Csongrád Megyei Hirlap, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-26 / 253. szám

Jelölőgyűlések után, nagy feladatok előtt A választási küzdelem el­ső szakasza­­ lezárult. A me­gyében és mindenütt lezaj­lottak a jelölőgyűlések, amelyeken a dolgozók széles tömegei maguk választották ki azokat a dolgozó társai­kat, akiket méltóknak és képeseknek tartottak arra, hogy majd — ha megválaszt­ják őket — érdekeiket kép­viseljék az államhatalom legfelső és alsó szerveiben. A választási harc első sza­kaszának sikeres megvívá­sa után most­, a hónap utol­só napjaiban, a kommunis­ták­ is taggyűléseket tarta­nak, hogy megvonják eddi­gi munkájuk mérlegét és felkészüljenek a­­ további nagy feladatok sikeres meg­valósítására. Kudarcokról, vagy sikerek­ről számolhatnak be a kom­munisták ezeken a taggyű­léseken? Ha itt-ortt kisebb hibák, mulasztások történ­tek is, végeredményben a kommunisták és a népi de­mokratikus hatalom erősí­téséért önzetlenül harcoló pártonkívüliek jelentős si­kereket értek el az eddigi választási munkában. A té­nyek azt mutatják, hogy a dolgozó tömegek politikai érdeklődése örvendetesen megnövekedett az utóbbi időben, amit az is bizonyít, hogy a­ mostani jelölőgyű­léseken mintegy 30 száza­lékkal több választópolgár i­­vett részt, mint az 1954-es tanácsválasztások idején. A makói járás sok községében a részvétel 70—80 százalé­kos volt, Derekegyházán­­szintén részt vett a jelölő­­gyűléseken a választók kö­zel 80 százaléka. Ez meggyőzően bizonyítja választási rendszerünk mély­ségesen demokratikus vol­tát; azt, hogy nálunk való­ban a nép dönt, nem pe­dig a néptől elszakadt pénz­éhes úri kufárok marakod­nak a mandátumokért és hintenek port a rászedett választópolgárok szemébe. Hol volt a régi Magyaror­szágon és hol van most olyan vállasztási rendszer a kapitalista világban, ahol ilyen közvetlenül érvénye­sülne a nép beleszólása, a nép akarata, kívánsága az országgyűlési képviselő- és a tanácstag-jelöltek kiválasz­tásába? A taggyűléseken a kommu­nisták legnagyobb részei a jól végzett munka öröme töltheti el­, mert valóban derekasan dolgoztak. A vá­lasztási munka során sok olyan kommunista jelentke­zett a pártszervezetekben feladatokat követelve, aki azelőtt csak a taggyűlése­ken jelent meg. A válasz­tási küzdelemben jelentősen megerősödött a kommunis­ták és a népi hatalmat tá­mogató pártonkívüliek szö­vetsége, harci frontja. A népfrontbizottságok tagjai talán még sohasem dolgoz­tak ilyen lelkesedéssel, az ügyhöz méltó buzgalommal mint most. A tömegszerve­­zetek is eredményesen har­coltak tagjaik mozgósításá­ért, sorompóba állításáért. A tömegek jelentősen megélén­külő politikai tevékenysé­ge a Hazafias Népfront és a tömegszervezetek jó mun­kája, a párt politikáját tá­mogató pártonkívüliek lel­kes igyekezete meggyőzi azokat az elvtársakat állás­pontjuk helytelenségéről, akik eddig kissé lenézték a pártonkívülieket és nem tulajdonítottak kellő fontos­ságot a népfront és a tö­­megszervezetek tevékenysé­gének. Mindszenten is rájöt­tek a kommunisták a vá­lasztási tevékenység során, hogy a szocializmus ügyét támogató pártonkívüliek munkájára lehet és kell is támaszkodni. Községükben a választókerületi bizottságok tagjainak kétharmada pár­­tonkívüli és ezek az embe­­­rek nemcsak a választások­­ napján vállalták a munkát,­­ hanem önzetlenül segítettek­­ a jelölőgyűlések szervezésé­­­­ben és a választási küzde­­­­lem első szakaszának sike­­­­res megvívásában önzetle­­­­nül vállalták az áldozatokat,­­ pedig ebből semmi egyénk , hasznuk sem származott!­­ Dolgoztak, mert tudták, hogy a nép hatalmának erő­­­­sítését szolgálják. " A kommunisták és a pár-'­s­­onkívüliek eddigi jó mun­­­­kájának eredményeképpen a megyében is növekedett­­­­ a párt vezelő szerepe, nö­­­­vekedett a párt tekintélye,­­ mert a dolgozók látják, hogy­­ a párt jót akar és még­ job­­­­ban igyekszik a népre tá­­­­maszkodni, még jobban erő­­­­síti kapcsolatait az egyszerű­­ dolgozókkal, a nép széles­­ rétegeivel. A kommunisták azonban­­ nem elégedhetnek meg az­­ eddigi eredményekkel, nem­­ szabad hogy a siker a fe­jükbe szálljon, mert a fel­adatok jórésze és talán ne­hezebb része még előttünk­­ áll. Igaz, a választási harc felső szakasza lezárult, de a­­ politikai harc és a válasz­­t­­ási munka csúcsát még nem értük el. Vannak­ még olyan területek, ahol fokoz­nunk kell politikai tevé­kenységünket, mert még nem mindenhová jutott el kellő mértékben felvilágosí­tó szavunk. A tömegek meg-­­ élénkülő politikai tevékeny­ségét fel kell használnunk arra, hogy a dolgozók ké­telyeit és kétségeit elosz- 1 lassuk, hogy még eredmé-­­ nyesebben győzzük meg­­ őket álláspontunk, a párt ál- 3 láspontjának és politiká­jának helyességéről. Ha 3 olyan lelkesen és eredmé-­­ nyesen dolgozunk, mint a­­ választási küzdelem első­­ szakaszában, akkor nem­­ kétséges, hogy erőfeszítése- m inket november 16-án meg­­­­érdemelt siker koronázza. a vásárhelyi 59. városi vá­lasztói körzet jelöltje. Dol­gozó paraszt családból szár­mazik, eredeti foglalkozása női szabó, jelenleg a Haris­nya- és Kötöttárugyár mun­kásnője. A felszabadulás óta tevékeny résztvevője a nő­mozgalomnak és a gyárban is sokat fáradozik a dolgozó asszonyok és leányok gond­jainak enyhítéséért, mint az üzemi tanács tagja, a makói József Attita Tsz elnöke. Fél évtizede vezeti a szövetkezet gazdaságát, a tagság megelégedésére. Mun­katársainak tisztelete, szere­­tete és bizalma a városi ta­nács tagjának jelölte, hogy méginkább elősegítse a vá­ros szocialista fejlődését. körzeti orvos Balástya köz­ségben. Ismeri és szereti az embereket, de nemcsak be­tegségüknek, hanem mint kommunista tanácstag, egyéb gondjaiknak is gyakran or­vosa. Járási tanácstagnak jelölték. pedagógus, a csongrádi Sip utcai általános iskola neve­lője, városi tanácstagjelölt. Munkahelyén, a szülők kö­zött és mint a városi tanács v. b. tagja, fáradságot nem kímélve dolgozik az embe­rekért, Csongrád fejlődésé­ért röntgenalasztens a makói kórházban, és­ a vasutas ké­zilabda-csapat kapusa. Nép­szerűsége annak is köszön­hető, hogy — bár pártonkí­­vüli — mindig lelkes segítő­je a párt részéről a lakos­ság körében kifejtett ne­velőmunkának. Városi ta­nácstagnak jelölték, országgyűlési képviselőjelölt. Több éve pártmunkás, jelen­­­­leg a szentesi járási pártbi­­zottság titkára. Egyike azok­nak, akik sok gonddal, ne­hézségekkel küzdve képez­ték fejlesztették önmagukat, hogy a fizikai munka után, amely kemény és igazságos emberekké nevelte őket, megállják a helyüket a köz­élet reájuk bízott vezető posztján. A NÉP JELÖLTJEI GÖRBE MIHÁLY DR. KORÓDI ISTVÁN varga sAndorne KISS PÁLNÉ KURUCZ MÁRTON CSAVANYÁK ANDRÁS VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK: MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT MEGYEI LAPJA III. évfolyam, 253. szám Ara: 60 fillér Vasárnap, 1058. október 26. Kádár János elvtérs f fogadta az Albán Népköztársaság­­ új budapesti nagykövetéig Kádár János elvtárs, a­ Magyar Szocialista­ Munkás­s­párt Központi Bizottsága-j­­nak első titkára szombaton­ fogadta Edip Cucit, az Al-­l­bán Népköztársaság új bu­­­­dapesti nagykövetét és slá­g­­­elvesen elbeszélgetett vele.|| Ülést tartott az Országos Választási Elnökség Tegnap, szombaton reg­gel a parlamentben Var­ga András elnökletével ülést tartott az Országos Vá­lasztási Elnökség. Napiren­­den szerepelt a választási előkészületek több kérdése. Az Országos Választási El­nökség megállapította, hogy az ideiglenes szavazói név­jegyzékek mindenütt az or­szágban időben kifüggesztés­re­ kerültek. Most készülnek a végleges névjegyzékek, amelyeket október 31 és no­vember­­? között függeszte­­nek ki. A választási szervek,­­ a választókerületi bizottsá­gok és a helyi választási el­nökségek tervszerűen végzik munkájukat, időben meg­kapják és szétosztják a vá­lasztás technikai lebonyolí­tásához szükséges nyomtat­ványokat. A választások iránti nagy politikai érdeklődésre mutat, hogy a jelöl egy­űléseken a választók mintegy fele vett részt az országban. Az Országos Választási El­nökség végül a törvényes­ség szempontjából megvizs­gálta és elfogadta az ország­gyűlési képviselőjelöltek lajstromait, amelyeket a Ha­zafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége ter­jesztett elő. Őszi séta a ligetben (Liebmann Béla terv). Jelentős mennyiségi­ új gépet kapnak megyénk gépállomásai 1959-ben Megyénk gépállomásait az elmúlt időszakban már bizonyos fokig specializálták, vagyis olyan gépekkel lát­ták el, amelyek körzeteik talajadottságainak legjobban megfeleltek. A módszer igen jól bevált és­­ a gépál­lomások megyei igazgatóságától nyert értesüléseink sze­­rint — ezt jövőre tovább fokozzák. 1959-ben ugyanis 3 gumikerekű, 24 soros univerzális vetőgépet és 3 Szuper­­aetor traktort kapnak a homoki gépállomások. Ezen túlmenően 50 U—28-as magyar gyártmányú univerzális, 8 DT—4—13-as lánctalpas traktorral, 10 nagy­teljesítményű — 48 soros — univerzális ■ vetőgéppek 8 kombájnnal és 22 cséplővel gyarapodik a megye gépál­lomásainak élő- ,és­­munkagépparkja. . —: 1 ' oy» . ' W<|'| ■ > Ebben az évben 16 új termelőszövetkezet alakult , a megyében­ ­ Ebben az esztendőben, ok­­­­tóber 1-ig 16 mezőgazdasá­gi tsz alakult a megyében. Az új tsz-ekben 216 csa­lád 2052 holdon gazdálkodik közösen. Jellemző Csongrád megye tsz-einek fejlődésére a szám­szerű növekedésen túl, hogy az 1958 első fél évében 47,9 százalékkal több készpénzt és 79,3 százalékkal több ter­mészetbeni juttatást tudtak előlegként kiosztani a tag­ságnak,­­mint az elmúlt esz­tendő hasonló időszakában. Megyénk termelőszövetkeze­tei ezenkívül az első fél év­ben 17,2 százalékkal több tejet állítottak elő, mint az elmúlt év hasonló idősza­kában.

Next