Csongrád Megyei Hirlap, 1960. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-02 / 27. szám

Kedd, 1960. február 1 A francia rádió jelenti: Összeomlott az algíri zendülés Az Algírból érkező hírek alapján párizsi politikai meg­figyelők valószínűn­ek látják, hogy a lázadás városában napokon belül helyreáll a rend. . . A hétfő reggeli jelentések szerint már közlekednek az autóbuszok, kinyitották a kávéházakat, az üzleteket, az utcákon megjelentek a sze­meteskocsik, és az iskolák is megnyitották a kapukat. Ha a sztrájk valóban vé­get ér, az algíri tömeg nem ér rá majd a bariká­dok közelében tüntetni, s a lázadók elszigetelődnek. Vasárnap a délutáni órák­ban heves összetűzésekre ke­rült sor * *— egyelőre puszta kézzel — az ejtőernyősök, idegenlégiósok és a tünte­tők között. Az Aurore című jobboldali francia lap közli egy Algírba vezényelt egy­ség kapitányának nyilatko­zatát: •Csapatomnak egy nap alatt több sebesültje volt Algírban, mint a harcok­ban Kabülföldön egy egész hónap alatt**. Miután vasárnap délben leváltották Gracieux tábor­nokot, az ejtőernyős hadosz­tály parancsnokát és azok után, hogy Crepin tábornok, aki Massu utóda az algíri hadtest élén, felhatalmazást kapott a rend helyreállítá­sára, egész nap katonai erő­sítések érkeztek Algírba. Páncélautók jelentek meg a V­árosban, eltűntek az idegenlégió gya­logsági egységei is és általá­ban megfigyelhető volt: olyan csapatokat vontak ösz­­sze, amelyek eddig még nem jártak Algírban és amelyek tagjainak így nem lehetnek baráti kapcsolataik az algíri lakossággal. A barikádok kö­zül rendkívül megerősítették a katonai egységeket, az éj­szaka folyamán pedig szöges­­drót akadályokat vontak kö­ré­jük. Kevéssel hétfőn 12 óra előtt T­agaillarde, az algériai zendülők egyik vezetője 700 emberének kíséretében el­hagyta a barikádokat és né­hány perccel később a má­sik zendülő vézér, Ortiz cso­portja megkezdte a főbari­kád szétbontását. Ezzel az alfríri francia te­lepesek zendülése össze­omlott, résztvevői megad­ták inamikat a francia hadseregnek. Párizsban a rádió bemond­ta: a zendülés véget ért. Az események már hétfőn reggel előrevetették árnyé­kukat, amikor bebizonyoso­dott, hogy Lagaillardék sztrájkfelhívása nem járt si­kerrel. A végső megadás mégis meglepetésként érte az algériaiakat. Bernard Lefevre algíri jobboldali politikus szerint vasárnapról hétfőre virradó éjszaka tárgyalások folytak a zendülők és a hadsereg képviselői között. A zendülők állítólag kér­ték, ne alkalmazzanak ve­lük szemben megtorló in­tézkedéseket. Hogy a hadsereg elfogadta-e ezt a feltételt, az kétséges. A kora délelőtti órákban a területi gárda hetven tagja fehér zászlót lengetve át­mászott a­ barikádokon és letette a fegyvert a francia katonák előtt. Ezután megindult a zendü­lők folyamatos átszivárgása a barikádokon. Tizenkét óra előtt néhány perccel Lagaillarde és embe­rei a francia zászlót lenget­ve elhagyták a zendülők tá­borát. A zendülő vezért és kíséretét teherautókon egy Algírtól nyugatra fekvő kis faluba szállították, ahol ejtő­ernyős támaszpont helyezke­dik el. Ortiz állítólag elmenekült. Sorsáról még nem érkezett jelentés. Az algíri rádió, amely reg­gel óta csak híreket és in­dulókat közvetít, közölte, hogy Algírban a helyzet nyugodt, az élet visszatért a normális mederbe. Külpolitikai hírek— ., ---- -.....—- torokban A szovjet államférfiaknak egység jegyében tartották, az Egyesült Államokban iá- de ebben a két szóban foj­­togatást tévő csoport­ja szám­­lálható össze az értekezle­­th uton megtekintette a New­ten hozott és az összes afri- York-i egyetemet, majd az kai nép követeléseit vissza- ENSZ épületének helységeit, tükröző határozatok értel- Vasárnap a Jersey államban me is­­lévő Bergen villamoserőműt * keresték fel, majd a prince- London lakossága vasár­nan­ egyetemet, nap tiltakozó felvonulást * rendezett a miniszterelnök­ Hammarskjöld ENSZ-fő­­ségi palota előtt és követel­titkár öthetes afrikai látó­­te, hogy függesszék fel a gata körútjáról vasárnap nyugatnémet hadsereg atom­visszaérkezett New York- felfegyverzését és tisztítsák ba. Afrikában — mondotta meg a volt náciktól az ál­rádióbeszédében — igen sl­­lamgépezetet és közéletet, lyos problémák megoldása- Ezután a menet tovább vo­­nult kötelezettsége hárul an­nak­ a Trafalgar térre, ahol ENSZ-re­ nagygyűlést tartottak.­­ • Útépítésről és öntözőmű- január 30-án Bukarestben vek létesítéséről szóló szav- a diákok kultúrházában tett afgán megállapodást ír- megnyílt a balkáni és adriai­­ak alá Kabulban, Afganisz­ országok ifjúságának és főis­tán fővárosában, kolásainak találkozója. A ta­­­lálkozón több mint 250 kül-Az afrikai népek második kött vesz részt az albán, bel­­értekezlete vasárnap befe­­gár, görög, olasz, jugoszláv tette munkáját. Az értekez­­és román ifjúság képvisele­teiét a szabadság és az tében. Újságírókat tüntettek ki a magyar sajtó napja alkalmából (Folytatás az 1. oldalról) De, Ruffy Péter, a Magyar Nemzet főmunkatársa. 3. fokozat: Dutka Mária, a Magyar Nemzet munkatár­sa, Grandpierre Lajos, a Hajdú-Bihari Napló felelős szerkesztőhelyettese. Megyénk újságírói közül kiváló újságírói tevékenysé­gükért az Elnöki Tanács a­­Munka Érdemérem** kitün­tetést adományozta Kovács Imrének, a Csongrád megyei Hírlap rovatvezetőjének és Németh Lajosnak, a Délma­­gyarország rovatvezetőjének. Kristóf István beszédet mondott a kitüntetések al­kalmából, hangsúlyozta: ma milliók hallgatják a rádiót, olvassák lapjainkat, s mil­liók tekintenek elismeréssel arra, ami jó ebben a mun­kában. Él bennük a vára­kozás, az igény, hogy saj­tónk dolgozói a nép odaadó szolgálatában állandóan ja­vítsák munkájukat. Ez a megtisztelő várakozás nagy felelősséget ró a sajtó mun­katársaira, akik ezt büsz­kén és örömmel vállal­ják, mert ez annak hangsú­lyozását jelenti, hogy újság­írók, lapot előállító nyomdá­szok, a rádió és televízió műszaki dolgozói, a lapot a tömegekhez eljuttató terjesztő­sök, postások magasztos ügy­i szolgálatában fáradoznak.­­ Harcoljanak a sajtó mun­­­katársai bátran az élet újj­ás haladó jelenségeinek győ­j­­elemre juttatásáért; tegyék­ mozgósító erejűvé azt az­ alapvető igazságot, hogy a­ nép jobb élete, hazánk gaz-­­dagsága és ereje a jobb­ munkától függ. Építő bírá­­­lattal, megalkuvás nélkül,­­ szenvedélyesen lépjenek fel­­ a szocialista építés útjában­ álló lazaságok és fegyelme­e­z­etlenségek, fogyatékosságok­ és mulasztások ellen. Te-­­kintsék fontos feladatuknak­ az új, a szocialista ember­ jellemének, erkölcsének, tu­­­datának állandó formálását,] harcoljanak az önzés, az ön-; hittség és megannyi egyéb,] a múltból ittmaradt, a szo-­ cialista embertől idegen, ká-­­ros tulajdonság ellen.­­ Kívánom, hogy soha nem] feledve nagy elődeik példa-; mutatását, állandóan tanul-;­va és merítve a magyar saj­[ tó forradalmi hagyományai-­ ból, munkálkodjanak további népünk javára — fejezte be] beszédét Kristóf István. A­ kitüntetettek nevében Árkus István, a Népszabadság ro­­ vatvezetője mondott köszö-­ netet 2 Megemlékezés Rózsa Ferencről Hétfőn — a magyar sajtó napja alkalmából — kegye­letes koszorúzási ünnepsége tartottak Rózsa Ferencnek, Szabad Nép mártírhalált hal első szerkesztőjének a Nép­­szabadság székházának elő­csarnokában elhelyezett em­léktáblájánál. Az ünnepségen részt vett Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja a Népszabadság szerkesztő bizottságának vezetője, Sza­kasits Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, a Magyar Újságírók Or­szágos Szövetségének elnöke valamint a magyar újságírás több vezető személyisége, nyomda- és papíripari dol­gozók képviselői, a baráti or­szágok sajtójának munka­társai. A Duna-bizottság megünnepelte alakulásának 10. évfordulóját A Duna-bizottság január 20-tól 30-ig Budapesten meg­tartott 18., jubileumi ülés­szakán megünnepelte a bi­zottság megalakulásának ti­zedik évfordulóját. Az ülésszak napirendjén a dunai hajózás további megjavítására irányuló fon­tos kérdések szerepeltek. A tanácskozások után — ame­lyeken a tagállamok vala­mennyi képviselője részt vett — határozatokat hoztak csatornatípusok létesítéséről, valamint hidrotechnikai munkálatokról szóló javasla­tok ügyében. Ezenkívül el­fogadták a dunai hajóutak kiépítése egységes rendsze­rének módosításáról­­ szóló javaslatokat és a Duna-bi­zottság 1960. évi munkater­vét. Az ülésszak a bizottság el­nökévé S. Petrovicsot, Jugo­­goszlávia képviselőjét, alel­­nökké pedig Puja Frigyest, Magyarország képviselőjét választották, míg a bizott­ság titkára Kriszto Sztaj­­csev, Bulgária képviselője lett. M. Rusut (Románia) a Duna-bizottság apparátusá­nak igazgatójává nevezték ki. A Duna-bizottság titkár­sága és hivatala tisztviselői állásait a tagállamok között egl­enlő arányban osztották szét. Az ülésszak munkájában részt vett Ausztria, a Duna­­bizottság új tagja, továbbá az ENSZ Európai Gazdasá­gi Bizottságának, s a Vaska­pu folyami igazgatásának megfigyelői, valamint a Né­met Szövetségi Köztársaság szakértői. Tekintettel a Duna-bizott­ság tagjai számának emelke­désére, tervbe vették, hogy 1960-ban tanulmányozzák a bizottság belső szerkezeti összetételéről szóló okmá­nyok módosításának kérdé­sét. A Duna-bizottság legköze­lebbi rendes ülésszakát 1961. január 18-án tartják. Kil­angzott Togli­atti beszámolja az OKP kongresszusán Szombaton az Olasz Kom­­vaslatát, majd ezzel össze­­m­un­ista Párt IX. kongresz- függésben a Szovjetunió szusa megkezdte munkáját. Legfelső Tanácsa legutóbbi A napirend első pontjaként ülésszakának azt a dönté- Palmiro Togliatti, az OKP sőt, hogy a szovjet fegyve­­retitkára mondotta el mint­ rés erők létszámát egyhar­­egy háromórás beszédét, madával csökkentik. Hangsúlyozta többek köz Vasárnap megkezdődött a 10? ,a lelkő nem_ vita a főtitkári beszámoló tetközi helyzet döntő mo­mer­tuma az a nyilvánvaló felett­ Ennek során Szusz­­fölény, amelyet a szociális­ lov, az SZKP KB elnöksé­ta rendszer vívott ki a ka- gének tagja, az SZKP kül­­pl­­ál­ista rendszer felett döttségének­­vezetője felel­ Palmiro Togliatti forró vasta az SZKP Központi Bi­­szavakkal üdvözölte N. Szi­zottságának üzenetét és Hruscsovnak az ENSZ­­ köz­­nagyhatású beszédet meg­­gyűlésében előterjesztett ja­­dott Nagy jelentőségűek a ma szervetlő moszkvai tanácskozások Ma, kedden Moszkvában megkezdődnek az európai szo­cialista országok kommunista és munkáspártjainak tapasz­talatcsere tanácskozásai a szocialista mezőgazdaság fejlő­désének kérdéseiről. A tanácskozáson képviseltetik magu­kat az ázsiai szocialista országok is. A tanácskozás központi kérdése: a szocialista mezőgaz-,­daság fejlődésének eddigi eredményei és a további tenni­valók. Fontos szerepet kap a tanácskozáson az egyes országok sajátos termelési tapasztalatainak ismertetése. A tanácskozáson előreláthatóan megvitatják a szocialis­ta országok mezőgazdasági együttműködésének lehetősé­geit. Magától értetődően a mezőgazdasági kérdéseken kívül igen nagy fontossága van annak a ténynek, hogy a szocia­lista országok kommunista és munkáspártjainak vezetői magas szinten találkoznak egymással. Ilyen találkozókra az elmúlt években többször is sor került, így 1957 novembe­rében, majd 1958 májusában a moszkvai KGST tanácsko­zás idején, s 1959 januárjában az SZKP XXI. kongresszu­sán.­­ A moszkvai tanácskozáson a kommunista és munkás­pártok vezetőinek alkalmuk nyílik majd a közvetlen eszme­cserére, mind a­ pártmunkát érintő kérdésekről, mind pedig a nemzetközi élet problémáiról is. Választásokat tartottak Kémiában Igen fontos esemény szín­helye volt február elsején Kerala, a legkisebb indiai állam. Ez alkalommal vá­lasztották meg az állam tör­vényhozó testületét Bizonyára emlékezetes ol­vasóink előtt az elmúlt év közepe táján támadt kera­lai feszültség, amelynek eredményeként Praszad in­diai köztársasági elnök fel­oszlatta Kerala törvényhozó testületét, elmozdította az állam kommunista kormá­nyát s az új választásokat 1960 február elsejére tűzte ki. . Kerala területe mindössze 39 ezer négyzetkilométer,­­ tehát valamivel kevesebb, mint hazánk területének fe­­le.­­Ezzel szemben a legsű­­­rűbben lakott indiai állam:­­15­ milliónyi lakossága ré­lvén népsűrűsége meghalad­ja a négyzetkilométerenkén­­­ti 300 főt. Földrajzi elhe­lyezkedése is nagyon fontos,­­ gazdasági jelentősége meg­­ éppen döntő, kedvező ég­hajlata révén itt terem az­­ indiai kaucsuk 97, a bors 192, a szegfűszeg 70 százalé­kká és ezekből a cikkekből­­szerzi India dollárbevétele­inek csaknem negyed részét.­­Bár India lakosságának 13­­százaléka írástudatlan, Kerá­miában a férfiak 75, a nők­­55 százaléka ír és olvas..­­ Amikor a kommunista­­párt Keralában az 1957 márc­i­ciusában tartott választások­­eredményeként a 126 man­­­­dátumból hatvanat megszer­ezett, jogot nyert arra, hogy­­ kilenc képviselőjét küldje az [új, 11 tagú keralai kormány­]­ba. Az új kormány több­­ alapvető reformot valósított­a meg: biztosította a földbir­­­tokosok birtokain dolgozó­­ parasztok elűzhetetlenségét, S megadóztatta a nagy jöve­­­­delmeket, új iskolatörvény­m­ivel megszüntette a nagy­­részt magánkézen levő isko­lákban elburjánzott korrup­ciót és protekcionizmust, ki­dolgozta az első indiai föld­birtokreformot. Az indiai reakció azonban ellentáma­dásba ment át s elérte, hogy a köztársasági elnök — mi­után a központi kormány alig hagyott jóvá valamit az új intézkedésekből — 1959 július 31-én feloszlatta­ a keralai kormányt s hatáskö­rét az új választásokat kö­vető kabinet megalakulásá­ig a központi kormányra ruházta át. Lapzártáig nem érkeztek jelentések a választások el­ső eredményeiről sem, amelyről bizonyára csak né­hány nap múlva kaphatunk tiszta képet. Nem kétséges azonban, hogy — bármelyik párt is szerezze meg az el­sőséget A keralai reakció­nak végképp semmit fosz­lottak azok a reményei, hogy megőrizze korábbi uralkodó helyzetét és meggátolja az alapvető reformok életbe­léptetését. Nem sikerült megmenteni az eltemetett dél-afrikai bányászokat A dél-afrikai Clydesdale-i szénbányában hétfőn tovább folytatták a mentési akciót. Szakemberek arra számítot­tak, hogy a gyémántfúrógép 200 méter mélységben eléri a beomlott tárnában rekedt bányászokat. A fúrógépek a jelzett mélységben azonban csupán szénre és homokkőre bukkantak. A dél-afrikai rádió hétfőn­­nem hivatalosan közölte,­­hogy mind a 435 bányász "életét vesztette". Elutazott az ukrán kulturális kü­dö­tség Az ukrán kultúra ünnepe­i alkalmából hazánkban járt­­ ukrán kulturális küldöttség : vasárnap elutazott Buda­­­­pestről. A kedves vendégek bú­­­­csúztatására a Nyugati­ pá­­­­lyaudvaron megjelent Aczél­­ György, az MSZMP Köz­­­­ponti Bizottságának tagja, a­­ művelődésügyi miniszter el­­­­ső helyettese, Szakasits Ár­pád, az MSZMP Központi­­ Bizottságának tagja, az MSZ­­­­BT alelnöke, Gyáros László, a Kulturális Kapcsolatok In­­­­tézetének elnöke, Demeter Sándor, az MSZBT titkára TANÁCSI KÜLDÖTTSÉG UTAZOTT LONDONBA­­ Hétfőn négytagú magyar­­ tanácsi küldöttség utazott •Angliába az angol kormány­­ meghívására, hogy megis­­­merkedjen az angol városok­­életével. A küldöttség tagja­­Biczó György, a szegedi ta­nács v. b.-elnöke is.

Next