Csongrád Megyei Hirlap, 1958. január (3. évfolyam, 2-26. szám)

1958-01-03 / 2. szám

4 Torma Imre emlékkiállítás nyílik Makón Néhány héttel ezelőtt már hírt adtunk arról, hogy a makói művelődési ház kezdeményezésére megkezdték a néhány évvel ezelőtt elhunyt Torma Imre, neves makói festő emlékkiállításának szervezését. Néhány nappal ezelőtt a városban járt dr. Bálint Alajos, a szegedi Móra Ferenc Múzeum igazgatója és Szelesi Zoltán művészettörténész, hogy megbeszéljék a kiállítás megrendezésének részleteit. A megbeszélések eredményeként a Torma-emlékkiállítást a szegedi múzeum a makói városi művelődési házzal együtt közösen rendezi meg a helyi József Attila Múzeum termeiben. A kiállításon, melyet január 26-án ünnepélyesen nyitnak meg, mintegy ötven Torma-kép szerepel majd s ebből az alkalomból fényképes katalógust is adnak ki. Előreláthatóan a kiállítást február 18-ig tekintheti meg Makó közönsége s azután Szegedre viszik át a képanyagot s ott is megrendezik az emlékkiállítást — valószínűleg kibővített anyaggal.. Egyébként örömmel értesültünk arról, hogy a makóiak nem feledkeztek meg festőjükről s ápolják emlékét, mert ennek eredménye az az intézkedés, amely szerint január 1-től a makói Bálvány utca Torma János nevét viseli majd. Új filmek a megyei mozik műsorán Aligha kell bizonyítanunk, milyen nagy népszerűségnek örvendenek megyénkben is a mozielőadások, hiszen hétről hétre tízezrek szórakoznak, tanulnak, művelődnek filmszínházainkban. Nos, az utóbbi időkben tovább nőtt a mozilátogatók száma, s valószínűleg ez a szám az elkövetkezendő időkben növekedni fog S hogy igazoljuk is ezt a feltételezésünket, nézzük meg, milyen filmek kerülnek vetítésre januárban megyénk mozijaiban? A mind nagyobb népszerűségnek örvendő szovjet filmek közül témájéban, feldolgozásában és megoldásában is előkelő helyet foglal el a Csongrádon műsorra kerülő ,Csalódás“ című filmalkotás, mely egy fiatal lány szerelmét, első csalódását és igazi, megtalált boldogságát ábrázolja, újszerűen, sok realitással, szívvel, őszinteséggel. Ugyancsak Csongrádon — és Makón — mutatják be a fiatalabb korosztálynak nyilván nagy örömet és szórakozást jelentő szovjet mesefilmet, a „Kisfiú és a varázsló”-t. Makón és Szentesen kerül bemutatásra az „Elbeszélés az első szerelemről” című kedves, romantikus szovjet film. A magyar filmek közül végre műsorra kerül a sokak által nagy érdeklődéssel várt „Nehéz kesztyűk” című alkotás, mely háromszoros olimpiai bajnokunk. Papp László életéről, küzdelmeiről és sportpályafutásáról szól. A főszereplők között ott találjuk Papp Lászlót, Rajz János, és sok más ismert színészünket. A filmet Vásárhelyen és Csongrádon mutatják be először. Az ,,Éjfélkor” című új, mai témájú magyar film január végén Vásárhelyen és Szentesen kerül a közönség elé. A román filmgyártás legújabb alkotása „A mi igazgatónk”. Vásárhelyen, Szentesen és Csongrádon kerül bemutatásra. A film egy bürokratikus, az élettől és az emberektől elszakadt vállalati vezető tündöklését és bukását ábrázolja szatirikus eszközökkel. Nagy sikerre számíthat a Stauptman színművéből készült ,,Naplemente előtt’ című nyugatnémet filmalkotás, mely egy öregedő férfi utolsó szerelmét, boldogságát ábrázolja meghatóan költői eszközökkel, bemutatják Vásárhelyen és Csongrádon. A másik nyugatnémet film, a „Szerelem, ahogy az aszszony akarja” egy fiatalaszszony megtalált boldogságát mutatja be sok bonyodalommal, ötletességgel és jó színészi alakításokkal — Vásárhelyen és Szentesen vetítik majd. Shakespeare „Makrancos hölgy” című vígjátékából készült a legújabb francia-spanyol filmalkotás, a Vásárhelyen műsorra kerülő Makrancos felesége, de sikere aligha múlja felül majd Jean Gabin legújabb filmjének, a Makón bemutatandó ,,Fájdalom nélkül” című filmalkotásnak sikerét. Feltehetőleg hasonlóan nagy érdeklődésre tarthat számot a „Huszárok” című francia film is, melyet Vásárhelyen, Makón és Szentesen mutatnak be. Jó szórakozást, kedves mozilátogatók! Az ember, az élő, dolgozó ember, emberré válásának első pillanata óta tudatosan harcol a fájdalom ellen. S a fájdalom leküzdésének problémája évezredek óta foglalkoztatja a gondolkodó embert úgy annyira, hogy Hippokratész mintegy kétezer évvel ezelőtt már kijelentette: „A fájdalom csillapítása isteni munka«. S ha nem is fogadjuk el e mondás gyakorlati vonatkozásait, mindenesetre utal a fájdalom elleni küzdelem monumentális jelentőségére. De ha már a fájdalom elleni évezredes küzdelemről beszélünk, ne vágjunk mindjárt elébe a dolgokrak és kezdjük onnan, ahonnan lényegében az egész kiindul, hogy MI A FÁJDALOM? A fájdalom, a fájdalomérzés, mint fizikai jelenség a tapintás részjelenségeként tanulmányozható. A fájdalomérzet úgy keletkezik, hogy a szövetekben lévő idegvégződésekre valamilyen inger hat és az inger továbbítódik (akár az áram) az idegpályák közvetítésével az idegrendszer központi része felé. Természetesen ez csak mechanikus magyarázat és balra van annak megmagyarázása, hogy mi váltja ki ezt a szövetekben lévő idegvégződésekre ható ingerületet úgy, hogy azok reagáljanak erre? A közelmúltban szovjet és francia tudósok kimitatták, hogy egy erős, tehát fájdalmat keltő inger hatására a szövetrészecskékben és magában az idegvégződésekben is bizonyos vegyi anyag keletkezik. Ez vallja ki az ingerületet. Ezt a keletkező vegyi anyagot a tudósok hisztaminnak nevezték el. Nos, ez a vegyi anyag, a hisztamin váltja ki és továbbítja az ingert az agy felé. A fájdalominger egy, az agyvelő fehér állományába beágyazott mandula nagyságú szürke területbe, a tudósok által thalamusznak nevezett részbe jut el. Ez a thalamusz olyan, akár egy telefonközpont, mert az agynak szinte valamennyi részébe idegösszeköttetések vezetnek belőle — s így a fájdalom a legkülönbözőbb testi tüneteket válthatják ki, sőt, hathat, fájdalomérzetként az agykéregre is. Ebből szükségszerűen következik, hogy ahol nincs idegvég, tőhogy onnan nem indulhat ki fájdalom sem — az ilyen testterületeket »néma« területeknek nevezik.. E néma területek kapcsán említhetjük meg azt is, hogy vannak olyan emberek, akik egyszerűen nem éreznek fájdalmat — testük ilyen szempontból »néma«, nem reagál a fájdalomingerekre. Ennyit a fájdalomról és annak keletkezéséről. Most pedig vizsgáljuk meg röviden azt, hogy milyen eszközökkel küzd az orvostudomány a fájdalom ellen s melyek azok az eljárások, amelyekkel csillapítani. MldN/T.V n, 1 V1 EF1ZET A FÁJDALMAT. Térjünk vissza egy pillanatra az ókorhoz. Akkoriban is észrevették már az ópium és az al fájdalom és az orvostudomány kohol hódító hatását ,s ezek segítségével műtéteket is végeztek. Ugyancsak rájöttek arra, hogy a fogyott testrész úgyszólván érzéketlen a fájdalomra. (A fagyasztást kisebb műtéteknél ma is alkalmazzák.) Változási módszerekben csak jó száz évvel ezelőtttörtént, mikor a kísérleti orvostudomány, a boncolás, a szövettan feltárta a fájdalom keletkezésének okát. Az első fájdalomcsillapítók az agyban levő központokat hódították el — ezért azokat ma is központi fájdalomcsillapítónak nevezik. Ilyen volt a kloroforán, majd az éter — utóbbi vált be a legjobban. Persze a központi fájdalomcsillapítóknak is megvan az a hátrányuk, hogy az egész agykéregre, sőt az agyban lévő életfontosságú központokra is hatnak, s hatásuk és utóhatásuk zavarokat idézhet elő (feg,és bémulás, szívműködés-zavar, utóhatásként pedig: hányás, hányinger, fejfájás stb.) S éppen ez ellen védekezve, dolgozták ki a huszadik században a helyi érzéstelenítés különböző módjait. Ez olyan gyógyszerek alkalmazásával történik, melyek csak az idegek fájdalominger vezetését szüntetik meg, tehát nem hatnak az egész idegközpontra. A helyi érzéstelenítés egyébként olyan jól bevált, hogy ma már a legtöbb műtétnél azt alkalmazzák. Utoljára, ha csak vázlatosan is, hadd foglalkozzunk még egy elterjedt és nyilván sokakat foglalkoztató nézettel: HASZNOS-E A FÁJDALOM? Évezredeken át a fájdalmat az egyetlen biztos »vészcsengőnek« tekintették, mely egyedül jelzi az emberi szervezetben beállott zavarokat. Ez a legenda megdőlt. A legbiztosabb vészcsengő, a rendszeres orvosi megfigyelés, hiszen a fájdalomnak semmiféle élettani szerepe és célja nincs — legfeljebb anynyi, hogy a »beteg« szükségét érzi, hogy orvoshoz menjen. Ugyanis egész sor olyan — elhanyagolása esetén halálossá váló — betegség van, amelynek keletkezése, kiterjedése és romboló határa egyáltalán nem jár fájdalommal: a rák, a fehérvérűség, a cukorbaj stb. Hasonlóképpen semilyen veszélyre nem figyelmeztet a fejfájós embereknek annyi kellemetlen órát szerző migrén sem. De ugyanígy megemlíthetjük az olykor elviselhetetlen fájdalmakat okozó , idegzsábát, agyidegzsábát is — . egyiknek sincs élettani fontosságú figyelmeztető szerepe. S . hogy még egy példát említsünk. . a szüléskor fellépő fájdalmakat, melyek olykor szintén elmezavart kiváltó okká növekedhetnek. E szülési fájdalomnak semmi élettani jelentősége nincs, nem figyelmeztet semmiféle »veszélyre«, sőt, a legtöbb esetben komolyan hátráltatja a szülés lefolyását. De van olyan eset is, amikor a betegségben kiírni láthatóan káros hatású a fájdalomérzet. A fájdalom kiváltotta reakció súlyosbítja a beteg állapotát például a vesekőbetegségnél, az epekőnél. Tehát legenda az, hogy a fájdalom minden esetben firrg mez tét a veszélyre. De helybetül cselekednénk akkor is, lebecsülnénk a fájdalom figyeztető szerepét. Hi zen s esetben a fájdalomérzet helyének, módjának meghatározása megkönnyíti az orvos munkáját a baj megállapítását, és gyógyítását. Mindazonáltal a lebiztosabb figyelmeztetés: az állandó rendszeres orvosi megfigyelés a fájdalom elleni küzdelemben is A szentes-hékédi úttörők és az üzemi munkások ..szerződése" Szentesen, mint minden városban, megtaláljuk I a városperemi részeket. Ilyen | városszéli — a felszabadulás I előtt lenézett, megvetett , pe- triféria", elhanyagolt, szegény I „oncsás” munkásokkal lakott — negyed volt Hékéd. Lenézték és megvetették, mert szegények lakták, sokgyermekes, szegény családok. A sok „proli"-gyermeknek nem jutott csak egy pici, két tantermes iskola. „Minek is kellene nagyobb .. .?•’ — így tartották a város „igen tisztelt” urai. Honnan vették volna akkor az olcsó gyermekmunkát, ha még ezek az „ágrólszakadtak” is tanulni merészeltek volna. Ilyen körülmények között éltek itt a múltban a gyermekek. A gyermekekből emberek lettek, és mert nem hiába dolgoztak, szervezkedtek, harcoltak a nyomor ellen, felszabadultak és új életet kezdtek. Az egykori nyomorgó munkásgyermekekből proletárállamunk vezetői lettek: az egyik magasrangú katonatiszt, a másik gyárigazgató, a harmadik ... és a többi... mindegyik megtalálta a helyét. Most már ők dirigálnak: békédnek iskolát!... és lett emeletes, 7 tantermes, 20 tanerős iskola. Ebben az iskolában most már más az élet, mert ők, a felszabadult munkások, és mert mi, a velük együttérző pedagógusok így akartuk. Összefogtunk, hogy gyermekeinkben pótoljuk azt, amit tőlünk az úri világ megtagadott, — értük dolgozunk, hogy nekik boldog, vidám, művelt életet nyújtsunk. Boldogok-e ezek a gyermekek? Talán meg kellene kérdezni tőlük? Én tudom, hogy boldogok. Televannak ötlettel, tervekkel, munkakedvvel. Életrehívták és mondhatnám az elsők között — a tavalyi ellenforradalom után — úttörőcsapatukat. Zrínyi Ilona 2111-es számú úttörőcsapat — így nevezték el. Nagyon büszkék csapatukra. Valamikor az ősszel szülői értekezletet tartottunk. A szülői értekezlet előtt egy órával két vörösnyakkendős pajtás: Varga Karcsi és Bottyán Miska jelentek meg az igazgatói irodában. — Mit akartok? — kérdezte az igazgató. — A szülők kerékpárjára akarunk vigyázni... és azért jöttünk, lássák a szülők, hogy van minálunk úttörőcsapat is. Ezt nem kis büszkeséggel mondták. Ne csodálkozzunk, hogy ennek láttán a megelégedettség mosolya jelent meg az igazgató arcán is. Azóta nem sok idő telt el. Az úttörőélet elevenné, lüktetővé vált, őrsi szoba-díszítés, próbára készülés, szovjet, kínai, német képes album készítése a nemzetközi szoba számára, díszes könyvjelzők készítése... hosszan lehetne sorolni, milyen sok szépre képesek ők. Érdemes dolgozni értük, velük — ez volt a véleményük a BARNEVÁL vezetőinek is, amikor meghívtuk őket, nézzék meg, hogy folyik a munka a hékédi úttörőcsapatban. Ott volt Patai Sz. Sándorné, a vállalat igazgatója, az egykori, a hékédi „proli”-gyerek. Eljött Erdei Lászlóné, az üzemi pártszervezet titkára, Magyar János elvtárs, az ü. b. elnöke, Kardos Piriké, az üzemi KISZ-szervezet vezetőségi tagja. Nem jöttek üres kézzel: röplabda-felszereléssel, sakk-, malom-, dominójátékokkal, könyvekkel ajándékozták meg a csapatot. Az ajándékokat Gere Ica, Váradi Ági, Pető Éva, és Varga Karcsi őrsvezetők vették át, miközben elmondták, hogyan dolgoznak az őrseik. A pajtások hálacsókkal köszönték meg az ajándékokat. Elnéztem, hogy mikor az egyik kislányt átölelve tartotta az egykori, sokat szenvedett proletárból lett vállalati igazgató, szeméből kibuggyant a könny. Ebben a könnyben benne volt a múlt fájdalma és a jelen öröme, benne volt ---------------4^-Ss a nagy ígéret, hogy a BARNEVAL dolgozói soha sem hagyják magukra a mi minden szeretetet megérdemlő, lelkes kis úttörőinket. — Elvállaljuk az úttörőcsapat segítését — mondták. — Nem ígérünk sokat, de amit megígérünk, azt teljesíteni fogjuk: elkészítjük az úttörő-csapatzászlót, hogy március 15-én zászlóavató ünnepélyen átadjuk a „mi kis úttörőinknek”, a sportfelszerelést bővítjük, az úttörő-könyvtárt fejlesztjük, az iskola parkosításában segítjük az úttörőket. Az üzemi KISZ-szervezet felajánlotta, hogy ifjú vezetőket adnak a csapatnak, közös találkozókat, kirándulásokat, táborozást szerveznek a csapattal — hiszen mi is felelősek vagyunk a kisebbek neveléséért — így gondolta Kardos Piriké KISZ-vezetőségi tag. A mi úttörőink sem maradnak hálátlanok. Sok örömet akarnak okozni a munkásoknak: úttörő-kézimunkák ajándékozásával, kis műsorokkal egyes alkalmakkor, a napközi parkjának rendbentartását segítik és vállalnak egyéb, nem megerőltető gyermekmunkát. Úgy végződött ez a találkozás. Szerződést kötöttünk, nem világraszóló szerződés ez, de nagy jelentőségű, mert a gyermekek, a mi gyermekeink érdekében tettük. Olyan legyen az ő kicsi életük, amilyenre valamikor mi vágytunk. Mikula Kálmán, az Úttörő Szövetség megyei elnöke Francia festőművész járt Vásárhelyen Henry Ramer francia festőművész, a párizsi Salon Populiste elnöke, a Becsületrend lovagja, hosszabb idő óta feleségével együtt Magyarországon tartózkodik. A Salon Populiste volt az, amelyik a nyár folyamán rendezett egyik tárlatára meghívott négy magyar festőt, hogy képeikkel szerepeljenek. Ramey mostani látogatásának az a célja, hogy felelevenítse és elmélyítse a hagyományos francia—magyar képzőművészeti kapcsolatokat. A francia művész behatóan tanulmányozta a magyar művészeti életet, meglátogatta a fővárosi múzeumokat, járt a festők műtermeiben. Visegrád, Esztergom megtekintése után Hódmezővásárhelyre utazott. Ennek az utazásnak érdekes előzménye az, hogy a több mint harminc éve Párizsban élő vásárhelyi származású Simonka festőművész Rameynek sokat mesélt e város képzőművészeti hagyományairól, és tájékozott a művésztelep mai eredményeiről is. Francia vendégünk Almási Gyula Béla és Kurucz D. István kíséretében főleg ezek iránt érdeklődött, miközben megtekintette a művésztelepet, a múzeumot és a Majolikagyárat Henry Ramer az újjászülető alföldi művészet központjéből kedvező benyomásokkal távozott. Péntek, lírta, javul . Hafdufui 1958. január 3. péntek Benjámin napja A Nap kél 7 óra 33 perckor és nyugszik 16 óra 03 perckor. A Hold kél 14 óra 14 perckor és nyugszik 4 óra 52 perckor HIDEG, KÖDÖS IDŐ A Leningrad felett elhelyezkedő ciklon hátoldalán hideg levegő özönlik szárazföldünk belső területei fölé. A hideg légtömegek ma reggelre már elárasztották Német- és Lengyelország nagy részét és folytatják útjukat délkelet felé. A csütörtökre virradó éjszaka folyamán Finnország és a Botteni-öböl környékén több helyen htat le a levegő mínusz 15 fok alá. Várható időjárás pénteken estig: felhős, párás idő, néhány helyen, főleg északon, kisebb havazás, mérsékelt szél. A hőmérséklet alig változik. Legmagasabb nappali hőmértéééklet pénteken: mínusz egy— minusz négy fok között. Ú Mit haltunk MA ESTE öt rádióban? Barangolás Angyalföldön Érdekes műsorszámra vállalkozott a rádió riportere, amikor fogta magnetofonkészülékét és ellátogatott Angyalföldre, hogy „hangulatvilágítás** mellett nézzen szét a főváros egyárnegyedében. Elment a színházba és megnézte a kismozik műsorát, felkereste a munkásokat és barátaikat, benyitott a konyhába, ahol az asztalra srófolt satuban készült az öngyújtó, amott meg a gyermek leckéjét írta, s megnézte a mérnök dolgozószobájánban egy új gép rajzát, mely akkor öltött éppen testet, de a tánciskola „ hangulatvilágítása’ sem maradt el, amelyben még szebbek voltak az angyalföldi leányok. Mennyire sikerült a vállalkozás, döntsék el a hallgatók, miután meghallgatták a Petőfi-adó 19.45-ös adását. Mi úgy véljük: sikerült ? A TéglaVÍZIÓ KÍSÉRLETI műsora 19.30: Csalavári-csalavér újabb kalandjai. 19.45: Szünet. 19.50: A nexi-ei. (Szovjet film). FILMSZÍNHÁZAINK műsora Hódmezővásárhely: Terv Mozi: Rendőrök és tolvajok. Olasz filmvígjáték. 5 és 7. Műsoron január 5-ig. Béke Mozi: Nehéz kesztyűk. Magyar film. Fél 6, fél 8. Műsoron január 8-ig. Mikó: Vörös Csillag Mozi: Hoffmann meséi. Színes angol film. Fél 6, fél 8. Műsoron január 5-ig. Szabadsíg Mozi1: Ember a vágányon. Lengyel film. 5 és 7. Műsoron január 5-ig. Szentes: József Attila Mozi: Hogyan fedezték fel Amerikát? Olasz filmvígjáték. Fél 6, fél 8. Műsoron január 8-ig. Szabadság Mozi: Isten és ember élet. Német film. 6 és 7. Műsoron január 7-ig. Csongrád: Szabadság Mozi. .. kisfiú és a varázsló. Színes szovjet mesefilm. Fél 6. fét 8. Műsoron január 5-ig. IJÓDMEZŐVASÁrcHELyf ..SZIKRA" HÍRADÓ MOZI műsora: Sztálin u. 22. Zsurbin-család. Szovjet film. Műsoron január 5-ig. Előadások kezdete: 5 és 7 óraor. SZEGEDI NEMAlÍ !SZINHÁZ műsora Péntek este fél 7 órakor: Car* •pen. — Operabérlet II. MA ÉS HOLNAP lehet még jelentkezni a TTIT—IBUSZ január 12—13 —14-i egri—mátrai országjárására. Az út során megtekintik a résztvevők Eger nevezetességeit, Szarvaskőt, Aparácsót, Gallyatetőt, Mátraházát, Kékestetőt. Szállásegerben a Park Szállóban. Részvételi díj 326 forint. A Jaggitsolt 220 forintért részt az ó -.czigjáron n ívű Szakszervizet hozzájárulása folytán, amit két részletben (január 1 és 19-én) fizethetnek. Jelentkezni lehet Szegeden és Vásárhelyen a TTIT-titkárágon, Makón a művelődési házban. Szentesen Tóth László és Csongrádon Kováts László tanárnál.