Csongrád Megyei Hirlap, 1958. július (3. évfolyam, 153-179. szám)
1958-07-01 / 153. szám
III. évfolyam, 153. szám VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK1 * A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT MEGYE LAPJA * Ára: 50 fillér Kedd, 1958. július 1. Népi érdek A begyűjtési rendszer eltörlésével megnőtt a parasztság termelési kedve. Terményeik értékesítését kedvezően befolyásolja a szabadfelvásárlási rendszer bevezetése. A gabonafelvásárlási és szállítási szerződés biztos alap arra, hogy a megtermelt áruért megfelelő árat kapjon a termelő az államtól. A kormány gazdaságpolitikájáról elismeréssel vélekednek nemcsak a termelőszövetkezetek, hanem az egyéni termelők is. Megyénkben a mai napig például 31 termelőszövetkezet csak 7190 mázsa búzára, 6 tsz 1140 mázsa sörárpára kötött felvásárlási szerződést a Terményforgalmi Vállalattal. 629 egyéni termelő csak 4011 mázsa búzára, 169 termelő 1222 mázsa sörárpára szerződött értékesítés céljából az állami terményfelvásárló vállalattal. Ha a termelőszövetkezetek és az egyéni termelők közti arányt vizsgálgatjuk, mind a területi, mind a gabonafelvásárlási szerződés mennyiségét tekintve, fordított arányt kapunk. Bár a tsz-ek közül is kevesen szerződtek, de a megye, ma még a szántó nagyobb részét használó egyéni parasztjai létszámukhoz és művelésük alatt álló területükhöz mérten messze elmaradtak a tsz-ektől az állami kedvezmények viszonzását illetően. Ezen a helyzeten helyes irányban kellene változtatni. Jó, ha figyelembe veszik a termelők azt, hogy a búza világpiaci ára egyre csökken és óriási eladhatatlan készletek halmozódtak fel az USA-ban, Kanadában, Dél-Amerikában stb. Ez a helyzet nálunk nem következhet be, mert a munkáshatalom gazdaságpolitikája biztos alap arra, hogy a termelők előre és hosszabb időre meghatározott biztos árat kaphassanak az államtól termelvényeiért. Különösen, ha annak értékesítésére szerződést kötnek. Államunk — akár behozatal útján — mindenképpen biztosítani tudja az ellátatlan lakosság szükségleteit. De minek adjunk valutát búzáért, mikor mi is eleget termelünk, tartogassuk a valutát vasércre és egyebekre, amivel mi nem rendelkezünk. Ezért fontos az, hogy minél több gabonát adjanak el a termelők az államnak. A munkás-paraszt szövetség további szilárdítását segítik elő, ha a termelőszövetkezetek és az egyéni termelők is számarányukhoz és a művelésük alatt álló területeik nagyságához mérten szívügyüknek tekintik az ország gabonakészleteinek biztosítását szerződéses alapon, a megállapított rendes árért. Fontos népgazdasági érdek fűződik ahhoz, hogy a parasztság megfelelő mértékben gondoskodjék az ipari munkások kenyérrel való ellátásáról. A munkás—paraszt szövetség további erősítésének csak egyik oldala az, hogy a kormány kedvező gazdaságpolitikát léptetett életbe a parasztság javára. A másik oldalon viszont: a parasztságnak viszonoznia kell a munkásosztály támogatását, szövetségesi segítségét azzal, hogy eladja gabonafeleslegét az államnak. Hazaérkezett Bulgáriából a magyar párt- és kormányküldöttség Vasárnap hazaérkezett Szófiából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának küldöttsége, amely a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága és a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsa meghívására baráti látogatást tett Bulgáriában. A párt- és kormányküldöttséget Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsága első titkára, államminiszter vezette. A küldöttség tagja volt Kiss Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Dögei Imre földművelésügyi miniszter, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, Péter János, a külügyminiszter első helyettese és Némety Béla, hazánk rendkívüli és meghatalmazott nagykövete a Bolgár Népköztársaságban. A delegáció fogadtatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent dr. Münnich Ferenc, a Minisztertanács elnöke, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Komócsin Zoltán és Nemes Dezső, a Politikai Bizottság póttagjai. Jelen volt a fogadtatáson az MSZMP Központi Bizottságának, a kormánynak számos tagja, a politikai, a gazdasági és a kulturális élet sok vezető személyisége. Részt vett a fogadtatáson a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. A párt- és kormányküldöttség különrepülőgépe röviddel 1 óra előtt érkezett meg a magyar és bolgár zászlókkal, üdvözlő feliratokkal díszített repülőtérre. A repülőtér betonján és az érkezési csarnokban a budapesti dolgozók ezrei gyűltek össze, akik forró lelkesedéssel köszöntötték Kádár Jánost és a delegáció többi tagját. A pártot, a forradalmi munkás-paraszt kormányt éltető jelszavak hangzottak fel. A párt- és kormányküldöttség tagjai üdvözölték a fogadtatásukra megjelent személyiségeket, a diplomáciai testület tagjait és a dolgozókat, majd dr. Münnich Ferenc, a Minisztertanács elnöke köszöntötte a küldöttséget. Beszéde után Kádár János emelkedett szólásra. (folytatás a 2. oldalon.) A Bulgáriában járt magyar párt- és kormányküldöttség távirata A Bulgáriában járt magyar párt- és kormányküldöttség a következő táviratot intézte Todor Zsivkovhoz, a Bolgár Kommunista Pártidő titkárához és Anton Jugovhoz, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsa elnökéhez:•Hazatérve a testvéri Bolgár Népköztársaság vendégszerető földjéről a Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége nevében még egyszer forró köszönetet mondunk Önöknek, drága elvtársaink, azért a felejthetetlen fogadtatásért, amelyben bulgáriai tartózkodásunk alatt részünk volt. Köszönjük a bolgár vezetőknek, a bolgár nép képviselőinek, üzemi munkásoknak, szövetkezeti parasztoknak és értelmiségieknek azt a vendégszeretetet és barátságot, amellyel bennünket mindvégig körülvettek. Meggyőződésünk, hogy a bolgár nép, a Bolgár Kommunista Párt és a Bolgár Népköztársaság vezetőivel folytatott tárgyalásainkon megnyilvánult teljes egyetértés tovább erősítette és mélyítette népeink barátságát. Népeink testvériségének ez a ragyogó megnyilvánulása új harcokra lelkesít bennünket a szocializmus felépítése és a béke megvédése érdekében. A Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége nevében: KÁDÁR JÁNOS. Szovjet—jugoszláv jegyzékváltás gazdasági kérdésekről Moszkva (TASZSZ). A keddi szovjet lapok közölték azokat a jegyzékeket, amelyeket a Szovjetunió és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kormányai váltottak egymással május—június hónapokban a két ország gazdasági kapcsolatairól. A jegyzékváltás nyilvánosságrahozatala azzal függ össze, hogy a jugoszláv sajtó helytelenül és tendenciózusan világította meg ezt a kérdést. A Szovjetunió külügyminisztériuma május 27-én értesítette a Jugoszláv Szövetségi ''' köztársaság moszkv ' követségét arról, a szovjet kormány sek tartja későbbi ideiegállapítását javasolni a- -i hitelek felhasználására, amelyeket Jugoszlávia az 1956. január 12-i és augusztus 1-i egyezmények alapján kapott. A szovjet jegyzék kifejti, hogy ezt az intézkedést a szovjet vegyipar fejlesztésének meggyorsításáról nemrégen hozott határozat tette szükségessé, amely a legközelebbi években újabb nagy beruházásokat irányoz elő. A szovjet fél ugyanakkor kijelentette: kész az egyezményben előírt berendezéseket szállítani, tervezési és egyéb munkálatokat elvégezni Jugoszláviának, de nem hitel formájában, hanem folyó árucsere-forgalom kereteiben. A Szovjetunió javasolta, hogy árucsere-forgalom keretében bizonyos mennyiségű műtrágyát és egyéb ipari terméket szállít Jugoszláviának a szóbanforgó vállalatok üzembehelyezésének elhalasztott időpontjáig. A Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság külügyi államtitkársága június 3-i jegyzékében elutasította a szovjet kormány javaslatait és közölte, hogy Jugoszlávia kormánya nem veheti figyelembe a szovjet kormány jegyzékében részletezett okokat. A Szovjetunió külügyminisztériuma június 28-i válaszjegyzékében megállapítja, hogy a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kormánya még a Szovjetunió javaslatának érdemi megvitatásához sem járult hozzá és olyan álláspontra helyezkedett, amely csak meglepetést okozhat. A Szovjetunió kormánya javasolja: találkozzanak a két kormány képviselői a Szovjetunió felvetette kérdések tárgyi megvitatására és olyan megállapodás létrehozására, amely módosításokat iktatna a szóbanforgó egyezményekbe. Az első magyar gyártmányú áruautomata A Vásárhelyi Mérleggyár kísérleti műhelyének dolgozói méltán büszkék arra, hogy Magyarországon nekik sikerült először elkészíteni a tökéletes pontosságú áruautomatát. Az áruautomata mintapéldányát a napokban Kossuth cigaretta kiadására állították be. A szerkezet nagyszerűen bevált, és nem ad ki gombra, vagy hamis pénzre árut, mint a nemrégen Nyugat-Németországból vásárolt csokoládéautomata. Az áruautomata csokoládé, cukorka és hasonló áruk kiadására is beállítható. Képünk az elkészült automatát ábrázolja Kuti Pállal, az automata műszaki kivitelezőjével (Siflis felvétele) Felkészülten várják a megye gépállomásai a gabona cséplését Megszervezték már 454 géphez a cséplő-munkacsapatokat Az őszi árpa cséplése befejezéshez közeledik a megyében. Néhány nap múlva megkezdődik az őszi búza általános aratása is. Hamarosan felbúgnak tehát a szérükön a cséplőgépek, hogy minél előbb zsákokba kerülhessen az ez évi gabonatermés. Hogyan készültek fel a gépállomások a cséplésre? Ezzel kapcsolatban Bánfi Dezső, a gépállomások megyei igazgatóságának főagronómusa a következőkben tájékoztatott: • Ebben az évben 484 gép hogy a cséplőgépek ápolásáért és karbantartásáért felelősek legyenek a gépállomásoknak. A megye 11 gépállomása eddig már 454 cséplőgéphez meg is szervezte a munkacsapatot. Jelenleg csupán a Deszki Gépállomás 10 cséplőgépéhez nem állították még össze a munkacsapatot. Ennek az az akadálya, hogy helybeli munkásokat megfelelő létszámban nem tudtak a gépekhez szerződtetni, a vidéki munkavállalók viszont nem kötnek szerződést a Deszki Gépállomással, mert Deszk körzetében a termelők nem akarnak kosztot adni a cséplőmunkásoknak. Noha a kosztadás nem kötelező, mégis helytelenül cselekszenek a Deszk környéki csépeltető gazdák, mert a cséplőmunkások a napi 14— 16 órai nehéz munka után igazán megérdemlik a vendéglátást. Régi és szép hagyomány különben is, hogy cséplés idején a munkacsapatot megvendégelik a csépeltető termelők. Éppen ezért a Gépállomások Megyei Igazgatósága a megyei tanács mezőgazdasági osztályával karöltve igyekszik odahatni, hogy Deszk körzetében a községi tanácsok segítsenek megoldani a cséplőmunkások étkezési kérdését. A cséplőmunkacsapatok baleseti és tűzvédelmi oktatása is most van folyamatban. Vasárnap az utolsó kioktatások is megtörténtek. A cséplőgépek rajonírozási tervét egyébként a gépállom■ mások a községi tanácsokkal csépel gabonát Csongrád megyében — mondotta a hóagronomus. — A cséplőgépeket mindenütt kijavították, és mintegy 90 százalékát már ki is vontatták a brigádszállásokra. A 484 cséplőgép közül 20 géphez a termelőszövetkezetek saját munkacsapatokat adnak, ezért gépállomásainknak csak 464 cséplőgéphez kell munkacsapatokat toborozni. Megjegyezni kívánom, hogy azokhoz a gépekhez is, melyekhez a termelőszövetkezetek adnak munkacsapatokat, együtt már mindenütt elkészítették. Térképen tüntették fel a cséplési körzetek r határát. A gépek felelős vezetői és a munkacsapatok is tudják már, hogy melyik körzetben dolgoznak. A megyei szemlebizottság a rajonírozási terveket jónak találta és azokat elfogadta. — Reméljük, hogy az idei cséplés zökkenőmentesen folyik megyeszerte — folytatta a Gépállomások Megyei Igazgatóságának főagronómusa. — A gépállomások és a munkacsapatok által kötött szerződésekben kötelezi magát minden egyes munkacsapat, hogy a körzetében, ameddig csépelni való van, köteles ottmaradni és dolgozni. A gépállomások, hogy biztosítékot kapjanak arra: a munkacsapatok egészen a cséplési idény végéig megszakítás nélkül dolgozzanak, ezért a munkacsapatvezetőktől és a vezetőktől 4—4 mázsa, a munkacsapatok többi tagjaitól pedig két-két •1 1. kapukiat visszatartanak a cséplés befejezéséig. — Az aprómag-cséplésre is jól felkészültek a megye gépállomásai. Ezt bizonyítja a többi között, hogy a gabonacséplés ideje alatt is 32 cséplőgép kizárólag aprómagcséplést folytat majd. Szükséges azonban, hogy felhívjuk a községi tanácsok figyelmét arra, hogy az aprómagcséplés zavartalansága érdekében jelöljék ki a közös szérüket, ugyanis a gépállomások csak olyan helyre mennek aprómagot csépelni, ahol legalább 2, vagy több napos munka van. Községenként tehát 1, legfeljebb két közös szérűt kell kijelölni, különben az aprómagcsépléssel idejében nem tudnánk végezni. A gabonacséplés meggyorsítása érdekében is minél több községben lehetővé kell tenni, hogy közös szérűre hordjanak a termelők. Ezáltal a cséplőgépek tanyáról-tanyára való házalását lehet kiküszöbölni és meggyorsul a cséplés. Ebben az évben a Mindszenti, a Csongrádi és a Sándorfalvi Gépállomás körzetében különben nyolc helyen villanycséplő is dolgozik majd a közös szérükön — fejezte be nyilatkozatát Bánfi Dezső megyei gépállomási főagronómus.* Helyesnek tartja-e a MEDOSZ megyebizottsága a gépállomásoknak ama intézkedését, hogy az etetőket a gépállomások szerződtették. a cséplő munkacsapatok tagjaitól biztosítékot kérnek. — Juhász Nagy Antal elvtárs, a MEDOSZ Csongrád megyei bizottságának elnökhelyettese a következőket mondotta: — Mi is helyesnek tartjuk, hogy a gépállomások biztosítékot tetetnek le a cséplőmunkacsapatok tagjaival. Az elmúlt években ugyanis tapasztaltuk: az embereknek gyengéje az, hogy amikor már a cséplőgépnél megkeresik évi kenyérgabona-szükségletüket, s amikor már végefelé tart a cséplés, otthagyják egyesek a cséplőgépeket, s ezáltal önkényesen felbontják a szerződést. Ez a biztosíték garancia arra, hogy ebben az évben folyamatosan, zökkenőmentesen csépelhessük el a megyében megtermett gabonát — fejezte be nyilatkozatát Juhász elvtárs.