Csongrád Megyei Hirlap, 1961. december (6. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-01 / 283. szám

Több könyvet — jobb könyvtármunkát! (P. Z.) Észrevehetően a könyvtárügy felé fordult az utóbbi hetekben a művelő­désügyi szakemberek figyel­me. Vizsgálatok, felmérések követték egymást és kide­rült, hogy ezen a területen sok minden nincs rendben. Pedig éppen napjainkban látott napvilágot az a kezde­ményezés, mely a Könyvba­rát Mozgalom keretében je­lentősen tovább kívánja fej­leszteni a második ötéves terv időszakában Csongrád megye könyvtárügyét. • Idézzük a tervezett fejlő­dés néhány adatát Jelenleg megyénkben ezer lakosra 715 könyv jut — ezt a máso­dik ötéves terv végére 1200- ra szeretnénk felemelni. Jö­vőre, 1962-ben lakosonként három forintot kívánnak fordítani a könyvtárak könyvállományának fejlesz­tésére. Ez a jövő. De nézzük a mát is, a je­lenleg meglevő problémákat. Országosan ismert tény, hogy Csongrád megyében tanácsi vonalon rendkívül kevés pénzt fordítanak ilyen cé­lokra. Igaz, akadnak olyan könyvtárak, ahol, mint pél­dául Nagytőkén 6,14 forint jut egy lakosra a könyvbe­szerzési keretből, s Ambróz­iásvá, Magyartés, Eperjes és Királyhegyes sem szégyen­kezhet 5,28, 5,27, 4,76 és 3,84 forintos átlagával. Annál szomorúbb, hogy a szegedi járás tizenegy községiben, Pakson, Csengélén, Doma­­szeken, Forráskódon, G­yála­­réten, Öttömösön, Puszta­­mérgesen, Sövényházán, Szatymazon, Üllésen és Zsombon, a makói járás há­rom községében, Csanádpa­­lotán, Ferencszálláson és Kövegyen, valamint a szen­tesi járás két községében, Cserebökényen és Derekegy­­házán ebben az évben sem a költségvetés, sem a község­­fejlesztési alap terhére nem, vásároltak — és nem is ter­veztek vásárolni — könyvet. S ha ezeket elrettentő példa­ként­ említjük, meg kell je­gyeznünk, hogy Ásotthalom sem dicsekedhet az egy-egy lakosra eső könyvtárfejlesz­tési hét fillérrel, a tápéiak a 13, a tiszaszigetiek a 21, a kistelekiek a 22, a bordányi­­ak a 34, a sándorfalviak a 35 fillérrel. Arról beszéltünk, hogy 1962-ben szeretnénk elérni, hogy három forint essen egy-egy lakosra megyénkben a könyvtárfejlesztést illető­en. Ennek egy jelentős ré­szét, egy forint 53 fillért ál­lami alapból, a­ többit pedig társadalmi­ hozzájárulásból kívánjuk fedezni .(községfej­lesztési alap, szövetkezeti kulturális alap, rendezvé­nyek bevétele stb.). Ahhoz azonban, hogy ezt elérjük, azok szerv vezetőinél szemlé­leti változást kell elérnünk. Hiszen addig, amíg a közsé­gi tanácselnökök, a községi végrehajtó­i bizottságok tag­jainak egy része nem érti meg az olvasás, a könyvtár jelentőségét, addig, ameddig nem értük meg, hogy a könyvvásárlásra fordított pénz van olyan értékű, mint a járdaépítés, a törpe vízmű létrehozása, ismételjük, ad­dig nem érhetünk el célt. Megyénk lakosságának 9,1 százaléka rendszeres könyv­tárlátogató — ezzel az ered­ménnyel országosan a tize­dik helyet foglaljuk el a me­gyék sorrendjében. A máso­dik ötéves terv végére el szeretnénk érni, hogy az itt élő lakosságnak mintegy ti­zenöt százaléka legyen rend­szeres olvasója könyvtára­inknak. Az objektív anyagi felté­telekről már szólottunk. Vannak azonban — viszony­lagos értelemben — szub­jektív előfeltételek is. Meg kell mondanunk őszintén, hogy falusi könyvtárosaink­nak egy jelentős része nem tölti be megfelelően felada­tát­. Sok oka van ennek. Egy részük szakképzetlen, nincs tisztában a könyvtár­­munka teljes mechanizmu­sával; akadnak olyanok is, akik távolról sem­ tekintik hivatásnak, legfeljebb állás­nak a könyvtárosi munkát. Miben nyilvánul ez meg? Például abban, hogy a könyvtárak nyitvatartási idejét merev normák, s nem a falusi dolgozók ráérő ide­je szerint határozzák meg" abban, hogy megelégszenek a "kölcsönzéssel", nem vé­geznek politikailag és kul­turálisan hatékony szervező, nevelő és felvilágosító mun­kát. Nyilván ezzel van ösz­­szefüggésben, hogy a politi­kai és az ismeretterjesztő művek olvasottsága, jelentő­sen háttérbe szorul falusi könyvtárainkban a szépiro­dalom mögött. Úgy hisszük, e szubjektív feltételek biztosítása — a folyamatosság cél- és éssze­rű határain belül — nagy­mértékben elősegítheti könyvtármunkánk megjavu­­lását. Milyen könyvtárosok­ra van nekünk szükségünk? Olyanokra, akik a könyvtá­rat a falusi kulturális élet egyik központjává tudják tenni, akik nemcsak köl­csönöznek, hanem a maguk posztján jelentős felvilágo­sító és nevelőmunkát is tudnak végezni. Az egyik makói járásbali tanító-neve­lő minden családlátogatás alkalmával vitt magával né­hány könyvtári könyvet. Ment házról házra, s mi­közben megismerkedett ta­nulóinak szüleivel, egy­-egy új olvasót is szerzett a könyvtárnak. Vajon mond­ta ezt neki valaki? Vajon ka­pott az olvasószervezéssel kapcsolatban ilyen »központi utasítást«? Aligha. De élt benne a hivatástudat, és érezte, hogy a helyi körül­ményektől függően valami­lyen módon terjesztenie kell a kultúrát. És neki volt igaza. Neki, és nem azoknak, akik a hivatalos időben ki­nyitják a könyvtárajtót és ölhetett kezekkel várják az olvasókat. S ha­ nem jönnek, akkor bennük keresik a hi­bát. Könyvtármunkánkban is, nagyobb helyet kell kapnia az önállóságnak, a helyi kezdeményezésnek. A műve­lődésügy szakemberei, veze­tői, a megyei könyvtár mun­katársai sokat segíthetnek. De nem állhatnak oda min­den falusi könyvtáros háta mögé, hogy irányítsák. Ott, helyben kell megtalálni a lehetőséget arra, hogy minél több emberhez juttassuk el a tudás forrását, a könyvet. Objektív és szubjektív elő­feltételek. Mindkettőre egy­formán szükség van — anyagi támogatásra és olyan könyvtárosokra, akik a legcélszerűbben tudják gyümölcsöztetni majd a ren­delkezésükre bocsátott pénz­összegeket Ebben rejlik könyvtárügyünk fejlődésé­nek jövőbeni alapja, ez a fejlődés, az előrehaladás egyetlen lehetséges és helyes útja Csongrád megyében is. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK? !. A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT MEGYE­ LAPJA , XVIII. évfolyam, 383. szám Ára: 50 fillér Féntek, 1061. december 1. üzembővítések, többtermelés,­ kulturáltabb cikkek gyártása­­ helyiipari vállalataink jövő évi tervében . Megyénk helyiipari válla­latainál élénk verseny ala­kult ki az ez évi terv befe­jezésére. Ugyanak­kor már megtették az előkészületeket a jövő évi terv sikeres tel­jesítéséhez. A vállalatok kö­zül eddig a Csongrád Me­gyei Tanács Téglagyári Vál­lalata, valamint a Vásárhe­lyi Szikvízkészítő Üzem fe­jezte be tervét. De a befeje­zéshez közel áll már a Vá­sárhelyi Autójavító Vállalat, a Makói Vegyesipari Válla­lat, a Szeged Környéki Sü­tőipari Vállalat, a Vásárhe­lyi Majolikagyár és még több üzem. Csupán a Makói Bútorgyárnál mutatkozik le­maradás. Az 1962-es évre nagyobb teljesítések várha­tók a helyiipari vállalatok­tól. Ez évhez viszonyítva pél­dául 4,5 százalékkal nő a termelési érték, 1,8 százalékos létszámeme­léssel, s a termelékenység 2,9 százalékos növekedésre van tervezve. A magasabb termelési ér­ték eléréséhez számos beru­házást, korszerűsítést hajta­nak végre helyi ipari válla­lataink. A Hódmezővásárhe­lyi Autójavító Vállalat pél­dául zárt szervizcsarnokot épít, ugyanakkor gondoskodik dolgozóiról is, mert a jö­vő évben már modernebb ebédlőjük öltözőjük és für­dőjük lesz. A Csongrád Megyei Ta­nács Téglagyári Vállalata égetett téglatermelése csök­ken ugyan a jövőben, de nö­velik a különböző betonáruk gyártását. A Csongrád Megyei Talaj­­erőgazdálkodási Vállalat a mezőgazdaság megsegítését szem előtt tartva, több mint négymillió forint értékű kü­lönféle trágyaféleséggel látja el a dolgozó parasztságot megyénkben. Közel 300 ezer forinttal nő a termelési ér­tékük. A Makói Bútorgyár ez év második felében kezdte gyártani a »Makó« típusú, magas fényű hálószobabú­tort. 1962-ben 865 garnitúra »Makó« típusú, variálható hálószobabútort gyárt az idei második félévi 200 garnitúrával szemben. A Hódmezővásárhelyi Ve­gyesipari­­ A­állalat négymil­lió forinttal termel többet a jövő évben 1961-hez viszo­nyítva. Ezer garnitúra kofiy­­habútort készít, ugyanakkor megkezdi új gyártmányként a variálható, kárpitozott fek­vő bútorgarnitúra gyártását. A garnitúrában két heverő, két fotel és egy asztal lesz. A bútorértékesítő részére kétmillió forint értékben ké­szít sezlon- és rekanárváza­­kat. Felemelt terve teljesíté­séhez mintegy félmillió fo­rint beruházással korszerű asztalosüzemet alakít ki a vállalat központjában. Ugyanakkor egy-két bútor­ipari gépet is szeretne vásá­rolni. A Hódmezővásárhelyi Szan­dálüzem 1962-ben ötvenezer­rel csökkenti a szandálgyár­tást, azonban a kereskede­lem igénye alapján növeli a keresettebb cikkek gyártá­sát, például a jövő év első hónapjai­ba,­ béléses téli, magas­szárú gyermekcipőket ké­szít. A Szentesi Vegyesipari Vállalat körülbelül tíz és fél százalékos termelésnöveke­dést tervezett a jövő évre. Elősegíti felemelt terve tel­jesítését, hogy 1962 első fe­lében befejeződik a vállalat fejlesztése. Ez a négymillió 300 ezer forintos beruházás ez­ év nyarától kezdődött.­ Műhely- és szerelőcsarnokot* építenek, valamint gépterül­met, s ezenkívül szociális* épületeket. A megyében öt sütőipari* vállalat van. Ezek a sütő-J ipari vállalatok 1962-re kö-* rülbelül nyolcszázalékos tér-e melési értéknövekedést ter-J veztek. Különösen emelke-* dik a jobb minőségű készít­,­ mények mennyisége. * A jövő évben például két-1 millió süteménnyel készí-* tenek többet, és 150—21­00 tonnával emelkedik a sze-* gedi és a szentesi tészta-i gyár száraztészta-terme-J lése. * A megyei tanács tervbej vette a jövő évben a makói* új kenyérgyár építésének* megkezdését, s elkészítik aj ki­teleki új sütőüzem tervét* is. * A Csongrád Megyei Vago-* híd makói telepén a jövő év második felé­, ben rátérnek a ló-gyulai* készítése helyett a sertés-­ gyulai kolbász gyártására.* U­gyanakkor kísérleteznek­­ egy új kolbászféleség előál-,­lításával. A szikvízüzemi vállalatok szintén termelésnövekedést terveznek 1962-re. A csongrádi, makói és vá­sárhelyi Szikvízüzemi Vál­lalat körülbelül félmillió üveg kambival gyárt töb­bet a jövő évben. Az élelmiszeripariban a termelés növekedését azonos létszámmal kívánják elérni, tehát az teljes mértékben a termelékenységből szárma­zik. A könnyűiparban vi­szont 70—30 százalékos arányt terveztek. A helyi­ipari vállalatok 1962. évi terve jelentős fejlődésről ta-­­ núskodik. Számos helyen emelkedik a műszaki szín­vonal, ami lehetővé teszi a termelés növekedése mellett a gyártmányok minőségének javulását is. / U] exportcikk: a hagymapor (Enyedi felv.­ A makói hagymakultúra kialakulásának kezdetén természetes, nyers állapotban szállították a vöröshagy­mát a világpiacra. A kereslet növekedésével egyidőben az igények is változtak, s nemcsak felszeletelve szárított, hanem őrölt hagymát is kerestek a külföldi konzerv­gyárak. Ezért kezdődött meg a makói hagymafeldolgozó­­ban is a hagymapor gyártása. Az első nagy tételt, 2 vagon vöröshagymaport, már el is szállították svéd meg­rendelésre. Képünkön Lábadi Istvánné és Diós Erzsébet a fém­dobozokba töltött hagymaport készíti elő az újabb szál­lítmányhoz. si Minisztertanács ülése A Minisztertanács csütör­tökön ülést tartott. Az Or­szágos Tervhivatal elnöke, az építésügyi és a pénzügy­miniszter közös" előterjeszté­se alapján határozatot ho­zott a beruházások és felújí­tások új­­,­­endjéről.A hatá­rozat 1962. január­" elsején lép hatályba. . . A kormány " megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette az élelmezésügyi mi­niszternek­ a felvásárlás helyzetéről szóló jelentését. A földművelésügyi mi­niszter tájékoztatta a kor­mányt arról, milyen előre­haladás történt az őszi me­zőgazdasági munkálatokban a Minisztertanács legutóbbi ülése óta. Az állami gazda­ságok, a termelőszövetkeze­tetek" és...!" ■■métöZtaásdk dolgozói a kedvezőre for­dult időjárás mellett a gé­pesítés lehetőségeit kihasz­nálták, s a betakarításban, az őszi vetésekben, a mély­szántásban jó eredményeket értek el. A Minisztertanács az élel­mezésügyi miniszter előter­jesztésére rendeletet fogadott el felsőfokú­­ élelmiszeripari technikumok létesítéséről. A kormány­ ezután folyó ügyeket tárgyalt. (MTI) Tanulmányozzuk a XXII. kongresszus anyagát Az MSZMP makói járási és városi bizottságának felhívása A makói járási és városi pártbizottság együttes ülésen tárgyalta meg az MSZMP Központi Bizottságának november 17-i ülésén hozott határozatot. Az SZKP XXII. kongresszusának jelentőségéről és az­ ebből adódó feladatok sikeres megvalósítása ér­dekében felhívással fordul a járás és a város kommunistáihoz, állami, tömegszer­vezeti és gazdasági vezetőihez, valamint összes dolgozóihoz, hogy rendszeresen ta­nulmányozzák a XXII. kongresszus anya­gát, használják fel mindennapos tevékeny­ségükben. A XXII. kongresszus anyagának rend­szeres tanulmányozása növeli az elméleti tudást, eszmei szilárdságot és erőt ad min­denki számára. Éppen ezért minden kom­munista tartja, kötelességének a kongresz­­szus anyagának tanulmányozását. Az öt­éves terv célkitűzéseinek megvalósításá­­ban, valamint járásunk, városunk terüle­tén a termelés és termelékenység növeke­désében a szocialista munkaverseny, a magasabb színvonalú vezetés, a dolgozók életszínvonalának állandó javítása, a me­zőgazdasági terméshozamok emelése, a tsz-ek politikai, gazdasági megszilárdítása, az egységes paraszti osztály kialakítása terén, valamint kulturális munkánkban és több más területen nagyobb sikerek, jobb eredmények érhetők el az SZKP XXII. kongresszusa anyagának, valamint a Központi Bizottság határozatának rend­szeres tanulmányozása alapján. Ezek min­denki számára útmutatásként szolgálnak. Minden kommunista kötelessége to­vábbra is, hogy a Központi Bizottság ha­tározatának szellemében őrködjön és tevé­kenykedjen a pártegység további erősíté­sén, harcoljon a párt irányító szerepének érvényesítéséért, fokozza a bírálat és ön­­bírálat megvalósítását, határozottan lép­jen fel a bírálat elfojtóival szemben, szi­lárdan harcoljon az önteltség, az elbiza­kodottság, a kiskirálykodás ellen. Teljes következetességgel tovább kell erősíteni a párt tömegkapcsolatát, mert a tömegek tá­mogatása, aktív tevékenysége célkitűzé­seink sikeres megvalósításának feltétele. A járás és a város kommunistái kötele­sek­ fellépni,és harcolni a párt politikájá­tól idegen jobb- és »baloldali« elhajlás eszmei képviselői ellen, mert minden ká­ros szemlélet, ami e ferde nézeteket táp­lálja, gyengíti a pártot, zavart kelt az építő munkában, gátolja a párt célkitű­zéseinek megvalósítását, a szocializmus építését. Felhívjuk a kommunisták és minden becsületes, a szocializmus építését előse­gítő dolgozók figyelmét arra, hogy éberen őrködjenek a szocializmus építésében el­ért eredményeink, vívmányaink felett és határozottan lépjenek fel minden ellensé­ges megnyilvánulással szemben most, amikor tovább szilárdul a pártegység, tel­jesen kiküszöbölődött a személyi kultusz, jelentős eredményeink vannak a szocia­lizmus építésében. Lépjenek fel azok el­len, akik igazolni törekszenek 1956-os te­vékenységüket, ar mikor is azt próbálják elhitetni, hogy ők a sztálinizmus ellen har­coltak, habár céljuk a szocialista rendszer megsemmisítése volt, tehát ellenforradal­mi tevékenység, és most, is a­ zavartkeltés, az építő munka megakadályozása a céljuk. A pártbizottság minden egyes tagja segítse elő a Központi Bizottság határozatának megismertetését a széles dolgozó tömegek­kel taggyűléseken, pártnapokon egyaránt.

Next