Csongrád Megyei Hirlap, 1960. június (5. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-01 / 128. szám
Mit ízesítésnek ternén a Kutasi úti Állami Gazdaságban? A Kutasi úti Állami Gazdaság dolgozói hazánk felszabadulásának 15. évfordulójára éves vállalást tettek, amely szerint a növényzej- Az állattenyésztés fő ágazatainál pedig így alakult vállalásuk: az itatásos borjúnevelésnél 2912, a bárányszaporulat és bárányválasztó súlyemelkedésénél 55 080, a növendéknaarhák súlygyarapodásánál 158 746, a növendékcsibék gyarapodásánál 38 043, a keltetési terv túlteljesítésénél 49 980, míg a keltetési százalék kihasználásánál pedig 30 549 forint értékűt termelnek terven felül. Az állattenyésztési rész vállalása tehát összesen 335 310 forint. No igen, egyelőre ez még csak a vállalás, de már most látni lehet, hogy a Kutasi úti emberek teljesíteni is tudják ezt. A növénytermelésnél majd őszszel, a termékek betakartmesztésből és az állattenyésztésből összesen 475 100 forintot termelnek terven felül. Méghozzá a következőképpen:tása után lehet lemérni , pontosan, mennyiben tettek eleget felajánlásuknak. Az azonban tény, hogy idejében befejezték a növényápolást — kivétel a kukorica kézi kapálása —, s ebből aztán, valamint az őszi kalászosok jelenlegi állapotából következtetni lehet arra, hogy ha valami elemi csapás nem jön közbe, akkor a vállalt termésátlagot nemhogy teljesítik, de felül is múlják az őszi búzánál 0,5, az őszi árpánál 1,5 és a kukoricánál 3—4 mázsával. Ha az állattenyésztési részt vizsgáljuk, ott már konkrét eredmények igazolják, hogy nem vallanak szégyent a vállalással. A tehenészetben a Jámbor-brigád célul tűzte maga elé, hogy elnyeri a »szocialista brigád« címet, de emellett az állattenyésztés más ágaiban is igen lelkiismeretesen dolgoznak az emberek, így aztán nem csoda, hogy az itatásos borjúnevelésnél egy borjúnál egy hónap alatt a tervezett 26 kilogramm helyett 32,09 kilogramm súlygyarapodást értek el, ami 123,4 százaléknak felel meg, vagy a hízómarháknál a ránevelés 110százalékos, a növendékmarháknál pedig 112,8 százalékos. Ezek tehát a bizonyítékai a terven felüli vállalások teljesítésének. Az említett vállalás mellett azonban még egy újabbról is kell beszélnünk, amelyet ezen a héten dolgoztak ki és fogadtak el az állami gazdaságban. E szerint az évi költségcsökkentésnélévmillió 266 ezer forintot takarítanak meg. Ezt az újabb — ugyancsak terven felüli — vállalásukat úgy akarják a gazdaságban teljesíteni, hogy az évi költségvetésükből ennyivel kevesebbet használnak fel, így az anyagfelhasználásnál öszszesen 743 ezer forinttal, a közterheknél összesen 50 ezer forinttal, a segédüzemi szolgáltatásoknál pedig 200 ezer forinttal kevesebbet. Ehhez hozzájön még, hogy a munkabérek felhasználásában a helyes munkaszervezéssel 273 ezer forint megtakarítást érnek el. Vagyis, ha a két terven felüli vállalást összevetjük, akkor látható, hogy a Kutasi úti Állami Gazdaságban az idén egymillió 741 ezer 100 forintot teljesítenek. Nagyon szép vállalás ez! Hátha még hozzáteszszük azt is, hogy a tervezett évi nyereségük egymillió 541 ezer forint összegezve: a Kutasi úti Állami Gazdaságban az 1960-as évben az összes tervezett és vállalt eredményjavulás 3 millió 282 ezer 100 forint. Ha ezt összehasonlítjuk a tavalyi eredményjavulással, a 932 ezer forinttal, akkor világosan kitűnik, milyen nagy akarással és lendülettel láttak ebben az évben munkához a Kutasi útiak. Persze mindenkinek személyes ügye, hogy az idei eredményjavulást megvalósítsák, mert ettől függően kapják a nyereségrészesedést. Tavaly a 932 ezer forintos eredményjavulás után az állami gazdaságban 127 ezer forintot fizettek ki nyereségrészesedésként a dolgozóknak, ami csupán 7 napi keresetüknek felelt, meg. Ebben az évben a kal ,kulálások alapján, amenynyiben a felsoroltakat teljesítik — márpedig teljesítik — minden dolgozó 13— 14 napi fizetésének megfelelő részesedést kan. Hát ezekért dolgoznak most a Kutasi úti emberek . i. Lukács Imre I Növénytermesztésben termésátlag, kát. hold/mázsa évi terv vállalás forintérték Őszi búza 14 14,5 18 631,29 Ft. Őszi árpa 15,5 16,5 9 971,95 Ft Tavaszi árpa 12 1 3 1 505,20 Ft Kukorica (májusi morzsolt) 16 20 95 022,20 Ft Cukorrépa 150 160 12 258,40 Bt Kender 29 35 2 402 50 Ft. Összesen: 139 791,54 Ft Két kiváló földművesszövetkezeti dolgozó A napokban tartott MÉSZÖV igazgatósági ülésen két dolgozónak adták át a SZÖVOSZ kitüntető jelvényét: Fugel Károly MÉSZÖV felügyelő bizottsági tag, a mórahalmi földművesszövetkezet alapító tagja, a kiskereskedelmi és vendéglátóipari üzemágnak nyújtott segítségéért, valamint a társadalmi munkák kitűnő megszervezéséért. Halász Mihály, a szentesi földművesszövetkezet igazgatósági elnöke a földművesszövetkezeti mozgalomban végzett 10 éves eredményes munkájáért a »Földművesszövetkezet Kiváló Dolgozója« című jelvényt kapta meg. (-«-) szilárd békekilátások engedett volna az USA zsarolásának és beleegyezne az amerikai agresszív politikatörvényesítésébe«. Ezt nem tehette a Szovjetunió, mert békepolitikája, sőt az egész békeszerető emberiség erőfeszítése arra irányul, hogy visszaszorítsa, megszüntesse a kapitalista hatalmak politikájának azokat a vonásait, amelyek sértik más országok szuverenitását és elmérgesítik az országok közötti kapcsolatokat.Ezért mondhatjuk azt, hogy a Szovjetunió s a szocialista tábor országainak külpolitikai céljai nem változtak meg. Békepolitikánk világos: a háború, elkerülése a békés egymás mellett élés megvalósításával. Ehhez azonban meg kell szüntetni az imperialista hatalmak politikájának a hidegháborúból ittmaradt eszközeit és módszereit. A Szovjetunió és a szocialista országok eddig is ezért küzdöttek. Most csak annyi a különbség, hogy a feltételek bizonyos fokig megváltoztak. Az eddigi időszakban a Szovjetunió amellett, hogy határozottan kiállt a Szovjetunió és a szocialista tábor védelme mellett, s fellépett az imperialista provokációk ellen, baráti látogatások, tárgyalások útján vélte elérhetőnek a békét veszélyeztető hidegháborús politika visszaszorítását. A május elsejei kémrepülőgép lelövése után kitűnt, hogy nagyobb a hidegháborús körök befolyása Amerikában, mint azelőtt hinni lehetett A Szovjetunió kénytelen volt tehát teljes, határozottsággal bebizonyítani a nyugati hatalmak előtt: nem tűr semmiféle olyan agresszív provokációt, amely a saját, vagy bármely szocialista ország szuverenitását megsértené, vagy amely az imperialista nyomás eszköze lenne. Többször hangoztattuk, hogy a Szovjetunió katonai fölényre tett szert az imperialista táborral szemben. Most bebizonyosodott, hogy teljes ez a fölény. Volt idő, amikor a Szovjetunió nem tudta lelőni a nagy magasságban repülő amerikai kémrepülőgépeket. Most már ez is a múlté! A Szovjetunió kénytelen volt érvényesíteni katonai fölényét — az amerikai nyomás, az imperialista zsarolás el- hárítása érdekében! Ezzel a Szovjetunió a béke érdekeit szolgálta, mert a hidegháborús politikának a nemzetközi jogrendet semmibevevő módszerei képezik a békés egymás mellett élés megvalósításának legfőbb akadályait. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a Szovjetunió — éppen katonai fölénye nyomán — jogtalan előnyökhöz akar jutni, vagy lemond a nemzetközi problémák békés tárgyalások útján való megoldásáról. Az egész világ közvéleménye elismeri a szovjet lépések teljes jogosságát s ezzel minden egyszerű ember is tisztában van. Hiszen még az analfabéták is tudják, hogy nem szovjet repülőgép sértette meg Amerika légiterét, nem, szovjet támaszpontok vannak az USA körül, s nem a Szovjetunió az, amely semmibeveszi a más országok, főleg a kis népek szuverenitását. A Szovjetunió továbbra is tárgyalásokra törekszik. Megértést, türelmet tanúsít pl. a német békeszerződés kérdésében, s a nyugat-berlini probléma megoldásában, bízik abban, hogy Amerikában mindinkább a józanabb vélemények kerekednek felül s nemzárja el eleve az Amerikával való tárgyalások útját sem. Erről a jószándékról, s magasfokú felelősségtudatról meggyőződhettünk Hruscsov elvtárs szombati beszédének olvasásakor is. Ma Hiúza nemzetközi események alakulására legdöntőbb hatással a szocialista tábor, s a világ békeszerető népei vannak. Ezek hatalmas erőt képviselnek a világon, s mivel pedig békét, egyenrangú tárgyalásokat akarnak, s minden módon a hidegháború feléledése ellen küzdenek, biztosak lehetünk abban, hogy nem a felélénkülő hidegháború, hanem kellő erőfeszítéseink nyomán a béke, a békés fejlődés kilátásai nyílnak meg előttünk. Mégpedig a szilárd béke, szilárd békés fejlődés és együttműködés kilátásai, mert a Szovjetunió, a szocialista tábor hatalmas csapásokat mért és mér a nemzetközi együttműködést veszélyeztető amerikai imperialista s hidegháborús módszerekre. Tamasi Mihály 3 Szerda, 1960 fdstas 1. Megyénk országgyűlési képviselőcsoportja pénteken Szegeden ülésezik A Csongrád megyei országgyűlési képviselők csoportja június 3-án, pénteken délelőtt 10 órakor ülésezik. A képviselőcsoport ez alkalommal Szegeden, a Hazafias Népfront városi bizottságának helyiségében (Vörösmarty utca 7) tartja ülését. Megyénk iparának helyzetéről, s a második ötéves tervre való felkészülésről Kovács Imre, a megyei tanács v tv-elnökhelyettese számol be a képviselőcsoport ülésén. Beszámolók hangzanak el megyénk kiskereskedelmi helyzetéről, továbbá a városi lakosság zöldség- és gyümölcsellátásáról is. Előadók: Deák Ferenc, a megyei tanács v. b. kereskedelmi osztályának vezetője, továbbá Regőczi István, a MÉK megyei központjának igazgatója. Három lány az uraföldön A nap elbújt az ólomszürke felhőgomolyagban. Az iő elszomorodott. Hőség már nem volt, egy kis szél kerekedett és fel-felkapkodta a lányok szoknyáját. A piros baboskendők is úgy lobogtak a kócos fejeken, mint kicsike zászlócskák. Csak három lány volt a munkacsapatban: Molnár Erzsi, Bíró Etelka és Bíró Lidia. Külsőre semmi hasonlóság nem volt a három lányon. A hajuk, az arcuk, de még a ruhájuk is különbözött. Molnár Erzsi vékony, karcsú lányka, kerek arcán szinte virít elénk, mosolygós kék szeme. Orra kicsi, a szája is. A haja szőke. De nem az a világos szőke, amelyen a napfény is megtörik, hanem kissé barnás, amolyan mandulaszínű. A Bíró-lányok testvérek. Az egyik nagyon szőke, a másik pedig olyan mint az érett gesztenye. Az arca, a haja és a szeme is barna. Szinte sötétbarna. De kedves mind a három lány és abban is egyformák, hogy nagyon szeretnek dolgozni. Kezük alatt szinte ég a munka. Az eső már csapkodott, nagy cseppek hullottak alá a vastag felhőkből, de ők fel sem néztek, s amikor az arra kocsizó Nagy János brigádvezető megkérdezte tőlük, hogy nem félnek-e, azt felelték: nem cukorból vannak. A ruhájuk teleivódott vízzel, odatapadt a hátukhoz, de ők csak kapáltak. — Menjünk be lányok — szólt rájuk egy menyecske. — A ruha ott van a tábla szélén, az is megázik, meg mi is. — Nem megyünk, had essen — nevettek a lányok és kapálták az uborkát tovább. Nagy kedvvel, nagy akarattal dolgoztak, még buzdították is az asszonyokat, hogy: — Csak gyertek ki a dűlőútig. Mit féltek! Persze azok sem féltek. A termelőszövetkezetek tagjai nem félnek az esőtől, csak hát úgy vannak vele, hogyha nem muszály, nem áznak meg. De mert a lányok csak kapáltak rendületlenül, nem mentek el ők sem. Így aztán mindenki maradt, csak az eső ment el. Ahogy mondták: — lehúzta a Maros ... Pedig jó lett volna, ha az uborka megázik. A fekete kiszombori föld rémisztően kemény. — No de majd ideszokik az egyszer — mármint az eső — beszélték a lányok. Úgy gondolják ugyanis, hogy nem mindegy, mennyit keresnek az idén a közösben. Ha jó termés lesz, nagyobb jövedelemre számíthatnak- Molnár Erzsi a tavalyi esztendőben 250 munkaegységet dolgozott le. Körülbelül tízezer forintot keresett. Az idén többet akar teljesíteni. Legalább annyit, hogy havi átlagkeresete elérje az 1000 —1200 forintot. A Bíró lányok első évesek. A tavasszal léptek be, édesapjukkal együtt a makói Lenin Termelőszövetkezetbe. De amióta beléptek, állandóan munkában vannak. Kiválóan értenek az uborkatermeléshez. Talán azt is el lehet róluk mondani, hogy szakemberek, kicsi koruk óta megismerték annak minden csúnját-binját. Tavaly még egyénileg gazdálkodtak, de másfél hold uborkát termeltek. Sikerült is a termés, az uborka jó jövedelmezett. Etelkának az a véleménye, hogy a termelőszövetkezet táblájából még jobb termés várható. A mag szépen kikelt, a fészkek 95 százaléka zöldell. — Ez ritka eset, én tudom, én uborkatermelő vagyok — mondta Etelka. Szürke szemében büszke mosoly csillogott, s amikor az asszonyok kételkedni mertek szavában, így erősítette meg állítását. — Hat hét múlva úgy szedjük az uborkát, mint ahogy most kapáljuk. Meg fogjátok látni... Ezt aztán elfogadták, mert július elején a száraz időben is van már uborkatermés. De Lídia, a testvére ezt nagyon későnek találta. — Hat hét múlva? Aratáskor már kell uborkának lenni! Kell bizony. Aratáskor uborkasalátát is esznek az aratók... — bernula — ! Párthírek záróünnepséget tartanak, amikor is értékelik az elmúlt oktatási év eredményeit, hibáit és megjutalmazzák emléklappal, könyvekkel a legjobb propagandistákat. Vásárhelyen márSor került erre és a városi pártbizottság kiosztotta azMSZMP Csongrád megyeibizottságának emléklapjait. . A közeljövőben mindegyik városban és járásban sor kerül az emléklapok kiosztására. Körülbelül 1000—1100 propagandista kapja meg a kis emléklapocskát, amelyben a megyei pártbizottság köszönetét fejezi ki az 1959/ 60. évben végzett eredményes propagandamunkáért. Azokra a helyekre, ahol már megtörtént a záróünnepség, postán küldik ki a propagandista elvtársaknak az emléklapokat. * Tegnap délután Szegeden a Kálvin téri pártházban az MSZMP Csongrád megyei bizottsága tanácskozásra hívta, össze a megyei politikai akadémia előadóit. A tanácskozás során Siklós János elvtárs, a megyei pártbizottság titkára tartott tájékoztatót a megyei politikai akadémia 1950—60-as évi tapasztalatairól. Az előadókat a tanácskozás után a megyei pártbizottság vendégül látta. Minden pártoktatási év befejezésekor a városok és járások propagandistái Csongrádi képzőművészek kiállítása Számra nézve kevés anyag, de igényes képek szerepeltek a csongrádi képzőművészek új tárlatán. Hat csongrádi képzőművész állította ki ezúttal legsikerültebb alkotásait. A képeket nézve a szemlélőnek az a benyomása, hogy képzőművészeink egyre fejlődnek, izmosodnak. Az alkotók témáikat leginkább a való életből merítik: képeiken sokszor szerepel az alkotó ember. A kiállításnak sok látogatója volt. Ezt a tényt örömmel kell elkönyvelni. Sokan ötször-hatszor is végignézték a kiállított képeket, gyönyörködtek benne, ízlelgették, kortyolgatták színeit, varázsait. Viszont az már szomorúbb dolog, hogy képvásárló alig akadt, még a közületek, intézmények közül is, noha az elismerést akkor adjuk meg művészeinknek, ha alkotásaikat meg is vásároljuk. Nehéz lenne eldönteni, a tárlat hat képzőművésze közül kinek a képei a legjobbak. Stéhlik Lajos »Nyári napnak alkonyulatánál« című képe sok néző tetszését nyerte meg. Művészi kifejező erő sugárzik a »Tisza- Part«, a »Bazsarózsák« és a »Virágcsendélet« képeiből is. Bagossy Gábor finom színárnyalatú vásznai eredetiek. Legszebb festménye a »Lányok«. Ebben különös zenei harmónia van. Az »Erkélyen« című is megnyerő. Kifejező az »Ártér« és színgazdagságával pompás a »Dáliák«. Feltűnést és nagy elismerést váltottak ki a fiatal, tehetséges Zombori László figurális alkotásai. Fő témája mindig az ember és a munka. Alkotásaira már szegedi kiállításon is felfigyeltek. »Belépés a tsz-be«, »Pihenő munkás«, »Cigarettaszünet«, »Faültető, lányok«, »Portré« — mind-mind gazdag mondanivalójával, színeivel hat a szemlélőre. Palásti Pál neve már régebben közismert a csongrádiak előtt. Új alkotásaiban szintén eredetit mutat be. Kifejező erejével hat a »Gyermekjátszótér«, »Vízparti fák«, »Háztetők« és a »Válykostelep« című képrér. Utóbbi kettő már budapesti kiállításon is részt vett. Rostáné Papp Piroska gazdag színárnyalatokkal rajzolt képei szintén emelik a kiállítás színvonalát. Egyik legszebb képje a »Ruhaszárítás«, mely hűen ábrázolja az ősi csongrádi belváros arculatát. »Alkony a Bökényben« című festményéből a föld szeretetének megéneklése árad. Igen eredeti még a »Bözsike« című portréja, a különösen hat , a »Horgászok«. Percze Mihály is, mint legtöbb képzőművészünk, törekedik az újszerűséget megmutatni képiésben. Elevenségével hat a »Közös munka«, az »Esti szürkület« és a »Dunántúli táj« című képiő. A Stehlik Lajos által vezetett képzőművészeti szakkör haladó tagjainak is látunk egy-egy jó alkotását a kiállításon. Dinnyéssé Kárpáti Zsuzsa »Tájkép« grafitrajza, Huba Ilona »Ülő lány« és Forgó Zsuzsa »»Leányfej« című képe a legsikerültebb. (várkonyi) ÍSzínes kreppnylon harisnyanadrág gyártsát ! kezdték meg Hódmezővásárhelyen ! A Hódmezővásárhelyi Kötöttárugyár műszaki dolgozói f újfajta gyermekruházati cikk, a kreppnylon harisnyanadrág gyártási módját kísérletezték ki. Nyomfonalból a kreppnylon harisnyákhoz hasonlóan készül az új cikk, az- val a különbséggel, hogy a nadrággal kötik egybe, s így a gyermekek felső ruhaként használhatják. Próbaképpen a több mint félezer színes, enciánkék, piros és más színárnyalatú gyermek harisnyanadrágot készítettek a kereskedelemnek bemutatási célra. Ha a vásárlók megkedvelik, elkezdik tömeges gyártását.