Csongrád Megyei Hirlap, 1961. január (6. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-01 / 1. szám
I smét öregebbek lettünk . A MI POLITIKÁNK szokták hozzászoktuk mondani a fz új esztendő küszöbén, miután magunk mögött hagytuk az óévet. Öregebbek, de tapasztaltabbak is tenni. Valóban, 1960 a magyar közélet újabb sikereinek és tapasztalatszerzésének esztendeje volt. Nem teltek teljes gondtalanságban a hónapok, sok nehézséggel, akadállyal kellett megküzdenünk, ráadásul a mi megyénkben az időjárás más megyékénél mostohább volt, mégis a mérleg nyelve az eredmények felé billen. Az elmúlt év egyben a népgazdaság hároméves terve befejezésének esztendeje is volt; azé a tervé, amely az ellenforradalom után először ismét kitűzte a szocializmus tervszerű továbbépítésének célját, valamint az MSZMP VII. kongresszusa után a gyorsabb haladásét. S most elégedetten — de nem elbizakodottan! —megállapíthatjuk: a dolgozók fáradozása értékes gyümölcsöt termett. Nem ismeretesek még a végső számadatok, de annyi máris bizonyos, hogy az ipar három évre tervezett termelésemelési tervét 22 százalék helyett mintegy 40 százalékra, a mezőgazdasági termelés emelésének három évre meghatározott feladatát — minden aszály ellenére! — 12 százalék helyett 13 százalékra teljesítettük, a nemzeti jövedelmet viszont a tervezett 13 százalék helyett 20 százalékra. Ennek arányában nőtt a beruházás is: 1957- ben, a hároméves terv indulásakor 32 milliárd forint beruházás szerepelt a tervben, s ténylegesen 54 milliárdot fordítottunk erre a célra. Ezen belül is óriási jelentőségű esemény, hw a míg 1957-ben 2 add), 1959-ben már 6,5, 1960-ban viszont 9 milliárdot a szocialista mezőgazdaság kapott gépre, épületre, felszerelésre, azaz az elmúlt három év alatt összesen 17,5 milliárdot Nincs egyetlen ország, amely traktorparkját olyan gyors ütemben növelte volna, mint mi az elmúlt három év alatt. S elégedetten mondhatjuk: jobban is élünk, mint három évvel ezelőtt. Az egy főre jutó reáljövedelem a tervezett 8 százalék helyett 16 százalékkal növekedett. Joggal mondhatta tehát Kádár János elvtárs az országgyűlés idei utolsó ülésén, hogy a hároméves terv teljesítésével és túlteljesítésével a magyar népi demokrácia, a párt és a nép öszszefogott ereje világraszóló győzelmet aratott, az ország nemcsak viszszajutott a szocializmus építésének egyenes útjára, hanem újabb lendületet vett hazánkban a szocialista építő munka. Sokan vannak azonban, akik aggodalmaskodnak: marad-e tovább ez a politika az új évben, hiszen ez jót hoz az ország egész népének, s ha azt mondjuk: marad, mi erre a biztosíték? Politikánk változatlanságát négy év nagyszerű eredményei garantálják, meg maga a nép is, amely nem fogadná el ismét a régi, rossz módszereket, de amely viszont egyetért, helyesli és támogatja pártunk mai munkastílusát. S hogy politikánk változatlan marad, ezt pártunk Központi Bizottsága december 21-i ülésén a moszkvai Nyilatkozatról szóló határozatában is dokumentálta: »A Központi Bizottság örömmel állapítja meg, hogy a Nyilatkozat igazolja annak a politikának helyességét, amelyet a Magyar Szocialista Munkáspárt 1956. november 4. óta az SZKP XX. kongresszusa és az 57-es Nyilatkozat szellemében folytat, amely alapvető politikai feltétele volt minden sikernek, amit pártunk és a magyar nép az utóbbi négy év folyamán elért. Az MSZMP ugyanezt a politikát folytatja tovább ezután is, s ehhez nyújt nagy értékű eszmei segítséget a mostani Nyilatkozat«. Négyszázezernyi kommunista persze elenyésző szám a magyar nép tízmilliós tengerében. De ha együtt lüktet a párt szíve az egész nép szívével, ha a párt helyesen politizál, képes vezetni az egész népet. Elbizakodottság nélkül mondhatjuk, hogy a párt kapcsolata napról napra erősödik a tömegekkel. S ennek döntő tényezője, hogy minden erővel harcolunk azért, hogy a párt szavai és tettei sohase térjenek el egymástól. Keserű tapasztalataink vannak arról, hogy milyen következményekkel járt, amikor ez nem így volt, ami- ÍRTA: RÁCZ LAJOS kor szállóigévé vált a mondás: »ja, kérem, más az elmélet és más a gyakorlat«. Több mint négy év óta a párt politikáját az őszinteség és a nyíltság jellemzi. Akkor is nyíltan megmondotta a párt, hogy igenis, burzsoá ellenforradalom zajlott le hazánkban, amikor még milliókat tévesztett meg a nacionalista álmagyarkodás. Mindig és mindenkor őszintén és nyíltan beszéltek — és ez a jövőben is így lesz — az ország vezetői a szocialista építés problémáiról, az adódó nehézségekről, mert ha a nép látja a megoldandó feladatokat és megérti, mikből adódnak ezek, színes lélekkel dolgozik ezek megszüntetésén. Miért növekedtek meg feladataink? Mert gyorsabban haladunk előre. De a gyorsabb előrehaladást, a szocializmus gyorsabb építését, az ország gyorsabb gazdagodását, az életszínvonal gyorsabb emelését mi határoztuk el: a párt VII. kongresszusa, s ez a határozat az egész, nép helyeslésével találkozott Csongrád megyében — de az egész országban is! — az elmúlt évben olyan változások történtek, amelyekre valóban illik a történelmi jelző. Több mint tíz éve dolgozunk a megye mezőgazdaságának szocialista átalakításán, de tíz év alatt óriási felvilágosító és meggyőző munka ellenére még csak a megye szántóföldjének kisebb hányadán tudtunk szövetkezeteket szervezni. Az elmúlt évben azonban fordulat történt és egy év alatt a megye szántóföldjének túlnyomó többsége szocialista szektorba került, sőt, kitűzte a párt a mezőgazdaság nagyüzemi átalakításának teljes befejezését. Nem, nem történt csoda, a párt évtizedes harca, a helyes politika most gyümölcsözött. Még egy-két évvel ezelőtt is úgy gondoltuk, hogy a mezőgazdaság szocialista átalakulása a második ötéves terv második felében fejeződik be, s lám, ma már a második ötéves tervet úgy kezdhetjük el, hogy e tervet a mezőgazdaság szocialista átszervezése befejezése után kialakult termelési viszonyokra építsük. Tehát az új esztendőben, 1961-ben sajátos helyzetben kell dolgoznunk, termelnünk, az ipar után a mezőgazdaságban is uralkodóvá válnak a szocialista termelési viszonyok. Ez az új helyzet új irányítási, szervezési elveket is követel párt- és állami szervektől. Hiszen sok tízezer kisparcella helyett néhány száz szocialista mezőgazdasági nagyüzem munkaszervezési, termelési, értékesítési teendői adják az új helyzetet. S ha az előrehaladást tovább akarjuk gyorsítani, elsősorban a mezőgazdasági termelés gyorsabb emelésén kell munkálkodnunk, hogy csökkentsük azokat a gondokat, amelyeket az árutermelésre csaknem alkalmatlan, a városi lakosság ellátásában részt kevésbé vállalni tudó kisparcella okozott éveken keresztül. Sok élelem, sok mezőgazdasági eredetű nyersanyag — ez a feladatok feladata, s ebben a tekintetben már az idei gazdasági évben nagyot kell megyénkben is előrelépni. Természetszerűleg a mezőgazdaság gyorsabb szocialista építése rövidebb idő alatt nagyobb arányú beruházást követel a népgazdaságtól. Népgazdaságunk azonban erős, egészséges, s kellően átgondolt gazdaságpolitikával, szigorú takarékoskodással, a fontossági sorrend messzemenő betartásával képes kielégíteni a mezőgazdaság kívánalmait úgy, hogy ez ne menjen az életszínvonal rovására. Hiszen amikor politikánk változatlanságáról beszélünk, akkor ez azt is jelenti: a párt a továbbiakban is következetes érvényt szerez annak a helyes leninista elvnek, hogy a szocializmus építésének mindig együtt kell járnia a dolgozók életszínvonalának emelkedésével. Azaz: úgy építeni a szocializmust, hogy a munkában résztvevő dolgozó tömegek élvezzék is annak áldásait! Mert igaz az, hogy mi a jövőt építjük, az elkövetkező generációk szebb és jobb életének feltételeit teremtjük meg, de javíthatatlan álmodozók lennénk, ha csak a jövőt kutatnánk és a jelennel mit sem törődnénk. A ma és a holnap szebbé, könnyebbé tétele éppen olyan szép, feladat kommunista számára, m mint a jövőről is való gondoskodás, az előrelátás, hogy holnapután még szebb, még könnyebb legyen a maga és valamennyi dolgozótársa élete. A kommunisták egész életüket erre a nemes célra tették fel, s mennyire igaza volt Kádár elvtársnak, aki a VII. kongresszuson így jellemezte ezt a szép tulajdonságot: »A kommunista csak úgy tud boldog lenni, ha minden dolgozó emberrel együtt lesz boldog«. Ez a magatartás azonban mindinkább nemcsak a kommunistákra lesz jellemző, hiszen a párt az egész társadalom tudatát formálja; arra törekszik, hogy a kommunista erkölcs normái az egész társadalom erkölcsévé váljanak, s ez a munka nem hatástalan. Persze, ma még messze tartunk attól, hogy a kommunista tulajdonságok általánossá válásáról beszélhessünk, de éppen a kommunisták és pártonkívüliek szoros barátsága, elvtársiassága, a közös ügyért végzett munka a legjobb eszköz ahhoz, hogy a szép kommunista tulajdonságok — elsősorban a szocializmusért érzett felelősség és áldozatos munka — mindinkább általánosan jellemző legyen társadalmunkra. Mert közös felelősségről van szó! A kommunisták önmaguk nem vehetnek vállukra minden feladatot, kötelességet és felelősséget. Mint ahogyan a munka áldásaiból az egész nép részesül, ugyanígy a jelenért és a jövőért is közös felelősségvállalásra van szükség. A szocializmus építéséért érzett közös felelősségtudatot bizonyítják eredményeink, amelyek az egész nép munkcájának eredményei. Elnnek a közös felelősségtudatnak számos jelével találkoztunk az elmúlt évben a Hazafias Népfront-mozgalom társadalmi akcióiban, s az új esztendőben is ez a mozgalom — amely elfogadja és magáénak vallja a párt által kitűzött szocialista építést — tovább gyümölcsözik megyénk és hazánk javára. De politikánknak az is leninista vonása, hogy szakítottunk a régi, rossz módszerrel, amikor a népfront, vagy a tömegszervezetek munkájába — megsértve e mozgalom és szervek belső autonómiáját, demokratizmusát — közvetlenül beavatkoztunk. A párt vezető szerepének nem így kell érvényesülnie, hanem úgy, hogy a helyes elvek megvalósításáért, a párt politikájának az élet minden területén történő érvényesüléséért politikai harcban, a felvilágosítás, az érvelés és a meggyőzés nemes eszközeivel igyekszünk érvényt szerezni. Hiszen csak így lesz eleven politikai élet, így szélesedik népi rendszerünk demokratizmusa, hiszen csak így adhatunk szabad teret a pártonkívüli dolgozók rendkívül értékes, s a szocializmus ügyét segítő nagyszerű kezdeményezésének, öntevékenységének és tegyük hozzá: az ország ügyeiért érzett felelősségvállalásának! Erre viszont különösképpen szükség van most, amikor az új évben országunk fejlődésében új lépcsőfokot jelentő második ötéves tervünk végrehajtásához látunk hozzá. A mi politikánk — ez cikkünk címe. Igen, tudatosan nem írtuk azt, hogy a »párt politikája«, hiszen a Magyar Szocialista Munkáspárt csak megfogalmazta és érvényesíti azt a politikát, amelynek kívánalma a dolgozó nép körében termett: éljünk jobban, szebben, könynyebben, kevesebb bajjal, több eredménnyel, szépüljenek falvaink és városaink, ne csak a gyerekek legyenek vidámak és gondtalanok, de az öregek arcára is derüljön mosoly, haladjunk mindig az élenjáró népek sorában, békességben éljünk és építsünk. Ez viszont a szocializmus politikája, a béke és a békés egymás mellett élés politikája, amiért fáradhatatlanul küzd és harcol a Szovjetunióval az élen az egész szocialista világrendszer, s amely harc évről évre nagyobb és maradandóbb sikereket hoz. Lehet, hogy sokan ebben a megyében nem értik, mi az a marxizmus— leninizmus, lehet, hogy a dialektikát sem ismerik, meg a többi marxista fogalmat, de valamit nagyon jól ismer megyénk minden dolgozója, a L (Folytatás az oldalonJ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT MEGYE LAPJA XVIII. évfolyam, 1. szám Ara: 70 fillér Vasárnap, 1961. január 1. A Magyar Szocialista Munkáspárt Csongrád megyei végrehajtó bizottságának újévi üdvözlete Eredményekben gazdag óesztendőt hagytunk magunk mögött. A megye munkásai, termelőszövetkezeti gazdái, egyéni parasztjai, értelmiségi dolgozói lelkes, fáradhatatlan munkájának, szocialista hazaszeretetének köszönhetők az iparban, mezőgazdaságban, kereskedelemben és közlekedésben, valamint a kulturális életben elért nagy sikerek. Az elmúlt esztendő a megye mezőgazdaságában forradalmi változást hozott: a megye szántóterületének többsége, dolgozó parasztságának nagyobb hányada termelőszövetkezetekbe tömörült és ezért kitűzhettük a megye mezőgazdasága teljes szocialista átalakításának közeli befejezését. Minden sikerért egyesegyedül a megye dolgozóit illeti elismerés, akik a párt és a forradalmi munkás-paraszt kormány útmutatása alapján igaz hazafiakhoz méltóan, fáradhatatlanul munkálkodtak. Új év küszöbén állunk. 1961-ben sem kisebb, hanem nagyobb feladatok állnak előttünk. Hozzálátunk új ötéves tervünk megvalósításához, amelynek során drága szocialista hazánk még erősebb, még gazdagabb tagja lesz a szocialista világrendszernek. A mi eredményeink is hozzájárulnak ahhoz, hogy tovább növekedjék a világbékét védő százmilliók ereje. Csongrád megye dolgozói derűs kedvvel, vidáman búcsúztatták az óévet és köszöntötték az újat. Valamennyiőnknek biztonságot és magabiztosságot kölcsönöz a Moszkvai Nyilatkozat, valamennyien egyetértünk és támogatjuk a Békekiáltványt. Csongrád megye munkásai és szövetkezeti gazdái, a még egyénileg gazdálkodó parasztok, az értelmiség és a kultúra más munkásai, tisztviselők és alkalmazottak, tanulóifjúság, dolgozó nők és édesanyák, kisiparosok és kiskereskedők, valamennyi jószándékú ember! Kommunisták és pártonkívüliek! A szocializmus gyorsabb továbbépítése, hazánk gazdagítása, valamennyiünk szebb és könnyebb élete érdekében tömörüljetek még szorosabban a Hazafias Népfrontban pártunk köré, hogy az új esztendő további nagy sikerek éve legyen. A Magyar Szocialista Munkáspárt Csongrád megyei végrehajtó bizottsága amikor az új év kezdetén forró elvtársi, baráti üdvözletét küldi a megye valamennyi dolgozójának, bízik abban, hogy szocialista hazánk javára, országunk valamennyi dolgozójának hasznára 1961- ben még nagyobb odaadással, lelkesedéssel és szorgalommal munkálkodik mindenki, ki-ki a maga posztján a legjobban helytállva nagyszerű céljainkért. Jó egészséget, sok boldogságot és sikert, eredményekben gazdag munkát kíván a MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT CSONGRÁD MEGYEI VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA Kistelek termelőszövetkezeti község A szegedi járásban 4 ezer 61 parasztcsaláddal nőtt a szövetkezeti gazdák száma Az új esztendő küszöbén a dolgozó parasztok akaratából Kistelek is termelőszövetkezeti községgé vált. Tegnapig, szombatig a nagyközség parasztcsaládjainak 87 százaléka választotta a szövetkezést. A járásban mindenütt fokozódik az érdeklődés a közös gazdálkodás iránt. A december 31-i, szombati összesítő adatok szerint a szegedi járásban néhány hét alatt 4 ezer 61 parasztcsaláddal gyarapodott a szövetkezeti gazdák száma. Az új útra tért parasztok 21 ezer 340 kataszteri hold földet vittek közös gazdaságaikba. Szatymazon már 441 parasztcsalád döntött, s vált termelőszövetkezeti taggá. A szatymazi földön hamarosan megteremtik közös gazdaságukat az új tsz-tagok. Csengérén is mind több parasztember írja alá a termelőszövetkezetbe szóló belépési nyilatkozatát. Csengélén már 221 parasztcsalád 1813 kataszteri hold földdel lépett a nagyüzemi gazdálkodás útjára. A községben a napokban új termelőszövetkezet alakul. Öttömösön 68, Balástyán 50, Ásotthalmon 45 parasztcsalád választotta a szövetkezést pénteken estig. A járás többi községeiben is szaporodik az új tsz-tagok száma.