Csongrád Megyei Hirlap, 1960. június (5. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-01 / 128. szám

VIrÁG PROLETÁRJÁT, EGYESÜLJETEK ! A MAGYAR S2OC­ A L­ISTÁS MUNKÁSPÁRT MEGYEI LAPJA XVII. évfolya­m, 128. szám Ara,: 50 fillér Szerda, 1960. június 1. Életszínvonal és a kereskedelem !*L L) IJLetünk csaknem minden mozzanatában kap­­csolatunk van a kereskede­lemmel. A fűszeres, a rőfös, a csemegés személyes isme­rősünk és egyben segítőtár­sunk is bevásárlásainkon ismeri vevőköre igényeit és igyekszik úgy összeállítani a bolti készletet, hogy ott a profilnak megfelelően min­dent megtalálhasson a vá­sárlóközönség. Természete­sen a fenti jellemzés­ csak a jó kereskedőre vonatkozik, akit nemcsak az avat erre a szakmára, hogy zsebében hordja a segédlevelét, ha­nem valóban vérbeli eladó. Ma már elmondhatjuk, hogy mind több jó kereske­dővel találkozunk a boltok, áruházak pultjai mögött. Ez annyiból is örvendetes, mert az életszínvonal emelkedé­sével nőnek az igényeink, és mind több kívánsággal ál­lunk elő az üzletekben. Ezek a kívánságok nem mindig reálisak, olykor nélkülözik az adott lehetőségek figye­lembe vételét. Ilyen esetben azután a kereskedőn a sor, hogy helyesen megmagya­rázza, miért nem lehet még ezt, vagy azt az árucikket megkapni, s helyette milyen cikk felelne meg leginkább. A kereskedő foglalkozása ezenkívül politikai tevékeny­séggel is jár, szükséges, hogy megfelelően állást tud­jon foglalni pártunk és kor­mányunk célkitűzései mel­lett A szocialista kereskedelem tehát magasabb színvonalú szakembereket feltételez, mint a kapitalista kereske­delem. Éppen ezért szüksé­ges, hogy kereskedőink ne elégedjenek meg eddigi kép­zettségükkel, szakmai tudá­sukkal, hanem azt állandóan fejlesszék. Kétségtelen, hogy ezen a téren is jelentős ha­ladást értünk el. Különösen szembetűnő a fejlődés, ha figyelembe vesszük, hogy felszabadulásunk első évei­ben még nagyon lebecsülték a kereskedő szakmát. Sok olyan dolgozó került a ke­­reskedele­­be, akinek hal­vány sejtelme sem volt a kereskedői szakma bizonyos fogásairól. Jellemző például, hogy 1950-ben kezdtek elő­ször kereskedőtanulókat szerződtetni a boltok. Sze­rencsére pártunk és kor­mányzatunk felismerte a ke­reskedelem elhanyagoltságá­nak hátrányosságát és ettől kezdve nagy súlyt fektetett a kereskedők szakmai és po­litikai képzésére. A különböző kereskedelmi iskolákon és tanfolyamokon igen sok kereskedő tanult és tanul ma is. Jelenleg az ál­lami kiskereskedelemben az alkalmazottak 94 százaléka szakképzett kereskedő, míg a földművesszövetkezeti bol­tokban 60 százaléka. Ezt az arányt még tovább akarja javítani kormányzatunk. Ta­valy ősszel például Szege­den és Szentesen már meg­nyitották a levelező keres­kedelmi technikumot és ez évben Hódmezővásárhelyen is megnyitják 50 fővel. Ezek­ben a technikumokban olyan képzettséget kapnak a ke­reskedelmi szakemberek, hogy irányító, szervező mun­kára is alkalmasak lesznek. Ugyanakkor a felsőbb ke­reskedelmi szervek közgaz­dasági szakcsoportokat hoz­nak létre a következő hóna­­pokban. Nagy szükség van a ke­reskedők szakmai és politi­kai képzésére, hiszen, mint ismeretes, a második ötéves tervben 45 százalékkal nő a kereskedelmi forgalom. Nyil­vánvaló, hogy ilyen növeke­dés mellett a kereskedőknek is többrétűbb lesz a munká­­juk,, tehát nagyobb felada­tokat kell­­ megoldaniok az eddigieknél. Sajnos, a keres­kedők közül még sokan neme értik meg a szakmai képzés nagy jelentőségét. Az eddig működő levelező kereskedel­mi technikumokra például igen nehéz volt beszervezni a megfelelő létszámot. , Még a boltokat­­irányító közpon­tok előadói­ közül is vona­­­­kodtak egyesek a techni­kumtól. Holott éppen a bol­tokat irányító központokban volna legnagyobb szükség arra, hogy megtanulják az áru­ elosztásával, a készlet­­gazdálkodással és egyéb fel­adatokkal szembeni tenni­valókat. Hasonló a helyzet a ven­déglátóiparban is, amely lé­nyegében a kereskedelemhez tartozik. Megyénkben még számos italbolt és étterem szakemberhiánnyal küszkö­dik, sőt még egyes étter­mek, italboltok vezetői sem elég szakképzettek. Emiatt van az, hogy gyenge egyné­mely helyen a kiszolgálás. Vonatkozik ez többek között a vásárhelyi vendéglátóipari egységek egy részére is. Nem mentség erre az sem, hogy eddig nélkülözni voltak kénytelenek az átalakítás alatt lévő Béke Éttermet. Mint értesültünk, a megyei tanács kereskedelmi osztálya a jövőben sokkal nagyobb gondot fordít majd a ven­déglátóipari felszolgálók, sza­kácsok és cukrászok kikép­zésére. A kereskedelem sokoldalú, nehéz munka, s éppen ezért nagyobb megbecsülést vár­nak az ezen a területen dol­gozók a közönségtől. Mi egyetértünk abban, hogy rá­juk nézve sérelmes, ha a kereskedelemben néhány százalékot kitevő spekuláló, harácsoló dolgozóval azono­sítják a kereskedelem vala­mennyi dolgozóját. Ugyanak­kor azt is meg kell mon­dani, hogy a további foko­zottabb megbecsülést az ed­digi jó munkán kívül a szak­mai továbbképzéssel, a ki­szolgálás színvonalának az emelésével lehet kiérdemel­ni. De szükséges az is, hogy a felsőbb szervek gondos­kodjanak az igazságos bére­zésről. Jelenleg a kereske­delem egyes területein még nem érvényesül kielégítően a premizálás. Az üzletekben például nem tudják jól ka­tegorizálni a jelenlegi bére­zés mellett a munka minő­ségét Nem személyi juta­lékkulcsok vannak, hanem­ egy-egy boltra, s a boltban dolgozók egyformán része­sülnek a közös jutalékból. Igaz, hogy van már néhány üzlet, ahol személy szerint határozzák meg a jutalék el­osztását, de ez torzsalkodást okoz, mivel nem­ hivatalos úton rendelték el és szemé­lyeskedést látnak benne. Ú­gy gondoljuk, egészségesebb lenne, ha személyenkénti ju­talékkulcsot vezetnének be, amennyiben ez lehetséges, de mindenesetre egészsége­sebb premizálást kellene ki­alakítani. A kereskedelem dolgozói megszerették az új kiszolgá­lási formákat, a különböző önkiszolgáló és gyorskiszol­gáló módszereket, hiszen ezzel könnyebbé válik a munkájuk. Azonban a ke­reskedőktől azt­ is kérjük hogy különböző ötletekkel javaslatokkal igyekezzenek ezeket az új kiszolgálási for­mákat tovább tökéletesíteni hogy a dolgozók könnyeb­ben és gyorsabban hozzájut­hassanak az általuk megkí­vánt cikkekhez és ezeknek a cikkeknek a választéka a tá­jjellegnek megfelelően szín­vonalasabb legyen. A világ közvéleménye megbélyegzi az USA-t a csúcsértekezlet elszabotálásáért Együtt — a közös célért Ötszáz diák Bodrogkeresztúrra készíti A Kutasi úti Állami Gazdaság munkájáról Tudós­ít­ás­ok tanácsülése­kről —I——. — I— 1­ ■ — 1­1, 11,11 r— r ,1, I I, 1 -■ II ■■■ ■ - i i I *~ ff ' ki .. . . Őszre fénycsővilág kap Hódmezővásárhely belvárosa A csehszlovák nagykövet is részt vett a tegnapi vásárhelyi tanácsülésen A vásárhelyi városi tanács tegnap, kedden délelőtt tar­tott ülésén vendégként ,meg­jelentek a megyében tartóz­kodó dr. Julius Viktory elv­társ, a Csehszlovák Köztár­saság budapesti nagykövete, Ladislav Vincze, valamint a nagykövetség más munka­társai. Ott voltak Papp Sán­dor elvtárs, a megyei ta­nács v. b. elnöke, Sajti Im­re elvtárs, a városi pártbi­zottság titkára. A tanácsülé­sen Csatordai Antal elnö­költ, s először is jóváhagyó­lag tudomásul vették a ta­nács lejárt határidejű hatá­rozatairól szóló­ jelentést. Ennek érdekessége, hogy az Országos Rendező Iro­da szeptembertől kezdő­dően a városban szerve­zőirodát létesít a megyében történő rendez­vények szervezésére. Ezután Vass Imre elvtárs, a városi tanács v. b. elnöke számolt be az 1960. évi köz­ségfejlesztési terv végrehaj­tásának állásáról, valamint előterjesztette­ az 1961. évi községfejlesztési tervet. A beszámolóból kitűnt, hogy a községfejlesztési alap két legjelentősebb felada­ta a csatorna és derítő, valamint a vízműhálózat építése folyamatosan tör­ténik. A csatornázás jelenleg a Tó­alj utcában folyik, ez a csa­torna vezeti le a kórház és környéke szennyvizét. A szennyvízderítő 60—70 szá­zalékban készült el. Az Új­városon fúrt kút elvezetése csak augusztusban történhet, ha a vállalat a szükséges eternitcsöveket leszállítja. A kúthoz egy hydroglobusz is épül. Igen érdekes, hogy még az idén az Ady Endre utca végig, a Sztálin utca vé­gig, a Szántó Kovács János és Bajcsy-Zsilinszky utca vé­gig, a Zrínyi utca a kór­házig, a Lenin utca, vala­mint a Felszabadulás utca a, Lenin utcáig ■ fénycsővilá­gítást kap. Ebben az évben már 50 új lámpahelyet is lé­tesítettek a városban. Még az idén megvalósul az V. kerületben tervezett körzeti orvosi rendelő is. Noha az előirányzott költsé­gek nem elegendők, a v. b. gondoskodik pótlásukról. Be­vezették a villanyt a vasháti iskolába is. Tekintettel ar­ra, hogy amikor a tanács megszavazta az 1960. évi községfejlesztési tervet, még a város nem volt tsz-város és így a költségvetés egyes tételei a termelőszövetkezeti gazdálkodásra való áttérés előtti helyzetre épültek. Ezért a tanács ismét megállapí­totta a lakosság hozzájá­rulásának mértékét, hogy az előirányzott 17­­mil­lió forintos községfejlesztési tervet teljesíthesse a város. Előterjesztették az 1961. évi községfejlesztési tervja­vaslatot­­ is. Ennek kapcsán jövőre aszfaltozzák a Simo­­nyi utcát, aszfalt gyalogjár­dát kap a Damjanich utca a Hideg utcáig, a Kutasi­ út a Bajcsy-Zsilinszky , utcától a Simonyi utcáig, a Zsdánov tér a Csomorkányi utcáig, a Zrínyi utca végig, a Tóalj utca, a Malinovszkij és Könyves utca. , A Kossuth tér, a Tanács­­köztársaság tér, a Kutasi út, a Petőfi és Deák Fe­renc utcák fénycső, illetve higanygőz-világítást kap­nak. Miután a mázsaház lebon­tásra kerülne, helyébe bér­ház épül, az új piactéren mérőhelyiséget, valamint járlatírás céljára alkalmas épületet emelnek. Félmilliós költséggel a tsz-ek számára állandó jellegű, fedett áru­sító helyek is épülnek. Hoz­zájárult a tanács, hogy a V.­b. .............. négymillió forintos OTP- kölcsön ügyében tárgyal­jon, ami szükséges a város egy­séges vízrendszerének ki­építéséhez, víztorony létesí­téséhez, s a csatlakozó veze­tékek kiépítéséhez. A vitában felszólalt dr. Julius Viktory is, s azt a meggyőződését fejezte ki, hogy ez a szép város a ta­nács munkája nyomán to­vább fejlődik. Felszólalt Papp Sándor elvtárs is, aki szintén a város szép fejlődé­séről beszélt, valamint arról, hogy a jö­vő még biztatóbb, ezért érdemes áldozatosan dol­gozni. A továbbiak során ismer­tették az ideiglenes város­fejlesztési bizottság előter­jesztését, majd a tanácsülés kimondotta e­ bizottság meg­szűnését. Ezután a ta­nácsülés a városi bíróság­hoz 110 népi ülnököt válasz­tott, míg a megyei bíróság­ba 12 vásárhelyi népi ülnö­köt delegált. Hozzájárult a tanács ahhoz is, hogy a v. b. légifotó alapján készülő új belterületi térképet ké­szíttessen, amelyre a város további tervszerű fejlesztése érdeké­ben van szükség. Ugyancsak elkészítik Hódmezővásárhely ipartelep-csatornázási tervét is. A fiúgimnázium parket­tázására a megyei tanács 50 ezer forintot utalt át a vá­rosi tanácshoz, így ez a munka elvégeztethető. Végül Vass Imre elvtárs válaszolt a vitában felme­rült kérdésekre, majd inter­pellációk hangzottak el. A kereskedelem helyzetéről tárgyalt a szentesi tanács Kedden ülést tartott­­ a szentesi tanács, amelyen megjelent Deák Ferenc elv­társ, a megyei tanács v. b. kereskedelmi osztályának ve­zetője. Elöljáróban a tanácsülés jóváhagyta a közelmúltban hozott határozatok végrehaj­tásáról szóló bejelentést. Ez­után Csorba György elvtárs a v. b. nevében ismertette a város kereskedelmi hely­zetét. Hangsúlyozta, hogy az áruellátás színvonala állan­dóan növekszik. Jellemző, hogy mélyhűtött áru azelőtt nem volt, most pedig folya­matosan rendelkezésre áll. A fejlődést mutatja többek kö­zött, hogy 1959-ben 22 millió forint­tal vásárolt többet a la­kosság, mint 1958-ban. Emelkedett a ruházati és tartós fogyasztási cikkek for­galma és ez is bizonyítja az életszínvonal javulását. A tavalyi évet vizsgálva a zöld­ség- és gyümölcsellátásban volt hiányosság, ugyanakkor villanyszerelési cikkekből sem volt teljes az ellátás. Ez persze összefügg a villamos­­sági feszültségáttéréssel. Ja­vult a kínálat a bútorokban és az építőanyagokban, de további bővítésre van szük­ség. Az idén az első negyed­évben a lakosság 9 millió fo­rinttal vásárolt többet, mint az elmúlt év hasonló idő­szakában. Ennek okai között szerepel az, hogy megtörtént a mezőgazdaság átszervezése, a termelőszövetkezetek zár­számadásokat tartottak és az üzemekben nagy összegű nyereségrészesedést osztot­tak. Csorba elvtárs ezután fog­lalkozott, az áruforgalom ösz­­szetételével. Az élelmiszer­­ellátás megfelelő. A vendég­látóipar forgalmára jellemző, hogy a lakosság ez év első negyedében 1 millió forinttal költött többet, mint az el­múlt esztendő hasonló idő­szakában. Az ételforgalom 35 százalékkal növekedett. A hiánnyal működő bol­tok száma csökkent és kedvező képet mutat a társadalmi tulajdon vé­delme. A felvásárló szervek mun­káját megkönnyítik a me­zőgazdasági nagyüzemek. Fontos, hogy mindkét fél is­merje a fennálló rendelete­ket. A szerződéskötések és a felvásárlási tervek tekin­tetében egyes területeken lemaradás mutatkozik és ennek felszámolására ko­moly munkára van szükig. Csorba elvtárs végül a piaci felhozatal helyzetével foglalkozott..­­ A beszámoló után sok hoz­zászólás hangzott el. Többek között Koltai Gábor a tü­zelőanyag-ellátás javítását kérte, Lengyel Károly­ java­solta: foglalják határozatba, hogy a kereskedelmi dolgo­zók legyenek igényesebbek az áruátvételnél. Orosz elv­társ, a vendéglátóipari vál­lalat vezetője részletesen be­számolt a vállalat fejlődésé­ről és megemlítette, hogy a sör- és bor-, valamint időn­ként a húsellátásban nehéz­ségek mutatkoznak. Javas­lat hangzott el arra vonat­kozóan, hogy az aratással kapcsolatban mozgó, illetve házi boltokat állítsanak fel. Elhangzott az is, hogy a ter­melőszövetkezetek zöldség­árusító pavilonokat létesít­senek a piacon. Deák Ferenc elvtárs hoz­zászólásában kiemelte, hogy valószínűleg lesz fedezet a Petőfi Étterem konyhájá­nak bővítésére. Javasolta­, hogy a városban szervezzék meg az üdítő­ital gyártását. A továbbiakban pedig a kenyér- és süte­ményellátás időszerű problé­­máiról szólott Nagy György elvtárs, a városi tanács v. b. elnöke a kereskedelmi forgalommal kapcsolatban a termelési kérdésekre hívta fel a fi­gyelmet, különös tekintettel a termelőszövetkezetekre. Papp elv­társ, az Alkotmány Tsz elnöke a biztonságos gazdálkodás , körülményeit elemezte. Kocsis elvtárs, a városi tanács ipari-műszaki osztályának vezetője beje­lentette, hogy új vásárcsar­nok építésére 1964—65. év­ben kerülhet sor. A tanácsülés további ré­szében Csorba elvtárs vála­szolt a kérdésekre, illetve összefoglalta a bejelentése­ket, majd határozatot fogadtak el. a kereskedeimre vonatko­zóan; először: a kereskedelem le­gyen igényesebb az áruk át­vételénél másodszor: a ke­reskedelmi állandó bizottság bővítse az aktívahálózatot; harmadszor pedig: nagyobb gondot fordítsanak a keres­kedelmi utcai helyiségek fel­szabadítására. A tanácsülés második ré­szében a város 1961. évi köz­­ségfejleszt­ési tervét tárgyal­ták meg és kijelölték a leg­szükségesebb tennivalókat. Ugyancsak megtárgyalták a közterületek használatára vonatkozó rendelettervezetet. Ismertették a lapistói tele­pülés általános rendezési tervét és végül sor került a népi ülnökök megválasztá­sára. Visszaállították­ a borárak tavalyi színtjét Ismeretes, hogy a múlt év nyarán — a rendelkezésre álló nagy készletekre és a becslések szerint várható nagy szőlőtermésre tekintettel — a borfajták árát leszállítot­ták. A gazdasági bizottság akkor hozott, a sajtóban ismer­tetett határozata úgy rendelkezett, hogy a bor fogyasztói árét — a mindenkori termés, készlet és fogyasztás alaku­lásától függően — évenként kell megállapítani. Mivel a későbbi hónapokban kedvezőtlenné vált idő­járás miatt a múlt év őszén a szőlőtermés nem az előze­tes becslésnek megfelelőn alakult, szükségessé vált­ a bor­fajták árának új megállapítása. A gazdasági bizottság — a tavalyi határozatnak megfelelően — úgy határozott, hogy a bor árát 1960. június hó 1-től a tavalyi szintre emeli. Újabb munkásgyűlések a Szovjetunióban A Szovjetunió üzemeinek, hivatalainak és falvainak dolgozói országszerte gyűlé­seken vitatják meg Hrus­csov miniszterelnök szom­bati beszédét és a nemzetkö­zi helyzetet. Valamennyi felszólaló helyesli Hruscsov értékelését és támogatásáról biztosítja a szovjet kormány békeszerető külpolitikáját.

Next