Csongrád Megyei Hirlap, 1958. január (3. évfolyam, 2-26. szám)

1958-01-22 / 18. szám

I Szerda, 1958. janu­ár 32. Használjuk fel a téli időszakot a pártoktatás színvonalának emelésére AZ ELLENFORRADALMI ideológia elleni harcunk je­lentős eredményeket ért el. Széles tömegek előtt vált vi­lágossá,hogy hova vezet az 1956 októberében sokat hangozta­tott »semlegesség«, az úgyne­vezett »teljes« szabadság és »teljes« demokrácia. A szov­jet technikai és tudományos sikerek hazánkban is sok in­gadozót győztek meg arról, hogy a tudomány és technika fejlődését, az emberiség fel­­emelkedését nem a kapita­lizmus, hanem a szocializ­mus biztosítja. . A harmadik utas ideológia magyarországi képviselői ellen is határozott ideoló­giai ellentámadás indult meg. Lukács György, aki helytelen elméleti állásfoglalásaival tá­mogatta a revizionisták ideo­lógiai támadását a magyar munkáshatalom ellen, több oldalú és részletes bírálatot kapott. A kommunista és munkáspártok a moszkvai konferencián a nemzetközi munk­ásmozgalom legidősze­rűbb elméleti és gyakorlati kérdéseiben egységes állás­pontot foglaltak el. Ez óriási segítséget nyújt nekünk is az ellenforradalom ideológiai maradványai elleni harcunk­ban. Megszilárdítja abbeli meggyőződésünket, hogy he­lyes álláspontot képviselünk és érveket nyújt az ellensé­ges nézetek elleni küzdelem­ben. Míg az ideológiai front fel­ső területein értünk el ered­ményeket a revizionizmus és az ellenforradalmi ideológia megnyilvánulásai elleni harc­ban, addig erősen tartja ma­gát a revizionizmus gyakor­lati életünk egyes terüle­tein. A mezőgazdaság szocialis­ta átszervezésének gyakor­lati megoldása körül még egyáltalán nem egységesek a vélemények. A párttagság egy részében és a parasztság egyes rétegeiben megszilárdult az a hangulat és vágy, hogy a mezőgazda­ság szocialista átalakítását el lehet odázni. A nacionaliz­mus mérgét sem sikerült ki­irtanunk még népünk gon­dolkodásából, — hát az a méreg az ifjúság egy részé­ben, különösen a középisko­lás diákok és az egyetemi fiatalok között. Az ellenforradalmi ideoló­gia elleni sikeres és eredmé­nyes harc szükségszerűen megköveteli, hogy a párttag­ság soraiban még fellelhető dogmatikus nézetek és szek­tás gyakorlat ellen is harcol­junk. Az ellenforradalom óriási tanulsággal szolgált egész párttagságunk számá­ra, és gazdag tapasztalatokat nyújtott. Ez azonban nem elég. Az ellenforradalom ta­nulságaiból le kell vonnunk a helyes következtetéseket, rendszereznünk kell a ta­pasztalatokat és új feladato­kat kell megoldanunk. Ez megköveteli, hogy minden párttag fokozza marxista-le­ninista képzését. AZ IDEI PÁRTOKTATÁSI ÉV eddigi megyei tapaszta­latai azt mutatják, hogy ta­lán sohasem volt akkora a kívánság a tanulás iránt, so­hasem volt akkora az érdek­lődés az elméleti képzés iránt a párttagság részéről, mint most. Az »Időszerű kér­dések tanfolyama«-in az ok­tatás megkezdése óta növe­kedett a hallgatók és a pár­­tonkívüli érdeklődők száma. A téli időszak alkalmas arra, hogy kielégítsük ezeknek az érdeklődőknek a kívánságait és válaszoljunk minden olyan politikai és elméleti prob­lémára, amelyet az élet, a gyakorlat vetett fel és amelyekre választ várnak párttagjaink,­ vagy a ve­lünk haladó pártonkívüli­­ek. Ki lehet használni ezt az időszakot arra is, hogy azo­kon a helyeken, főleg gép­állomásokon és tsz-ekben, ahol gyengén szervezték meg a pártoktatást, megszüntes­sék a hiányosságokat és fo­kozottabban fordítsanak gon­dot az ezeken a helyeken dolgozó elvtársak képzésére. Különösen fontos, hogy azok a vezetők, akik a szo­cialista építés fontos pa­rancsnoki posztjain állnak, képezzék magukat, mert másként nem tudják megol­dani az eléjük tornyosuló és mind bonyolultabbá váló feladatokat. A filozófia, a politikai gazdaságtan, vala­mint a nemzetközi és magyar munkásmozgalom történeté­­nek önálló tanulmányozása lehetőséget nyújt arra, hogy a rengeteg elfoglaltsággal küszködő vezetők is több gondot fordítsanak saját marxista-leninista képzé­sükre. EGYES HELYEKEN ta­pasztalható még, hogy az előadás, a szeminárium so­rán, régi, helytelen módsze­rek érvényesülnek. Néhány előadó nem vesz magának annyi fáradságot, hogy fel­készüljön az előadás kötetlen formában történő megtartá­sára, inkább szó szerint fel­olvassa a kötelező irodalmat, vagy a brosúrákból olvas ,fel. Nem lehet csodálkozni,­­ hogy ilyen helyeken el-el­­maradoznak a hallgatók, hogy a párttagoknak elmegy a­­kedvük a tanulástól. Min­denütt törekednünk kell arra, hogy az előadás és a sze­minárium élvezetes, érde­kes legyen, és a foglalko­zásokról azzal az érzéssel menjenek el a hallgatók, most valóban nem töltöt-­­­tük el haszontalanul az időt. A télen a propagandisták­­ is több időt szakíthatnak­­ maguknak arra, hogy alapo­­­­sabban felkészüljenek az­­ előadásokra és a foglalkozá­­­­sokra. Használjuk fel a téli­­ időszakot arra, hogy kijavít­suk a pártoktatásban eddig­­ tapasztalt hibákat és tovább f fokozzuk a párttagság mar­­i­xista-leninista képzését.­­ Egyszóval: törekedjünk a­­ pártoktatás színvonalának ■ további emelésére.­­ (T. M.) Százezer forint értéket meghald­­ó elrejtett árut találtak Paksi István volt vásárhelyi kereskedő lakásán Óvatos léptekkel közeledett is Bercsényi utcai sarokhoz egy hosszú, vékony dongájú ember. Késő este volt és a vásárhelyi Kinizsi utca már kihaltnak lát­szott. Furcsának találhatta bár­ki, hogy a csapkodó esőben sé­tál az ismeretlen, aki hirtelen befordult a Kinizsi utcába, ki­sietett ezután a szöges nagyka­pu előtt, majd váratlanul visz­­ik­ a fordult és becsöngetett a sar­ki házba. Pár másodperc mál­va kinyílt az ajtó és fojtott kö­szönés hangzott. Maik szissze-­etés, s a másik oldalból talics­kát toló ember körvonalait vilá­gította meg az utcai villany. De csak néhány pillanatra, mert a sötét udvar elnyelte a váratlan látogató­kat. Negyedóra sem telt el, ami­kor nagy pakkal megrakodva a Kinizsi utcára léptek a vendé­gek. Ilyenformán bonyolította le üzérkedéseit Paksi István volt nagykereskedő, akit a rendőrség néhány héttel ezelőtt leplezett le. Felháborító esetek derültek ki a nyomozás során. A becsü­letes ember keze önkéntelenül is ökölbe szorul. A leleplezéskor 111. 539 forint értékű árut találtak Paksi Ist­ván volt vásárhelyi kereskedő lakásán, amelynek egy részét a rozsda megrongálta. A rendőri leltár 34 oldalas és 1190 tételt tartalmaz. A lefoglalt kerékpár­alkatrészek és villamossági cik­kek darab­száma 11 560, többek között 69 különféle külföldi gyártmányú kerékpárláncot, 110 biciklicsengőt és nagy mennyisé­gű kerékpárdinamót ,• pumpacsö-í­vet, kerékpárülést­, kerékpár első t­­­agjat, varrógépolaj­zó­t, bizto-t­o sító any­acsavar­t, szelepsapkát, ■ banándugót, kerékpárvázat , ke-­­­­­rékpárabron­csot, villany csillárt,­­ rádiócsövet, facsavart és külön­­­­e­böző cikk­féleséget kobozott el a­­­ rendőrség. A megtalált tárgyak­ j­u­hói kirakatot készíttetett a Kis-, kereskedelmi Vállalat és mától i­s kezdve mindenki megnézheti a­­­j vásárhelyi ruhaház előtt. . Paksinak az 1920-as évek vé­­­­gén villamossági szaküzlete és 1 i szerelőműhelye volt Hódmező­­i­­­vásárhelyen. Rövid időn belül­­ , a dolgozók zsírján m­eggazdagod­­ dolt és egyike lett a legnagyobb­­ régeknek, üzletében állandóan 8—10 személyt foglalkoztatott,­­ s évről évre egyre vagyonosabb­­ lett, mert összeköttetései révén­­ sokféle árut be tudott szerezni.­­ A felszabadulás után kezdet­ben összehúzta a nadrágszíját, de pár év múlva a jó forint megszületése után tovább ter­jeszkedett. 1949-ben azonban ál­lamosításra került sor és az ő szaküzlete is arra jutott, amire a többi kizsákmányoló boltja. Mint »jó üzletember« Paksi gondolt egyet és merészet. Az államosításkor az üzletében le­vő árukat nem adta el, hanem lakásán és rokonainál­­ elrejtette. Az államosítás után mint »jó szakembert« először­­ üzletvezetőnek, később eladónak­­ alkalmazta a Kiskereskedelmi­­ Vállalat. A rendőri nyomozás azt is i­s kiderítette, hogy Paksi Pál Gor­­­zsa-tanyai, idős Paksi István, ugyancsak Gorzsa-tanyai laká­sába is jutott az elrejtett áruk-­­­ból, sőt még Borsos Sándor­­ (Gorzsa-tanya­i) volt alkalma-­­­zottjához is került a cikfélesé­­gekből. Néhány évig valóban nem árulta az elrejtett árukat, de amikor egyes villanyszerelési cikkek és kerékpáralkatrészek a hiánylistára kerültek, akkor Paksi is a porondra lépett. J­az Lajosnak, munkatársának két darab csehszlovák gyártmányú kerék­párkülsőt adott. Szalai László hódmezővásárhelyi­­Pál utca 54. lakosnak villamossági cikkeket, többeknek pedig ke­rékpáros k útrészeket, villanymo­tort és egyebeket juttatott »ju­tányos« áron. 1957 nyarán a villamossági boltban, ahol »dolgozott« egy satut, egy smirglikövet cserélt ki leágazó foglalatokért. Ezután már csak néhány hónapig tudta üzleteit lebonyolítani, mert a rendőrség pontot tett üzelmeire. Mit akart azzal a rengeteg sok áruval Paksi István? A rendőrségen nagy nehezen elmondotta: arra gondolt, hogy betölti majd tízéves szolgálatát, nyugdíjat kap, iparengedélyt kér és lesz miből kezdenie. A másik ok, amit nem akart be­vallani minden vásárhelyi előtt, világos: Paksi István volt nagy­­kereskedő munkásnyúzó, spe­kuláns, a dolgozó nép ellensége rendszerváltozásra várt. Az 1956-os októberi események ide­jén többeket biztosított arról, hogy ne féljenek, mert ha fordul a kocka, ő elintéz mindent. Persze arra ő sem gondolt, hogy a Szovjet­unió segítségével megszilárdul újra a nép ha­ta­lma és a spe­kulálók — ő maga is — a meg-­ érdemelt helyre jutnak. 1 3_____ „Legyen minden pap „ őszinte híve a békének A katolikus papok békegyűlése Szegeden Az OPUS PACIS országos intéző bizottságának kezde­ményezésére kedden, tegnap délelőtt Szegeden, a Hazafias Népfront székházában béke­nagygyűlést tartottak a Csa­nádi egyházmegye és a váci egyházmegye déli részének római katolikus papjai és a teológia ötödik évfolyamának hallgatói­ A békegyűlésen je­len volt dr. Hamvas Endre Csanádi megyés püspök, to­vábbá Papp Sándor, a Csong­­rád megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke, Biczó György, a szegedi városi ta­nács végrehajtó bizottságá­nak elnöke, Herling Jakab, az Országos Béketanács tit­kára, Túrai István miniszteri biztos és a Hazafias Népfront megyei és városi bizottságá­nak vezetői. A békegyűlést Molnár An­tal főesperes nyitotta meg. Hangoztatta: — A világ békét akar, ezt akarjuk a munkánk­­­­ban, imádságunkban, egész katolikus életünkben ki­bontakoztatni. Az új korszak, az atomkor­szak hajnalán a katolikus papságnak is ott a helye, ahol a békéért, az emberiség jólétéért munkálkodnak. A megnyitó után három magas színvonalú előadás hangzott el. Szécsi Antal apát a békeharc és a nemzet­közi helyzet időszerű kérdé­seit ismertette. Dr. Pálmai József plébános: »Az atom­­erő«, dr. Szilas József teoló­giai tanár pedig: »A háború erkölcsi vonatkozásai az újabb romboló fegyverek ko­rában« címmel tartott elő­adást. Dr. Szilas József is hangoz­tatta a többi között: — A katolikus morál is csak helyeselni tud minden komoly lefegyverzési törek­vést. Minden katolikus em­bernek, s így a papnak fő­ként lelkiismereti kötelessége mindent megtenni a gyil­kos, pusztító modern fegy­verek gyártásának meg­akadályozására. A tartalmas hozzászólások közel két óra hosszáig tartot­tak. Felszólaltak: dr. Merx Elemér püspöki helynök, dr. Pataki Kornél püspöki iroda­igazgató, dr. Várkonyi Imre szemináriumi rektor, dr. Kol­­tai Géza rókusi plébános, dr. Sulyok Béla szentesi főespe­res, László János balástyai plébános, Szikora Károly kis­­zombori plébános, dr. Majté­­nyi Béla lelkész, Winkler Jó­zsef mórahalmi plébános, Nagy Tibor püspöki titkár és Pozsgai Pál alsóvárosi plébános. A felszólaló papok hangoz­tatták, hogy az OPUS­ PACIS nemes törekvéseit maguké­nak vallják és híveik között szent kötelességüknek tart­ják a béke megóvásáért mun­kálkodni. Dr. Pataki Kornél püspöki irodaigazgató például arról is beszélt: a Szovjetunió 100 ezer fővel csökkentette had­seregének létszámát, hogy hozzájáruljon a világbéké­hez. Itt magyar hazánkban, az ellenforradalom által meg­tépázott hazánkban — álla­pította meg a továbbiakban — megszilárdult és szépen halad előre az élet. Bekapcsolódtunk a békét kiáltók nagy seregének hangorkánjába — békésen építeni akarunk. Mert sze­retjük a szép színeket —, nem a gyász színeit... Nem idegen — és nem is lehet idegen — számunkra a társadalmi tulajdon védel­me sem, hiszen a tíz pa­rancsolat egyike is azt mondja: ne lopj! A felszólalások után hatá­­rozatot hoztak. Megállapítot­ták, hogy a Csanád egyház­­megyei papság azonosítja magát az OPUS PACIS cél­kitűzéseivel. A határozatban felemelték tiltó szavukat az atom- és hidrogénbomba kísérleti robbantásai elen, követel­ve a nukleáris fegyverek használatának eltiltását, a békés megegyezést célzó tárgyalásokat. Kinyilvání­tották, hogy örömmel ve­szik a békevágy minden jelét és szavát , segítik hazánk békés építőtevé­kenységét. »Adná Isten — rögzítették határozatukban —, hogy. . . elmúlnék a népek szorongó aggódása és helyet adna egy boldogító biztonságérzetnek és békés alkotó kedvnek«. Zárszót dr. Hamvas Endre megyés püspök mondott. Hangoztatta, totális béke kell, hogy ne legyen totális háború! »Mi itt — mondotta a többi között — kevesen va­gyunk a világ összlakosságá­hoz képest, de mi sem hiá­nyozhatunk és nem is hiány­zunk a békéért kiáltó népek tömegéből. Érezzük, hogy nem állunk magunkban, ami­kor békéért kiáltunk«. Kije-­ lentette, legyen minden pap őszinte híve a békének. A 120 pap békegyűlése után dr. Hamvas Endre Csa­nádi püspök a püspöki palotában fo­gadta Papp Sándort, a megyei ta­­­ács elnökét, Biczó Györ­gyöt, a szegedi városi tanács elnökét, Katona Sándor or­szággyűlési képviselőt, a Ha­zafias Népfront megyei tit­kárát, Túras István minisz­teri biztost, Herling Jakabot, az Országos Béketanács tit­kárát, Czukor Györgyöt, a Hazafias Népfront megyei elnökhelyettesét és Nagy Ist­vánt, a népfront­­szegedi bi­zottságának titkárát. A fogadás szívélyes, baráti légkörben zajlott le. Szakember tanácsa — a gazdálkodóknak A gyümölcsösök téli permetezése Az a körülmény, hogy a pajzstetvek télen is a gyü­mölcsfákon vannak, ez a vé­dekezésnek egy különleges módját teszi lehetővé. A fák téli állapotában ugyanis olyan erős permetlevet alkal­mazhatunk, amelyet nyáron — a fák életének veszélyez­tetése nélkül — nem hasz­nálhatunk. A téli permetezé­sek ennélfogva olyan időben végezhetők csak, amikor a fák még lombtalanok, tehát legkésőbb rügypattanásig. A permetezést azonban előzte meg a gondos fatiszto­gatás. A téli időszakban a fák törzsét és vastagabb ágait kéregkaparó vassal és erős gyökérkefével tisztítsuk meg. Ezáltal rengeteg pajzstetvet pusztítunk el, mert a lehul­lott pajzstetű nem tud többé visszajutni a fára és elpusz­tul. Nagyon fontos az is, hogy a fák koronáját légjárható ál­lapotban tartsuk. A téli permetezéseket az erősebb fagyok elmúltával szabad csak megkezdeni és legkésőbb rügypattanáskor be kell fejezni. E célra kü­lönféle permetezőszerek áll­nak rendelkezésre. Erősen pajzstetves fákon olajos permetezőszereket al­kalmazzunk, az olajos perme­tezést követő évben azonban — esetleg a következő évben is ,— téli hígítású mészkénle­­vet. Ennek a megszorításnak­­ az az oka, hogy az olajos permetlevek évről évre tör­ténő használatát a gyümölcs­fák megsínytik. De nem is szükséges egyszeri olajos permetezés után megint ola­jat használni, mert ha jól­­ alkalmazzuk az olajos per­metlevet, a pajzstetvek an­-­­­nyira megritkulnak, hogy a­­ következő évben csak egész gyenge fertőzésre számítha­­tunk.­­ A téli permetezéseknél használatos gyümölcsfaolajat tehát legfeljebb hároméven­ként alkalmazzuk. Almás­­termésűeknél öt hektoliteren­ként öt kiló, csonthéjasoknál 4 százalékos (hektoliteren­ként 4 kg) töménységben kell használni, míg őszi- és sárga­barack permetezésére nem használható. Ezeken a fákon rügypattanás és fakadás kö­zött csak téli hígítású mész­­kénjével védekezhetünk a pajzstetű ellen. Gyümölcsöseinkben a téli permetezéstől kezdve majd­nem egész évben használjuk a mészkénlevet, mint bevált gomba- és rovarölő hatású permetezőszert. Erős pajzs­­tetű-fertőzés esetén a téli hí­gításnál 50 százalékkal erő­sebb mészkénlevet is hasz­nálhatunk rügyfakadás előtti permetezésre. A házilag készített, vízzel főzött mészkénlé olcsó és jó növényvédőszer. A főzés vé­gén kapott sötét, barnássárga tömény mészkénlé törzsolda­tot permetezésre csak megfe­lelő hígításban használhat­----------------4^4 juk. Ezért a hígítás előtt meghatározzuk a 15 C-fokra lehűlt törzsoldat töménységét az úgynevezett Baum­é-fok­­mérővel. A mészkénlé téli hígítása (rügyfakadás előtti permete­zésre) 5—7, nyári hígítása pe­dig 0,5—0,7 Ba­umé-fok. Az alábbiakban közöljük a mészkénlé téli hígítását Bau­­mé-fokok szerint: 18—20 Baume-fok esetén 100 liter permetléhez 24 mészkénfőzet szükséges, 21— 22 fok esetén 22 liter, 23—24 fok esetén 20 liter, 25—26 fok esetén 18 liter, 27—28 fok esetén 16 liter, 29—30 fok esetén 15 liter, 31—32 fok esetén 13 liter, 33—34 fok esetén 11 liter, 35—36 fok esetén 10 liter. Sem a tömény, sem a hígí­tott mészkénlé hosszabb ide­ig nem tartható el, mert le­vegővel érintkezve elbomlik. Néhány napi eltartása lehet­séges, ha a mészkénlé felszí­nét olajréteggel (fél centimé­teres réteg) zárjuk el a leve­gőtől. - ----------------­ A Magyar Sajtó Napja al­kalmával Szegeden, a Hun­gáriában február 1-én ren­dezendő II. újságíróbál meg­hívóit már folyamatosan kül­dik szét. Meghívót igényelni Szegeden a Délmagyarország, a Hódmezővásárhelyen pedig a­­ Csongrád megyei Hírlap ki­­­­adóhivatalában lehet.­­ A bál jegyeinek árusítását ugyancsak megkezdik. Egy jegy ára 10 forint. A jegyek szintén a Délmagyarország és a Csongrád megyei Hírlap kiadóhivatalában kaphatók. Még néhány elsőbálas­­ leány, illetve nyitópár jelent­­­­kezését elfogadják a Délma­­­­gyarország szerkesztőségének­­ titkárságán. Mér kaphatók a jegyek az újságíróbálra

Next