Csongrád Megyei Hirlap, 1958. június (3. évfolyam, 128-152. szám)
1958-06-01 / 128. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJ STEK! * A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT MEGYEI LAPJA A 111. évfolyam, 128. szám Ára: 60 fillér Vasárnap, 1958. június L Az iskolák államosításának 10. évfordulója és a pedagógusnap Írta: Katona Sándor országgyűlési képviselő, a népfront megyei titkára A VII. magyar pedagógusnap alkalmából egész dolgozó társadalmunk szeretettel és megbecsüléssel fordul a pedagógusok felé. Köszöntjük e napon megyénk pedagógusait, nevelőit, akiknek döntő többsége a szocializmushoz, népi demokratikus államunk kultúrpolitikájához hűen oktat, nevel. Köszöntjük az óvónőket, akik munkájukkal elősegítik a gyermekeink értelmi fejlődését és részben leveszik a dolgozó szülők válláról a gondot gyermekeik nevelésében. Köszöntjük az iskolák, a kollégiumok, az oktatási intézmények és óvodák azon dolgozóit, akiknek munkája elősegíti az oktatás, a nevelés eredményességét. Az idei pedagógusnap politikai és társadalmi jelentőségért növeli az iskolák államosításának tízéves évfordulója. 1648. júniusban tárgyalta és fogadta el a magyar országgyűlés az iskolák államosításáról szóló törvényjavaslatot. Az a politikai harc, amelyet az iskolák államosításáért sikeresen megvívtunk, a fiatal magyar demokratikus köztársaság egyik legnagyobb győzelme volt. Száz év követelése saalósult meg 1948-ban az iskolák államosításával. Érvényre jutott ezáltal kultúrpolitikánkban az egyház és az állam elválasztása. Az iskolák államosítása először 1848-ban, a forradalom és szabadságharc idején került az érdeklődés középpontjába. Az első felelős magyar kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere, báró Eötvös József törvényjavaslatot nyújtott be az iskolák államosítása ügyében. 1848. július 20-án ült össze az I. magyar egyetemes tanügyi kongresszus, amely azt a meggyőződését fejezte ki, hogy akié az oktatás, a nevelés, azé a nép. E kongreszszus követelése volt az általános tankötelezettség törvénybe iktatása, az egységes állami oktatás és nevelés biztosítása, a tanügynek az egyház kezéből az államhatalom alá rendelése. Kossuth azt írta ebben az időben: »Mindenhol nagy fontosságú a közoktatási ügy, de hazánkban életkérdés, életkérdés a közoktatási reform azért, mert a demokrácia korszaka elkövetkezett. Az államnak magának minden vallásfelekezeti színezet mellőzésével, közös nemzeti tanodákat kell felállítania és fenntartania. Az ilyen tanodák felelhetnek meg azon sokoldalú politikai, közgazdasági és kultúrai igényeknek, amelyektől az államtest egészsége függ. A tanügyi reform keresztülvitelét megakadályozta dicső szabadságharcunk bukása utáni függőségünk Ausztriától. A polgári fejlődés következtéiben ugyan létrejött egy felemás állami és felekezeti iskolarendszer, amelyben a feudális uralkodó osztály az állami oktatás kifejlődésért gátolta, a felekezeti oktatást pedig erősítette. Az 1848-ban kitűzött célok megvalósulása csak felszabadulásunk után, 1948-ban, száz évvel később vált valóra. Ma is joggal hivatkozhatunk arra, hogy 1848 célkitűzéseinek megvalósítói vagyunk. Az 1958. októberi ellenforradalom demagógiája 1848-ra hivatkozva követelte az egyházak részére az iskolák visszaadását, a kötelező vallásoktatást, mindazt, ami ellen harcoltak már 1848-ban. Az iskolák államosítása igen éles politikai harc volt nemcsak a parlamentben, hanem a falvakban és városokban is. A hazai reakció és a klérus, görcsösen ragaszkodott hatalmához a művelődés területén is. Az államosítástól féltette a társadalmi befolyását. Ezért hívei nemcsak a parlamentben, de a falvakban és városokban is az államosítás ellen bújtogattak. Az eszközökben sem válogattak. A lelki terrortól, az iskolák és felszereléseik rombolásától a gyilkosságig (Pócspetri) mindent felhasználtak. A haladást azonban e területen sem tudták megállítani. A törvényjavaslatból törvény lett, 1948. szeptemberében iskoláink állami iskolákként nyitották meg kapuikat. 1948-ban megyénkben 71 iskolát államosítottak. Az összes iskolák 24 százalékát. Nem állami tanító volt 254, a tanítók 24 százaléka. Nem állami tanár volt 41, a tanárok 43 százaléka. Szentesen, az akkori Csongrád megye székhelyén 1948-ig, az államosításokig egyetlenegy állami iskola sem volt. Az iskolák államosításáért, az oktatás, a nevelés terén a lelkiismeretszabadság érvényre juttatásáért megyénk pedagógusai is derekasan harcoltak. Több olyan pedagógus van Csongrád megyében, akik ebben az időben példamutatóan helytálltak és vállalták a népszerűtlenséget, a rágalmakat, amit a reakció rájuk szórt. Mendes Mihály, Kádár János, Molnár Zoltán, Döme Mihály, Párkányi István, Csenke László, Vörös Mihály és még sok más pedagógus pozitív tevékenységet végzett megyénk iskoláinak államosítása érdekében. A törvény életbelépése után az állam 20 millió forintot biztosított az általános iskolák fejlesztésére és felszerelésére. A pedagógusok részére az állami státuszbavétel egyúttal 20 százalékos fizetésemelést jelentett. Azóta eltelt tíz év alatt óriási fejlődés indult meg iskoláinkban. A társadalmunkban bekövetkezett mélyreható társadalomszerkezeti változásokat az iskoláink államosítása nagymértékben elősegítette. Az óvodák száma megkétszereződött és óvodáink nevelő intézményekké váltak. Jelenleg az általános iskoláink 86 százalékában van szakrendszerű oktatás a felszabadulás előtti 38 százalékkal szemben. Évről évre többért áldoz államunk a nevelésügyre. Az 1958. évi megyei költségvetésben 84 millió 729 ezer 300 forintot irányoztak elő kulturális célokra. A megye ez évi költségvetési iráyzatának 34 százaléka. Az elért eredmények mellett komoly hibák is vannak az oktatás, a nevelés területén. A tanterem és korszerű felszerelés hiánya, a gyakori, gyors tantervváltoztatás, nem utolsósorban pedig ifjúságunk nevelésében elkövetett komoly hibákról sem szabad megfeledkezni. Ifjúságunk gondolkodásában, világnézetében, erkölcsi felfogásában gyakran fellelhető az ellenforradalom romboló hatása és az eszmei zűrzavar. Ifjúságunk helyes irányú, szocialista szellemben való nevelése nemcsak pedagógiai kérdés, hanem fontos társadalmi kérdés is. A szülők, a felnőttek erkölcsi és társadalmi felelősségérzetének jobban érvényre kell jutnia, és fokozottabb mértékben kell támogatni pedagógusainkat, akik időt, fáradságot nem kímélve nemcsak szakmailag oktatják, hanem nevelik is ifjúságunkat. Sok ilyen pedagógusunk van Csongrád megyében is, akiknek munkája minden támogatást megérdemel. Az iskolai oktatáson kívül a felnőttek esti és levelező tagozata részvevőivel való foglalkozás, a KISZ-szervezetekben, a falusi és a tanyai olvasókörökben az ismeretterjesztés is ezt igazolja. Az ifjúsági kultúrcsoportok szervezése, a Sportes kultúrmunka megszerettetése és a szocialista szellemű hazafiságra való nevelés nagymértékben pedagógusainkra vár. Nemes és szép hivatás oktatni, nevelni a magyar jövőt, az ifjúságot. Ismeretterjesztéssel pedig növelni az általános műveltséget. A hiányosságok ellenére is megállapítható az oktatásban, a nevelésben, kultúrpolitikánkban a fejlődés. A további feladat: párttag és pártonkívüli pedagógusainknak hivatásbeli és lelkiismereti kötelessége, hogy ezt a fejlődést tudásuk latbavetésével, a szocialista kultúrpolitika szellemében elősegítsék. Megyénk pedagógusai helyeslik a párt és a kormány értelmiségi politikáját, amely a pedagógusokkal szemben is a türelem, a megértés, a nevelés és a nevelhetőség kérdését tartja szem előtt. Megyénk pedagógusainak többsége e politika szellemében a nép, a haza szeretetére, a szocializmus építésére neveli az új generációkat. Ezért övezi megyeszerte olyan nagy tisztelet és megbecsülés az ilyen tanítókat, tanárokat, óvónőiket és profeszszorokat. Tudjuk, hogy akad még egyes iskolákban példa arra, hogy egyesek a társadalomtól és a politikai helyzettől független oktató-nevelőmunkát akarnak végezni. Ezért világosan meg kell mondani — hiszen ezzel a néphez és szocializmushoz hű pedagógusok többsége is egyetért —, hogy iskoláinkban a pedagógusok oktatónevelőmunkájában érvényre kell jutnia a legfőbb célkitűzésnek, amelyet a tanterv kötelezően előír: a kommunista embernevelésnek! A mai pedagógusnapon, amikor dolgozó népünk kifejezésre juttatja megbecsülését és elismerését a nevelők iránt, egyben hangsúlyozzuk: népünk számít is arra, hogy szocialista oktatásügyünk valamenynyi dolgozója tudását, tehetségét, nevelői hivatástudatát maradéktalanul ifjúságunk kommunista szellemű nevelésének szolgálatába állítják, hogy a szocializmust, s majd a kommunizmust építő emberek büszkék legyenek az ő tanítóikra. |EmnmwnmHi''n|''i»w»g Irodalmi oldal Nyári menetrend © Kedden nyílik a vásárhelyi Mocca Eszpresszó Köszöntjük a pedagógusokat Kiváló tanárokat, tanítókat, óvónőket tüntettek ki a pedagógusnap alkalmából Szombaton országszerte megkezdődtek a VII. pedagógusnap ünnepségei. Az egész társadalom nagy szerettel és megbecsüléssel fordult a nevelők felé. Heggel az iskolákban ünneplőbe öltözötten várták a tanulók oktatóikat, a virágokkal díszített tantermekben. Az osztályonkint tartott rövid ünnepség előtt a diákok, a nevelők és szülők, meghallgatták Benke Valéria művelődésügyi miniszter rádióban elhangzott üdvözlőbeszédét, majd egy-egy kisdiák és a szülői munkaközösségek tagjai köszöntötték a pedagógusokat. Hasonló ünnepségek voltak az óvodákban is. Délelőtt az országházban számos kiemelkedő munkát végzett pedagógust tüntettek ki. Az ünnepségeken megjelent Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke és Kállai Gyula államminiszter, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Benke Valéria művelődésügyi miniszter, Dögei Imre földművelésügyi miniszter, Nagy József rt. könnyűipari miniszter, Kisházi Ödön munkaügyi miniszter, Nagy Dániel, az Elnöki Tanács elnökhelyettese és Kristóf István, az Elnöki Tanács titkára. Ünnepi beszédet Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke mondott, majd átnyújtotta az Elnöki Tanács kitüntetéseit. Ezt követően Benke Valéria művelődésügyi miniszter adta át a »kiváló tanár«, »kiváló tanító» és »kiváló óvónő« kitüntető jelvényt. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a pedagógusnap alkalmából a Szocialista Munkáért Érdemérem-kitüntetést adományozta nyolc, a Munka Érdemérem-kitüntetést 3 pedagógusnak. A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány »Kiváló tanár« kitüntető címet adományozta többek között: Arany Sándornak, a Szegedi Mezőgazdasági Technikum igazgatójának; Csengeri Sándornak, a hódmezővásárhelyi leánygimnázium igazgatóhelyettesének; Tóth Lászlónak, a szentesi Petőfi utcai általános iskola tanárának. -Kiváló ,tanító-kitüntető címet 22 pedagógus kapott Szombaton megkezdődött a Magyar Újságírók Szövetségének küldöttközgyűlése az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában. A küldöttközgyűlésen részt vett Kállai Pyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, Szirmai István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, Gyáros László, a kormány tájékoztatási hivatalának elnöke. Jelen voltak a küldöttközgyűlésen a külföldi sajtó képviselői is. A referátumok elhangzása után megkezdődött a vita, amely vasárnap folytatódik. --------------- ’ " . Megkezdődött a Magyar Újságírók Országos Szövetségének küldöttközgyűlése Új gyártmányok megyénk üzemeiben Új típusú gabonaszórógép készült a Makói Gépgyárban A Makói Gépgyárban — a Kolbai-féle ikersoros vetőgép után — pénteken ismét új típusú mezőgazdasági eszköz, a kombájnaratásnál nélkülözhetetlen, pneumatikus szívó-nyomó gabonaszóró mintapéldányát készítették el. Ezzel lehet forgatni, szálítani a learatott csepelt, és nagy tömegben tárolt nyers gabonát, hogy meg ne romoljon. Amíg az eddig készült hasonló gép továbbító szerkezetére rá kell lapátolni a gabonát, addig a mostani teljesen önműködő, villany motoros berendezésével felszívja és körülbelül 25 méteres távolságraelfújja a gabonát. Óránként mintegy 5 tonna búza, kukorica, vagy más termény átrakására alkalmas, de használható emeletes raktárak megtöltésére is. Megkezdték a merinofort sajt gyártását Csongrádon és Csanádpalotán Sok ember van, aki szereti a sajtot, sőt az jellemző rájuk, hogy kizárólag ezt, vagy azt a fajtát, például az ementálit, a parmezánt, a roqueforrtot szeretik. Szükséges volt ezt előrebocsátani, mert a sajtkedvelők nagy táborában minden bizonynyal örömet kelt az a hír, hogy Csongrádon és Csanádpalotán megindult a juhtejből készült, úgynevezett merinofart-sajt gyártása. Már régebben voltak tervek a juhtej feldolgozására, de a gazdasági és más természetű körülmények csak most tették lehetővé a sajtgyártás megkezdését. Nemrégiben például a Szentesi Tejüzem Csongrádon levő részlegében álltak munkába a gépek és a szakétülerek irányításával naponta közel 90, egyenként 3 kilós sajtot készítenek. A juh fejert beérkezése után minőségileg ellenőrzik, majd pasztörizálják, lehűtik és megfelelő eljárások után állítjuk elő a nyers sajtot. Természetesen a gyártási folyamatnak ezzel még koránt sincs vége, mert a sajtot elkészültének ötödik napján besózzák és Budafokra szállítják. Itt a híres budafoki sajtérlelő pincékben különleges penészgombák által nyeri el a merinofort egyedülálló ízét és zamatét, amiért a fogyasztók annyira keresik. A megyében eddig nem gyártottak merinofort-sajtot és ezen az állapoton változtattak a csanádpalotai és csongrádi üzemek. Az utóbbiban naponta ezer liter juhtejet dolgoznak fel. Értesülésünk szerint a megyében gyártott és a budafoki pincékben megérlelt merinofort-sajt egy részét külkereskedelmi szerveink exportálják.