. A fenti kép egy részletét mutatja be a bér­mutatón szerepelt ételeknek, 74 féle étel sze­repelt az étlapon, amik között volt vegyes ízelítő, csebesült k­arfiol »ambert«-módra, tiha­nyi tojás kocsonyázva, májpástétom hidegen, töltött hideg kecsege kocsonyázva, pozsár­­szelet pontyból, égő palacsinta és egyéb finoma súgóit. Az ételkülönlegességeket Alaxai István konyha­főnök és Bécsi Mihályné konyhafőnökhelyettes irányításával Pikali Ferencné és Dékány Sán­­dorn­é szakácsok és beosztottjaik készítik. A készítményekhez a húsféleségeket Virág János dolgozza fel. Rendkívül nagy forgalmat bonyo­lít le a konyhájuk. A típusmenün kívül na­ponta 370—400 adag tizenkét—tizennégy-féle menüt készítenek, s a konyhaszemélyzet mind­­össze 12 főből áll KÉP AZ ÉTELBEMUTATÓRÓL ALAXAI ISTVÁN KONYHAFŐNÖK ÉS VIRÁG JÁNOS HENTES

Next