Csongrád Megyei Hirlap, 1961. december (6. évfolyam, 283-307. szám)
1961-12-01 / 283. szám
Több könyvet — jobb könyvtármunkát! (P. Z.) Észrevehetően a könyvtárügy felé fordult az utóbbi hetekben a művelődésügyi szakemberek figyelme. Vizsgálatok, felmérések követték egymást és kiderült, hogy ezen a területen sok minden nincs rendben. Pedig éppen napjainkban látott napvilágot az a kezdeményezés, mely a Könyvbarát Mozgalom keretében jelentősen tovább kívánja fejleszteni a második ötéves terv időszakában Csongrád megye könyvtárügyét. • Idézzük a tervezett fejlődés néhány adatát Jelenleg megyénkben ezer lakosra 715 könyv jut — ezt a második ötéves terv végére 1200- ra szeretnénk felemelni. Jövőre, 1962-ben lakosonként három forintot kívánnak fordítani a könyvtárak könyvállományának fejlesztésére. Ez a jövő. De nézzük a mát is, a jelenleg meglevő problémákat. Országosan ismert tény, hogy Csongrád megyében tanácsi vonalon rendkívül kevés pénzt fordítanak ilyen célokra. Igaz, akadnak olyan könyvtárak, ahol, mint például Nagytőkén 6,14 forint jut egy lakosra a könyvbeszerzési keretből, s Ambróziásvá, Magyartés, Eperjes és Királyhegyes sem szégyenkezhet 5,28, 5,27, 4,76 és 3,84 forintos átlagával. Annál szomorúbb, hogy a szegedi járás tizenegy községiben, Pakson, Csengélén, Domaszeken, Forráskódon, Gyálaréten, Öttömösön, Pusztamérgesen, Sövényházán, Szatymazon, Üllésen és Zsombon, a makói járás három községében, Csanádpalotán, Ferencszálláson és Kövegyen, valamint a szentesi járás két községében, Cserebökényen és Derekegyházán ebben az évben sem a költségvetés, sem a községfejlesztési alap terhére nem, vásároltak — és nem is terveztek vásárolni — könyvet. S ha ezeket elrettentő példaként említjük, meg kell jegyeznünk, hogy Ásotthalom sem dicsekedhet az egy-egy lakosra eső könyvtárfejlesztési hét fillérrel, a tápéiak a 13, a tiszaszigetiek a 21, a kistelekiek a 22, a bordányiak a 34, a sándorfalviak a 35 fillérrel. Arról beszéltünk, hogy 1962-ben szeretnénk elérni, hogy három forint essen egy-egy lakosra megyénkben a könyvtárfejlesztést illetően. Ennek egy jelentős részét, egy forint 53 fillért állami alapból, a többit pedig társadalmi hozzájárulásból kívánjuk fedezni .(községfejlesztési alap, szövetkezeti kulturális alap, rendezvények bevétele stb.). Ahhoz azonban, hogy ezt elérjük, azok szerv vezetőinél szemléleti változást kell elérnünk. Hiszen addig, amíg a községi tanácselnökök, a községi végrehajtói bizottságok tagjainak egy része nem érti meg az olvasás, a könyvtár jelentőségét, addig, ameddig nem értük meg, hogy a könyvvásárlásra fordított pénz van olyan értékű, mint a járdaépítés, a törpe vízmű létrehozása, ismételjük, addig nem érhetünk el célt. Megyénk lakosságának 9,1 százaléka rendszeres könyvtárlátogató — ezzel az eredménnyel országosan a tizedik helyet foglaljuk el a megyék sorrendjében. A második ötéves terv végére el szeretnénk érni, hogy az itt élő lakosságnak mintegy tizenöt százaléka legyen rendszeres olvasója könyvtárainknak. Az objektív anyagi feltételekről már szólottunk. Vannak azonban — viszonylagos értelemben — szubjektív előfeltételek is. Meg kell mondanunk őszintén, hogy falusi könyvtárosainknak egy jelentős része nem tölti be megfelelően feladatát. Sok oka van ennek. Egy részük szakképzetlen, nincs tisztában a könyvtármunka teljes mechanizmusával; akadnak olyanok is, akik távolról sem tekintik hivatásnak, legfeljebb állásnak a könyvtárosi munkát. Miben nyilvánul ez meg? Például abban, hogy a könyvtárak nyitvatartási idejét merev normák, s nem a falusi dolgozók ráérő ideje szerint határozzák meg" abban, hogy megelégszenek a "kölcsönzéssel", nem végeznek politikailag és kulturálisan hatékony szervező, nevelő és felvilágosító munkát. Nyilván ezzel van öszszefüggésben, hogy a politikai és az ismeretterjesztő művek olvasottsága, jelentősen háttérbe szorul falusi könyvtárainkban a szépirodalom mögött. Úgy hisszük, e szubjektív feltételek biztosítása — a folyamatosság cél- és ésszerű határain belül — nagymértékben elősegítheti könyvtármunkánk megjavulását. Milyen könyvtárosokra van nekünk szükségünk? Olyanokra, akik a könyvtárat a falusi kulturális élet egyik központjává tudják tenni, akik nemcsak kölcsönöznek, hanem a maguk posztján jelentős felvilágosító és nevelőmunkát is tudnak végezni. Az egyik makói járásbali tanító-nevelő minden családlátogatás alkalmával vitt magával néhány könyvtári könyvet. Ment házról házra, s miközben megismerkedett tanulóinak szüleivel, egy-egy új olvasót is szerzett a könyvtárnak. Vajon mondta ezt neki valaki? Vajon kapott az olvasószervezéssel kapcsolatban ilyen »központi utasítást«? Aligha. De élt benne a hivatástudat, és érezte, hogy a helyi körülményektől függően valamilyen módon terjesztenie kell a kultúrát. És neki volt igaza. Neki, és nem azoknak, akik a hivatalos időben kinyitják a könyvtárajtót és ölhetett kezekkel várják az olvasókat. S ha nem jönnek, akkor bennük keresik a hibát. Könyvtármunkánkban is, nagyobb helyet kell kapnia az önállóságnak, a helyi kezdeményezésnek. A művelődésügy szakemberei, vezetői, a megyei könyvtár munkatársai sokat segíthetnek. De nem állhatnak oda minden falusi könyvtáros háta mögé, hogy irányítsák. Ott, helyben kell megtalálni a lehetőséget arra, hogy minél több emberhez juttassuk el a tudás forrását, a könyvet. Objektív és szubjektív előfeltételek. Mindkettőre egyformán szükség van — anyagi támogatásra és olyan könyvtárosokra, akik a legcélszerűbben tudják gyümölcsöztetni majd a rendelkezésükre bocsátott pénzösszegeket Ebben rejlik könyvtárügyünk fejlődésének jövőbeni alapja, ez a fejlődés, az előrehaladás egyetlen lehetséges és helyes útja Csongrád megyében is. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK? !. A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT MEGYE LAPJA , XVIII. évfolyam, 383. szám Ára: 50 fillér Féntek, 1061. december 1. üzembővítések, többtermelés, kulturáltabb cikkek gyártása helyiipari vállalataink jövő évi tervében . Megyénk helyiipari vállalatainál élénk verseny alakult ki az ez évi terv befejezésére. Ugyanakkor már megtették az előkészületeket a jövő évi terv sikeres teljesítéséhez. A vállalatok közül eddig a Csongrád Megyei Tanács Téglagyári Vállalata, valamint a Vásárhelyi Szikvízkészítő Üzem fejezte be tervét. De a befejezéshez közel áll már a Vásárhelyi Autójavító Vállalat, a Makói Vegyesipari Vállalat, a Szeged Környéki Sütőipari Vállalat, a Vásárhelyi Majolikagyár és még több üzem. Csupán a Makói Bútorgyárnál mutatkozik lemaradás. Az 1962-es évre nagyobb teljesítések várhatók a helyiipari vállalatoktól. Ez évhez viszonyítva például 4,5 százalékkal nő a termelési érték, 1,8 százalékos létszámemeléssel, s a termelékenység 2,9 százalékos növekedésre van tervezve. A magasabb termelési érték eléréséhez számos beruházást, korszerűsítést hajtanak végre helyi ipari vállalataink. A Hódmezővásárhelyi Autójavító Vállalat például zárt szervizcsarnokot épít, ugyanakkor gondoskodik dolgozóiról is, mert a jövő évben már modernebb ebédlőjük öltözőjük és fürdőjük lesz. A Csongrád Megyei Tanács Téglagyári Vállalata égetett téglatermelése csökken ugyan a jövőben, de növelik a különböző betonáruk gyártását. A Csongrád Megyei Talajerőgazdálkodási Vállalat a mezőgazdaság megsegítését szem előtt tartva, több mint négymillió forint értékű különféle trágyaféleséggel látja el a dolgozó parasztságot megyénkben. Közel 300 ezer forinttal nő a termelési értékük. A Makói Bútorgyár ez év második felében kezdte gyártani a »Makó« típusú, magas fényű hálószobabútort. 1962-ben 865 garnitúra »Makó« típusú, variálható hálószobabútort gyárt az idei második félévi 200 garnitúrával szemben. A Hódmezővásárhelyi Vegyesipari Aállalat négymillió forinttal termel többet a jövő évben 1961-hez viszonyítva. Ezer garnitúra kofiyhabútort készít, ugyanakkor megkezdi új gyártmányként a variálható, kárpitozott fekvő bútorgarnitúra gyártását. A garnitúrában két heverő, két fotel és egy asztal lesz. A bútorértékesítő részére kétmillió forint értékben készít sezlon- és rekanárvázakat. Felemelt terve teljesítéséhez mintegy félmillió forint beruházással korszerű asztalosüzemet alakít ki a vállalat központjában. Ugyanakkor egy-két bútoripari gépet is szeretne vásárolni. A Hódmezővásárhelyi Szandálüzem 1962-ben ötvenezerrel csökkenti a szandálgyártást, azonban a kereskedelem igénye alapján növeli a keresettebb cikkek gyártását, például a jövő év első hónapjaiba, béléses téli, magasszárú gyermekcipőket készít. A Szentesi Vegyesipari Vállalat körülbelül tíz és fél százalékos termelésnövekedést tervezett a jövő évre. Elősegíti felemelt terve teljesítését, hogy 1962 első felében befejeződik a vállalat fejlesztése. Ez a négymillió 300 ezer forintos beruházás ez év nyarától kezdődött. Műhely- és szerelőcsarnokot* építenek, valamint gépterülmet, s ezenkívül szociális* épületeket. A megyében öt sütőipari* vállalat van. Ezek a sütő-J ipari vállalatok 1962-re kö-* rülbelül nyolcszázalékos tér-e melési értéknövekedést ter-J veztek. Különösen emelke-* dik a jobb minőségű készít, mények mennyisége. * A jövő évben például két-1 millió süteménnyel készí-* tenek többet, és 150—2100 tonnával emelkedik a sze-* gedi és a szentesi tészta-i gyár száraztészta-terme-J lése. * A megyei tanács tervbej vette a jövő évben a makói* új kenyérgyár építésének* megkezdését, s elkészítik aj kiteleki új sütőüzem tervét* is. * A Csongrád Megyei Vago-* híd makói telepén a jövő év második felé, ben rátérnek a ló-gyulai* készítése helyett a sertés- gyulai kolbász gyártására.* Ugyanakkor kísérleteznek egy új kolbászféleség előál-,lításával. A szikvízüzemi vállalatok szintén termelésnövekedést terveznek 1962-re. A csongrádi, makói és vásárhelyi Szikvízüzemi Vállalat körülbelül félmillió üveg kambival gyárt többet a jövő évben. Az élelmiszeripariban a termelés növekedését azonos létszámmal kívánják elérni, tehát az teljes mértékben a termelékenységből származik. A könnyűiparban viszont 70—30 százalékos arányt terveztek. A helyiipari vállalatok 1962. évi terve jelentős fejlődésről ta- núskodik. Számos helyen emelkedik a műszaki színvonal, ami lehetővé teszi a termelés növekedése mellett a gyártmányok minőségének javulását is. / U] exportcikk: a hagymapor (Enyedi felv. A makói hagymakultúra kialakulásának kezdetén természetes, nyers állapotban szállították a vöröshagymát a világpiacra. A kereslet növekedésével egyidőben az igények is változtak, s nemcsak felszeletelve szárított, hanem őrölt hagymát is kerestek a külföldi konzervgyárak. Ezért kezdődött meg a makói hagymafeldolgozóban is a hagymapor gyártása. Az első nagy tételt, 2 vagon vöröshagymaport, már el is szállították svéd megrendelésre. Képünkön Lábadi Istvánné és Diós Erzsébet a fémdobozokba töltött hagymaport készíti elő az újabb szállítmányhoz. si Minisztertanács ülése A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Az Országos Tervhivatal elnöke, az építésügyi és a pénzügyminiszter közös" előterjesztése alapján határozatot hozott a beruházások és felújítások új,endjéről.A határozat 1962. január" elsején lép hatályba. . . A kormány " megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette az élelmezésügyi miniszternek a felvásárlás helyzetéről szóló jelentését. A földművelésügyi miniszter tájékoztatta a kormányt arról, milyen előrehaladás történt az őszi mezőgazdasági munkálatokban a Minisztertanács legutóbbi ülése óta. Az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetetek" és...!" ■■métöZtaásdk dolgozói a kedvezőre fordult időjárás mellett a gépesítés lehetőségeit kihasználták, s a betakarításban, az őszi vetésekben, a mélyszántásban jó eredményeket értek el. A Minisztertanács az élelmezésügyi miniszter előterjesztésére rendeletet fogadott el felsőfokú élelmiszeripari technikumok létesítéséről. A kormány ezután folyó ügyeket tárgyalt. (MTI) Tanulmányozzuk a XXII. kongresszus anyagát Az MSZMP makói járási és városi bizottságának felhívása A makói járási és városi pártbizottság együttes ülésen tárgyalta meg az MSZMP Központi Bizottságának november 17-i ülésén hozott határozatot. Az SZKP XXII. kongresszusának jelentőségéről és az ebből adódó feladatok sikeres megvalósítása érdekében felhívással fordul a járás és a város kommunistáihoz, állami, tömegszervezeti és gazdasági vezetőihez, valamint összes dolgozóihoz, hogy rendszeresen tanulmányozzák a XXII. kongresszus anyagát, használják fel mindennapos tevékenységükben. A XXII. kongresszus anyagának rendszeres tanulmányozása növeli az elméleti tudást, eszmei szilárdságot és erőt ad mindenki számára. Éppen ezért minden kommunista tartja, kötelességének a kongreszszus anyagának tanulmányozását. Az ötéves terv célkitűzéseinek megvalósításában, valamint járásunk, városunk területén a termelés és termelékenység növekedésében a szocialista munkaverseny, a magasabb színvonalú vezetés, a dolgozók életszínvonalának állandó javítása, a mezőgazdasági terméshozamok emelése, a tsz-ek politikai, gazdasági megszilárdítása, az egységes paraszti osztály kialakítása terén, valamint kulturális munkánkban és több más területen nagyobb sikerek, jobb eredmények érhetők el az SZKP XXII. kongresszusa anyagának, valamint a Központi Bizottság határozatának rendszeres tanulmányozása alapján. Ezek mindenki számára útmutatásként szolgálnak. Minden kommunista kötelessége továbbra is, hogy a Központi Bizottság határozatának szellemében őrködjön és tevékenykedjen a pártegység további erősítésén, harcoljon a párt irányító szerepének érvényesítéséért, fokozza a bírálat és önbírálat megvalósítását, határozottan lépjen fel a bírálat elfojtóival szemben, szilárdan harcoljon az önteltség, az elbizakodottság, a kiskirálykodás ellen. Teljes következetességgel tovább kell erősíteni a párt tömegkapcsolatát, mert a tömegek támogatása, aktív tevékenysége célkitűzéseink sikeres megvalósításának feltétele. A járás és a város kommunistái kötelesek fellépni,és harcolni a párt politikájától idegen jobb- és »baloldali« elhajlás eszmei képviselői ellen, mert minden káros szemlélet, ami e ferde nézeteket táplálja, gyengíti a pártot, zavart kelt az építő munkában, gátolja a párt célkitűzéseinek megvalósítását, a szocializmus építését. Felhívjuk a kommunisták és minden becsületes, a szocializmus építését elősegítő dolgozók figyelmét arra, hogy éberen őrködjenek a szocializmus építésében elért eredményeink, vívmányaink felett és határozottan lépjenek fel minden ellenséges megnyilvánulással szemben most, amikor tovább szilárdul a pártegység, teljesen kiküszöbölődött a személyi kultusz, jelentős eredményeink vannak a szocializmus építésében. Lépjenek fel azok ellen, akik igazolni törekszenek 1956-os tevékenységüket, ar mikor is azt próbálják elhitetni, hogy ők a sztálinizmus ellen harcoltak, habár céljuk a szocialista rendszer megsemmisítése volt, tehát ellenforradalmi tevékenység, és most, is a zavartkeltés, az építő munka megakadályozása a céljuk. A pártbizottság minden egyes tagja segítse elő a Központi Bizottság határozatának megismertetését a széles dolgozó tömegekkel taggyűléseken, pártnapokon egyaránt.