Csongrád Megyei Hirlap, 1959. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-04 / 3. szám

Az idei községfejlesztési fenek megvalósításának előfeltétele a lakosság közreműködése Minden új év ."stáratot vettünk az elmúlt e­ztendővel — mérlegelve az eredményeket és a hibákat. Ezt teszik a helyi tanácsok is ezekben a napokban, ami­kor megvitatják az 1989. évi községfejlesztési terveket és felkészülnek az újabb, az eddigieknél nagyobb felada­tok megvalósítására. Mit mutat a számvetés, ha id­egyes szinten vizsgáljuk? Mindenekelőtt azt, hogy az 1988-as esztendő döntő­ fordulatot jelentett a köz­ségfejlesztési munkában. Nemcsak szólam volt, hogy a lakosság közreműködésével tegyük szebbé községeinket és városainkat, hanem a valóság. A párt határozata és a kormány intézkedései éremtették meg ehhez a fel­tételeket. Tavaly a község­­fejlesztési hozzájárulás 20 százalékos­­a lehetett a ko­rábbi évek­ maximális­ 16 százalékával szemben, s ezt közadók" módjára szedték be. Nagyobb és jelentősebb épít­kezéseket is tervezhettek a helyi tanácsok, mert a köz-­ségfejlesztési alap terhére hitelt vehettek fel, amelyet éveken keresztül fizetnek vissza. Az építkezési anya­gokhoz is jobban hozzájutot­tak. Mindezek a lehetőségek jelentős eredményekhez ve­zettek, íme néhány számadat en­nek bizonyítására! Amíg 1937-ben 17 millió forint községfejlesztési hoz­­zájárulás folyt be, addig 1958. november 30-ig több mint 30 millió forint. Az összegek felhasználása is ha­sonló módon­ alakult. Az elmúlt év 11 hónapja alatt több mint 18 millió forintot költöttek el, míg az előző évben 11 milliót. Tavaly az összegek felhasz­nálását befolyásolta az, hogy egyes helyeken "komolyabb építkezésekre tartalékolták e­­pénzt, például Hódmezővá­sárhelyen a körzeti vízmű és szennyvíztisztító telep építé­sére, Szentesen és Makón fürdő létesítésére, míg egyes községekben, így például Nagytőkén, Magyartésen a villany bevezetésére tartalé­kolták a tavalyi bevételek je­lentős részét. Az elmúlt év eredményeit nemcsak az adminisztratív intézkedések segítették elő, hanem az is, hogy a helyi tanácsok sokkal jobban fog­lalkoztak e kérdéssel. Már a tervezés is körültekintőbb volt, s a tanácsülések által jóváhagyott tervek megvaló­sítására is nagyobb gondot fordítottak, mint a korábbi években Az eredmények elis­mer­ésa mellett azonban mérésé ütnünk kell azo­kat a hiányosságokat is, amelyek még mindig bék­­lyói a községfejlesztési mun­kának. Akadnak hibák a tervezésben, a műszaki elő­készítésben stb. Ezek a hiá­nyosságok azonban kiküszö­bölhetők, ha a tanácsok szakemberei megfelelően ké­szítik elő egy-egy építkezés megkezdését, nagyobb figyel­met és gondot szentelnek a rájuk bízott községfejlesz­tési alap felhasználására.­ Sokkal nagyobb hiba azon­­batt, hogy a tanácsok egy része még mindig nem ismerte fel a község­fejlesztési munka politikai jelentőségét) s emiatt kevés a társadalmi munka. Bizonyára jó néhányan úgy vélik, hogy a társadalmi munka szükségességének ál­landó hangoztatása felesle­ges. Pedig nem így van, mert a társadalmi munká­nak óriási a jelentősége a községfejlesztési tervek meg­valósításában. Egyrészt sok­kal több járdát, csatornát, lilát, vagy vízvezetékhálóza­tot lehet építeni, ha egy­­egy utca, vagy körzet lakói bekapcsolódnak a társadalmi munkába. Ezzel pénzt spó­rolnak meg, amelyet már — a lakosság kívánsága sze­rinti — cél megvalósítására lehet fordítani. Lényegében a községfejlesztési tervek megvalósítása a lakosság­ról való gondoskodást jelenti, ezért elengedhetetlen, hogy már a tervek is bevonásuk­kal készüljenek, s ugyanígy részvételükkel valósuljanak meg. A városok és a közsé­gek lakóinak közreműködése, társadalmi munkája azért is jelentős, mert egyik alapját jelenti a helyi tanácsok tö­­­megkapcsolatának. Akkor alakulhat csak ki szoros kapcsolatuk a tanácsoknak a tömegekkel, ha a tervekben érvényre jut­ a lakosság kí­vánsága, a véleménye,­­ha én község vezetőinek elgondo­lása találkozik a lakosság elképzeléseivel, kívánságai­val. Ahol ilyen terveket ké­szítenek, ott a lakosság tá­mogatására is számíthatnak. A társadalmi munkát már akkor szervezzék meg, ami­kor a­­terveket készítik. Ha egy-egy körzet­­lakói ismerik a lehetőségeket és azt, hogy pénzbeli hozzájárulásukon kí­vül, társadalmi­ munkájuk­kal mennyit és mit segíthet­nek —, akkor a támogatás nem is marad el. A múlt év vége felé a helyi tanácsok m­ár fel­mérték az idei községfej­­tési tervek lehetőségeit. Az előtervek szerint például a megyében 40 ezer négyzet­méter járda készül. Közel 150 ezer négyzetméter út­javítást terveztek. Emellett --------------14 artézi, 3 ásott és 3 Nor­­ton-kút fúrásét, 8 tisztasági fürdő létesítését határozták el. De felsorolhatnánk a parkosításokat, a villanyhá­lózatok bővítését, iskolai tan­termeket, művelődési ottho­nokat és még számtalan sok olyan elgondolást, amely a tervekben szerepel. Ebben az évben körülbelül 35—38 mil­­lió forint lesz az az összeg, amelyet a helyi tanácsok a városok és községek szépíté­sére, új létesítmények építé­sére fordítanak a községfej­­lesztési alapból. A tervezete­ket most tárgyalják a helyi tanácsok és természetes, hogy a tanácstagok vélemé­nye alapján — akik körze­tük érdekeiért emelnek szót — módosítják azokat. Az ez évi város- és köz­­ségfejlesztési tervek meg­valósulásának azonban elő­feltétele, hogy a lakosság a legteljesebb mértékben támogassa a tanácsokat. A közös munkában a kez­deményező szerep a taná­csokra, a tanácstagokra vár. A november l11-i választá­sok során mindenhol fel­frissültek a helyi tanácsok, mert a lakosság azokat küldte újból, vagy új kép­viselőinek, akikben legjob­ban megbízik, akiknek sza­vára szívesen hallgat. Csu­pán a lehetőségeket kell ki­használni. Legyenek a ta­nácstagok a társadalmi mun­ka aktív szervezői és részt­vevői, s akkor egy év múl­va a tavalyinál nagyobb eredményeket könyvelhetnek el, amikor majd az új szám­vetésre kerül sor. proxiajlmi liüljiljjiiiliiiiiiiilllllllliií 1 ' ,, - —’ - ,,•////. Ilii láMÉBÉ tar* adatékJp- Rovatvezető: Száraz N. György vili. forduló. Vegyes kérdések: 1. Minek nevezzük az or­szággyűlések alkalmával írt gúnyolódó verseket? 2. Ki Volt Balassi Bálint nevelőjét otthonos-e a költészetben? Ki irta az alábbi című ver­seket? 3. Hajnalban a naphoz. 4. A tölgyek alatt. Felismeri-e, kiről beszé­lünk? . 5. Hadvezér, író és nagy­műveltségű költő­. Mátyás király frigy tisztelője és a szigetvári hősök­ ön­feláldozásának megéneklője volt. Szellemi és kato­nai ellenfele Monitecuc­­coli tábornoknak. Egy vad­kan-vadászat áldozata lett. 6. Századunk egyik jeles magyar költője. Művészete előbb formalista, később­­ azonban sok emberi tartal­­­mat nyer. 1883-ban született, és 1941-ben halt meg. A mű-­­ fordítás kitűnő művelője is­­ volt, — Dante örökértékű­­ munkáját is átültette m­a­­j gyárrá. Mint szerkesztő is­­ sokáig működött. Regényei kevés sikeret arattak. Beküldési határidő: január 14. A borítékon kérjük fel­tüntetni: »Irodalmi társasjá­ték». VI­. forduló helyes megfej­tései: 1. Rideg Sándor, 2. Fáy András, 3. Petőfi Sán­dor, 4. Kölcsey Ferenc, 5. Köpe Zoltán, 4. Faludi Fe­renc. Helyesen fejtették m­eg többek között Sirály Miklós, Kolesza Erzsébet, Répás Gyula (Mindszenti, dr. Győ­­ry Sándor, Bíró Ferenc (Szentes), Varga Lajosné (Szeged). Sorshúzás útján könyvet nyert Biró Ferenc (Szentes), Rideg Mihály (Mindszenti. Tóth Antal (Hmvhely): Egyelőre arra nem tudunk Vállalkozni, , hogy a rovat terjedelmét lényegesen nö­veljük és arra sem, hogy külföldi írókkal foglalkoz­zunk. EgyeV-w­y magyar irodalom népe/.. —(rése cé­­l'ok a felt .u .­­.adk által. LsJ A Kommunista Ifjúsági Szövetség életéből • I Maiak — A KISZ legjelentősebb eseménye jelenleg a tag­­könyvesére, amelyről igen sok levél érkezik megyénk üzemeiből, községeiből a szerkesztőségbe. A legna­gyobb Csongrád megyei ál­lami gazdaságból, Pankotáról Nyéki Péter, lapunk tudósí­tója számol be. A tagsági kamrr kötetek »A Penk­otai Állam­i Gaz­daságban az elmúlt évben megalakult KISZ-szervezetek tagjai a napokban tettek fo­gadalmat­­ kapták m­eg tag­­könyveiket szép ünnepség keretében — hangzik a tudó­sítás. — Amikor a gazdaság központi üzemegysége KISZ- szervezetének pompás helyi­ségében megjelentünk, az ünnepélyes összevont tag­gyűlésen mintegy hatvan fi­út és leányt találtunk. Va­lamennyien most jelentkez­tek a szövetségbe. A megjelent ifjakat, leá­nyokat Lencse Pál, a köz­­ponti üzemegység KISZ-szer­­vezetének titkára üdvözölte, majd beszámolójának el­mondása és a KISZ Célkitű­­téseinek ismertetése után felkérte az új f­lseistákat, te­gyék le a fogadalmat. A fo­gadalom ünnepélyes csönd­ben hatvan fiatal ajkáról hangzott el egyszerre. Ez­után következett a piros tagsági könyvek kiosztása, amelynek során valamennyi ifjú és leány arcán a meg­hatottság tükröződött és ez is tanúsította, hogy a pan­­kotai gazdaság ki­tistái tud­ják: a KISZ tagsági könyv egységes, jó mimkára, tanu­lásra, példamutatásra köte­lez.» JKIUmmrét a kultúr mun­káért Ugyancsak a tagkönyvek cseréjéről írt ifj. Lamosi Já­nos KISZ-tag Csanádpalotá­­ról. Elmondta levelében, hogy a község kiszistáinak ünnepélyes tagkönyvkiosztó taggyűlésén Kiveczki Pál, a községi tanács elnökhelyette­se mondott beszédet és az eddigieknél jobb munkára kérte meg a fiatalokat. Baó esett a taggyűlésen az ered­ményekről, a kultúrmunká­­ról, amelyért sok kiszásza elismerést érdemel. Hasonló sikerek elérésére kell töre­kedni a politikai nevelés­ben, az oktatásban és a sportmunkában is. Ezután az Ünnepélyes fogadalomtétel következett, majd a kiszis­­ták átvették új tagsági köny­veiket. Mivel foglalkoznak a doromansz hiaxinták Érdekes beszámolót irt Kiskundorozsmáról Juhisz Antal ipari tanuló. Levelé­ben arra a kérdésre vála­szol, mit tanulnak, mivel foglalkoznak a dorozsmai kiszisták. »Alapszervezetünknek 30 tagja van — hangzik a la­pés. — Esténként valameny­­­iű­en eljárnak a KISZ he­lyiségébe és ott beszélgetés­sel, szórakozással töltjük idánkat, sakkozunk, ping­pongozunk, rádiózunk. Itt tartják az ökölvívó szakkör foglalkozásait is Baksai Jó­zsef edző irányításával, akit igen szeretnél: a fiatalok. Szívesen látogatják a KISZ tagjai az Ifjúsági Akadémia rendezvényeit m Indán szer­dán és pénteken. Megemlít­hetem az Ifjú Gárda mun­káját is, amelynek résztve­vői B Bálint Imre vezetésével politikai és honvédő jellegű képzésben részesíti a fiata­lokat. ismerkedünk a cétlövő kispuskával és más fegyve­rekkel. Gyakran megfordulnak a dorozsmai kiszisták a köz­ségi könyvtárban is. Szere­tik Mikszáth és Verne regé­nyeit és a szovjet írók mű­veit. Például: »Az ezred fia­», vagy az »Új barázdát szánt át eke» című könyvet és más műveket. Különösen kiemel­kedő Papp József ki­­szita példája, aki általában minden második nap elolvas egy-egy könyvet. Szinte ver­senytársa ebben Tarr Má­ria. — Széle alapján az én vé­leményem a dorozsmai ki­­szisták munkájáról az, hogy bár szépen haladnak előre, szeretik a sportot, a könyve­ket, de politikai öntudato­­sodásukhoz még időre van szükség, mert még a politi­kai kérdések iránt nem ér­deklődnek megfelelő mér­tékben. eim,t­etlen telefonos koromsötét­­ volt­ a szobában, amit halványzöld világítás tört meg. Ültem a sarokban lévő nagyítógép előtt és szárítottam a frissen készült igazolványké­peket. Gondolataimmal voltam elfoglalva, amikor ko­pogás nélkül felpattant a szoba ajtaja, az ajtóban egy sötétkkabátos hölgy állt meg. Fényes, keskeny keretű szemüveget viselt. Nagy bőrtáskát tartott bal kezé­ben, jobb kezével pedig rám mutatott. — Nos — mondja mosolyogva. Miután látta, hogy meglepődtem és nem válaszo­lok, közelebb lépett hozzám, szemüvege alól végig vizsgált, aztán újra megszólalt:­­ — Ugye, maga volt? — Jóestét — köszönök a hölgyre —mi voltam én, kérem? — kérdezem rekedt hangon. — Ugye maga az én telefonosom — lép mellém a hölgy s rúzsos ajkát még szélesebb mosolyra húzta. — Miféle telefonost tetszik keresni — kérdezem. — Aki engem minden nap felhív — mondja ka­céron. — Na, de ne tagadja, ugye maga váltt — Csak nem gondolja komolyan... — Ugyan kérem — Szakit félbe a hölgy — Olvas­son csak néhány Soft — jó táskájából elővesz egy könyvet és elém teszi. — Olvasson csak, olvasson — biztat —■, majd mindjárt megtudom maga volt-e, mert a telefonba néha fel szokott olvasni. Közben egyik munkatársam lép be, amint észre­veszi a hölgyet, gyorsan behúzza maga mögött az aj­tót és csak annyit mond: — Pardon... Aztán a hölgy tovább leckéztet. — De hisz az előbb magával beszéltem telefonon, hogy balra az első ajtónál várni fog. És itt is talál­tam, nem tagadhatja. — Az igaz, hogy itt talált, de az is igaz, hogy nem velem beszélt — sztortolom. A hölgy csak erőltette, hogy én vagyok az ő kedves telefonosa, aki naponta kétszer, reggel nyolc­kor és délután egykor pontosan felhívja őt. Nagyon nehéz helyzetbe kerültem. Gondolatban összeszidtam minden telefonkészüléket, feltalálójával együtt. Mind hiába volt, mert a hölgy hajthatatlan maradt. Annyit elismert, hogy a telefonban vékonyabb hangom van. Ez nekem jól jött. No, gondoltam, most b­ér túl va­gyunk a nehezén. — Nézze kisasszony — mondtam —, ha jól em­lékszik a maga telefonosának a hangjára, akkor én holnap reggel felhívom,­­ meggyőződhet róla, hogy nem én vagyok, akit keres. Látszólag ebbe belenyugodott, megadta a tele­­fonszámot. Gyorsan összecsomagoltam és otthagytam a foto­szobát. Másnap reggel felhívtam a megadott számot. A drót túlsó végéről a hölgy hangját hallottam. — Halló. — Jó reggelt kívánok — köszöntem és bemutat­koztam. — Adná — ugye, hogy n­em­ tévedtem.­ Tökélete­sen ugyanaz a hang — csicsergi a telefonba a hölgy. Csak szorítom kezemben a kagylót, torkomon akadt a szó. —, a hölgy pedig a túlsó végén egyre gyorsabban és hangosabban beszélt. — Halló központ. Mi történt kérem. Kapcsolja­nak vissza. Halló, halló... Letettem a kagylót s rádgondoltam, te kedves,­­igazi­ telefonos, akit ez a hölgy olyan erőszakosan keres. Hiába bújsz, bárhova menekülsz, ez a hölgy biztos rád fog találni. S még valamit: ha tudnám, hogy ki­ vagy, te kalóz, azért van ,­lakit o­t is küldenek hozzád...,­­ KoVács József ! A híbéd kijavtldmára töreküsunk­ ­ A Kommunista Ifjúsá­gi Szövetség amellett, hogy politikailag és társadalmilag neveli­ az ifjúságot, a fiata­lok kulturális és sportigé­­nyeit is kielégíti — olvassuk Kovács Dániel vásárhelyi vasipari ifjúmunkás levelét. — Jó ez, mert így olyan he­lyet talált a fiatalság,­ ahol egészséges szórakozásra van lehetősége, s nem öleli fel az utca. Példa erre a város egyik legnagyobb KISZ-szer­­vezetének élete. A Kisipari Szövetkezetekben dolgozó fiatalokból alakult szervezet­be igen sokan kérik felvéte­lüket a mgánkisiparosoknál dolgozó fiatalok közül is, így, százan vannak már eb­ben a szervezetben, ahol a tagkönyvcsere­­ kicsit vonta­tottan halad ugyan, de ja­nuár közepére ez is befeje­ződik.­­ Annál pezsgőbb a szer­vezet élete kulturális vonat­kozásban. A szervezet tánco­sai a választások alatt jár­ták a szavazókörzeteket, ahol rövid műsorral szórakoztat­ták a választókat. A színját­szó csoport tagjai több elő­adást tartottak már a ke­rületi pártházakban, egy-egy alkalommal több száz dol­gozó szórakozott színvonalas előadásaikon. Szándékunk, hogy a­­ jövőben ezekkel az előadásokkal felkeressük a tanyán élőket is.­­ Fiatal még, s talán sok­ban még kezdő, a vásárhe­lyi Mező Imre KISZ-szerve­­zet, ha azonban az eddigi fejlődést egybevetjük az el­telt idővel, elég jó eredményt látunk. Vannak még hibák, az eredmények azonban na­gyobbak és a szervezet ve­zetősége arra törekszik, hogy kijavítsa a még meglévő hi­bákat. Célunk: Derűt elalul a neműk arcára A Vásárhelyi Mérleggyár­­ KISZ-szervezetének kultúr- ■ csoportja 1957 novemberében­­­­ alakult meg. Szorgalmas­­ munkával dolgozta ki műso­­­­rait, melyekkel sokszor ara­tott sikert nézői előtt. Az eltelt egy év alatt a legkü­lönbözőbb helyeken és a leg­különbözőbb körülmények között, de mindig nagy aka­rással és lelkesedéssel szere­peltek a kultúrcsoport tag­jai — írja Paksi Sándor kul­­túrfelelős. Voltak a II., VI., VII. és VIII. kerület pártházaiban­, a belső-erzsébeti és a sámson­­ooldali olvasókörben és min­den alkalommal derűt csal­tak a kérgeskezű munkás­emberek naptól barnított ar­cára s akkor örültek a leg­jobban, ha a műsor végezté­vel a közönség közül felállt egy-két férfi, vágyó asszony ég elismerése jeléül kézel­­fogott mindannyiukkal. Felsorolhatnám a színját­szók és népi táncosok név­sorát, de azokat szeretném megemlíteni, akik a legoda­­adóbban dolgoztak egész éven át. Simon Sándor, a de- ‘ Zésédő fejő Sanyi bácsi, cso­portunk legidősebb tagja,­­ továbbá Apró Ibolya, Szabó, Klára, Kovács Pál, HŐS Im-­ te, Sipier László mind megé­tt érdemlik a dicséretet, már az csak azért is, mert önzetle-11 rtül áldozzák fel délutánjai- j kit a próbákra és vasárnap i­s délutánjaikat, amikor az elő-­­ adást tartják. " Szeretném m­ég tolmácsol-­­­ni a színjátszó csoport tag-­­jainak panaszát is. A nyár­­a foly­a­mán ugyanis vállala- a­tunk vezetői lebontatták az Í­z ebédlőhelyiségben felállított Színpadot s ezzel majdnem lehetetlenné tették a csoport tökéletes felkészülését. Nem­ tudjuk, milyen­ indító oka volt ennek az intézkedésnek, de mi úgy érezzük, mintha ez munkánk lebecsülése vol­na. Nagyon szeretnénk, ha ismét vissza­kapnánk a szín­padot. Akkor talán még lel­kesebben dolgoznánk és­ még jobb műsorokkal léphetnénk a közönség elé. A dúsan ter­mő talajra bőven hinthet­nénk a kultúra magvait, me­lyek a jövő nemzedékében virágoznának, szép és nehéz feladat ez, de mi szívesen vállaljuk s amennyire erőnk­ből és tudásunkból telik — teljesítjük is. Megyei tanítások fogadóó­­rái Fekete Jónáb­­ett M­intv­­asy György megyei tanácsba­nok január 5-én, hétfőn dél­előtt 9­—12 óráig Szentesen a városi tenácsiutakai tartják fogadóórái­ka­t. Jovtonov Bogdán Ugyan­­csak hétfőin, délelőtt 9—12 íréig a cseregi tanácsházán ragad. Ózv. Molnár Im­réné júniu­­sr 6-én, kedden délután 4-­ől 6 óráig Hódmezővánál­he­­gten, a Kruunal utcai belső tikolában tart fogadóórát. Ábrahám Antal Január 8 ., kedden délelőtt 10—12 íróig Zákányszéken, a 1A­­tácsházán tart fogadóórát.

Next