Csongrád Megyei Hirlap, 1958. június (3. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-27 / 150. szám

Pantét, 1954. június 21. Hová vezelhet A közelmúltban leváltot­ták Hardy Alajost, a sö­vényházi elnökhelyettest, felfüggesztették állásából és fegyelmi eljárást indítot­tak Mátó Imre nagytőkés v. b.-elnök ellen, s ugyan­erre a sorsra jutott Bába János, a paksi v. b.-elnök is. Vesztüket az ital okozta! Mátó Imre például már annyira megszokta az italt, hogy egy alkalommal a Szentesen tartott értekezlet után elindult a kocsmákba és még három nap múlva is ott találtak rá. Bába Já­nos pedig borgőzös fejjel gorombáskodott az embe­rekkel. Megdöbbentő és ki­rívó esetek ezek, mert fe­lelős beosztású emberek voltak és nem tudtak vi­gyázni magukra. Ezek az emberek azonban az italozással nemcsak sa­ját életüket tették tönkre, nemcsak családjuknak okoz­tak kellemetlenséget, ha­nem Sövényházán, Nagytő­kén, Bakson lejáratták a tanács tekintélyét is. Tud­valevő, hogy az egyszerű emberek elsősorban az el­nök, illetve a függetlenített tanácsi vezetők, valamint a tanácsi alkalmazottak ma­gatartásán keresztül alkot­nak véleményt a tanácsok­ról és ha ezekben a közsé­gekben az ital rabjairól ítéltek — véleményük nem lehet valami jó! A közigazgatás a múlt­ban nem volt mentes az olyan emberektől, akik az italozásban találták örömü­ket. Ittak, de mivel na­gyon jól ki tudták szolgálni az uralkodó tőkés osztályt a dolgozó tömegekkel szem­­ben, nyugodtan beosztásuk­ban maradhattak. Napjainkban a tanácsi ve­zetőket a nép állította a vezető helyekre és csak azokban bízik meg iga­zán, akik becsületes éle­tet élnek, magatartásuk, viselkedésük feddhetetlen. Ezért nem maradhatott ve­zető beosztásban Hardi Ala­jos, Máté Imre, de Bába János sem. Az ital rabjaivá azonban fokozatosan váltak, hiszen minden krónikus ivó előbb csak néhány pohárral kezdi, s aki nem tud mérté­ket tartani — a lejtőre ke­rül. Beszélnünk kell erről a kérdésről annál is inkább, mivel egyes helyeken az italozás más formái is ta­pasztalhatók: például a fel­sőbb szervek kiküldötteinek ►»kínálgatása a munkaidő alatt a hivatalos helyiségben iz megtörtént már Balás­­tyán, Csongrádon. Cserebö­­kényben pedig már rend­szerré vált, hiszen ma már egyetlen tanácsülést sem kezdenek el addig, amíg néhány pohár italt el nem fogyasztottak. Igen furcsa szokás ez és lehet, hogy más községben is előfordul — különösen a bortermő vidékeken. Tény az, hogy az utóbbi hónapokban lábra kapott a kínálási láz. Korábban ez nem volt szo­kás talán azért, mert akkor még nem alakult ki annyi­ra a baráti kapcsolat a he­lyi vezetők és a felsőbb szervek képviselői között. Az elvtársiasabb, a barátibb légkör örvendetes jelenség, hiszen ennek nyomán sok­szor olyan problémák is felszínre kerülnek, ame­lyekről korábban a tartóz­kodó, rideg beszélgetések során szó sem lehetett. Ta­lán a közvetlenség fenntar­tása, a kialakult jó kapcso­lat ápolása vezette arra az említett tanácsok vezetőit, hogy itallal is megkínálják a felsőbb szerv kiküldöttét. De vajon gondoltak-e arra, hogy mégsem ez az igazi módja a kapcsolat erősíté­sének, mert­ visszás helyze­tet teremthet? Ezt mérle­gelve azt is mondhatnánk: •talán az elővigyázatosság húzódik meg a kínálgatások mögött? Lehet, hogy erre esetleg egyes kiküldöttek magatartása adott alapot. De ha történetesen a vizs­gálatot folytató kiküldöt­teket kínálják meg — mun­kaidő alatt a hivatalos he­lyiségben — ezzel akaratla­nul, de néha akarva is be­folyásolhatják véleményü­ket. Kényelmetlen, sőt kel­lemetlen helyzetbe kerül a kiküldött, hiszen már ven­dég is volt és nem csupán a felsőbb szerv képviselője! Hogy mondhatna azután már tárgyilagos véleményt azoknak munkájáról, akik igen szívélyesen vendégül látták? Hangsúlyoznunk kell, hogy az italozás nem jellemző a helyi tanácsokra és konkrét formában eddig csak az említett helyeken volt tapasztalható, főleg az utóbbi időben. De mivel helytelen gyakor­lat, még csírájában el kell fojtani, mert esetleg idővel egyes személyek vesztét okozhatja, amire már van is példa. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy es­ténként a tanácsi klubszo­bákban a közigazgatás dol­gozói szórakozás közben nem fogyaszthatnak néhány pohár italt, vagy nem tér­hetnek be­ a vendéglőkbe, italboltokba. Ez saját, ma­gánügyük, mert van, aki egy pohár bort, vagy sört iszik meg inkább,­ míg má­sok egy feketét. Az italfo­gyasztás saját ügyük mind­addig, amíg azt túlzásba nem viszik. Viszont hivata­los helyiségekben, hivatalos idő alatt a poharazgatás el­ítélendő és­­ különben sincs arra semmi szükség, az italolás . Tsz-asszonyok tanácskozása Vásárhelyen A hódmezővásárhelyi nőtanács ma, pénteken délelőtt 10 órára tanácskozásra hívta össze a város termelőszövet­kezeteinek asszonyait. Tóth Istvánné, a megyei nőtanács titkára tart előadást a szövetkezetekben működő nőtaná­csok időszerű feladatairól, majd az asszonyok megvitat­ják: hogyan segíthetik elő a szövetkezetek számszerű fej­lesztését? Az értekezlet a városi nőtanács helyiségében (Lenin u.) lesz. A termelés sikerének egyik feltétele, hogy nö­­vényápolással, a talaj gon­dozásával őrizzük meg a szántóföldi talajok megle­vő víztartalmát. Ne enged­jük szabadon elpárologni az utóbbi hetekben lehul­lott csapadékot. A mező­­gazdaság dolgozói előtt nem kell bizonygatni azt, meny­nyivel tovább tűri az aszályt az a növény, melynek talaját rendszeresen műve­lik. Konkrét tények soroza­ta igazolja, hogy a növény­ápolással megőrzött talaj­nedvesség mennyire befo­lyásolja a terméshozamok mennyiségét, például egy hold rendszeresen kapált kukorica 3—6 mázsával, a cukorrépa 60—100 mázsá­val ad több termést, mint az elhanyagolt növény. A mezőgazdaság fejlesz­tésének feladatai közé tar­tozik a növényi termésho­zamok fokozatos emelése mellett az állattenyésztés fejlesztése, amelynek egyik igen döntő feltétele a ta­karmánybázis megteremté­se. Ezért az elővetemények­­től felszabadult vagy más okból parlagon maradt ta­lajokat — kihasználva a csapadék adta lehetősége­ket — meg kell munkálni és be kell vetni siló- és rövid tenyészidejű kukori­cával, kölessel, csalamádé­­nak alkalmas magvakkal. Egyes gazdaságok rossz példát tanúsítanak a talaj víztartalmának megőrzésé­vel kapcsolatban. Például a vásárhelyi Szabadság Tsz-ben az utóbbi hetekben is kapálatlan volt a belte­­nyésztéses hibridkukorica. A meglevő kevés nedvesség a kapálatlan talajból sza­badon párologhatott a le­vegőbe. A növényzet is igen sűrű volt. Az­ eltávolításra váró tövek is párologtatták a talaj amúgy is kevés víz­tartalmát. Vajon, honnan várják az ilyen gazdaságok a termés­­eredmények fokozását, ha maguk nem tesznek meg mindent azért? Az ilyen gondatlan módszerek nem adnak lehetőséget a mező­­gazdasági termelés színvo­nalának emelésére. Tegyünk tehát meg mindent a talaj víztartalmának megőrzése érdekében és használjuk ki az időt a talaj por irányí­­tására. - -------­ A szakember tanácsa a gazdálkodóknak Őrizzük meg a talajnedvességet Különös baleset Általában azt tartják, hogy a baleset a közlekedési szabályok be nem tartásából ered. Dehát kivétel is van, it, ezt példázza fentebbi képünk. Ugyanis ennek a vadonat­új Opel-Kapitän kocsinak tulajdonosa szabályszerűen par­kolt Saarbrücken egyik forgalmas útvonalán. Míg ügyei intézésén fáradozott, egy teherautó —a kocsija mögött — leejtette öt tonna súlyú gép terhét. A teher a személy­autó poggyásztartójára esett és eltörte a kocsi tengelyét is. Arról nem szól a jelentés, hogy a kocsi tulajdonosa mit szólt, amikor a képen látható állapotban találta új gépkocsiját. f­o­ntosság? A pontosságot minden­kitől megköveteljük. Hát még a vasúttól?! Hisz senki nem szereti, ha órákig kell várakoznia egy-egy késő vonatra, de még azt sem, ha nem órák­ról, hanem néhány perc­ről van szó. Ám a leg­több ember azt is termé­szetesnek veszi, ha a vo­nat akkor indul el, ami­kor azt a menetrend szá­mára előírja — és magá­ra vet, ha indulási idő után érkezik és lemarad a vonatról. Ám a pontosságot mind­két oldalról be kell tar­tani. A vonatnak — nor­mális esetekben — min­dig pontosan kell indul­nia és nem később. De hamarabb sem szabad el­indulnia! Már­pedig jú­nius 25-én, szerdán ez történt a Szeged-Rókus állomáson, hogy a 6,33- kor Szeged nagyállomás­ról érkező vásárhelyi munkásvonat nem 6,36- kor indult, hanem ha­marabb, 6,34-kor. S ezért történhetett, hogy a 6,34- re az állomáshoz érkező villamos utasai — bérle­tes utasok — már lema­radtak valamennyien a hamarabb elinduló vo­natról. Sok ember most csó­vál­gat­ja a fejét és azt mondogatja, hogy nem az utolsó percben kell ki­érkezni az állomásra. Ez igaz. De ennek az állítás­nak az igazsága még egyáltalán nem jogosítja fel a MÁV egyetlen al­kalmazottját sem arra, hogy hamarabb indítson el egy vonatot a menet­rendben előírt időnél. (Persze, gondolható, hogy az illető azért a pontos indításról tett jelentést!) S mindezt talán nem is folytatnánk, ha nem az történt volna, hogy az előző esettől félő és most korábban kiérkező utasok június 26-án nem néz­ték volna meg a rádió­időhöz pontosan beállított órájukat és nem azt ta­pasztalták volna, hogy most meg 6,35-kor indí­tották el azt a szerel­vényt, amelynek 6,36-kor kell kiindulnia,­­ tehát egy perccel hamarabb a megengedettnél. Biztosak vagyunk ab­ban, hogy a forgalmista sohasem fogja elismerni tévedését, ami a kétszeri korábbi indítást illeti. De­hát azért a Vásárhelyre minden nap átjáró több­ száz utas véleménye is számít valamit. Sőt, úgy tudjuk, hogy Magyaror­szágon egyféle időt mér­nek, sőt, azt is, hogy nem csak a MÁV-alkalmazot­­tak részére készítenek pontos órákat. Jut azok­ból egynémely más földi halandóknak is... (P. Z.) — Nők mondják! Az egyik külföldi lap körkérdést in­tézett nőolvasóihoz az 1958- as divatról. A nők többsége kijelentette: a zsákruhát bő­­gyűlölő divattervezők talál­ták ki, akiknek legfőbb cél­juk, hogy a női szépséget jobban elrejtsék és elront­sák. Tánccal, dallal, felvonulással ünnepli Csanádpalota az aratást A Hazafias Népfront csa­­nádpalotai mozgalmának vezetőségi értekezletén ösz­­szeállították az aratóünnep­ség programját. A Lenin Termelőszövetkezet és szá­mos egyénileg dolgozó pa­raszt önkéntes jelentkezé­sével kocsifogatos felvonu­lást szervez Prágai József tsz-elnök. Kálmán Edit ta­nárnő a KISZ kerékpáros felvonulását szervezi meg, míg a kultúrműsoron össze­állítását Mráz György ta­nár, a népfront bizottság tagja vállalta. Az aratóü­n­­nepély napján délután sportműsor lesz, este pedig bál, tehát táncos, dalos lesz az idei aratóünnepség Csa­­nádpalotán. Az ünnepély megtárgya­lása után Bazsó Dénes tit­kár más napirendi ponto­kat is előterjesztett, majd a vita során a jelenlevők sérelmezték, hogy a tanács részéről senki sem képvi­seltette magát. — los — — Pusztaszeren mintegy nyolcezer forintos költség­gel 200 méter hosszú, beton­kockából kirakott gyalogjár­da készül. Az út a község­fejlesztési alapból épül meg. — Szombaton délelőtt 9 órakor ballagnak a csong­rádi mezőgazdasági szakis­kola szőlő- és gyümölcster­melési tagozat végzett nö­vendékei. — Hatvan mázsa újburgo­nyát exportált a makói Út­törő Tsz Csehszlovákiába. Belföldi fogyasztásra 31 má­zsát adott át a kereskede­lemnek. — Ez év második felé­ben 48 kiállítást rendeznek a külkereskedelmi vállalatok külföldön, hogy megismer­tessék a vásárlókkal a ma­gyar ipari termékeket. Ezen­kívül kollektíven is részt ve­szünk több nemzetközi vá­sáron. — Ma, pénteken fejeződik be a vásárhelyi földműves­szövetkezet Jászai Sándor nevű felvásárlója és hat társa bűnügyének főtárgya­lása. A vásárhelyi bíróság szerdán kezdte meg a há­romnapos tárgyalást, ítélet­­hirdetésre valószínűleg a jö­vő héten kerül sor. •— A cannesi filmfesztivál nagydíjával­­ kitüntetett­­Szállnak a darvak« című szovjet filmet Szegeden egy hét alatt közel 15 ezren néz­ték meg. — Befejezéshez közeledik a makói Úttörő Tsz-ben a 100 férőhelyes tehénistálló építése. Ablakmagasságig rakták fel a falakat, s pár napon belül elkészül a he­lyiség. Az ácsmunkák szin­tén jól haladnak.­­ Nyolcvan emberéletet követeltek a sorozatos rob­banások Brazíliában. Az egyik robbanás egy ünnep­ségen történt Santo Amaro­­ban. Itt 70-en haltak meg. Feira de Santanában egy tü­­zijátékáru üzemi robbanásá­nak lett 10 halálos áldozata. A sebesültek száma megkö­zelíti a százat.­­ Az Ásotthalmi Állami Gazdaságban június 26-ára kezdődött meg a 400 hold területű rozs aratása. Jelen­leg kézierővel aratják a be­érett rozsot, a jövő héten azonban a kombájnérett ga­bonát kombájnnal aratják. Az őszi árpa aratását befe­jezték. A termés 13 mázsa holdanként TÖRÖK fALNI »♦own piai» I Hajnal «I. 31. szám ala­­­t­ti lakos 79 éves korában I elhunyt. Temetése f. hó 139-án de. 10 órakor lesz I a hódmezővásárhelyi Kun» I cses-temető ravatalozója» I ból. Gyászoló család 5 Automatikus szivattyútelep Makón A makóiak emlékezetében még élénken él az 1955-ös esztendő csapása. Három esztendővel ezelőtt egy fel­hőszakadás következtében --------------­­ Makó legmélyebb részére­­ szaladt a víz s elöntötte a­­ Honvéd-sort. Házak dőltek­­ össze s a hajléktalan cs­­­i­ládok napokig szükség­­lakásokban tartózkodtak. A város vezetői akkor elhatá­rozták, hogy kitelepítik a Honvéd-sor lakóit megfe­lelő helyre, azonban erre lehetőség nem adódott. A leghelyesebb megoldás te­­­hát az, hogy megakadályoz­zák az árvíz megismétlődé­­­sét, s így született meg a ■ szivattyútelep létesítésének ■ gondolata. ■ ■ A Honvéd-soron készü­­lendő szivattyúház mintegy 800 ezer forintba kerül. A­­ most elkészült terv szerint három szivattyú 1500 perc­liter teljesítményével bizo­nyos vízmagasság után ön­működően bekapcsol, tehát­­ a víztelenítés problémája­­ még felhőszakadás idején is megoldódik. Három év alatt a város mintegy 3 és fél millió fo­rintot fordít a Honvéd-vá­rosrész víztelenítésére. Te­hát néhány éven belül tel­jesen magabiztosan nézhet­nek a jövőbe a Honvéd-sor lakói, nem ismétlődhet meg többé az TVS 5-ös ár­víz Egy megrögzött tolvaj vért lopott Makón A makói nagyállomáson a málházóhelyiség előtt a mi­nap gondosan csomagolt kis láda volt. Egy férfi ólálko­dott a folyosón. Amikor azt gondolta, hogy senki sem látja, a ládához ugrott, hóna alá csapta, s gyorsan távoz­ni készült. A forgalmi iro­dából éppen akkor lépett ki egy vasutas. Pillanat alatt átlátta a helyzetét, a mene­külő után futott, s elfogta. Ez az alak járt a múlt­kor is a málházóban , ki­áltotta az elfogott tolvajra tv vasúti munkás. Néhány nappal azelőtt gyanis a málházóhelyiségbe foüt be valaki, s a falon fü­ggő kabátból pénztárcát emelt ki. Szerencsére nem sok pénz volt benne, így a raktárost nem érte nagy kár. Ha a mostani lopás sikerül, az súlyos következmények­­kel járhatott volna. A kis csomagban tíz am­pulla 0-ás ember vér volt. A békéscsabai kórház életmen­tésre küldte a makói kór­háznak a 8­-10 ember meg­mentéséhez elegendő kétli­­ternyi vért. Még rágondolni is rossz, mi történhetett vol­na, ha a tolvajt nem fog­ják el. A megrögzött tolvajt egyébként már ismerik a rendőrségen. Jelenleg is tár­gyalásra váró ügye van Szűcs Károly 24 éves, fog­lalkozásnélküli budapesti le­génynek, aki szüleinél Ma­kón tartózkodott, s ráérő idejét bűncselekmények el­követésére fordította. A rendőrség Szűcsöt letar­tóztatta.­­ A SZEGEDI NEMZETI SZÍNHÁZ MŰSORA július 1-től július 15-ig Bűvös vadász (opera) jú­lius 1 (fél 8), július 3 fél 8. Színigazgató (opera), Acis és Galathea (balett), Gianni Schicci (opera) július 2 (fél 8), július 4 (fél 8), július 5 (fél 8), július 6 (fél 8), jú­lius 8 (fél 8), július 10 (fél 8), július 12 (fél 8), július 13 (fél 8), július 14 (fél 8), jú­lius 15 (fél 8). Játék és valóság július 7 (fél 6 és fél 9). Anyegin (opera) július 9 (fél 8), július ( fél 7).

Next