Csongrád Megyei Hirlap, 1958. szeptember (3. évfolyam, 206-230. szám)
1958-09-02 / 206. szám
Az általános javulás reményében küzd és dolgozik a vásárhelyi Sztahanov Tsz sárhely 23 termelőszövetkezete közül hármat teljesen a tanács mezőgazdasági osztálya irányít ez év áprilisa óta. Ezek: a »Sztahanov«, az »Úttörők és a »Bács Ferenc«. Elkészíti az osztály a pénzügyi tervüket, takarmánymérlegüket és állandóan élénk kapcsolatot tart fenn velük. Mi lehet ennek a gyengeségnek, önállótlanságnak az oka? Ezt próbáltuk megtudni az említett tsz-ek egyikében, a Sztahanovban. A tsz 1949-ben alakult, egyidős a “Dózsáival és adottságai is majdnem ugyanolyanok. Jelenleg 846 holdon gazdálkodik. Ehhez a földhöz azonban csak 39 tag és körülbelül 12 fő igénybevehető családtagja van. Ezt a munkaerőhiányt kétféleképpen igyekszenek leküzdeni: fokozottabban támaszkodnak a gépállomás segítségére és a kampánymunkák idejére bérmunkát vesznek igénybe. Bármennyire is szükségesek ezek a segítségek, különösen a gépállomásé, mindkettő súlyos ezrekkel billenti meg a tsz amúgy sem túl biztos pénzügyi helyzetét. Jól látható volt ez a kukoricakapálásnál és a mostani kenderkötésnél is. A tsz fennállásának kilenc éve alatt 13 elnöke és ugyanannyi vezetősége volt. Helyesen mondja a közmondás: fejétől bűzlik a hal. Lehet-e kívánni, hogy jó munkát végezzen a tagság, ha egymás sarkát tapossák az elnökök és felemelik, lecsökkentik elődeik terveit. Az 57—58-as gazdasági évre elkészített terv például hallatlanul irreális volt. Beállítottak olyan tételeket, amelyeknek semmi alapja nem volt. Például olyan növendékállatokat szerződtek le, amelyek meg sem voltak, a kertészetből tízezres bevételt számoltak, ezzel szemben ebből alig néhány száz forint folyt be, halastavat, ami jelenleg bekapocsolja. Az aránytalanul magas tervezéssel szemben jóval kevesebb a bevétel. A mezőgazdasági osztály április óta minden hónapban elkészíti a tsz pénzügyi tervét és igyekszik kötelezni annak betartására. Működött a Sztahanovnak egy városi asztalosműhelye is, külön részlegvezetővel. Ez falta a ráfordított pénzt, a rengeteg munkaegységet, ezzel szemben a tsz részére néhány seprőnyélnél, kaszanyélnél elveket nem adott Fusizás, maszek bútorkészítés azonban volt. Az ellenőrző bizottság pedig mindent csinált, csak nem ellenőrzött. Az üzemtől szerencsére már megszabadult a tsz, most értékesíti gépeit. Vannak olyan ősi — mondhatnánk hagyományos — hibák a tsz-ben, amelyek szintén nem válnak dicséretére a tagságnak. A pletyka, a meg nem értés, a furkálódás, a »boltban hallottam«-ak, az »azt mondják«ok sok bajt okoztak már éppúgy mint az ital túlságos szeretete. Ha valami mulatságot, ivászatot kellett tartani, arra mindig akadt pénz. Mindezt látták az egyéni parasztok is és ilyen körülmények között bizony nem volt várható tőlük, hogy a tsz felé közeledjenek. Ezek az állapotok már szerencsére szűnőben vannak. A mezőgazdasági osztály segítsége és az új vezetőség áldozatos munkája már úgy ahogy rendbehozta a tsz zavaros pénzügyeit. A tagságnak és vezetőségnek tanulnia kell a hibákból és úgy dolgoznia, hogy azok többé ne fordulhassanak elő. A cséplést július 31-én fejezte be a tsz. 1270 mázsa búzájuk lett, az állami kötelezettségek és a gépállomás része, a vetőmag után éppen meg van a tagok szükséglete. Volt néhány tag, aki túlelőlegezésbe került. Most munkaegységenként két és fél kiló búza, egy kiló árpa és fél kiló zabelőleget osztottak. Július végéig egy tag átlag 250—300 munkaegységet téliesített A tsz mezőgazdászt is alkalmaz tavasz óta. Szakképzett, jó vezető, azonban nem mindig működik kellőképpen együtt a vezetőséggel. Valószínűleg jobban tudna dolgozni, ha belépne a tszbe, hiszen akkor fokozottabban érdekelve lenne a közös munkában. Az új vezetőségnek sikerült elérnie a mezőgazdasági osztály segítségével, hogy a közgyűlések már nem bólogatnak mindenre, a könyvelésben is új fiatal, szakképzett munkaerő dolgozik, komolyabb munkalemaradásuk sincs, a szántás jól halad, már 100 hold felett tartanak , a trágyát 80 százalékig kihordták. Egy részét alá is szántották. A kenderkötést már majdnem befejezték szállítása is folyik. A tavalyi zárszámadáskor 19 forintot ért egy munkaegységük. Az idei évre 29 forintot terveztek. Mostani zárszámadásuktól tette különben függővé a mezőgazdasági osztály a tsz fennmaradását. A kilátásokat illetően megvan a reális gazdasági alap a 29 forintra. Igaz ugyan, hogy sok bevétel kiesett, de a betervezett munkaegységet nem használják mind fel, hanem jóval kevesebbet és így növekedni fog értéke. A mostani vezetőség, ha kemény munkával is, de igyekszik az elmúlt évek bűnös és hanyag vezetésének hibáit helyrehozni. A mezőgazdasági osztály minden segítséget megad ehhez, de komoly szükség volna a tagok közti megértésre, együttműködésre is, hiszen saját érdeke minden tagnak. A mai helyzetben fontos lenne, hogy a tsz az elért eredményeket megszilárdítva, jó munkájával adna kedvet az egyénieknek a belépésre, a munkaerőirány megszüntetésére. Ezt azonban csak állandó és jó vezetéssel lehet elérni. Az adottságok megvannak hozzá és pusztán a tagságon múlik, hogy a »Sztahanov«ból második »Dózsa« legyen. Vajúdik a tsz. Küzd, dolgozik. Mi bízunk abban, hogy ez a küzdelem hasznos lesz és általános javulás lehet az eredménye. K. F. 3 Hatszáz fiatal jelentkezett Szegeden a KISZ politikai körökre Szeged üzemeiben és hivatalaiban mintegy hatszázan jelentkeztek a KISZ politikai körökre. Előadóul a pártszervezetek által javasolt nagy politikai műveltséggel és élettapasztalattal rendelkező idősebb elvtársakat kértek fel. Az országosan egyöntetű tematikát sok helyi kezdeményezéssel teszik változatossá és érdekessé. A Horthy-fasizmusról szóló téma megbeszélésére meghívják a munkásmozgalom helyi veteránjait, akik személyes élményeiket mesélik majd el az ifjaknak. A szocializmusról szóló előadásokat olyan grafikonokkal, rajzokkal teszik szemléltetőbbé, amelyek bemutatják, hogyan fejlődött Szeged az elmúlt 13 év alatt és hogyan változtak meg az emberek életkörülményei. A népköztársaságunk a munkások és parasztok állama című résznél megbeszélik azt is, hogy hány egyszerű munkás került az üzemből vezető funkcióba a felszabadulás óta. Az érdekes előadásokon olyan fiatalok is részt vesznek, akik még nem tagjai az ifjúsági szövetségnek. Velük elsősorban a KISZ-programját és feladatait ismertetik meg. Tizenöt helyen szervezik meg megyénkben a Szülők Akadémiáját A megyei tanács művelődésügyi osztálya és a TIT a nevelés kérdései iránt egyre szélesebb körökben megnyilvánuló érdeklődés kielégítésére az idén 15 helyen szervezi meg a szülők akadémiáját a nevelés legfontosabb kérdéseit felölelő tematikával, ismert, kiváló előadókkal. Az előadók között ott találjuk Dezséry Lászlót, a Rádió munkatársát, dr. Haraszti István ismert budapesti orvostudóst, aki a serdülőkor szekszuális kérdéseinek országos hírű szakértője, a Szegedi Pedagógiai Főiskola tanárait, dr. Zsámbéki Lászlót, dr. Geréb Györgyöt és dr. Arató Ádámot, valamint Mayer Gyulánét és Ózdi Béla középiskolai tanárokat. Megyénk két nagy városában, Szegeden és Hódmezővásárhelyen az óvodáskorú gyermekek nevelési kérdéseiről külön előadássorozatot rendeznek, s ezen az említetteken kívül Balázs Anna és Tóth Mária óvónők tartanak előadást. Értesüléseink szerint a városokon kívül Földeákon, Apátfalván, Kiszomborban, Dorozsmán, Algyőn, Kisteleken, Mórahalmon, Szegváron, Mindszenten és Fábiánsebestyénben rendezik meg a szülők akadémiáját, s mint tavaly, most is nevelési tárgyú filmeket vetítenek az előadások után. Kedd, 1958. szeptember 3. Gépjármű-ellenőrzés... A rendőrség fokozott figyelemmel kíséri a közlekedést a sok baleset miatt A napokban nem kis riadalmat okozott a motorkerékpárosok — és főként közvetlen hozzátartozóik — körében egy, a lapunkban megjelenő híradás arról, hogy hat nap alatt négy halálos végű balesetet okozott a Szegedhez közeli utakon az ittas állapotban való vezetés, illetve a gyorshajtás. Az esetek többsége az esti és éjjeli órákban fordult elő, amikor pedig a rosszabb látási viszonyokra való tekintettel kétszeres figyelem és fegyelem szükséges a gépjárművezetőknek. A halálos balesetek utáni napok egyikén portyára mentünk a közlekedést és gépjárműveket ellenőrző rendőrökkel. Irányjelzés nélkül A Kossuth Lajos sugárúton haladva, a Tavasz utca után egy előttünk pár méterre haladó kerékpáros nő hirtelen balra fordult az úttesten áthaladva, irányjelzés nélkül. Ha gyorsabban megyünk, biztosan a kocsi alá került volna, s nem a rendőr noteszába, hanem a kórházi ágy fölötti kis táblára került volna Krizsán Jolán, Kismartoni utca 20. szám alatti lakos neve. A budapesti műútról beszaladtunk Szatymazra, hátha valamelyik sofőr, vagy motoros éppen iszik az italboltban. Egy YD—518-as rendszámú teherkocsi ott állt ugyan, de csak árut vitt a községbe. Dr. Szűcs István szatymazi lakos 18 éves fia viszont vizsga és vezetőigazolvány nélkül furikázott kismotoron a községben — állítólag vezetni tanult —, pótutasként magával víve egy tízéves kislányt. Különös vezetéstanulás — pótutassal. Ismételt esetben »ugrik« az apja vezetőigazolványa. Vörös bort iszik a motoros Sándorfalván már sötét este fogadott bennünket. A földművesszövetkezeti vendéglőtől vagy ötven méterre megállunk. A vendéglőből éppen kijött egy ember, s az ajtó előtt hagyott motorkerékpáron babrált. Vajon ráül-e? Nem. Ellenben a vendéglő elől áttolta a motort a túloldali trafik elé, majd visszament a kocsmába. Valaki drótozott már neki, hogy a községben vannak a motoros rendőrök, s ilyen trükkel akarta megtéveszteni őket. Belépve a vendéglőbe, emberünk éppen a szájához emelte a piros borral telt poharat. A bor... akár a vér színe. Vajon gondolt-e arra Bús Ernő sándorfalvi lakos, aki csupán két hónapja rendelkezik vezetőigazolvánnyal, hogy az italozás utáni motorvezetés vére kifröccsenésével is járhat. Vagy a KRESZ frissen tanulása falrahányt borsóvá válhat?... Világítás nélkül, ittasan A Sövényháza előtti kövesúton, a vaksötétben találkoztunk össze Szőke János igazgató-tanítóval. Világítás nélküli kerékpáron haladt, méghozzá alaposan ittasan. Mögötte éppen befutott egy személygépkocsi, azt is igazoltatták. A kettős ellenőrzés alatt Szőke János erősen bizonygatta, hogy nem neki, hanem a gépkocsinak kell világítani. Ezen »elmélet« szerint az autó sofőrének már messziről tudnia kell, hogy az előtte haladó kerékpárosnak nincs lámpája, sőt részeg is. Ejnye, ejnye, tanító elvtárs!... Balástyán már aludtak este 10 órakor, egy lelket sem lehetett látni. Errefelé pedig mindig találni egyegy ittas motorost, legutóbb is kettőt kaptak el. A budapesti műút kedvező simasága pedig de sok ember életébe került már, akik nem tudták, hogy sebességből is mennyi az elég, szeszből pedig egy pohárka is sírba viheti a gépjárművezetőt. „Takarékosság”— az élet rovására Ugyanígy járhat viszont az is — a statisztika beszél erről —, aki világítás nélkül hajt a forgalmas műúton. Leginkább őt ütik el a hirtelen felbukkanóban, egyegy kanyarban. Csányi Ferenc, Szatymaz, tanya 475. szám alatti lakos is könnyen így járhatott volna. Hiába bizonygatta, hogy ráesteledett egy balástyai lányosházban, s kénytelen volt világítás nélkül hajtani kerékpáron, mégis csak felírták. Éjfél előtt Szeged felé olyan kerékpárosokkal is találkoztunk, akik kezükben tartották ugyan a zseblámpát, de nem világítottak vele, mert spóroltak. Az élet rovására nem érdemes takarékoskodni — mondta nekik a közlekedési társadalmi ellenőr. A kőrengeteges Szegeden viszont ezúttal csak olyan gépjárművekkel találkoztunk, amelyeknek a vezetője nemhogy ivott volna, de még szeszt sem látott aznap és éjjel. Fegyelmezettség és szerencse dolga ez bárcsak minden esetben ilyen gépjárművezetőkkel találkoznánk. (—ide) Külterületi iskolák pedagógusai látogattak a vásárhelyi Dózsa Tsz-be A vásárhelyi pedagógus pártszervezet megbízásából Tóth Ferenc párttitkár vezetésével 26 tagú pedagógus küldöttség látogatott a vásárhelyi Dózsa Tsz-be. Az első és második külterület pedagógusait Fejes Pál párttitkár és Szőts Attila agronómus fogadta, aki üdvözölte a vendégeket, majd ismertette a tsz munkáját és eredményeit. A »Dózsa« Vásárhely 23 mezőgazdasági termelőszövetkezete közül a legerősebb. Vagyona közel hatmillió forint. Jelenleg 160 taggal, 1141 holdon gazdálkodik. Munkaegységekre a kedvezőtlen időjárás ellenére is az idén előreláthatólag 45 forint részesedést fizet. Szőts elvtárs ezek után a szövetkezet állatállományáról és terméseredményeiről beszélt, majd Fejes Pál tájékoztatott röviden a tsz pártéletéről. A vendégek a tsz állatállományainak és új épületeinek megtekintése után határszemlére indultak. A látogatás célja az volt, hogy a nevelők mind az iskolában, mind a tanyák között ismertessék a közös gazdálkodás előnyeit és érveléseiket számokkal és tényekkel támasszák alá. TÍZ NAP ROMÁNIÁBAN A Fekete tenger partján fellendült a zöld színű jelzőtárcsa, a vasutasszaluták és a hosszú szerelvény lihegve indult útjára a tenger felé. A reggeli napsütésben néhány perccel később már a távolban ragyogtak a bukaresti házak és a pályaudvar kupoláépületei. A gyorsvonat kényelmes üléseiről figyeltük a tovasuhanó alföldi tájakat. Mindenütt traktorai pöfögtek és vasekék hasították a földet. Micsoda hatalmas fejlődésen ment keresztül a felszabadulás óta Románia! A statisztikai jelentésekből tudjuk, hogy húsz esztendővel ezelőtt, 1938- ban még 25 ezer faeke túrta a földet, ma pedig 21 ezer traktor segíti az embert. Milyen más az élete most, mint régen! — Három, és fél órás az út — mondotta a kalauz, amikor észrevette, hogy sokan közülünk már a tengert vélik látni az alföldi rónaság helyett. Régi atlaszok, elsárgult lapú térképek jártak kézről kézre az utasok között. Ujjunk a Fekete-tengert kereste. A kalauz kedves mosollyal lyuggatta a jegyeket úgy tett, mintha nem venné észre, hogy néhány földrajzból gyengécske kiránduló Bulgáriában keresi Constancát. Húszéves hivatása alatt bizonyára megszokta már az efféle tévedéseket, tájékozatlanságot, tudja, kár szólni, hiszen a vonat úgysem tér el helyes irányától. Jó negyed óráig eltartott, amíg a kalauz lekezelte a jegyeket, mivel többletmunkája volt. Romániában ugyanis helyjegyeket is adnak ki az állomáson, s anynyit, amennyi ülőhely van a kocsikban, így nem kell senkinek sem állva utaznia, a mozdony pedig nincs kitéve a túlterhelésnek. Vonatunk egyhangúan szelte a kilométereket, s mire a nap megfürösztötte a tájat, vashídon robogtunk át. Az öreg Duna hátán hajókat ringatott a szellő. Ezután újra a végtelennek tetsző síkság következett, majd váratlanul előtűnt a sötétkék, haragoszöld víz, a tenger. Üdvrivalgással köszöntöttük és érdeklődve nézegettük a constancai kikötőben horgonyozó különböző nemzetiségű hajókat. Mintha egy mozi páholyában ülnénk, úgy gyönyörködtünk a tengerpart szépségeiben. Gyengéd hullámok korbácsolták a homokos partot, s fürdőzők ezrei hemperegtek a napsütésben. Végre mi is végállomásunkra érkeztünk: Eforiába, amely Bukaresttől 250 kilométerre, a mi fővárosunktól pedig több, mint ezer kilométerre fekszik.égy-ötemeletes, félkörém alakú, erkélyes épületek állnak ort a parton. Mind szállodák. Szinte irigykedve gondolunk a román dolgozókra, akiknek több lehetőségük van a változatos üdülésre, mint nekünk. A szervezett dolgozók tetszés szerint tölthetik szabad idejüket a Kárpátok vadregényes tájain épp úgy, mint a Fekete-tenger partján. Égetően sütött a nap, amikor a déli órákban megfürödtünk a tengerben. Gépem megörökítette ezt a pillanatot. — Sós a tenger — ízlelgettük, miközben átadtuk magunkat a hullámok játékának. Alig 100 méternyire tőlünk sirályok fehérlettek a vízen... — Tegnap nem lehetett a vízbe menni, torony magasságú hullámok korbácsolták a partot — mesélte egy kolozsvári munkáslány, aki 3 hetes szabadságát töltötte a tengerparton. Tehát ezúttal is szerencsénk volt! Bár akkor is érdekes a tenger, amikor senkit sem enged ölébe. Többek szerint lenyűgöző látvány a hullámok vad játéka. A külföldön járók gyakran találkoznak olyan helyi szokásokkal, amelyekkel nem tudnak egyhamar megbarátkozni, így voltunk mi is. A Fekete-tenger partján ugyanis volt egy alacsony palánkkal bekerített rész, ahol meztelenül napoztak a hölgyek, és külön a férfiak. A víz partján pedig fürdőruha nélkül sétáltak ... Sok fényképésszel is találkoztunk, akik a parton és a vízben egymás után készítették a felvételeket. Egy brassói lakos mondotta el: Romániában gyakori, hogy többen félműszakos ipart űznek. A vállalatnál ledolgozzák a 8 órát, s utána mint hivatásos fényképészek kinyitják műtermüket, s 4 órát kisiparosként dolgoznak. Természetesen adót is fizetnek érte. Szép volt a tenger, a romániai út csodálatos, de azért szívünket már a honvágy húzta haza ki■ándulásunk kilencedik napján. Este, amikor búcsúzunk a tengertől, gondolnunk valahol Magyarországon járt. Igaz a közmondás: mindenütt jó, de legjobb otthon... KISS GYÖRGY