Csongrád Megyei Hirlap, 1958. január (3. évfolyam, 2-26. szám)
1958-01-22 / 18. szám
I Szerda, 1958. január 32. Használjuk fel a téli időszakot a pártoktatás színvonalának emelésére AZ ELLENFORRADALMI ideológia elleni harcunk jelentős eredményeket ért el. Széles tömegek előtt vált világossá,hogy hova vezet az 1956 októberében sokat hangoztatott »semlegesség«, az úgynevezett »teljes« szabadság és »teljes« demokrácia. A szovjet technikai és tudományos sikerek hazánkban is sok ingadozót győztek meg arról, hogy a tudomány és technika fejlődését, az emberiség felemelkedését nem a kapitalizmus, hanem a szocializmus biztosítja. . A harmadik utas ideológia magyarországi képviselői ellen is határozott ideológiai ellentámadás indult meg. Lukács György, aki helytelen elméleti állásfoglalásaival támogatta a revizionisták ideológiai támadását a magyar munkáshatalom ellen, több oldalú és részletes bírálatot kapott. A kommunista és munkáspártok a moszkvai konferencián a nemzetközi munkásmozgalom legidőszerűbb elméleti és gyakorlati kérdéseiben egységes álláspontot foglaltak el. Ez óriási segítséget nyújt nekünk is az ellenforradalom ideológiai maradványai elleni harcunkban. Megszilárdítja abbeli meggyőződésünket, hogy helyes álláspontot képviselünk és érveket nyújt az ellenséges nézetek elleni küzdelemben. Míg az ideológiai front felső területein értünk el eredményeket a revizionizmus és az ellenforradalmi ideológia megnyilvánulásai elleni harcban, addig erősen tartja magát a revizionizmus gyakorlati életünk egyes területein. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének gyakorlati megoldása körül még egyáltalán nem egységesek a vélemények. A párttagság egy részében és a parasztság egyes rétegeiben megszilárdult az a hangulat és vágy, hogy a mezőgazdaság szocialista átalakítását el lehet odázni. A nacionalizmus mérgét sem sikerült kiirtanunk még népünk gondolkodásából, — hát az a méreg az ifjúság egy részében, különösen a középiskolás diákok és az egyetemi fiatalok között. Az ellenforradalmi ideológia elleni sikeres és eredményes harc szükségszerűen megköveteli, hogy a párttagság soraiban még fellelhető dogmatikus nézetek és szektás gyakorlat ellen is harcoljunk. Az ellenforradalom óriási tanulsággal szolgált egész párttagságunk számára, és gazdag tapasztalatokat nyújtott. Ez azonban nem elég. Az ellenforradalom tanulságaiból le kell vonnunk a helyes következtetéseket, rendszereznünk kell a tapasztalatokat és új feladatokat kell megoldanunk. Ez megköveteli, hogy minden párttag fokozza marxista-leninista képzését. AZ IDEI PÁRTOKTATÁSI ÉV eddigi megyei tapasztalatai azt mutatják, hogy talán sohasem volt akkora a kívánság a tanulás iránt, sohasem volt akkora az érdeklődés az elméleti képzés iránt a párttagság részéről, mint most. Az »Időszerű kérdések tanfolyama«-in az oktatás megkezdése óta növekedett a hallgatók és a pártonkívüli érdeklődők száma. A téli időszak alkalmas arra, hogy kielégítsük ezeknek az érdeklődőknek a kívánságait és válaszoljunk minden olyan politikai és elméleti problémára, amelyet az élet, a gyakorlat vetett fel és amelyekre választ várnak párttagjaink, vagy a velünk haladó pártonkívüliek. Ki lehet használni ezt az időszakot arra is, hogy azokon a helyeken, főleg gépállomásokon és tsz-ekben, ahol gyengén szervezték meg a pártoktatást, megszüntessék a hiányosságokat és fokozottabban fordítsanak gondot az ezeken a helyeken dolgozó elvtársak képzésére. Különösen fontos, hogy azok a vezetők, akik a szocialista építés fontos parancsnoki posztjain állnak, képezzék magukat, mert másként nem tudják megoldani az eléjük tornyosuló és mind bonyolultabbá váló feladatokat. A filozófia, a politikai gazdaságtan, valamint a nemzetközi és magyar munkásmozgalom történetének önálló tanulmányozása lehetőséget nyújt arra, hogy a rengeteg elfoglaltsággal küszködő vezetők is több gondot fordítsanak saját marxista-leninista képzésükre. EGYES HELYEKEN tapasztalható még, hogy az előadás, a szeminárium során, régi, helytelen módszerek érvényesülnek. Néhány előadó nem vesz magának annyi fáradságot, hogy felkészüljön az előadás kötetlen formában történő megtartására, inkább szó szerint felolvassa a kötelező irodalmat, vagy a brosúrákból olvas ,fel. Nem lehet csodálkozni, hogy ilyen helyeken el-elmaradoznak a hallgatók, hogy a párttagoknak elmegy akedvük a tanulástól. Mindenütt törekednünk kell arra, hogy az előadás és a szeminárium élvezetes, érdekes legyen, és a foglalkozásokról azzal az érzéssel menjenek el a hallgatók, most valóban nem töltöt-tük el haszontalanul az időt. A télen a propagandisták is több időt szakíthatnak maguknak arra, hogy alaposabban felkészüljenek az előadásokra és a foglalkozásokra. Használjuk fel a téli időszakot arra, hogy kijavítsuk a pártoktatásban eddig tapasztalt hibákat és tovább f fokozzuk a párttagság marixista-leninista képzését. Egyszóval: törekedjünk a pártoktatás színvonalának ■ további emelésére. (T. M.) Százezer forint értéket meghaldó elrejtett árut találtak Paksi István volt vásárhelyi kereskedő lakásán Óvatos léptekkel közeledett is Bercsényi utcai sarokhoz egy hosszú, vékony dongájú ember. Késő este volt és a vásárhelyi Kinizsi utca már kihaltnak látszott. Furcsának találhatta bárki, hogy a csapkodó esőben sétál az ismeretlen, aki hirtelen befordult a Kinizsi utcába, kisietett ezután a szöges nagykapu előtt, majd váratlanul viszik a fordult és becsöngetett a sarki házba. Pár másodperc málva kinyílt az ajtó és fojtott köszönés hangzott. Maik szissze-etés, s a másik oldalból talicskát toló ember körvonalait világította meg az utcai villany. De csak néhány pillanatra, mert a sötét udvar elnyelte a váratlan látogatókat. Negyedóra sem telt el, amikor nagy pakkal megrakodva a Kinizsi utcára léptek a vendégek. Ilyenformán bonyolította le üzérkedéseit Paksi István volt nagykereskedő, akit a rendőrség néhány héttel ezelőtt leplezett le. Felháborító esetek derültek ki a nyomozás során. A becsületes ember keze önkéntelenül is ökölbe szorul. A leleplezéskor 111. 539 forint értékű árut találtak Paksi István volt vásárhelyi kereskedő lakásán, amelynek egy részét a rozsda megrongálta. A rendőri leltár 34 oldalas és 1190 tételt tartalmaz. A lefoglalt kerékpáralkatrészek és villamossági cikkek darabszáma 11 560, többek között 69 különféle külföldi gyártmányú kerékpárláncot, 110 biciklicsengőt és nagy mennyiségű kerékpárdinamót ,• pumpacsö-ívet, kerékpárülést, kerékpár első tagjat, varrógépolajzót, bizto-to sító anyacsavart, szelepsapkát, ■ banándugót, kerékpárvázat , ke-rékpárabroncsot, villany csillárt, rádiócsövet, facsavart és különeböző cikkféleséget kobozott el a rendőrség. A megtalált tárgyak juhói kirakatot készíttetett a Kis-, kereskedelmi Vállalat és mától is kezdve mindenki megnézheti aj vásárhelyi ruhaház előtt. . Paksinak az 1920-as évek végén villamossági szaküzlete és 1 i szerelőműhelye volt Hódmezőivásárhelyen. Rövid időn belül , a dolgozók zsírján meggazdagod dolt és egyike lett a legnagyobb régeknek, üzletében állandóan 8—10 személyt foglalkoztatott, s évről évre egyre vagyonosabb lett, mert összeköttetései révén sokféle árut be tudott szerezni. A felszabadulás után kezdetben összehúzta a nadrágszíját, de pár év múlva a jó forint megszületése után tovább terjeszkedett. 1949-ben azonban államosításra került sor és az ő szaküzlete is arra jutott, amire a többi kizsákmányoló boltja. Mint »jó üzletember« Paksi gondolt egyet és merészet. Az államosításkor az üzletében levő árukat nem adta el, hanem lakásán és rokonainál elrejtette. Az államosítás után mint »jó szakembert« először üzletvezetőnek, később eladónak alkalmazta a Kiskereskedelmi Vállalat. A rendőri nyomozás azt is is kiderítette, hogy Paksi Pál Gorzsa-tanyai, idős Paksi István, ugyancsak Gorzsa-tanyai lakásába is jutott az elrejtett áruk-ból, sőt még Borsos Sándor (Gorzsa-tanyai) volt alkalma-zottjához is került a cikféleségekből. Néhány évig valóban nem árulta az elrejtett árukat, de amikor egyes villanyszerelési cikkek és kerékpáralkatrészek a hiánylistára kerültek, akkor Paksi is a porondra lépett. Jaz Lajosnak, munkatársának két darab csehszlovák gyártmányú kerékpárkülsőt adott. Szalai László hódmezővásárhelyiPál utca 54. lakosnak villamossági cikkeket, többeknek pedig kerékpáros k útrészeket, villanymotort és egyebeket juttatott »jutányos« áron. 1957 nyarán a villamossági boltban, ahol »dolgozott« egy satut, egy smirglikövet cserélt ki leágazó foglalatokért. Ezután már csak néhány hónapig tudta üzleteit lebonyolítani, mert a rendőrség pontot tett üzelmeire. Mit akart azzal a rengeteg sok áruval Paksi István? A rendőrségen nagy nehezen elmondotta: arra gondolt, hogy betölti majd tízéves szolgálatát, nyugdíjat kap, iparengedélyt kér és lesz miből kezdenie. A másik ok, amit nem akart bevallani minden vásárhelyi előtt, világos: Paksi István volt nagykereskedő munkásnyúzó, spekuláns, a dolgozó nép ellensége rendszerváltozásra várt. Az 1956-os októberi események idején többeket biztosított arról, hogy ne féljenek, mert ha fordul a kocka, ő elintéz mindent. Persze arra ő sem gondolt, hogy a Szovjetunió segítségével megszilárdul újra a nép hatalma és a spekulálók — ő maga is — a meg- érdemelt helyre jutnak. 1 3_____ „Legyen minden pap „ őszinte híve a békének A katolikus papok békegyűlése Szegeden Az OPUS PACIS országos intéző bizottságának kezdeményezésére kedden, tegnap délelőtt Szegeden, a Hazafias Népfront székházában békenagygyűlést tartottak a Csanádi egyházmegye és a váci egyházmegye déli részének római katolikus papjai és a teológia ötödik évfolyamának hallgatói A békegyűlésen jelen volt dr. Hamvas Endre Csanádi megyés püspök, továbbá Papp Sándor, a Csongrád megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke, Biczó György, a szegedi városi tanács végrehajtó bizottságának elnöke, Herling Jakab, az Országos Béketanács titkára, Túrai István miniszteri biztos és a Hazafias Népfront megyei és városi bizottságának vezetői. A békegyűlést Molnár Antal főesperes nyitotta meg. Hangoztatta: — A világ békét akar, ezt akarjuk a munkánkban, imádságunkban, egész katolikus életünkben kibontakoztatni. Az új korszak, az atomkorszak hajnalán a katolikus papságnak is ott a helye, ahol a békéért, az emberiség jólétéért munkálkodnak. A megnyitó után három magas színvonalú előadás hangzott el. Szécsi Antal apát a békeharc és a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit ismertette. Dr. Pálmai József plébános: »Az atomerő«, dr. Szilas József teológiai tanár pedig: »A háború erkölcsi vonatkozásai az újabb romboló fegyverek korában« címmel tartott előadást. Dr. Szilas József is hangoztatta a többi között: — A katolikus morál is csak helyeselni tud minden komoly lefegyverzési törekvést. Minden katolikus embernek, s így a papnak főként lelkiismereti kötelessége mindent megtenni a gyilkos, pusztító modern fegyverek gyártásának megakadályozására. A tartalmas hozzászólások közel két óra hosszáig tartottak. Felszólaltak: dr. Merx Elemér püspöki helynök, dr. Pataki Kornél püspöki irodaigazgató, dr. Várkonyi Imre szemináriumi rektor, dr. Koltai Géza rókusi plébános, dr. Sulyok Béla szentesi főesperes, László János balástyai plébános, Szikora Károly kiszombori plébános, dr. Majtényi Béla lelkész, Winkler József mórahalmi plébános, Nagy Tibor püspöki titkár és Pozsgai Pál alsóvárosi plébános. A felszólaló papok hangoztatták, hogy az OPUS PACIS nemes törekvéseit magukénak vallják és híveik között szent kötelességüknek tartják a béke megóvásáért munkálkodni. Dr. Pataki Kornél püspöki irodaigazgató például arról is beszélt: a Szovjetunió 100 ezer fővel csökkentette hadseregének létszámát, hogy hozzájáruljon a világbékéhez. Itt magyar hazánkban, az ellenforradalom által megtépázott hazánkban — állapította meg a továbbiakban — megszilárdult és szépen halad előre az élet. Bekapcsolódtunk a békét kiáltók nagy seregének hangorkánjába — békésen építeni akarunk. Mert szeretjük a szép színeket —, nem a gyász színeit... Nem idegen — és nem is lehet idegen — számunkra a társadalmi tulajdon védelme sem, hiszen a tíz parancsolat egyike is azt mondja: ne lopj! A felszólalások után határozatot hoztak. Megállapították, hogy a Csanád egyházmegyei papság azonosítja magát az OPUS PACIS célkitűzéseivel. A határozatban felemelték tiltó szavukat az atom- és hidrogénbomba kísérleti robbantásai elen, követelve a nukleáris fegyverek használatának eltiltását, a békés megegyezést célzó tárgyalásokat. Kinyilvánították, hogy örömmel veszik a békevágy minden jelét és szavát , segítik hazánk békés építőtevékenységét. »Adná Isten — rögzítették határozatukban —, hogy. . . elmúlnék a népek szorongó aggódása és helyet adna egy boldogító biztonságérzetnek és békés alkotó kedvnek«. Zárszót dr. Hamvas Endre megyés püspök mondott. Hangoztatta, totális béke kell, hogy ne legyen totális háború! »Mi itt — mondotta a többi között — kevesen vagyunk a világ összlakosságához képest, de mi sem hiányozhatunk és nem is hiányzunk a békéért kiáltó népek tömegéből. Érezzük, hogy nem állunk magunkban, amikor békéért kiáltunk«. Kije- lentette, legyen minden pap őszinte híve a békének. A 120 pap békegyűlése után dr. Hamvas Endre Csanádi püspök a püspöki palotában fogadta Papp Sándort, a megyei taács elnökét, Biczó Györgyöt, a szegedi városi tanács elnökét, Katona Sándor országgyűlési képviselőt, a Hazafias Népfront megyei titkárát, Túras István miniszteri biztost, Herling Jakabot, az Országos Béketanács titkárát, Czukor Györgyöt, a Hazafias Népfront megyei elnökhelyettesét és Nagy Istvánt, a népfrontszegedi bizottságának titkárát. A fogadás szívélyes, baráti légkörben zajlott le. Szakember tanácsa — a gazdálkodóknak A gyümölcsösök téli permetezése Az a körülmény, hogy a pajzstetvek télen is a gyümölcsfákon vannak, ez a védekezésnek egy különleges módját teszi lehetővé. A fák téli állapotában ugyanis olyan erős permetlevet alkalmazhatunk, amelyet nyáron — a fák életének veszélyeztetése nélkül — nem használhatunk. A téli permetezések ennélfogva olyan időben végezhetők csak, amikor a fák még lombtalanok, tehát legkésőbb rügypattanásig. A permetezést azonban előzte meg a gondos fatisztogatás. A téli időszakban a fák törzsét és vastagabb ágait kéregkaparó vassal és erős gyökérkefével tisztítsuk meg. Ezáltal rengeteg pajzstetvet pusztítunk el, mert a lehullott pajzstetű nem tud többé visszajutni a fára és elpusztul. Nagyon fontos az is, hogy a fák koronáját légjárható állapotban tartsuk. A téli permetezéseket az erősebb fagyok elmúltával szabad csak megkezdeni és legkésőbb rügypattanáskor be kell fejezni. E célra különféle permetezőszerek állnak rendelkezésre. Erősen pajzstetves fákon olajos permetezőszereket alkalmazzunk, az olajos permetezést követő évben azonban — esetleg a következő évben is ,— téli hígítású mészkénlevet. Ennek a megszorításnak az az oka, hogy az olajos permetlevek évről évre történő használatát a gyümölcsfák megsínytik. De nem is szükséges egyszeri olajos permetezés után megint olajat használni, mert ha jól alkalmazzuk az olajos permetlevet, a pajzstetvek an-nyira megritkulnak, hogy a következő évben csak egész gyenge fertőzésre számíthatunk. A téli permetezéseknél használatos gyümölcsfaolajat tehát legfeljebb háromévenként alkalmazzuk. Almástermésűeknél öt hektoliterenként öt kiló, csonthéjasoknál 4 százalékos (hektoliterenként 4 kg) töménységben kell használni, míg őszi- és sárgabarack permetezésére nem használható. Ezeken a fákon rügypattanás és fakadás között csak téli hígítású mészkénjével védekezhetünk a pajzstetű ellen. Gyümölcsöseinkben a téli permetezéstől kezdve majdnem egész évben használjuk a mészkénlevet, mint bevált gomba- és rovarölő hatású permetezőszert. Erős pajzstetű-fertőzés esetén a téli hígításnál 50 százalékkal erősebb mészkénlevet is használhatunk rügyfakadás előtti permetezésre. A házilag készített, vízzel főzött mészkénlé olcsó és jó növényvédőszer. A főzés végén kapott sötét, barnássárga tömény mészkénlé törzsoldatot permetezésre csak megfelelő hígításban használhat----------------4^4 juk. Ezért a hígítás előtt meghatározzuk a 15 C-fokra lehűlt törzsoldat töménységét az úgynevezett Baumé-fokmérővel. A mészkénlé téli hígítása (rügyfakadás előtti permetezésre) 5—7, nyári hígítása pedig 0,5—0,7 Baumé-fok. Az alábbiakban közöljük a mészkénlé téli hígítását Baumé-fokok szerint: 18—20 Baume-fok esetén 100 liter permetléhez 24 mészkénfőzet szükséges, 21— 22 fok esetén 22 liter, 23—24 fok esetén 20 liter, 25—26 fok esetén 18 liter, 27—28 fok esetén 16 liter, 29—30 fok esetén 15 liter, 31—32 fok esetén 13 liter, 33—34 fok esetén 11 liter, 35—36 fok esetén 10 liter. Sem a tömény, sem a hígított mészkénlé hosszabb ideig nem tartható el, mert levegővel érintkezve elbomlik. Néhány napi eltartása lehetséges, ha a mészkénlé felszínét olajréteggel (fél centiméteres réteg) zárjuk el a levegőtől. - ---------------- A Magyar Sajtó Napja alkalmával Szegeden, a Hungáriában február 1-én rendezendő II. újságíróbál meghívóit már folyamatosan küldik szét. Meghívót igényelni Szegeden a Délmagyarország, a Hódmezővásárhelyen pedig a Csongrád megyei Hírlap kiadóhivatalában lehet. A bál jegyeinek árusítását ugyancsak megkezdik. Egy jegy ára 10 forint. A jegyek szintén a Délmagyarország és a Csongrád megyei Hírlap kiadóhivatalában kaphatók. Még néhány elsőbálas leány, illetve nyitópár jelentkezését elfogadják a Délmagyarország szerkesztőségének titkárságán. Mér kaphatók a jegyek az újságíróbálra