Csongrád Megyei Hírlap, 1962. május (7. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-03 / 101. szám

A mezőgazdasági munkák áprilisi mérlege: Eredményes munkát végeztek szövetkezeteink Szilágyi Ernő megyei főagronómus nyilatkozata Az idén a tavaszi munkák zöme április­ra torlódott össze a késői kitavaszodás mi­att. E hónap mezőgazdasági munkájának mérlegét megvonva Szilágyi Ernő me­gyei főagronómus ezeket mondotta: " A mezőgazdasági munkák szempont­jából rendkívülinek mondhatjuk április hónapot, márcsak azért is, mert most for­dult elő első ízben, hogy a kora tavasziak­kal, így például a borsóval egy időben kel­lett vetni a cukorrépát, a kukoricát s er­re az időszakra esett az aprómagvak veté­se, valamint a hagyma rakása is. Az össze­­sűrűsödött feladatok megoldásánál meg­mutatkoztak a nagyüzemi gazdálkodásban rejlő lehetőségek. A gépállomások dere­­kas helytállásával egyidőben kitűnően szervezték meg a munkát megyénk tizen­egy gépesített termelőszövetkezetében. Ezek közül is külön ki kell emelni a hód­mezővásárhelyi Vörös Csillag, a fábiánse­­bestyéni Kinizsi, a székkutasi Új Élet és az árpádhalmi Árpád tsz-eket, ahol éjjel-nap­pali műszakban dolgoztak a traktorok. Csak arra a pár órára álltak le, amikor az előírt karbantartást végezték. A gépek mellett természetesen a fogatok sem pi­hentek s különösen akkor vették jó hasz­nukat, amikor még a traktorok nem tud­tak rámenni, a földekre.­­ Sokat lendített a tavaszi munkákon a termelőszövetkezeti gazdák körében mind­jobban kialakuló helyes szemlélet: amikor arra szükség van, vasárnap sem pihennek. Áprilisban négy ünnepnapon láthattunk a a földeken szántó-vető embereket. Külö­nösen sokan dolgoztak a makói körzetben a hagyma elrakásánál és a szentes—csong­­rád—csanyteleki primőr tájon a karalábé palántázásában. Ez utóbbi munka azért is sürgetett, mert az idén megnövekedett a primőrterület. Ez évben — a tervek sze­rint — legalább félmillió csomóval több karalábét szállítanak el Csongrád megyé­ből, mint tavaly. Csanytelek határában már megkezdték a palánták öntözését is.­­ A tavaszi munkák első része, a vetés nemsokára befejeződik, de máris itt van a másik fontos feladat, a növényápolás. Ez a munka ismét összetorlódik s elvégzése legalább annyi helytállást követel, mint a vetés. Ehhez is felkészülten, tervszerűen kezdenek a közös gazdaságok. A vállalatok, ktsz-ek szerződési fegyelméről, a tanácsi vállalatok múlt évi gazdálkodásáról tárgyalt a megyei tanács végrehajtó bizottsága szerdai ülésén A megyei tanács végrehaj­tó bizottsága szerdán tartott ülésén elsőnek a Csongrád megyei döntőbizottság beszá­molóját vitatta meg az üze­mek, vállalatok, ktsz-ek szer­ződési fegyelmének alakulá­sáról. A végrehajtó bizottság mellett működő döntőbizott­ság feladata, hogy a vállala­tok között keletkezett vagyo­ni viták eldöntésével, a hi­bák feltárásával erősítse a terv- és szerződési fegyelmet. A beszámoló szerint egy év alatt — 1961. április 1-től 1962. április 1-ig — 584 ügy került a döntő­bizottsághoz. Tárgyaláson 342, míg tárgyaláson kívül 233 ügyet tisztáztak. Kilenc ügy intézése még fo­lyamatban vem. Az ügyfor­galom legnagyobb részét a minisztériumi vállalatok ügyei teszik ki, ami abból adódik, hogy többségükben jogtanácsossal rendelkeznek, akik figyelemmel kísérik a szerződéseket, s határidő be­tartásának elmulasztása ese­tén intézkednek. A tanácsi vállalatok, még inkább a ktsz-ek esetében már nehezebb a helyzet, mert nemigen kezdemé­nyeznek jogvitát. Például a Csongrád megyei Villanyszerelő Vállalatnak, a Csongrád megyei Tatarozó Vállalatnak, a Hódmezővá­sárhelyi Vegyesipari Válla­latnak egyáltalán nem volt kötbérbevétele, holott egyes vállalatok, intézmények, hisz­­ek velük szemben szerződés­szegést követtek el. A végrehajtó bizottság a beszámoló megvitatása után megfelelő határozatot hozott. Többek között felhívta a ta­nácsi vállalatok felügyeletét ellátó , szakosztályok figyel­mét arra, hogy segítsék elő a vállalatok szerződésszegésből szárma­zó igényeinek következete­sebb érvényesítését, egyben segítsék elő a szer­ződési fegyelem betartását, hogy megelőzzék a szerződé­sek megszegéséből adódó pe­reket. A vb átiratot intéz a KISZÖV-höz is, hogy a kisz­­ek jogi irodája a jövőben alaposabban foglalkozzék az ilyen jellegű ügyekkel. A pénzügyi osztály a mér­legbeszámolók alapján tett jelentést a végrehajtó bizott­ságnak a tanácsi vállalatok 1961. évi gazdálkodásáról. A jelentés szerint a tanácsi vállalatok összes termelési költsége megyei szinten — a kereskedelem nélkül — 1960- hoz képest 98,8, míg az 1961. évi tervhez viszo­nyítva 98 százalékra ala­kult. Ez azt bizonyítja, hogy a ta­nácsi vállalatok összességük­ben tavaly gazdaságosabban működtek, mint a megelőző esztendőben. Ha a kiemelt költségelemeket vizsgáljuk — állapítja meg a jelentés - akkor az anyag- és bérköltségek­nél egészen minimális emelkedés mutatkozik, míg az egyéb költségeknél megtakarításokat értek el. A beszámoló részletesen elemezte az egyes vállalatok költségeinek alakulását. Ilyen módon jól gazdálkodott töb­bek között a Csongrád, me­gyei Építőanyagipari Vállalat, a vásárhelyi Fémipari Válla­lat, a Csongrád megyei Vá­góhíd és Húsfeldolgozó Vál­lalat, stb. Viszont eredményromlás követke­zett be a Makói Bútorgyár, a vásárhelyi Szandálüzem, a makói Sütőipari Válla­lat, a szentesi Szíkvízüzem, stb. tekintetében. A kereskedelmi vállalatok költségalakulása sem megfe­lelő. Ebből következően a tavalyi eredmények alapján, csak az élelmiszerkiskereske­delmi vállalat kapott jutal­mazási alapot. Az 1960-as év 26 vállalatával szemben, a tavalyi eredmények alapján csak 24 vállalat részesült a többletnyereségből. A meg­előző évben átlagosan 13,4 napi bérnek felelt meg a ju­talmazási alap, 1961- ben viszont 10 napi bérnek megfelelő összegű lehetett. A vb megállapította, hogy a gazdasági irányítás elsőd­leges feladata az eredmé­nyességre való törekvés. Ha­tározatában — többek kö­zött — megbízta a felügyele­tet gyakorló szakosztályokat azzal, hogy elemezzék a vállalatok helyzetét a mérlegbeszá­molók alapján, s intézkedjenek a gazdasá­gosságot gátló körülmények megszüntetéséről. A vb ezután folyó ügyeket tárgyalt, majd több előter­jesztésben döntött. AZ ELSŐ SOROKBAN A MÚLT ÉV második fe­lében egész sor tanácsi, mi­nisztériumi vállalat, vala­mint vasúti kereskedelmi és mezőgazdasági munkahely harcolta ki megyénkben az élüzem címet vagy a Minisz­tertanács és a SZOT vándor­zászlaját. A munk­a terüle­tére vonatkoztatva kissé el­csépelt már az a kifejezés, hogy kiharcolni. Mégis he­lyes most ennek a haszná­lata, hiszen minden százalé­kért, az önköltségcsökkentés érdekében kifejtett gazdasá­gos termelés minden megta­karított forintjáért kemé­nyen meg kellett küzdeniök a dolgozóknak. Az élüzemavató ünnepsé­geken kivétel nélkül megem­lékeztek a vezetők arról, milyen nagy lendületet vitt a termelésbe a szocialista munkaverseny, különösen pedig a szocialista brigád­­mozgalom. A múlt években még annyira dívó mennyi­ségi szemléletet fokozatosan felváltotta a jobb minőségre, a kulturáltabb termelésre való törekvés. Ennek köszön­hető, hogy mind a külföldre, mind pedig a belföldre ter­melt áruk minősége javult. A Hódmezővásárhelyi Fém­ipari Vállalat, amely már 12-szer élüzem, az előző évekhez képest csaknem 400 százalékkal teljesítette túl az exporttervét 1961 második felében. De hasonló jó ered­ményekkel dicsekedhet töb­bek között a Csongrád Me­gyei Tejipari Vállalat is. .A Minisztertanács és a SZOT vándor zászlajá­nak­ átadása­kor Dobronoki Gyula, az élelmiszeripari miniszter első helyettese elmondotta, hogy a vállalat tejfeldolgozó üze­mei elsők az országban a sajtfeldolgozásban, kitűnő minőségű exportárut gyárta­nak. Az élüzem oklevél, vala­mint a Minisztertanács és a SZOT vándorzászlója köte­lez. Arra serkenti a nyertes üzemeket, vállalatokat, gaz­daságokat, hogy továbbra is tartsák eddigi jó eredmé­nyeiket, őrizzék meg az él­üzem szintet. Vállalataink részére megszívlelendő az a követelmény, amelyet D­á­­v­i­d Ferenc igazgató állított maguk elé, hogy elbizako­dottság nélkül törekedjenek továbbra is a jó eredmé-AZ E­LSŐ NEGYEDÉVI tervteljesítés megyénk csak­nem valamennyi üzemében, gazdaságában jól sikerült. Ennek az alapját elsősorban a múlt évi munk­a rakta le. Nem kismértékben hozzájá­rult azonban ehhez az ápri­lis 4-i, illetve május 11-i ver­senyszakaszok szervezettsége, a munkaverseny kiszélesítése és minőségi változása. Most, hogy a megye dolgozói az éves terv teljesítésén belül pártunk Vili. kongresszusá­ra készülődnek, szükséges, hogy ennek a versenysza­kasznak is megalapozzák a műszakiak és a gazdaságve­­zetők­ a sikerét. Mutassanak ebben példát az élüzem ok­levelet és vándorzászlót nyert vállalatok, gazdaságok, amelyek a termelés frontján az első sorokban haladnak. 3 Csütörtök, 1962. május 3. Százezernél többen ünnepelték megyénkben május elsejét (Folytatás az 1. oldalról.) gésbemondó rövid eredmény­ismertetőt adott. Jöttek a város többszörös élüzemei, a Csongrád megyei Tejipari Vállalat, a gépjavító (nyolc­szoros élüzem), a Fémipari Vállalat (12-szeres élüzem), a Megyei Tatarozó (négy­szeres élüzem) majd a többi üzemek, a Majolikagyár, a Szandálüzem. A város vala­mennyi üzeme, vállalata, kisipari szövetkezete. A munkás-paraszt szövet­ség jelképes kifejezője volt a kötöttárugyár, a Bem, és a Rákóczi tsz-ek együttes menete, valamint a mérleggyár és a Viharsarok Tsz közös fel­vonulása. Új színfoltot jelen­tenek még a májusi sereg­szemléken azok a táblák, amelyeken az olvasható, hogy az egyes üzemekben hány kollektíva küzd a szocialista brigád címért és hányan nyerték már el ezt a büszke címet. Említésre méltó és a technika rohamos fejlődését, a mezőgazdaság fejlődését jellemzi az állami gazdasá­gok dolgozóinak menete. Új, korszerű gépek egész seregét hozták magukkal a munkások, mintegy kifejezvén, hogy ez a holnap, holnap a gépeké lesz a szó mindenütt a ma még kezdő lépéseiket tevő tsz-ekben is. Hasábokat lehetne írni a vásárhelyi felvonulásról, amely méltóságteljes fegyel- l mezettségével, egységével és­­ lelkesedésével az idei május elsejének bi­zonyára egyik legszebb színfoltja volt a megyében. Az ünnepség, amely megka­­póan kifejezte a város népé­nek szíve dobbanását, egé­szen a késő éjszakáig tartott. A vásárhelyi Ifjú Gárda egyik csoportja Csongrád is ünnepelt Csongrádon április 30-án este a városi iskolák diákjai színes, lampionos felvonu­lást rendeztek a Felszaba­dulás útján. Május 1-én a Kossuth téri szovjet hősi emlékműnél gyülekezett az ünneplő tömeg. Közel tíz­ezer ember vett részt a szín­pompás felvonulásban.. Dél­előtt 10 órakor Gulyás János, a városi tanács vb elnöke üdvözölte a 17. sza­bad május elsején részt ve­vő tömeget. A díszelnökség­ben ott volt Bujdosó Imre, a szentesi járási párt­­bizottság munkatársa, vala­­mint Gőg Mihály elvtárs, a csongrádi városi pártbi­zottság titkára is. Az ünnepi megemlékezést Gulyás János vb-elnök mondotta. A beszéd után a Háziipari Szö­vetkezet dolgozói ezer ga­lambot bocsátottak a magas­ba. Majd a Malinovszkij ut­cai dísztribün előtt vonult el az ünneplő tömeg. Az is­kolák diákjai, az üzemek, az intézmények dolgozói díszes feliratokat vittek és béke­dalokat énekeltek. A Petőfi és a Vörös Csillag­­ Tsz felvi­rágozott hintáival, gépkocsi­jaival és gépeivel vonult fel­ .A felvonulás nagy látvá­nyossága, volt a földműves­szövetkezet által rendezett léggömbparádé. Délután egy órakor a bútorgyár kárpitos részlegében élüzemavató ün­nepség volt, melyen részt vett Czeczel György, a Könnyűipari Minisztérium bútoripari igazgatóságának vezetője is. Az élüzem címet elért vállalat 16 ezer forint pénzjutalmat kapott és ezt a összeget a dolgozók kö­zt­­ osztották ki. A vidám árkban majális, a gyerme­kek­ részére bábszínház, a portpályán pedig vitlámtor­­na volt. Este az ifjúság tánc­cal szórakozott. Tizenkétezer ember a makói felvonuláson Makón a délelőtt fél 9 órakor meginduló ünnepi fel­vonulás lelkes hangulatát, felszabadult vidámságát a hűvö­sebb időjárás sem tudta lehűteni. Az iskolások és a sporto­lók színes sorai után szinte az egész város elvonult a Maros töltésére épített dísztribün előtt, amelyen az elnökség tag­jai, közöttük Török László, a megyei pártbizottság első titkára, S­z­ő­n­y­i Ferenc, a makói járási és városi pártbi­zottság első titkára, F­ö­l­d­h­á­z­i Imre, a makói városi ta­nács vb-elnöke, C­s­­­e­r­n­y­i­k György, a makói járási ta­nács vb-titkára foglalt helyet. A makói ünnepi felvonulásra — amelyben mintegy 12 ezer ember vett részt­— a rossz időjárás miatt megkésett mezőgazdasági munkákban hősiesen helytálló négy makói termelőszövetkezet tagjainak lelkes hangulata, erőt, bizton­ságot sugárzó hatalmas csoportjainak színpompás menete A Maros-parti ligetbe érkező dolgozókat a bográcsok­ban jévő paprikás ínycsiklandó illata, különböző szórakoz­tató eszközök, sportrendezvények sora fogadta. A hűvös idő ellenére is jó hangulatban késő estig együtt szórakoztak Makó termelőszövetkezeteinek tagjai, az üzemi munkások, hivatali, vállalati dolgozók. Asszonyok a makói felvonuláson (Enyedi felv.) A munka szépségét tükrözte a szentesi ünnepség Szentesen kilenc óra után egybegyűlt a májusi menet a Marx téren, ahol Nagy György elvtárs, a városi ta­nács vb-elnöke köszöntötte a megjelenteket. A felvonulók oszlopai az Arany János és az Ady Endre utcán át haladtak a város központja felé. A Kossuth téren felállított dísztribünön helyet foglaltak a párt, a tanács vezetői, a társadalmi és tömegszerve­zetek vezetői, az üzemek, vállalatok, tsz-ek, iskolák, egyéb intézmények élenjáró dolgozói. Az elnökségben volt Fehér Lajos elvtárs, az MSZMP Csongrád me­gyei bizottságának titkára. Mindenkinek tetszett a gimnazista lányok tornagya­korlata, s a Közgazdasági Technikum fegyelmezett me­nete. Léggömbök, galambok szálltak fel az elhaladó so­rokból a dísztribün előtt és a táncosok mutatták be tudásukat. Egymás után lép­deltek az új üzemek: az Erő­­takarmánygyár, a Ruha­üzem munkásai. A Kontakta dolgozói hatalmas táblát vit­tek, rája erősítve a gyár ké­szítményeit. A munka szépségét, s te­remtő erejét tükrözték a termelőszövetkezeti tagok menetei. Majd két órába telt, ami­kor bezárult a menet, s ez­után a május elsejét, a szo­cialista építés sikereit ün­neplő sok ezer fős tömeg a li­getbe, s a sportpályákra vo­nult, ahol étellel, itallal megra­kott sátrak, s jó sportküz­delmek várták az ünneplő­ket.

Next