Csongrád Megyei Hirlap, 1957. december (2. évfolyam, 282-305. szám)

1957-12-01 / 282. szám

Nem önmagunkért (Kez.) A párt létének­ alap­ja a párttagok és a tagjelöl­­tek munkája. Ha valahol a pártszervezet tagjai nem vesznek részt a párt politiká­jának helyi megvalósítására irányuló társadalmi munká­ban, ez lényegében azt je­lenti, mintha az a pártszer­vezet nem is létezne Mit is jelent az, hogy he­lyileg megvalósítani a párt politikáját? Azt jelenti, hogy juttassuk érvényre a szocia­lizmus elveit az emberek fe­jében, gondolkodásában, éle­tükben, egymáshoz, a munkához és a tár­sadalomhoz való viszonyuk­ban. Ezer ágra szakad ez a feladat. A tettrekész kommu­nista a tennivaló erdejében találja magát. Meglátja, hogy hol itt, hol ott ütik fel sár­­kányfejüket a kapitalistáktól ránkmaradt kispolgári esz­mék és szokások. Az ellenség rémhírekkel, demagógiával próbál zavart kelteni. A gyárban néhány ember fe­gyelmezetlen, másik néhány dézsmálja a társadalom tu­lajdonát, sokan követelőz­nek, elégedetlenkednek, szű­kösen, kicsinyesen vizs­gálják a helyzetet és csak azzal törődnek, ami belül van házuk küszöbén. Ha ezeket a jelenségeket figyelmen kívül hagyjuk, akkor nem érvénye­sülnek a szocializmus elvei Ezért törvény a pártban, hogy a kommunistáknak pártmun­kát kell végezniük, minden kommunistának... Most, a tagkénycserével kapcsolatos munkák során megyeszerte felélénkült a pártélet. Ennek fő jellemzői azok a beszélgetések, ame­lyeket a tagösszeírás alkal-­­mából folytatnak a pártszer­vezetekben a pártról, a mun­káról és amelyek alkalmából a vezetőségek megbízatások­kal látják el a párttagokat. Ezer számra indulnak harc­ba a kommunisták. Mennek a fegyelmezetlenség és szűk­látókörűség ellen, nevelő­szóval és példamutatással: mennek az ellenséges esz­mék, nézetek ellen az igaz­ság meghirdetésével és tanu­lással, mennek a fiatalok kö­zé, a szakszervezetbe, a nép­frontba, mindenüvé, ahol em­berek élnek. Makóról, Sze­gedről, Szentesről és Hódme­zővásárhelyről egyaránt ezt jelentik a pártszervezetek Szentes több pártszervezeté­ben a pártvezetők és a párt­­bizalmiak személyesen láto­gatják meg a kommunistákat és meghívják őket az össze­írásra. Hódmezővásárhelyen a Kutasi úti Állami Gazda­ságban és a Kertészeti Válla­lat pártszervezetében megvi­tatják, melyik elvtárs hogyan dolgozott eddig, feltárják egymás hibáit és mindenkit munkába állítanak. Nagyon kell ez a szellem a mi pártunkban. Ezzel a szel­lemmel, a bátor és őszinte beszéddel, a tettek egyénen­kénti mérlegelésével, a párt­szerű kritikával és önkritiká­val áramlik be a párt életébe az éltető levegő Most, a gya­korlatban valósítják meg a gyárak, földek, intézmények és kerületek kommunistái az elvet: mi nem önmagunkért, hanem az egykori elnyomot­takért élünk és harcolunk. Ezért tulajdonít a párt nagy jelentőséget a hibák elleni harcnak. Egyes helyeken kisebb-na­­gyobb hibák fékezik a párt­élet bontakozó lendületét, a párt erősödését. Egyes elvtár­sak nem veszik eléggé komo­lyan a párttagságukat, a meg­bízatásukat, és ez most, a tagkönyvcsere munkáiban is tapasztalható. Makón az Út­törő Tsz-ben a pártvezetőség nem készült fel például a tagösszeírásra, nem mérlegeli egyénenként a párttagok munkáját, magatartását, nem ad számukra megbízatásokat. Derekegyházán nem beszél­getés, hanem a nyilvántartás alapján kezdték az össze­írást. Makón a Gépgyár és a Konzervgyár kivételével ed­­dig kevés helyen adtak meg­bízatásokat, s például az I. kerületben a párttagokkal folytatott eszmecsere sem le­hetett tartalmas, hiszen a be­szélgetést követő oktatási na­pon a párttag-hallgatók fele távolmaradt. Az is gyengíti még a párt­szervezeteket, hogy helyen­ként legfeljebb a tagsági könyvek lapjain fordul elő a kritika, önkritika. De nem­csak általában, hanem pél­dául akkor is, amikor a párt­vezetőségi tagok és pártbizal­miak jelennek meg az össze­író bizottság előtt. Ez tör­tént például Pitvaroson, de másutt is. Érthető volna ab­ban az esetben, ha a párt­­munka során eddig nem ej­tettünk volna semmiféle hi­bát, ha rámondhatnánk ed­digi pártmunkánkra, hogy ki­tűnő volt De vajon kitűnő volt? Nem az lenne-e a he­lyes, nem az jelentené-e az őszinteséget, önmagunk és a párt iránt, ha előző mun­kánkról szenvedélyes vitáik és segítő szándékú elvtársi kri­tika, önkritika tüzében gyűj­­tenénk össze a tanulságokat? Nem ez fejezné ki leghűsége­sebben az összeírások során, hogy mi valóban a dolgozók ügyében fáradozunk, hogy ezért vállaltuk magát a párt­tagságot is? Nem elvétve ma még a megbízatások hűvös fogadá­sával, a pártmunkától törté­nő vonakodással is találkoz­hatunk. Egyes elvtársak kü­lönböző okok és gondok mi­att nem hajtják végre ka­­­­pott megbízatásaikat. Ez a magatartás — egyes indokolt eseteket kivéve — a kommu­nista magatartással össze nem egyeztethető, szűklátó­körűségre vall. A pártmun­kából indok nélkül kimara­­dozó, vagy kimaradni akaró, megbízatásaikat nem teljesítő elvtársainknak sürgős és ala­pos nevelésre van szükségük hiszen a tétlenség az egyik legnagyobb hiba, amit, a párt­tal és nagy céljainkkal szem­ben a párttag elkövethet. Sok a gondunk és sok az ellenségünk. De a gondokat enyhíteni és a dolgozók el­lenségeit semmivé tenni a mi számunkra, kommunisták számára csak óhaj és kíván­ság nem lehet. Ezt az óhajt nekünk a dolgozó néppel együtt, nap mint nap, ismé­telten összefogva, önmagunk­nak kell reális valósággá tennünk. Gondoljunk arra, hogy a pártmunka — legyen a leg­kisebb, vagy a legnagyobb — a szocializmusért való harc. Ahogy ezt megfogadjuk, ahogy dolgozunk, aszerint ér­zi a nép és aszerint érzi az ellenség, hogy miféle embe­­­­rek, milyen kommunisták­­ vagyunk. VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! II. évfolyam, 282. szám Ára: 60 fillér Vasárnap, 1957. december 1. Szegedre látogat a Francia Kommunista Párt küldöttsége Holnap, hétfőn Szegedre látogat a Francia Kommu-­­ nista Párt hazánkban tartóz­kodó küldöttsége. A küldött-­­ség egynapi ott-tartózkodása során megtekinti a város­ nevezetességeit. A francia te­stvérpárt küldötteinek sze­­­­gedi látogatása nagy jelentős­égű esemény megyénk éle-­­tében.­­ ■........ ^ « I» -- -----­ Új iparcikkeket állítanak ki a brüsszeli világkiállításon A brüsszeli világkiállítás magyar csarnokának egyik legnagyobb érdeklődésre szá­mot tartó része a nehézipar fejlődését bemutató anyag lesz. A szénbányászat fejlődé­sét Komló korszerű új aknái­nak, bányaberendezéseinek, a régi lakótelep és az impo­záns új városrészek fényké­peiről ismerheti meg a kiál­lítás közönsége. Kiállítják az F—5-ös szénelővárosi festő­rakodógép modelljét. Alumíniumiparunkat a leg­újabb típusú Ikarus-autóbusz és vízibusz modellje repre­zentálja. Ott lesz a szabad­­szállási alumíniumhíd mo­dellje is. Villamosenergia-iparunk ugyancsak bemutat egy olya berendezést, amely iránt­­ máris több ország érdeklő- s dik. Ez a Heller-féle légkon-­­ denzátor. Lehetővé teszi erő- a művek telepítését vízszegény­ helyen, mert a hűtővíz-ellá-­ tást zárt csőrendszerben, mindig ugyanannak a víznek­ a felhasználásával oldja meg.­ A gyógyszeripar kiállítása bizonyára még inkább nö­­ véli a magyar gyógyszerek jó­­ hírnevét. A kiállításra kerülő­­ anyagban ott lesznek alka­loida-gyártmányaink, a leg-,­­ újabb vitamin- és hormon­­készítmények, a különböző, szintetikus készítmények,­ szervkivonatok és nagyhatá­sú antibiotikumok. „A­­csillagok felé99 Moszkvában november 7-én megnyílt össz-szövetségi Mű­vészeti Kiállításnak nagy sikere van. Képünk a kiállításról készült. Előtérben Posztnyikov »A csillagok felé« című szobra Megválasztották a földművesszövetkezetek megyei szerveit Befejezte tanácskozását a földművesszövetkezetek V. megyei küldöttgyűlése Pénteken, a földművesszö­vetkezetek megyei tanácsko­zása második napján a hozzá­szólásokra került sor. A kül­döttek bátran felvetették a meglevő hiányosságokat, sok hasznos javaslatot adtak a földművesszövetkezetek to­vábbi munkájához. Nacsa Bálint, nagymágocsi küldött többek között a gyümölcs- és zöldségfélék felvásárlási ár­politikájáról beszélt. Elmon­dotta, hogy a községnek 330 hold volt a cukorrépa szer­­ződtetési tervszáma és a kül­döttközgyűlésig 347 holdat szerződtettek le. Tóth Mihályné, csanyteleki küldött a bolthálózat fejlesz­tését kérte, majd a tanonc­­kérdés megoldását javasolta. — Azok a régi kereskedők, akik a múltban saját üzlettel rendelkeztek — mondotta —, érzik, hogy nincs utánpótlás és visszaélnek a szakember­­hiánnyal. Emiatt történik meg az, hogy sok esetben kénytelenek vagyunk olyan embereket is beállítani egyes üzletekbe, akik már előzőleg is kisebb, vagy nagyobb ösz­­szegeket sikkasztottak. Deák Mátyásné fábiánse­­bestyéni küldött a leltárhiá­nyokról szólva elmondotta, hogy Almássi József Fábián­­sebestyén községben sikkasz­tott először, majd onnan át­került a sándorfalvi földmű­vesszövetkezethez, ahol ismét 58 ezer forintot tulajdonított el. Ezért tízhónapi büntetést kapott, mire kijelentette, hogy sehol sem tudott volna havi 5800 forintot keresni. Éppen ezért jó volna, ha az ügyészség újra felülvizsgálná Almássi József ügyét és sok­kal keményebb büntetést szabna ki rá. Fehér Lajos elvtárs, az MSZMP megyei bizottságá­nak képviselője először a földművesszövetkezetek gaz­dasági és tömegpolitikai te­vékenységéről beszélt, majd így folytatta hozzászólását: — Nálunk ma a szocializ­mus építése, a mezőgazdaság szocialista átépítése folyik. Ennek érdekében el kell mon­dani: a jól működő földmű­vesszövetkezetek vonzó hatá­sa mellett szükséges az, hogy az egyéni parasztságnak meg­teremtsük a beszerzési, érté­kesítési lehetőségeket és ezen keresztül megkedvel­tessük velük a nagyüzemi társas gazdálkodást. Ez­eket a lehe­tőségeket a földművesszövet­kezeti mozgalmon belül kell megtalálni. A földművesszö­vetkezeteknek a jövőben még inkább el kell látniuk az egyénileg dolgozó parasztok érdekképviseletét. Ez az ér­dekvédelem azonban nem le­het ellentétes a munkásosz­tály érdekével.­­ El kell érni azt, hogy a földművesszövetkezetek az egyéni gazdálkodók átfogó szervezetei legyenek a közel­jövőben. Ugyanakkor azon­ban gondolni kell arra is, hogy a földművesszövetkeze­tek jó kapcsolatot teremtse­nek a mezőgazdasági, vala­mint kisipari termelőszövet­­kezetekkel. Ezen túlmenően azonban továbbra is nagy gondot kell fordítani a szo­cialista szektorok, valamint az egyénileg dolgozó parasz­tok mezőgazdasági kisgépek­kel való ellátására — fejezte be hozzászólását Fehér elv­társ. Szabó János, a makói föld­művesszövetkezet küldötte felajánlotta, hogy a decem­berben megtartandó V. Or­szágos Kongresszus tisztele­tére az egy szövetkezeti tagra eső részjegyátlagot 90 forint­ra növelik. A részjegy-növe­lésben versenyre hívta ki a megye valamennyi földmű­vesszövetkezetét. Kis- és nagymotoros tanfolyamot indít az MHS Kis-­­és nagymotorkerék­pár vezetői tanfolyamot in­dít december közepén a Ma- P’­ar Honvédelmi Sportszö­vetség Csongrád megyei el­nöksége Hódmezővásárhe­lyen felnőttek részvételével. A tanfolyam valószínűleg a szövetség Felszabadulás ut­ca 6 alatti székházában kap helyet, ahol már eddig is so­kan jelentkeztek és ahol ezentúl is szívesen várják a motorvezetés tudománya iránt érdeklődő vásárhelyie­ket. Új magyar zeneművek bemutatása és vitája vidéken A Zeneművészek Szövetsé­gének vidéki csoportjai de­cemberben megkezdik az új magyar zeneművek, pedagó­­gógiai munkák bemutatását és vitáit. A szegedi csoport december 7-én bemutatót tart zenepedagógiai művekből, amelyeknek szerzői között van Gárdonyi Zoltán, Járdá­nyi Pál, Sunár Rezső, Szelé­nyi István, Szervánszky End­re és Szőnyi Erzsébet. A be­mutatón és a vitán részt vesznek a körzethez tartozó, megyékben működő zeneszer­zők, zenepedagógusok. Az el­hangzott műveket a tagság megvitatja. Hasonló bemuta­tót rendez december 29-én a szövetség debreceni csoport­ja is. és miséink fil­mel­mélt! Csütörtöki számunkhoz 1958. évi falinaptárt mellékelünk A sajtó hagyományaihoz hiven az idén is adunk falinaptárt olvasóinknak. A szép, színes nyomású, 1958. évi falinaptárt lapunk december 5-i, csütörtöki számá­hoz mellékeljük. Kérjük előfizetőinket, hogy a hírlap­kézbesítőktől ezen a napon kérjék a naptárt. Példá­nyonkénti vásárlóinknak pedig javasoljuk, hogy a csü­törtöki lapszámra igényüket jelentsék be a hírlapkéz­besítőknél az előző napokban. A HÍRLAP csütörtöki száma a színes falinaptár­­melléklettel együtt változatlanul 50 fülét. A vezetőség megválasztása A hozzászólások, valamint válaszadás után a földműves­szövetkezetek küldöttei meg­választották a héttagú me­gyei felügyelőbizottságot, melynek Ocskó Ferenc (Sze­ged) lett az elnöke, a kilenc­tagú MESZÖV-igazgatóságot, a 35 tagú megyei választ­mányt, melynek Szakács Fe­renc lett az elnöke. • Ezután került sor a 23 or­szágos küldött megválasztásá­ra. Küldöttek a következők lettek: Deák Mátyásné (Fá­biánsebestyén), Vass Bálint­ (Apátfalva), Hunyadkürti Lajos (Hódmezővásárhely), Horváth Jánosné (Nagymá­­gocs), Adók György (Földeák), Regőczi István és Takács Ferenc (Makó), Bálint István­ná (Kiskundorozsma), Hor­váth Imre (Hódmezővásár­hely), Dégen Imre (Budapest), Szabó Ferencné (Csanádpalo­­ta), Halász János (Budapest), Tanács Vincze (Röszke), Kis Imre, Almási Mihály és Ba­logh Sándorné (Hódmezővá­sárhely), Samu Pál (Szegvár), Varga Péterné (Szentes), He­gyesi Béla (Szeged), Ocskó Imre (Kistelek), Mészáros Szilveszter (Szeged), Magony József (Pusztaszer) és Bárá­ny­os Dezső (Mórahalom). A küldöttközgyűlés a ha­tározathozatal után Szakács Ferenc zárszavával ért véget.

Next