Csongrád Megyei Hirlap, 1959. január (4. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-04 / 3. szám
Az idei községfejlesztési fenek megvalósításának előfeltétele a lakosság közreműködése Minden új év ."stáratot vettünk az elmúlt eztendővel — mérlegelve az eredményeket és a hibákat. Ezt teszik a helyi tanácsok is ezekben a napokban, amikor megvitatják az 1989. évi községfejlesztési terveket és felkészülnek az újabb, az eddigieknél nagyobb feladatok megvalósítására. Mit mutat a számvetés, ha idegyes szinten vizsgáljuk? Mindenekelőtt azt, hogy az 1988-as esztendő döntő fordulatot jelentett a községfejlesztési munkában. Nemcsak szólam volt, hogy a lakosság közreműködésével tegyük szebbé községeinket és városainkat, hanem a valóság. A párt határozata és a kormány intézkedései éremtették meg ehhez a feltételeket. Tavaly a községfejlesztési hozzájárulás 20 százalékosa lehetett a korábbi évek maximális 16 százalékával szemben, s ezt közadók" módjára szedték be. Nagyobb és jelentősebb építkezéseket is tervezhettek a helyi tanácsok, mert a köz-ségfejlesztési alap terhére hitelt vehettek fel, amelyet éveken keresztül fizetnek vissza. Az építkezési anyagokhoz is jobban hozzájutottak. Mindezek a lehetőségek jelentős eredményekhez vezettek, íme néhány számadat ennek bizonyítására! Amíg 1937-ben 17 millió forint községfejlesztési hozzájárulás folyt be, addig 1958. november 30-ig több mint 30 millió forint. Az összegek felhasználása is hasonló módon alakult. Az elmúlt év 11 hónapja alatt több mint 18 millió forintot költöttek el, míg az előző évben 11 milliót. Tavaly az összegek felhasználását befolyásolta az, hogy egyes helyeken "komolyabb építkezésekre tartalékolták epénzt, például Hódmezővásárhelyen a körzeti vízmű és szennyvíztisztító telep építésére, Szentesen és Makón fürdő létesítésére, míg egyes községekben, így például Nagytőkén, Magyartésen a villany bevezetésére tartalékolták a tavalyi bevételek jelentős részét. Az elmúlt év eredményeit nemcsak az adminisztratív intézkedések segítették elő, hanem az is, hogy a helyi tanácsok sokkal jobban foglalkoztak e kérdéssel. Már a tervezés is körültekintőbb volt, s a tanácsülések által jóváhagyott tervek megvalósítására is nagyobb gondot fordítottak, mint a korábbi években Az eredmények elismerésa mellett azonban mérésé ütnünk kell azokat a hiányosságokat is, amelyek még mindig béklyói a községfejlesztési munkának. Akadnak hibák a tervezésben, a műszaki előkészítésben stb. Ezek a hiányosságok azonban kiküszöbölhetők, ha a tanácsok szakemberei megfelelően készítik elő egy-egy építkezés megkezdését, nagyobb figyelmet és gondot szentelnek a rájuk bízott községfejlesztési alap felhasználására. Sokkal nagyobb hiba azonbatt, hogy a tanácsok egy része még mindig nem ismerte fel a községfejlesztési munka politikai jelentőségét) s emiatt kevés a társadalmi munka. Bizonyára jó néhányan úgy vélik, hogy a társadalmi munka szükségességének állandó hangoztatása felesleges. Pedig nem így van, mert a társadalmi munkának óriási a jelentősége a községfejlesztési tervek megvalósításában. Egyrészt sokkal több járdát, csatornát, lilát, vagy vízvezetékhálózatot lehet építeni, ha egyegy utca, vagy körzet lakói bekapcsolódnak a társadalmi munkába. Ezzel pénzt spórolnak meg, amelyet már — a lakosság kívánsága szerinti — cél megvalósítására lehet fordítani. Lényegében a községfejlesztési tervek megvalósítása a lakosságról való gondoskodást jelenti, ezért elengedhetetlen, hogy már a tervek is bevonásukkal készüljenek, s ugyanígy részvételükkel valósuljanak meg. A városok és a községek lakóinak közreműködése, társadalmi munkája azért is jelentős, mert egyik alapját jelenti a helyi tanácsok tömegkapcsolatának. Akkor alakulhat csak ki szoros kapcsolatuk a tanácsoknak a tömegekkel, ha a tervekben érvényre jut a lakosság kívánsága, a véleménye,ha én község vezetőinek elgondolása találkozik a lakosság elképzeléseivel, kívánságaival. Ahol ilyen terveket készítenek, ott a lakosság támogatására is számíthatnak. A társadalmi munkát már akkor szervezzék meg, amikor aterveket készítik. Ha egy-egy körzetlakói ismerik a lehetőségeket és azt, hogy pénzbeli hozzájárulásukon kívül, társadalmi munkájukkal mennyit és mit segíthetnek —, akkor a támogatás nem is marad el. A múlt év vége felé a helyi tanácsok már felmérték az idei községfejtési tervek lehetőségeit. Az előtervek szerint például a megyében 40 ezer négyzetméter járda készül. Közel 150 ezer négyzetméter útjavítást terveztek. Emellett --------------14 artézi, 3 ásott és 3 Norton-kút fúrásét, 8 tisztasági fürdő létesítését határozták el. De felsorolhatnánk a parkosításokat, a villanyhálózatok bővítését, iskolai tantermeket, művelődési otthonokat és még számtalan sok olyan elgondolást, amely a tervekben szerepel. Ebben az évben körülbelül 35—38 millió forint lesz az az összeg, amelyet a helyi tanácsok a városok és községek szépítésére, új létesítmények építésére fordítanak a községfejlesztési alapból. A tervezeteket most tárgyalják a helyi tanácsok és természetes, hogy a tanácstagok véleménye alapján — akik körzetük érdekeiért emelnek szót — módosítják azokat. Az ez évi város- és községfejlesztési tervek megvalósulásának azonban előfeltétele, hogy a lakosság a legteljesebb mértékben támogassa a tanácsokat. A közös munkában a kezdeményező szerep a tanácsokra, a tanácstagokra vár. A november l11-i választások során mindenhol felfrissültek a helyi tanácsok, mert a lakosság azokat küldte újból, vagy új képviselőinek, akikben legjobban megbízik, akiknek szavára szívesen hallgat. Csupán a lehetőségeket kell kihasználni. Legyenek a tanácstagok a társadalmi munka aktív szervezői és résztvevői, s akkor egy év múlva a tavalyinál nagyobb eredményeket könyvelhetnek el, amikor majd az új számvetésre kerül sor. proxiajlmi liüljiljjiiiliiiiiiiilllllllliií 1 ' ,, - —’ - ,,•////. Ilii láMÉBÉ tar* adatékJp- Rovatvezető: Száraz N. György vili. forduló. Vegyes kérdések: 1. Minek nevezzük az országgyűlések alkalmával írt gúnyolódó verseket? 2. Ki Volt Balassi Bálint nevelőjét otthonos-e a költészetben? Ki irta az alábbi című verseket? 3. Hajnalban a naphoz. 4. A tölgyek alatt. Felismeri-e, kiről beszélünk? . 5. Hadvezér, író és nagyműveltségű költő. Mátyás király frigy tisztelője és a szigetvári hősök önfeláldozásának megéneklője volt. Szellemi és katonai ellenfele Monitecuccoli tábornoknak. Egy vadkan-vadászat áldozata lett. 6. Századunk egyik jeles magyar költője. Művészete előbb formalista, később azonban sok emberi tartalmat nyer. 1883-ban született, és 1941-ben halt meg. A mű- fordítás kitűnő művelője is volt, — Dante örökértékű munkáját is átültette maj gyárrá. Mint szerkesztő is sokáig működött. Regényei kevés sikeret arattak. Beküldési határidő: január 14. A borítékon kérjük feltüntetni: »Irodalmi társasjáték». VI. forduló helyes megfejtései: 1. Rideg Sándor, 2. Fáy András, 3. Petőfi Sándor, 4. Kölcsey Ferenc, 5. Köpe Zoltán, 4. Faludi Ferenc. Helyesen fejtették meg többek között Sirály Miklós, Kolesza Erzsébet, Répás Gyula (Mindszenti, dr. Győry Sándor, Bíró Ferenc (Szentes), Varga Lajosné (Szeged). Sorshúzás útján könyvet nyert Biró Ferenc (Szentes), Rideg Mihály (Mindszenti. Tóth Antal (Hmvhely): Egyelőre arra nem tudunk Vállalkozni, , hogy a rovat terjedelmét lényegesen növeljük és arra sem, hogy külföldi írókkal foglalkozzunk. EgyeV-wy magyar irodalom népe/.. —(rése cél'ok a felt .u ..adk által. LsJ A Kommunista Ifjúsági Szövetség életéből • I Maiak — A KISZ legjelentősebb eseménye jelenleg a tagkönyvesére, amelyről igen sok levél érkezik megyénk üzemeiből, községeiből a szerkesztőségbe. A legnagyobb Csongrád megyei állami gazdaságból, Pankotáról Nyéki Péter, lapunk tudósítója számol be. A tagsági kamrr kötetek »A Penkotai Állami Gazdaságban az elmúlt évben megalakult KISZ-szervezetek tagjai a napokban tettek fogadalmat kapták meg tagkönyveiket szép ünnepség keretében — hangzik a tudósítás. — Amikor a gazdaság központi üzemegysége KISZ- szervezetének pompás helyiségében megjelentünk, az ünnepélyes összevont taggyűlésen mintegy hatvan fiút és leányt találtunk. Valamennyien most jelentkeztek a szövetségbe. A megjelent ifjakat, leányokat Lencse Pál, a központi üzemegység KISZ-szervezetének titkára üdvözölte, majd beszámolójának elmondása és a KISZ Célkitűtéseinek ismertetése után felkérte az új flseistákat, tegyék le a fogadalmat. A fogadalom ünnepélyes csöndben hatvan fiatal ajkáról hangzott el egyszerre. Ezután következett a piros tagsági könyvek kiosztása, amelynek során valamennyi ifjú és leány arcán a meghatottság tükröződött és ez is tanúsította, hogy a pankotai gazdaság kitistái tudják: a KISZ tagsági könyv egységes, jó mimkára, tanulásra, példamutatásra kötelez.» JKIUmmrét a kultúr munkáért Ugyancsak a tagkönyvek cseréjéről írt ifj. Lamosi János KISZ-tag Csanádpalotáról. Elmondta levelében, hogy a község kiszistáinak ünnepélyes tagkönyvkiosztó taggyűlésén Kiveczki Pál, a községi tanács elnökhelyettese mondott beszédet és az eddigieknél jobb munkára kérte meg a fiatalokat. Baó esett a taggyűlésen az eredményekről, a kultúrmunkáról, amelyért sok kiszásza elismerést érdemel. Hasonló sikerek elérésére kell törekedni a politikai nevelésben, az oktatásban és a sportmunkában is. Ezután az Ünnepélyes fogadalomtétel következett, majd a kiszisták átvették új tagsági könyveiket. Mivel foglalkoznak a doromansz hiaxinták Érdekes beszámolót irt Kiskundorozsmáról Juhisz Antal ipari tanuló. Levelében arra a kérdésre válaszol, mit tanulnak, mivel foglalkoznak a dorozsmai kiszisták. »Alapszervezetünknek 30 tagja van — hangzik a lapés. — Esténként valamenyiűen eljárnak a KISZ helyiségébe és ott beszélgetéssel, szórakozással töltjük idánkat, sakkozunk, pingpongozunk, rádiózunk. Itt tartják az ökölvívó szakkör foglalkozásait is Baksai József edző irányításával, akit igen szeretnél: a fiatalok. Szívesen látogatják a KISZ tagjai az Ifjúsági Akadémia rendezvényeit m Indán szerdán és pénteken. Megemlíthetem az Ifjú Gárda munkáját is, amelynek résztvevői B Bálint Imre vezetésével politikai és honvédő jellegű képzésben részesíti a fiatalokat. ismerkedünk a cétlövő kispuskával és más fegyverekkel. Gyakran megfordulnak a dorozsmai kiszisták a községi könyvtárban is. Szeretik Mikszáth és Verne regényeit és a szovjet írók műveit. Például: »Az ezred fia», vagy az »Új barázdát szánt át eke» című könyvet és más műveket. Különösen kiemelkedő Papp József kiszita példája, aki általában minden második nap elolvas egy-egy könyvet. Szinte versenytársa ebben Tarr Mária. — Széle alapján az én véleményem a dorozsmai kiszisták munkájáról az, hogy bár szépen haladnak előre, szeretik a sportot, a könyveket, de politikai öntudatosodásukhoz még időre van szükség, mert még a politikai kérdések iránt nem érdeklődnek megfelelő mértékben. eim,tetlen telefonos koromsötét volt a szobában, amit halványzöld világítás tört meg. Ültem a sarokban lévő nagyítógép előtt és szárítottam a frissen készült igazolványképeket. Gondolataimmal voltam elfoglalva, amikor kopogás nélkül felpattant a szoba ajtaja, az ajtóban egy sötétkkabátos hölgy állt meg. Fényes, keskeny keretű szemüveget viselt. Nagy bőrtáskát tartott bal kezében, jobb kezével pedig rám mutatott. — Nos — mondja mosolyogva. Miután látta, hogy meglepődtem és nem válaszolok, közelebb lépett hozzám, szemüvege alól végig vizsgált, aztán újra megszólalt: — Ugye, maga volt? — Jóestét — köszönök a hölgyre —mi voltam én, kérem? — kérdezem rekedt hangon. — Ugye maga az én telefonosom — lép mellém a hölgy s rúzsos ajkát még szélesebb mosolyra húzta. — Miféle telefonost tetszik keresni — kérdezem. — Aki engem minden nap felhív — mondja kacéron. — Na, de ne tagadja, ugye maga váltt — Csak nem gondolja komolyan... — Ugyan kérem — Szakit félbe a hölgy — Olvasson csak néhány Soft — jó táskájából elővesz egy könyvet és elém teszi. — Olvasson csak, olvasson — biztat —■, majd mindjárt megtudom maga volt-e, mert a telefonba néha fel szokott olvasni. Közben egyik munkatársam lép be, amint észreveszi a hölgyet, gyorsan behúzza maga mögött az ajtót és csak annyit mond: — Pardon... Aztán a hölgy tovább leckéztet. — De hisz az előbb magával beszéltem telefonon, hogy balra az első ajtónál várni fog. És itt is találtam, nem tagadhatja. — Az igaz, hogy itt talált, de az is igaz, hogy nem velem beszélt — sztortolom. A hölgy csak erőltette, hogy én vagyok az ő kedves telefonosa, aki naponta kétszer, reggel nyolckor és délután egykor pontosan felhívja őt. Nagyon nehéz helyzetbe kerültem. Gondolatban összeszidtam minden telefonkészüléket, feltalálójával együtt. Mind hiába volt, mert a hölgy hajthatatlan maradt. Annyit elismert, hogy a telefonban vékonyabb hangom van. Ez nekem jól jött. No, gondoltam, most bér túl vagyunk a nehezén. — Nézze kisasszony — mondtam —, ha jól emlékszik a maga telefonosának a hangjára, akkor én holnap reggel felhívom, meggyőződhet róla, hogy nem én vagyok, akit keres. Látszólag ebbe belenyugodott, megadta a telefonszámot. Gyorsan összecsomagoltam és otthagytam a fotoszobát. Másnap reggel felhívtam a megadott számot. A drót túlsó végéről a hölgy hangját hallottam. — Halló. — Jó reggelt kívánok — köszöntem és bemutatkoztam. — Adná — ugye, hogy nem tévedtem. Tökéletesen ugyanaz a hang — csicsergi a telefonba a hölgy. Csak szorítom kezemben a kagylót, torkomon akadt a szó. —, a hölgy pedig a túlsó végén egyre gyorsabban és hangosabban beszélt. — Halló központ. Mi történt kérem. Kapcsoljanak vissza. Halló, halló... Letettem a kagylót s rádgondoltam, te kedves,igazi telefonos, akit ez a hölgy olyan erőszakosan keres. Hiába bújsz, bárhova menekülsz, ez a hölgy biztos rád fog találni. S még valamit: ha tudnám, hogy ki vagy, te kalóz, azért van ,lakit ot is küldenek hozzád..., KoVács József ! A híbéd kijavtldmára töreküsunk A Kommunista Ifjúsági Szövetség amellett, hogy politikailag és társadalmilag neveli az ifjúságot, a fiatalok kulturális és sportigényeit is kielégíti — olvassuk Kovács Dániel vásárhelyi vasipari ifjúmunkás levelét. — Jó ez, mert így olyan helyet talált a fiatalság, ahol egészséges szórakozásra van lehetősége, s nem öleli fel az utca. Példa erre a város egyik legnagyobb KISZ-szervezetének élete. A Kisipari Szövetkezetekben dolgozó fiatalokból alakult szervezetbe igen sokan kérik felvételüket a mgánkisiparosoknál dolgozó fiatalok közül is, így, százan vannak már ebben a szervezetben, ahol a tagkönyvcsere kicsit vontatottan halad ugyan, de január közepére ez is befejeződik. Annál pezsgőbb a szervezet élete kulturális vonatkozásban. A szervezet táncosai a választások alatt járták a szavazókörzeteket, ahol rövid műsorral szórakoztatták a választókat. A színjátszó csoport tagjai több előadást tartottak már a kerületi pártházakban, egy-egy alkalommal több száz dolgozó szórakozott színvonalas előadásaikon. Szándékunk, hogy a jövőben ezekkel az előadásokkal felkeressük a tanyán élőket is. Fiatal még, s talán sokban még kezdő, a vásárhelyi Mező Imre KISZ-szervezet, ha azonban az eddigi fejlődést egybevetjük az eltelt idővel, elég jó eredményt látunk. Vannak még hibák, az eredmények azonban nagyobbak és a szervezet vezetősége arra törekszik, hogy kijavítsa a még meglévő hibákat. Célunk: Derűt elalul a neműk arcára A Vásárhelyi Mérleggyár KISZ-szervezetének kultúr- ■ csoportja 1957 novemberében alakult meg. Szorgalmas munkával dolgozta ki műsorait, melyekkel sokszor aratott sikert nézői előtt. Az eltelt egy év alatt a legkülönbözőbb helyeken és a legkülönbözőbb körülmények között, de mindig nagy akarással és lelkesedéssel szerepeltek a kultúrcsoport tagjai — írja Paksi Sándor kultúrfelelős. Voltak a II., VI., VII. és VIII. kerület pártházaiban, a belső-erzsébeti és a sámsonooldali olvasókörben és minden alkalommal derűt csaltak a kérgeskezű munkásemberek naptól barnított arcára s akkor örültek a legjobban, ha a műsor végeztével a közönség közül felállt egy-két férfi, vágyó asszony ég elismerése jeléül kézelfogott mindannyiukkal. Felsorolhatnám a színjátszók és népi táncosok névsorát, de azokat szeretném megemlíteni, akik a legodaadóbban dolgoztak egész éven át. Simon Sándor, a de- ‘ Zésédő fejő Sanyi bácsi, csoportunk legidősebb tagja, továbbá Apró Ibolya, Szabó, Klára, Kovács Pál, HŐS Im- te, Sipier László mind megétt érdemlik a dicséretet, már az csak azért is, mert önzetle-11 rtül áldozzák fel délutánjai- j kit a próbákra és vasárnap is délutánjaikat, amikor az elő- adást tartják. " Szeretném még tolmácsol-ni a színjátszó csoport tag-jainak panaszát is. A nyára folyamán ugyanis vállala- atunk vezetői lebontatták az Íz ebédlőhelyiségben felállított Színpadot s ezzel majdnem lehetetlenné tették a csoport tökéletes felkészülését. Nem tudjuk, milyen indító oka volt ennek az intézkedésnek, de mi úgy érezzük, mintha ez munkánk lebecsülése volna. Nagyon szeretnénk, ha ismét visszakapnánk a színpadot. Akkor talán még lelkesebben dolgoznánk és még jobb műsorokkal léphetnénk a közönség elé. A dúsan termő talajra bőven hinthetnénk a kultúra magvait, melyek a jövő nemzedékében virágoznának, szép és nehéz feladat ez, de mi szívesen vállaljuk s amennyire erőnkből és tudásunkból telik — teljesítjük is. Megyei tanítások fogadóórái Fekete Jónábett Mintvasy György megyei tanácsbanok január 5-én, hétfőn délelőtt 9—12 óráig Szentesen a városi tenácsiutakai tartják fogadóóráikat. Jovtonov Bogdán Ugyancsak hétfőin, délelőtt 9—12 íréig a cseregi tanácsházán ragad. Ózv. Molnár Imréné júniusr 6-én, kedden délután 4-ől 6 óráig Hódmezővánálhegten, a Kruunal utcai belső tikolában tart fogadóórát. Ábrahám Antal Január 8 ., kedden délelőtt 10—12 íróig Zákányszéken, a 1Atácsházán tart fogadóórát.