Csongrád Megyei Hirlap, 1961. szeptember (6. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-01 / 206. szám

Péntek, 198. szeptember 1. A vitás fől tudja, mi az isázlás: N­ Szovjetunió három éven át türelmes tárgyalásokat folytatott Genfben A f­ehér Ház képmutató nyilatkozata nem mentesíti az Egyesült Államokat a felelősségtől A Fehér Ház közzétett egy nyilatkozatot, amelynek cél­ja minden eszközzel elferdí­teni a kísérleti atomrobban­­tásokról szóló szovjet kor­mányhatározat kényszerű jellegét. Az Egyesült Államok kor­mánya — amely hallgat ar­ról, hogy a NATO-tagálla­­mok fokozzák háborús ké­szülődéseiket, hogy Francia­­ország, az Egyesült Álla­mok tömbbeli szövetségese hosszú időn át folytatott kí­sérleti atomrobbantásokat, hogy az Egyesült Államok hallatlan mértékben fokozza a fegyverkezési versenyt és növeli hadserege létszámát, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei háborúval fenyegetőznek, ha a Német Demokratikus Köztársaság­gal megkötik a békeszerző­dést — nyilatkozatában kép­mutatóan azt állítja, hogy a szovjet kormánynak ez a lépése »semmibe veszi az emberiségnek a fegyverke­zési verseny enyhítésére irá­nyuló törekvéseit­», holott a határozat éppen azt cé­lozza, hogy elhárítsa a százmilliókat fenyegető harmadik világháború ka­tasztrófáját és észretérítse a háborús pszichózis élharcosait. Az ilyenfajta állítások ki­áltó ellentétben állnak az általánosan ismert tények­kel. A szovjet állam első­ként emelte fel szavát az általános és teljes leszerelé­sért, az a­tom­fegyverkísérle­tek megszüntetéséért. És kik voltak azok, ha nem­ a nyugati hatalmak, élükön az Egyesült Álla­mokkal, akik következete­sen meghiúsították a Szov­jetuniónak az általános és teljes leszerelésről szóló egyezmény megkötésére irányuló minden erőfeszí­tését. A Fehér Ház propaganda célokból nyilatkozatában is­mét hazug, képmutató kije­lentéseket tesz az atomfegy­verkísérletek megszünteté­séről és a nemzetközi ellen­őrzésről, jóllehet általánosan ismert tény, hogy az Egyesült Államok és Anglia nem volt haj­landó támogatni az ENSZ- közgyűlés határozatát, azt a határozatot, amely fel­hívja az államokat, hogy ne folytassanak atomfegyverkí­sérleteket Az Egyesült Államok és Anglia valójában ösztö­nözte Franciaországot az atomfegyverkísérletek folytatására és ezzel aláaknázta Genfben az atomfegyverkísérletek el­tiltásával foglalkozó tárgya­lásokat. A Fehér Ház nyilatkozata nem egyéb, mint kísérlet ar­ra, hogy a Szovjetunióra há­rítsák a felelősséget a vilá­gon fennálló feszültségért, amelyet az okozott, hogy az Egyesült Államok szítja a háborús pszichózist és fék­telen fegyverkezési versenyt folytat. Caraphin nyilatkozata Szemjon Carapkin nagykö­vet a genfi atomértekezleten résztvevő szovjet küldöttség vezetője csütörtökön nyilat­kozott az ADN­ NDK­ hírügy­­nökség tudósítójának a Szov­jetunió legutóbbi döntéséről. Kijelentette: »A Szovjetunió három éven át türelmes tár­gyalásokat folytatott Genf­­ben, abban a reményben, hogy sikerül megállapodni az első leszerelési intézkedés­ben, az atomfegyver-kísérle­tek megszüntetésében. A nyugati hatalmak azonban csak a nukleáris kísérletek szüneteltetésére törekedtek, de ezzel egyidőben nem akar­tak­ leszerelést, más sza­vak­­leszerelés nélküli ellen­őrzésre, titkos értesülések beszerzésére, tehát kémke­désre törekedtek» —mondot­ta a szovjet nagykövet. A Kínai Népköztársaság támogatja a Szovjetunió döntését A Kínai Népköztársaság kormánya csütörtökön köz­leményt adott ki, amelyben támogatja a szovjet kor­mánynak azt a döntését, hogy felújítja a kísérleti nukleáris robbantásokat. A kínai kormány úgy véli — hangzik a közlemény —, hogy a szovjet kormánynak ez a döntése hideg zuhany­ként hat a forrófejű háborús uszitókra, s egyben hatékony ösztönzést nyújt a világbéke megőrzéséért küzdő népek­nek. Milyen kérdésekről tárgyalna az Egyesült Államok? Erről semmit sem mondott szerdai sajtóértekezletén Kennedy Kennedy elnök szerdai sajtókonferenciáján közölte, hogy Washingtonban szeptember 14-én megkez­dődik az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország és a Német Szövetségi Köz­társaság külügyminiszterei­nek tanácskozása. Szavai szerint ez a tanács­kozás „új szakasz a négy nyugati hatalom és NATO- szövetségesei Németországra és Berlinre vonatkozó állan­dó megbeszéléseinek folya­matában­“. Kennedy közölte még, hogy Clay tábornokot kine­vezte a nagyköveti rangban személyes berlini megbízott­jának­“. Az amerikai sajtónak azokkal a közleményeivel kapcsolatban, melyek szerint lehetségesek a tárgyalások a nyugati hatalmak és a Szov­jetunió között a nyugat-ber­lini kérdésben, megkérdezték Kennedy elnököt, megnevez­heti­ e azokat a kérdéseket, amelyek a megbeszélések tárgyát kell hogy képezzék és mit remél elérni. Kennedy a kérdésekre válaszolva ki­jelentette, hogy az Egyesült Államok »kész részt venni bármely véleménycserén», de semmit sem mondott­­ arról, hogy az Egyesült Államok kormánya mi-­­­lyen kérdésekben óhajt vé­leménycserét folytatni.­­ Ugyanakkor világos, hogy most a tárgyalások kizárólag­­ a német békeszerződés meg­­­­ kötésére és ezen az alapon­­ a nyugat-berlini helyzet ren­dezésére vonatkozhatnak. 'fátfiolUilixU­s hírek A Német Demokratikus Köztársaság kormányának meghívására a­ vasárnap megnyíló hagyományos lip­csei őszi árumintavásárra a Szovjetunióból, a Magyar Népköztársaságból, a Len­gyel Népköztársaságból és a Mongol Népköztársaságból­­ kormányküldöttség utazik. * A katonai tömbökön kí­vülálló országok értekezlete ma kezdődik Belgrádban. Az értekezleten összesen 24 or­szág állam-, vagy kormány­főjének részvételére számí­tanak. * Szerdán délután Párizsban összeült a minisztertanács, hogy megvizsgálja a bel- és külpolitikai helyzetet. Couve de Murville külügyminiszter a berlini és bizertai helyze­­­­tét taglalta a tanács előtt. Berlinről szólva mindössze arról tett említést, hogy a külügyminisztereknek talál­­kozniuk kellene Washington­ban a helyzet tanulmányo­­­­zására. * Kennedy elnök, csütörtö­kön sürgős megbeszéléseket folytatott tanácsadóival, hogy eldöntse, vajon az Egyesült Államok folytassa-e atomkísérleteit, amit a Pen­tagon vezetői olyan régóta sürgetnek, vagy el is hatá­roztak. A Fehér Házban kö­zölték, hogy Kennedy csü­törtök este vagy pénteken reggel befejezi az erre vo­natkozó megbeszélések első­­ szakaszát. Jól halad a Barátság-kőolajvezeték építése hazánkban A Szovjetunióból kiinduló nemzetközi barátság kő­­olajvezeték magyarországi szakaszának építése a tervezett ütemben halad. A Drégelypalánk—Rétség térségében két hónapja megkezdett munkával augusztus végéig egyes részleteiben egészen Őrszentmiklósig jutottak a kőolajve­zeték vállalat dolgozói. Ez az építési vonal az egész nyom­vonalnak körülbelül egyharmada. Ezen a szakaszon har­minchét kilométer hosszan már összeillesztve lefektették a csöveket a vonalra. 34,5 kilométer hosszan össze is hegesz­tették. Tíz kilométernyi árkot ástak ki. 8,4 kilométeren lesüllyesztették a szigetelt csöveket az árokba, 7 kilomé­teres távon pedig be is takarták. Őrszentmiklósig az összes vasút- és hídkeresztezések alatt áthúzták a védőcsövet, amelybe majd az olajvezetékcsövet fektetik. (MTI) Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtére életrajza Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtárs, a Ro­mán Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a­ Román Népköztársaság Ál­lamtanácsának elnöke 1901. november 2-án született Birland városban. Munkáscsalád gyermeke. Mint villanyszerelő, 16 éves korától vett részt a munkásmozgalomban. 1930-ban be­lépett az akkor illegálisan működő Román Kommunista Pártba. 1932-ben a vasutasok központi akcióbizottságának titkárává vá­lasztották. Ez az akcióbizottság vezette a Kommunista Párt irányításával az 1933. január-februárjában lefolyt nagyszabású sztrájkot. A hadbíróság 12 évi börtönbün­tetésre ítélte Gheorghiu-Dej elvtársat, akit elítélése után rövidesen a Román Kom­munista Párt Központi Bizottságának tag­jává választottak. Börtönbüntetése idején is szoros kapcsolatban volt szabadlábon lévő elvtársaival s 1943-ban az ő vezetésé­vel dolgozták ki a fasiszta diktatúra meg­döntésének tervét. 1944. augusztus 9-ről 10-re virradó éjszaka a párt megszervezte Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtárs szökését a Tirgu-Jiu koncentrációs táborból. Felszabadulás után a Román Kommu­nista Párt —Gheorghe Gheorghiu-Dej elv­­társsal az élén —­ irányította a néptöme­gek küzdelmét az ország demokratizálá­sáért. 1945. októberében a Román Kom­munista Párt országos értekezletén Ghe­orghiu-Dej elvtárs tartotta meg a Köz­ponti Bizottság politikai beszámolóját. Ezen az értekezleten választották meg a Román Kommunista Párt Központi Bizott­ságának főtitkárává. 1947. decemberében, a Román Népköz­­társaság kikiáltása után a Minisztertanács első elnökhelyettesévé nevezték ki, 1952 és 1955 között pedig a Román Népköztársa­ság Minisztertanácsának elnöke. 1942 feb­ruárjában, a kommunista és a szociálde­mokrata párt egyesülésekor megválasztot­ták a Román Munkáspárt Központi Bizott­ságának főtitkárává. A Román Munkás­párt második kongresszusán (1955. decem­ber) és harmadik kongresszusán (1960 jú­nius) Gheorghiu-Dejt a párt Központi Bi­zottságának első titkárává választották. 1961 márciusában a Nagy Nemzetgyűlés ülésszakán megválasztották a Román Népköztársaság Államsanácsának elnökévé. 2 Jon Gheorghe Maurer elvtárs életrajza Jon Gheorghe Maurer elvtárs, a Román Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Román Népköztársaság Államtanácsának alelnöke, a Minisztertanács elnöke 1902. szeptember 23-án született Bukarestben értelmiségi családból. 1923-ban fejezte be a bukaresti egyetemen jogi tanulmányait, majd jogászként dolgozott. 1936-ban lépett be a Román Kommunis­ta Pártba. Tevékenyen részt vett a­ párt által irányított küzdelemben, amely Romá­nia fasizálása ellen folyt és azért, hogy mega­kadály­ozza Románia bevonását a szovjetellenes háborúba. A román fasiszta rendszer letartóztatta és koncentrációs tá­borba hurcolta. Románia felszabadulása után Maurer elvtárs fontos munkát végzett az ország népgazdaságának helyreállításában és fej­lesztésében. 1944-től 1946-ig a közlekedési miniszter helyettese volt. 1946-tól 1947-ig pedig népgazdasági miniszterhelyettes. A Román Kommunista Párt 1945. októberi országos értekezletén a párt Központi Bi­zottságának tagjává választották. Maurer elvtárs a királyság megdöntése után is párt- és állami vonalon egyaránt felelős­ségteljes munkát végzett. A Román Mun­káspárt első kongresszusán a párt Köz­ponti Bizottságának tagjává választották. Felelősségteljes közéleti szereplésére­ egy­idejűleg, mint a Román Tudományos Aka­démia jogi tudományos kutató intézetének igazgatója, jelentős tudományos tevékeny­séget fejtett ki. Maurer elvtárs a jogtudo­mányok doktora. 1957-ben a Román Népköztársaság kül­ügyminiszterévé nevezték ki. 1952 január­jában pedig megválasztották a­ Román Népköztársaság Nagy Nemzetgyűlése El­nökségének elnökévé. A Román Munkáspárt harmadik kong­resszusán ismét megválasztották a Köz­ponti Bizottság tagjának és a Politikai Bi­zottságba. 1961 márciusától a Román Nép­­köztársaság Államtanácsának alelnöke és a Minisztertanács elnöke. Ciémii széni intézkedések A legutóbbi napokban két olyan intézkedés meg­hozatalára kényszerült a Szovjetunió, amelynek cél­ja, hogy gátat vessen a nyugati imperialista erők háborús fenyegetőzéseinek és készülődéseinek, hogy rádöbbentse őket a kijóza­nító valóságra: a Szovjet­­unió és a többi szocialista ország nem nézi tétlenül a saját és az egész világ bé­kéje és biztonsága ellen irányuló imperialista tö­rekvéseket. A Szovjetunió bejelentette, hogy a kiala­kult helyzetre való tekin­tettel egyelőre nem szereli le a szolgálati idejüket ez évben letöltő sorkatonákat és felújítja a nukleáris kí­sérleteket. Érthető, hogy a szovjet kormány e kemény és határozott lépéseire fel­figyelnek az egész világon, s az is fontos, hogy min­denütt megértsék ezeknek a lépéseknek kénysze­rű és elkerü­lhetetl­­­e­n voltát. Ismeretes, hogy már évek óta folynak a háromhatal­­mi genfi tárgyalások a nukleáris kísérletek eltil­tásáról. De mindezideig nem történt megállapodás, mert a nyugati hatalmak olyan ellenőrzési rendszert akarnak a Szovjetunióra erőszakolni, amely enge­delmes eszköz lenne ke­zükben és törvényesítené azokat a nukleáris kísérle­teiket, amelyekhez érde­keik fűződnek. Másrészt azt is tudja a világ közvé­leménye, hogy Franciaor­szág — mit sem törődve a népek felháborodásával és tiltakozásával — megkezd­te és tovább folytatja kí­sérleti atomrobbantásait. Ig­y az a helyzet állt elő, hogy mit sem ért volna a nukleáris kísérletek eltil­tásáról szóló háromhatal­mi megállapodás és Fran­ciaország — más nyugati imperialista államok együttműködésével — to­vább kísérletezett volna a nukleáris fegyverfajták tö­kéletesítésén — éppen az USA és a NATO megbízá­sából! Amerika a szovjet beje­lentés pillanatában a föld­alatti nukleáris robbantá­sok küszöbén állt és NATO-partnereivel egye­temben háborúval fenye­geti a Szovjetuniót és a szocialista tábor országait. Ilyen helyzetben a Szov­jetunió nem maradhatott és nem maradhat tétlenül, hiszen a szocialista tábor, a világ békeszerető népei­nek és az egész emberiség­nek az érdekei az imperia­lista háborús törekvések meghiúsítását, az agresszo­­rok visszarettentését és ki­­józanítását követelik. Az agresszorok pedig csak ak­kor hagynak fel esztelen tervükkel, ha a sajátjuké­nál nagyobb és felkészül­tebb erővel találják szem­ben magukat. A szovjet in­tézkedések éppen ezért a súlyos nemzetközi problé­mák ,józan megfontolások és békés tárgyalások útján való megoldását egyenge­tik. Az agresszív körök lát­hatják, hogy a Szovjet­unióra az erővel való fe­nyegetés semmiféle hatás­sal sincs, s többé-kevésbé tudatában vannak annak is, hogy a nukleáris össze­csapásban a Szovjetunióé lenne a fölény. Esetleg eddig arra számíthattak, hogy előnyt jelent számuk­ra a saját felkészültségük, mivel a Szovjetunió kez­deményezte elsőnek a nuk­leáris fegyverkísérletek szüneteltetését és a Szov­jetunió kevesebb ilyen kí­sérletet ha­jtott végre. Más­részt arra is számíthattak, hogy elsőnek ők használ­nak atom- és hidrogén­fegyvert. A Szovjetunió mostani lépése azonban véget vet ezeknek a tényleges vagy vélt imperialista előnyök­nek, s azzal, hogy nem vo­nakodik megtenni a többi szükséges intézkedést sem, áthúzza a háborús erők összes terveit. Ezek az in­tézkedések tehát az impe­rialista hatalmak aljas, bé­­keellenes merényleteinek meghiúsítását célozzák, s teljes összhangban állnak a béke és a népek érde­keivel. Annál is inkább, mert a Szovjetunió kije­lentette: elsőnek soha­sem használ fegyvert, s bármely pillanatban kész * tárgyalásokra. TAMASI OTTHÁET A Hódmezővásárhelyi Állami Gazdaság MEZŐGAZDASÁGI TANULÓKAT szerződtet növénytermesztés!, öntözési, szarvasmarha tenyésztést, juhtenyésztési, sertéstenyésztési szakmákba. Jelentkezési határidő 1901. szeptember 10. Jelentkezni lehet a gazdaság központjában: Hódmezővásárhely (Méntelep). LAKOSSÁG villanyaz­er­elési munkálatát 2 napon belül elkészíti a Hmvhelyi Műsze­rész Ktsz. Alkotmány u. 1. Pankotai Állami Gazdaság Újvárosi kerülete azonnali belépéssel kender betakarítási munkákra, dolgozókat vesz fel Kender kötözés, lombozás, kupozás együttes bére­kát. holdanként 850.— Ft. Jelentkezni lehet: Az Újvárosi kerület vezetőjénél. TANÉVNYITÓ a hódmezővásárhelyi Gép- és Gyorsíró iskolában, szeptember 9-én délután 5 órakor. Pótbeírás minden­nap 10—12-ig. Ma este a Hmrhelyi Alföldi Étteremben ma­gyar nóta-est Énekel Kiss J. László az Operaház tagja. Vacsora: ha­lászlé~túró«Cítu»za. Szívünkből mondunk köszönetet mindazoknak, akik KOSÁR MÁRIA iránti szeretetüket, temetésen való megjelenésükkel, virágaikkal és könnyeikkel megmutatták és fájdalmunkban együtt­érzésüket szóval, vagy írásban kifejezték. Hálás a szívünk a szép búcsúztatóért. Külön köszönjük az SZTK és or­vosa hosszú kezelését. 555 fogászéló család, Hódmezővásárhely

Next