Csongrád Megyei Hirlap, 1959. szeptember (4. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-01 / 204. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK ! l úJ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT MEGYE­ LAPJA * A Tanulságok — két évtized távlatából (P. I.) Húsz évvel ezelőtt, 1939. szeptember elsején kezdődött meg a második világháború azzal, hogy a hitleri Németország csapatai megtámadták és lerohanták Lengyelországot. Danzig, a mai Gdansk, a békés lengyel város volt az első német támadás színhe­lye azon a címen, hogy az korábban Németországhoz tartozott. Természetesen ez csak mondvacsinált ürügy volt, mert hiszen az úgyne­vezett német birodalmi kor­mány több hónapon át foly­tatott éles lengyelellenes kampánya betetőzéseként ki­robbantott háború kezdőd­hetett volna Lengyelország akármelyik helysége ellen indított támadással. Az in­dok tehát mindenképpen melléket volt, ugyanis a né­met vezérkar 1939 augusz­tusában már teljesen fel­fegyverzett hadserege és pontosan kidolgozott tervei révén elérkezettnek látta az időt, hogy háború révén va­lósítsa meg világhódító szán­dékait. .A háború minden írott és íratlan törvényeit figyel­men kívül hagyó, állati ke­gyetlenséggel támadó fasisz­ta hordák napok alatt legá­­zolták Lengyelországot, majd az elkövetkező év tavaszán Hollandiát, Belgiumot, Fran­ciaországot, Norvégiát. 1941- ben Jugoszláviát, Görögor­szágot és a Szovjetuniót tá­madták meg galád módon, hadüzenet nélkül. 1941 vé­gén hadszíntérré vált Észak- Afrika, majd Japán agresz­­sziói révén Dél-Ázsia és a Csendes-óceán térsége is. Egyszóval a háború tényle­gesen is világháború lett s az emberiség történelmének legsötétebb korszakához ér­kezett el. Kezdetben úgy tűnt, hogy a Berlin—Róma—Tokió­­►* tengely« minden eszközzel folyó támadásai ellen nincs védelem. A szovjet csapatok azonban 1941 telén, a Moszk­­va-környéki csatában elosz­latták a németek legyőzhe­tetlenségéről elterjesztett le­gendákat, 1942 végén pedig már a sztálingrádi csata bi­zonyította be, hogy a fa­siszta támadók ereje meg­tört. 1943 már a szovjet si­kerek és győzelmek eszten­deje volt, s 1944-ben végér­vényesen kétségtelenné vált, hogy ez a háború a tengely­hatalmak számára elveszett. A németek 1945. május 9-i és a japánok 1945. szeptem­ber másodiki feltétel nélküli kapitulációjával a Szovjet­­­unió és a szövetséges hatal­mak minden idők legna­­­­gyobb katonai győzelmét aratták. A támadók felett elért pá­ratlan diadalhoz nagy áldo­zatok árán jutott az embe­riség. Különösen a Szovjet­unió és Lengyelország hábo­rús veszteségei voltak meg­döbbentőek, mégis az a re­ménység és a bizalom, hogy a világ egy békés fejlődés minden feltételét magában foglaló korszak küszöbéhez érkezett el, erősebbnek bi­zonyult az átélt szörnyűsé­gek emlékeinél is s opti­mizmussal töltötte el a Föld népeit. Sajnos, ezek a reménysé­gek nagyrészt nem váltak valóra s az a megértés és példás együttműködés, amely oly fontos tényezője volt a szövetségesek győzelmének, csakhamar felbomlott a nyugati hatalmak világural­mi törekvései következtében, amelyekben az oly sok áldo­zatot hozó szovjet népnek csak az engedelmes, szófogadó és kiszolgáló szerep jutott volna. S az ennek következtében támadt, s azóta jóformán ál­landósult feszültség, amely­nek legveszélyesebb eleme a Nyugat által ismét feltá­masztott német militariz­­mus, a háború befejezése óta eltelt közel másfél év­tized óta kialakította a hi­degháború légkörét, amely­ben csak a Szovjetunió, az egyre nagyobb erőt képviselő népi demokratikus országok, közöttük a már tíz éve fenn­álló Kínai Népköztársaság politikája jelentette a ki­bontakozás, az alkotó béke megvalósulásának biztató le­hetőségét Ezekben a napokban, ami­kor a hamarosan sorra ke­rülő Hruscsov—Eisenhower­­találkozó kilátásai nyomán — először a második világ­háború óta — bíztató az ese­mények menetének alakulá­sa, a világnak le kell von­nia az elmúlt két évtized tanulságait Ezek legfonto­sabbika — amelyet a Nyu­gatnak kell szem előtt tar­tania —, hogy hatalmi po­litikával ma már nem lehet a fejlődést megakadályozni és hogy a béke csak az egész emberiség együttmű­ködésével, tehát a szocialis­ta országok közreműködésé­vel valósítható meg. Másik alternatíva nincs, marad te­hát a közös kötelesség, azon belül is az első lépés: a fe­szültség felszámolása , a megoldásra érett kérdések tárgyalások útján való ren­dezése révén. A textiles szakszervezet javaslata Szemek melletti kiskórházak, elkülönítő bölcsődék létesítésére, a szakorvosi rendelések kiterjesztésére A Textilipari Dolgozók Szakszervezetének elnöksége hétfői ülésén megvitatta a szakszervezet elmúlt félévi munkájáról szóló jelentést, majd Molnár Endre titkár számolt be a textilipari dol­gozók egészségügyi és mun­kavédelmi helyzetéről. A szakszervezet tervezi néhány nagyüzem mellett úgynevezett kiskórház létesí­tését, hogy enyhébb megbe­tegedések esetén néhány napon keresztül itt gyógyít­hassák a dolgozókat. A szak­­szervezet foglalkozik azzal a gondolattal is, hogy a kis­gyermekes anyák helyzeté­nek könnyítésére úgyneve­zett elkülönítő bölcsődéket létesítsenek. Elkülönítő böl­csődéket szeretnének nyitni vidéken Győrött, Szegeden, Pápán és Kaposvárott. Eh­hez szükséges azonban az Egészségügyi Minisztérium és a gyárak hozzá­járulása is. A textil­iparban az elmúlt évben 48 és fél millió forintot fordí­tottak a dolgozók egészség­­védelmére, szociális létesít­ményekre. Erre a célra ez év első felében több mint 31 millió forint állt a ren­delkezésükre. _1 Emléktábla az 1919-es hősök tiszteletére Sándorfalva község lakói ez év október 13-án ünnep­ük felszabadulásuk 15. év­fordulóját. Az ünnepség elő­készítésére operatív bizott­ság alakult a helyi v. b.-el­­nök vezetésével. Az emlékünnepség kereté­ben leplezik le az 1919-es volt vöröskatonák emlék­tábláját a tanácsházával szemben levő parkban. Ez­zel egyidőben a tanácsháza bejáratánál elhelyezett — a felszabadulás emlékére ké­szített — emléktáblát is a parkban helyezik el Az emléktábla elkészíté­sére, illetve felállítására a községi tanács 10 ezer forin­tot szavazott meg, de a la­kosság is hozzájárul jelentős összegű társadalmi ásónké­val. Lucernatelepítések a makói járásban Az elmúlt hetek esős idő­járása igen kedvezett a lu­cernatelepítéseknek és ezt ki is használták a makói járás területén. Maroslelén 250, Kiszomboron 100 hold lucer­nát telepítettek, de számot­tevő területen vetettek lu­cernamagot Magyarcsa­ná­don és Apátfalván is. Igen jól sikerültek a ta­vaszi felülvetések is. Na­gyon szép a maroslelei Új Barázda Termelőszövetkezet 70 holdas táblája, valamint a földeáki Dózsa Tsz felül­­vetéssel telepített, több mint 300 hold lucernája. A szovjet—amerikai kapcsolatok megjavítása minden ország népének hasznára lenne — jelentette ki N. Ss. Hruscsov TASZSZ-jelentés szerint Hruscsov vasárnap felesége és leánya társaságában So­­lohov neves író meghívására a rosztovi területen lévő Sztanyica Vesenszkajába ér­kezett. A Minisztertanács el­nökét Solohov és a helyi pártszervezet, továbbá a ha­tóságok és a rosztovi, vala­mint a sztálingrádi dolgozók képviselői fogadták. A fogadtatás után gyűlést tartottak, amelyen társadal­mi szervezetek vezetői, to­vábbá Solohov és Hruscsov mondott beszédet. Hruscsov beszédének je­lentős részét a nemzetközi helyzet kérdéseinek, a bé­­kés együttélés problémájá­nak, a szovjet és az ameri­kai kormányfő közelgő ta­lálkozásainak szentelte. Hangsúlyozta, hogy jó szán­dékokkal utazik az Egyesült Államokba, azzal a hő óhajjal, hogy elősegítse a nemzetközi fe­szültség enyhülését, a bé­ke megszilárdulását. Hajlandók vagyunk olyan intézkedésekre — mondotta­n—, amelyeknek segítségével fel lehet olvasztani a hideg­háború jegét és amelyek le­hetővé teszik, hogy a népek fellélegezzenek. Reméljük, az Egyesült Államok kormá­nyát szintén hasonló elgon­dolások vezetik. Minden józan gondolkodá­sú ember előtt világos —­ folytatta a szovjet kormány­fő —, hogy a szovjet—amerikai kap­csolatok meg­javulása nem­csak a Szovjetunió és az Egyesült Államok népei­nek, hanem minden ér­­(Folytatás a 2. oldalon) Számottevő eredmények a földművesszövetkezet pártkongresszusi versenyében A Budapesti Pártbizottság és a SZOT március közepén felhívással fordult a magyar munkásokhoz: indítsanak munka­versenyt a pártkong­resszus tiszteletére. Ezzel kapcsolatban a SZÖVOSZ Igazgatósága és a KPVDSZ elnöksége nyitt levelet inté­zett a földművesszövetkeze­­ten­hez, melyben kérte: vegyenek részt ők is a munkaversenyben és fel­ajánlásaik teljesítésével ké­szüljenek a pártkongresz­­szusra. A felhívás nyomán megyénk földművesszövetkezetei csat­lakoztak az országos mozga­lomhoz és számottevő ered­ményeket értek el Erről számol be lapunk olvasói­nak Simon Sándor, a ME­SZÖV szövetkezetpolitikai fő­osztályának vezetője.­­ A földművesszövetke­zetiek dolgozói termelési ér­tekezleteken vitatták meg, melyik az a terület, ahol leginkább szükséges az ered­mények növelése, a hiányos­ságok felszámolása. Ennek alapján két irányú felaján­lásokat tettek. Egyik az első negyedévi kiskereskedelmi és vendéglátóipari forgalmi tervlemaradás behozása, ami közel 6 millió 260 ezer forint. A dolgozók önzetlen mun­kájának eredményeként a I. negyedévben 5 millió 414 ezer forinttal csökkent a lemaradás. Jelenleg még 843 ezer forint­tal­­adósak­ a földművesszö­vetkezetek.­­ Felajánlásaik másik irá­nya a kiskereskedelmi és vendéglátóipari üzemágak költségszintjének csökkenté­se volt. A megye 49 földmű­vesszövetkezete vállalta, hogy 1959. december 31-ig két­millió 100 ezer forintos meg­takarítást ér el. Meg kell említenem azt, hogy felaján­lásukat az 1958. évi költség­szinthez viszonyítva tették meg. Nemrégiben vizsgáltuk, hogyan teljesítették ezt a felajánlást és mondhatni, jó eredményeket értek már el. A kiskereskedelmi üzemág 1958 első felében 7,43 száza­lékos költségszinttel gazdál­kodott, viszont az elmúlt fél évben már 7,22 volt a muta­tószám. Még jobb eredmé­nyek születtek azonban a vendéglátóipari üzemágban, ahol a majd 19 százalékos költségszintet 17,88 száza­lékra szorították le.­­ Általában mindegyik földművesszövetkezetnél ele­ven a versenymozgalom, de leginkább a szentesi járás­ban tapasztalható ez, ahol két földművesszövetkezet kapta meg a­­Kiváló föld­művesszövetkezet« címet a közelmúltban. Nem egy he­lyen párosverseny alakult ki, mint például Kisteleken, ahol 35 dolgozó hívta ki egymást nemes küzdelemre. Azért páratlan a szám, mert két dolgozó egy személlyel versenyez. Igen jó az, hogy a dolgozókkal híradó for­májában tudatják a ver­seny állását és ezzel állandóan serkentik őket a még jobb eredmé­nyek elérésére. — Őszintén meg kell mon­danom azt is, hogy nem mind­egyik földművesszövetkezet­nél talált megértésre a kong­resszusi verseny. Ilyen pél­dául Nagyér, ahol van ugyan némi javulás a költségszin­tek alakulásában, de ez el­sősorban a mi intézkedése­inknek tudható be. Ennél a földművesszövetkezetné már a verseny kezdése sem volt jó és ez természetszerűleg kihatott a későbbi időkre is.­­ A földművesszövetkeze­tek eddigi eredményeiről azt tudom mondani, hogy szinte várakozáson felüliek. Ez azonban még kevés, hiszen számtalan lehetősége van a költségszintek továb­bi csökkentésének, a mun­kaidő jobb kihasználásának, a fölösleges fuvarok csök­kentésének, a jobb szerve­zésnek stb., csak alaposab­ban szét kell nézni. Ha idejében gondoskodnak a községek sokoldalú áru­ellátásáról — az ez évi jó termés igen indokolttá te­szi ezt! —, további ered­mények születnek majd és nem lesz megtorpanás. Mindez pedig nem kizárólag a földművesszövetkezetek ér­deke, hanem az egész népé is. Bízunk abban, hogy meg­értik ezt a földművesszövet­kezetek vezetői, dolgozói és még szebb eredményekkel köszöntik pártunk kongresz­­szusát. ÉPÜLŐ DARUPÁLYA Az ország legnagyobb darupályája épül a Dunai Vas­mű ércterén. Az építők 70 méter hosszú és 400 tonna vasszerkezetet emelnek magasba hidraulikus emelők­kel és húzószalagok segítségével Révén hír szivárgott ki Eisenhower és Macmillan megbeszéléseiről Megkezdődtek a jövő évi népszámlálási előkészületek Hajnali körséta Vásárhely sütőüzemeiben Vasárnapi sportesemények ! Az exportminőség megóvása A téli alma exportminő­ségének megóvása érdeké­ben az arzénes permetezést a 14/1959. (IV. 30.) F. M. számú rendelettel korlátoz­ták. Ennek értelmében jú­nius 30-án az almás gyü­mölcsösök arzénes permete­zését be kellett szüntetni.­­Ugyancsak így lehet elérni azt, hogy az exportszállí­tásra kerülő gyümölcs kilo­grammonként ne tartal­mazzon egy milligrammnál több permetszert. Ezzel párhuzamosan azt is el kell érni, hogy az al­ma az eddigi szokástól el­térően szüreteléskor és az exportálás folyamán ne le­gyen feltűnően bordóslé­­maradvánnyal szennyezve. Szükséges ezért, hogy au­gusztus második felétől szüretelésig a varasodás el­leni védekezéshez ne bor­dós levet, hanem rézgálic­­pótló szereket — Vitigrán koncentrátumot, DNRB- pasztát — használjanak a termelők. Az arzénes permetlé-ma­­radványok ellenőrzését a megyei közegészségügyi és járványügyi állomás végzi a gyümölcsösökben, szüre­teléskor az almatároló he­lyen, valamint az export­­szállítások során.

Next