Csongrád Megyei Hirlap, 1961. október (6. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-01 / 232. szám

Mezőgazdasági szakkörök tapasztalatcseréje Pénteken Szegedre látoga­tott több mezőgazdasági szakkör. A mártélyi, a vásár­helyi Vörös Csillag és a Sal­­lai, a fábiánsebestyéni Ki­nizsi, a kisteleki Felszabadu­lás, a kübekházi Sarló és Kalapács, a felgyői Alföldi Róna és a szentesi Új Baráz­da Termelőszövetkezetben működő szakkörök tagjai a szegedi Felszabadulás Ter­melőszövetkezetet keresték fel. A tapasztalatcsere részt­vevői elsősorban a jóhírű termelőszövetkezet kertésze­tét tekintették meg, majd az állattenyésztésben alkalma­zott munkadíjazást tanul­mányozták. Ezután került sor az állattenyésztés és el­sősorban a tehenészek meg­látogatására. A tapasztalatcsere után a résztvevők Szeged nevezetes­ségeivel ismerkedtek meg. Ennek során megtekintették az új szegedi fü­vészkertet is. Budapesten ülésezett a KGST szekciója A KGST építésügyi állan­dó bizottságának regionális tervezési és városrendezési szekciója a közelmúltban Budapesten ülésezett. A szekció sok városrendezési és regionális tervezési kér­désekről tárgyalt. Többek között megállapította, hogy részletesen ki kell dolgozni majd a városok szocialista rekonstrukciójáról szóló ajánlásokat. E munkában különösen fontos feladat a régi lakónegyedek átépítése és a rekonstrukció gazdasá­gos megvalósításának gon­dos megtervezése. Csatasorba álltak a makói tsx-ek az öszi versenyfelhívás után Jóval előbb fejezik be az őszi munkákat, mint a versenykihívó és az elmúlt hét közepén határozták el a makói L * termelőszövetkezetek, hogy csatlakoznak a szarvasi és a gyomai járások őszi mezőgazdasági verse­nyéhez. A termelőszövetkezetek vezetői közös tanácskozá­son tettek fogadalmat az őszi munkák befejezésének ha­táridejére. Azóta még nagyobb lendülettel halad a betakarítás, a szántás, a vetés a város határában. A termelőszövetke­zetek pártszervezetei minden brigádhoz, munkacsapathoz eljuttatták a vállalásról a hírt és a kommunisták mozgó­sították a tagokat a versenyben vállalt kötelezettségek teljesítésére. Elsők között akarunk lenni Már több mint egy hét el­telt az őszi mezőgazdasági munkák versenyéhez való csatlakozás óta és minden jel arra mutat, hogy meg­állják a sarat a hírneves makói termelőszövetkezetek az országos vetélkedésben. Az a tény, hogy jóval előbb fejezik be az őszi munkákat, mint a versenykihívók. — A mi szövetkezetünk a városban az elsők között akarja befejezni az őszi munkákat — mondja Ka­­puszta János, a Lenin Tsz főagronómusa. — Jól felké­szültünk a szántásra-vetés­­re, jól haladunk az ősziek betakarításával és minden munkát korábban befeje­zünk, mint ahogy a közös vállalásban rögzítettünk. A Lenin Tsz-ben az a terv, hogy a versenycsatla­kozáskor vállalt október 31-i határidő helyett október 25—26-án befejezik a kuko­ricatörést. Már 110 holdról betakarították a terményt a rákosi részen, összesen 900 hold tengerijük van és ok­tóber elején teljes erővel tovább folytatják a kuko­rica betakarítását. Nagyon jól állnak a tsz-ben a répa­szedéssel is. A 240 hold ré­pából már 100 holdon befe­jezték a szedést. Jelenleg is szedik a répát és október végére befejezik. Csak akkor jöhet közbe valami, ha a Cukorgyár nem veszi át rendszeresen, fennakadás nélkül a cukorrépát. — Az ősziek vetését ok­tóber 25-ig be akarjuk fe­jezni — folytatja tovább nyilatkozatát Kapuszta elv­társ. — Jelenleg háromszo­ri-négyszeri gyűrűshenger­léssel készítjük a magágyat, mert nagyon száraz, rögös a föld. Október elején látunk hozzá a vetéshez hat gép­pel és nem október 31-ig, hanem öt nappal előbb földbe tesszük 1290 hold őszi búzát, 600 hold őszi árpát és 40 hold takarmány­­keveréket. Ahogy a mezőgazdasági munkák állása mutatja, a mélyszántást is a vállalt ha­táridő előtt befejezik a Lenin Tsz-ben. December 10-e helyett november vé­gére felszántják mind a 3200 holdat. Eddig már 1370 hol­don végeztek a mélyszántás­sal. Az „Úttörő“ is rákapcsolt... — Rajtunk sem múlik Makó elsősége — kezdi nyi­latkozatát Mágori Sándor, az Úttörő Tsz elnöke. — Idejé­ben, minden erővel hozzá­kezdünk az őszi munkák­hoz, mert sok éves tapasz­talatból tudjuk, hogy a jövő évi termés bősége az idő­beni talajmunkától, vetéstől függ. Nemcsak dicsőséget je­lent nekünk, ha a tervezett határidőnél előbb befejez­zük az őszi munkákat, ha­nem ez termésnövekedést is hoz. Ebben az országos hírű ter­melőszövetkezetben is jól haladnak már az őszi mun­kákkal. Három gép veti az őszi árpát a hatrongyosi ré­szen. A búzavetést és álta­lában az ősziek vetését a megadott határidő előtt két­­három nappal szándékoznak befejezni. Ezek szerint az őszi mélyszántást is decem­ber 10-e előtt bevégzik. Az 1050 holdas kukorica­­táblájukon is megkezdődött már a betakarítási munka. Az eredmények azt bizo­nyítják, hogy a termelőszö­vetkezet tagjai határidő előtt 10 nappal, október 20-a körül túljutnak ezen a munkán.­­ Nagyon szeretnénk, ha a makói termelőszövetkeze­tek közül mi kerülnénk ki győztesen az őszi munkák versenyéből. Tudom, hogy a többi szövetkezetben is jól halad a munka, de nem könnyen adjuk át az elsősé­get valamelyik városbeli tsz-nek — fejezte be nyilat­kozatát Mágori Sándor tsz­­elnök. Mi sem maradunk le . Termelőszövetkezetünk, a »József Attila« már be­fejezte a hagyma betakarí­tását, összesen 890 hold kü­lönböző hagymaféleségünk volt és ezen a héten jutot­tunk túl a hagyma munká­latain — kezdi nyilatkoza­tát Benke Ferenc, a József Attila Tsz párttitkára. — A cukorrépa szedését még nem kezdtük meg, de min­den jel ar­ra mutat, hogy október 25-re ezzel a mun­kával is készen leszünk, mert nagy erőt tudunk a cukorrépához mozgósítani. A termelőszövetkezetben a kukoricatörést a vállalt határidőre, október 31-ig fe­jezik be. A cukorrépa beta­karítást és a kukoricatörést egyszerre végzik és ahogy a munka kívánja, úgy cso­portosítják az erőket.­­ Már 400 hold vetőszán­tással készen vagyunk az őszi búza alá és 1400 hol­don a mélyszántással — egészíti ki a párttitkár sza­vait Gyüreffi István főag­­ronómus. — Hat gép szánt éjjel-nappal és a saját gépe­inkkel nappal vetünk, éjjel szántunk... A termelőszövetkezet párt­titkára és főmezőgazdásza egyaránt azt vallja, hogy a József Attila Tsz öt nappal a határidő előtt, október 25-re kész lesz a vetéssel. Jelenleg két gép dolgozik és őszi árpából már 304 hol­dat elvetettek. Hátra van még 200 hold őszi árpa és a búzát október 2-án kez­dik vetni, összesen 1200 hold kenyérgabonájuk van és 5 vetőgépet állítanak mun­kába a búzavetés idején. Mér 54 holdon elvetették az őszi takarmánykeveréket is . Ennek a három makói ter­melőszövetkezetnek vezető­sége egyformán arról nyilat­kozott, hogy nem marad Makó szégyenbe a gyomai és a szarvasi járás által kezdeményezett országos méretű őszi betakarítási, vetési és szántási munka­versenyben. A kezdet bizta­tó: a tagság nagy akarattal, ambícióval, lelkesedéssel dolgozik és közös a cél: di­csőséget szerezni most, az őszi munkák idején is. A fegyveres erők napja Csongrádon Külsőségében egyszerű, de tartalmában bensőséges keretek között ünnepelték meg Csongrádon a fegyveres erők napját. A Kossuth Művelődési Ház színháztermét megtöltötte a honvédség, a rendőrség, és a munkásőrség népes tábora. A közönség köréből is sokan vettek részt az ünnepségen. Góg Mihály elvtárs városi párttitkár megnyitó szavai után Dénes Tibor »A mun­kásőr« című költeményt sza­valta el mély átérzéssel majd a Honvédség és a Há­ziipari Szövetkezet egyesített énekkara szerepelt. Utána Osváth Sándor őrnagy mon­dott ünnepi beszédet, mely­ben méltatta a fegyveres erők jelentőségét. Végül a Házitapok­ Szövetkezet kul­­túrgárdája a »Dunántúli rap­szódia« című színművet adta elő nagy sikerrel. A műsoros est után a fegy­veres erők közös vacsorán vettek részt. Öregbíteni az orvosi tekintélyt és becsületet Doktoravatás Szegeden Tegnap, szombaton délben a szegedi Szabadság Film-­ színházban — melyet zsúfo­­­­lásig megtöltöttek a hozzá­tartozók és az érdeklődők — több mint 130 fiatal orvost és gyógyszerészt avattak dok­torrá bensőséges, ünnepi kül­sőségek között. A Himnusz hangjai után dr. Tóth Károly, a Szegedi Orvostudományi Egyetem rektorhelyettese nyitotta meg az ünnepséget, majd a fiatal orvosok és gyógyszerészek fogadalomtételére került sor. »Esküszöm, hogy orvosi tu­dásomat hazánk, dolgozó né­pünk és embertársaink javá­ra fordítom ...« így kezdő­dött a fogadalomtétel, melyet az egybegyűltek felállva hallgattak végig. Ezután dr. Rávnay Tamás, a Szegedi Orvostudományi Egyetem általános orvosi ka­rának dékánja búcsúzott el a a doktorrá avatott fiatal or­vosoktól és gyógyszerészek­től az egyetem tanácsa, pro­fesszori kara és oktatósze­mélyzete nevében. Beszédé­ben hangsúlyozta: most vég­zett fiatal orvosainknak ál­landóan fejleszteni kell tu­dásukat, hogy mindig és minden körülmények között megfelelhessenek azoknak a követelményeknek, melyeket az élet, a társadalom állít eléjük. — Az élet, a szocialista társadalom ma mást, többet kíván az orvostól, mint a múltban. A szocialista orvos­nak nemcsak gyógyítani kell, hanem megelőznie a betegsé­get; mindenkor és mindent meg kell tennie a betegért, s azon kell munkálkodnia, hogy pályafutása során öregbítse az orvosi tekintélyt és becsü­letet. Végezetül sok sikert kí­vánt a doktorrá avatott fia­tal orvosoknak és gyógysze­részeknek. A bensőséges ün­nepség az Internacionálé hangjaival ért véget. Ebből az alkalomból kö­zöljük azoknak a Csongrád megyei születésű orvosoknak és gyógyszerészeknek névso­rát, akiket a tegnapi, szegedi ünnepségen avattak doktor­rá. Dr. Beliczay Tamás, dr. Bihari Ferenc, dr. Bödő Já­nos, dr. Madácsy László, dr. Mihalecz Lajos, dr. Rózsa Marian, dr. Szabó Dénes, dr. Szendrei Etelka, dr. Varga Béla és dr. Veszprémi György (Szeged), dr. Németh Irén, dr. Erdei Zoltán és dr. Szabó Márta (Makó), dr. Horváth István és dr. Ko­vács László (Hódmezővásár­hely), dr. Jármai Árpád, dr. Jákó János, dr. Szentessy István és dr. Virágos Kiss Erzsébet (Szentes), dr. Mag­dics Lajos (Csongrád), dr. Hrabovszki Mihály (Ambróz­ialva), dr. Molnár József (Klárafalva), dr. Papp Ilona (Csanytelek) és Méhes Szabó András (Kiskundorozsma). 3 Kedden kezdődik az ülnökakadémia Az ülnökakadémia első előadását a Megyei Bíróság és a TIT Hódmezővásárhe­lyen, a TIT klubban (Kos­suth tér 6. I. em.) október 3-án, kedden du. 6 órakor, Makón 4-én, szerdán du. 6 órakor, a József Attila mű­velődési házban rendezi meg. A megnyitó előadást dr. Kiss Dezső, a Megyei Bíró­ság elnöke tartja »A jogpo­litika érvényesítése a bírósá­gok munkájában, bíróságaink időszerű feladatai« címmel. Október 8-án kezdődik a vadászati idény Eredményes békahalással Hódmezővásárhely határá­ban, a makói és a szentesi járásban a szántóföldi csa­tornákban eredményes volt az idei békahalászat. Hu­szonkét ügyes halász kis merítőhálókkal annyi kecs­kebékát fogott már, hogy ötvenöt mázsát tudtak elszál­lítani. A MAVAD exportra gyűjti a brekegő zsákmányt. Egyes államok — főként Franciaország — vendéglátó üzemei keresik és jó pénzt fizetnek az ízletes húsú fia­tal békákért. A súlyhatár 3—9 deka, tehát nem minden kifogott békát vesznek át. A halászat tovább tart: az őszi hónapokban még 30 m­ázsá­­nyi fogásra számítanak. Készülődnek a vadászok is. Az új idény október 8-án, jö­vő vasárnap kezdődik, fá­cánvadászattal. A kilátások biztatóbbak, mint bármikor — sosem volt annyi vadszárnyas megyénkben, mint most. Leg­alább nyolcvanezerre tehető az állomány. Ez elsősorban a vadásztársaságoknak köszön­hető. A vadőrök és a vadász­­társaságok tagjai a lucerna kaszálásakor szorgalmasa gyűjtötték a tojásokat és kel­tették ki. 2900 fácáncsibét helyeztek ki ez évben. Ezen a téren legjobban dolgozott a földeáki Dózsa, a hódme­zővásárhelyi Előre és a desz­­ki Kossuth Vadásztársaság. Vasárnap, 1961. október 1. A Nagy Októberi Szocialista For­radalom után a kínai népi forrada­lom győzelme volt az, amely legin­kább megdöbbentette az imperializ­mus öntelt urait. A hatalmas ázsiai félgyarmati ország öntudatos népé­nek tömegei hősi harcok árán leráz­ták a külföldi imperialista igát, szét­zúzták a népellenes, feudális és ka­pitalista rendszert, hozzákezdtek a kizsákmányolástól mentes, szocialis­ta társadalom építéséhez. Tizenkét évvel ezelőtt, ezen a napon alakult meg a Kínai Népköztársaság. Ez a világraszóló győzelem óriási csapás volt az imperializmusra, s hatalmas lendületet adott a nemzetközi mun­kásosztály harcának, a szocializmus terjedésének és elősegítette a szocia­lista világrendszer kialakulási folya­matát, óriási lökést adott a gyarmati országok nemzeti felszabadító moz­galmának. A közel hétszázmilliós kínai nép soha nem látott lendülettel fogott az építő munkához; bebizonyította, hogy méltó a nagy kínai történelmi múlt hagyományaihoz, s halomra döntötte azokat a burzsoá hazugságokat is, amelyek szerint a gyarmati és fél­gyarmati sorból felszabaduló népek nem képesek megbirkózni az önálló állami élet, a gazdaságfejlesztés és építés nehézségeivel. A hosszú, hősi harc nagyszerű tapasztalataival ren­delkező Kínai Kommunista Párt mindig kellő gondot fordított a tö­megekkel való kapcsolatának állan­dó erősítésére, s olyan feladatok megvalósítására vezette a kínai né­pet, amelyek elkerülhetetlen, saját érdekeikből következő, szükségszerű voltát mindig felismerték a kínai néptömegek. Bebizonyosodott, hogy az önálló, független és szabad életre ébredt kí­nai nép kimeríthetetlen, alkotó ener­giái olyan történelmi feladatok meg­oldására képesek, amilyenre még nem volt példa a világtörténelem­ben. A csangkaisekisták ellen vívott nehéz harcok sikeres befejezése után az amúgy is elmaradt, fejletlen kínai ipar és egész gazdasági élet szétzilált állapotban volt. Az azóta eltelt évtized alatt a kínai nép alkotó munkája hal­latlan sikerekhez vezetett. Az alig néhány üzemmel ren­delkező, tíz évvel ezelőtti Kína modern, gyorsan fejlődő nehéziparival rendelkezik, amely csak úgy ontja a legkor­szerűbb termékeket, gépeket, ipari felszereléseket, gépko­csikat, traktorokat. A kínai gépkocsiknak, textíliáknak nyugaton is cso­dájára járnak. S ríja már azok a polgári ideológusok és bértollnokok, akik tíz évvel ezelőtt a kínai szocialista épí­tés reménytelenségéről, lehetetlenségéről, csődjéről rikol­­toztak, ma félve és szepegő riadtsággal számítgatják az éveket, méricskélik a határidőt, amikorra a Kínai Nép­­köztársaság olyan erős ipari, gazdasági hatalommá fejlő­dik, hogy — a Szovjetunió és a többi szocialista ország gyors, gazdasági fejlődésével együtt — visszavonhatatlan a múlttá válik a vezető kapitalista hatalmak ideiglenes és ma már ingadozó gazdasági fölénye. A népi Kína ma már közel jár ahhoz, hogy olyan nagy és fejlett kapitalista hatalom ipari potenciálját utol­érje, illetve túlhaladja, mint Anglia. A legfontosabb ipari alapanyagok termelésében a nyomában jár Angliának, sőt egyes anyagoknál túl is haladta. Ismeretes, hogy Kí­nában ma már több szenet bányásznak, mint Nagy-Bri­­tanniában és az acéltermelés is körülbelül azonos szinten mozog a két országban. A Kínai Népköztársaság ug­­ás­­szerű gazdasági fejlődése felkeltette az ázsiai és afrikai népek figyelmét. Sokak számára kezd nyilvánvalóvá vál­ni, hogy a tervgazdálkodás, a gazdaság irányításának szo­cialista módszerei és végeredményben a szocializmus biz­tosítja az elmaradott országokban a hihetetlen gazdasági elmaradottság leküzdését, a gyors gazdasági és társadalmi felemelkedést. A Kínai Népköztársaság a szocialista világrendszer fontos alkotórésze, a többi szocialista országgal együtt, el­szántan harcol a szocialista tábor erősítéséért, határozot­tan fellép az imperialisták szocializmus- és békeellenes kísérleteinek meghiúsításáért. A kínai nép tömegei szi­lárd meggyőződéssel megbirkóznak a szocializmus építé­sében előforduló nehézségekkel, s a biztos jövőbe vetett hittel munkálkodnak szocialista hazájuk naggyá tételén. Harcolnak azért is, hogy Tajvan szigete, a kínai haza ré­sze visszakerüljön az anyaországhoz. A szocialista orszá­gok, de ezen túlmenően a világ népeinek túlnyomó több­sége támogatja a népi Kínának azt a jogát, hogy elfog­lalja helyét az ENSZ-ben. A Kínai Népköztársaság megalakulásának 12. évfor­dulóján a magyar nép testvéri szolidaritással emlékezik a kínai nép hősi harcaira, építő munkájának történelmi si­kereire, s baráti együttműködéséről, támogatásáról biz­tosítja. Felkészülés az esős évszakra A Sárga folyó mentén a gátak nagy részét megjaví­tották, felkészülvén ezzel az árvizet hozó esős év­szkra. A folyam mentén 400 hidro­­grafikai állomás figyeli a víz szintjét, áramlását és az esőzések mértékét és jelenti az árvíz észrevételeit ellen­őrző központnak. Ezek alap­ján ellenőrzik a folyamot, szabályozzák a nagy víztá­rolókat és felbecsülik az eső­zések következtében beálló vízáramlásokat.

Next