Csongrád Megyei Hírlap, 1962. július (7. évfolyam, 152-177. szám)
1962-07-01 / 152. szám
ik A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT MEGYE LAPJA + XIX. évfolyam, 152. szám Ára: 70 fillér Vasárnap, 1962. július 1. . ktV$. f- L Ülést tartott '~■* •*' i v !bv ■ a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága június 28—29-én kibővített ülést tartott. Az ülésen tanácskozási joggal mintegy nyolcvan elvtárs vett részt: a megyei és a budapesti kerületi pártbizottságok első titkárai, a tömegszervezetek vezetői, az ipari minisztériumok, a főhatóságok vezetői, akadémikusok, tudományos kutatók, a nagy gépgyárak igazgatói, gépipari szakemberek, az országos napilapok főszerkesztői és más meghívottak, közöttük pártonkívüliek. A Központi Bizottság ülésének napirendjén négy kérdés szerepelt. 1. Az ülésen Apró Antal elvtárs beszámolt a KGST- ben részt vevő országok kommunista és munkáspártjai első titkárainak és ez országok miniszterelnökeinek moszkvai tanácskozásáról, és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XVI. ülésszakáról. A Központi Bizottság határozatban szögezte le egyetértését a magyar küldöttségnek az értekezleten, illetve az ülésszakon kifejtett tevékenységével és a tanácskozáson hozott határozatokkal iel. A kibővített ülés részvevői Csergő János elvtárs kohó- és gépipari miniszter bevezető előadása után megvitatták »A gépipar helyzetéről és további feladatairól» szóló jelentést és határozati javaslatot. A napirenden szereplő két kérdés vitájában 34 elvtárs szólalt fel, és tett kiegészítő javaslatokat. A vitát követően a Központi Bizottság a beterjesztett javaslatot az elhangzott kiegészítésekkel egyhangúan elfogadta. 3. Kádár János elvtárs javaslatára a Központi Bizottság úgy határozott, hogy a párt soron következő kongresszusa 1962. november 20-án nyílik meg. 4. Gáspár Sándor elvtárs, a Központi Bizottság titkára, javaslatot terjesztett elő a Központi Bizottság 1962. második félévi munkatervére. A Központi Bizottság a javaslatot határozattá emelte. Gyorslista a III. és a IV. békekölcsön sorsolásáról Gyümölcsöző barátság Hárman a kiszomboriak közül t’faulatok a ,,“30, mit tud?” olddSlátSi Kéthónapos nyári pályázatunk :Vasárnapi kanferansz Erősödik a tanácsok tömegkapcsolata Elkészült a megye sikeres iparpolitikai terve Szombaton Szegeden ülésezett a Csongrád megyei tanács A Csongrád megyei tanács szombaton délelőtt ülést tartott Szegeden, a megyei ■párt- es tanácsszékház nagytermében. A tanácskozáson részt vett Rikasi János, a Minisztertanács tanácsszervek osztályának területi előadója, továbbá a járási és városi tanácsok vb elnökei is. A tanács ülését dr. Papp Bevezetőjében Papp elvtárs arról szólt, hogy az elmúlt években a tanácsokj tömegkapcsolata sokat jan volt. Ez lemérhető azon, ahoogy megyénkben a szociallista szektor aránya 95 százalékos (a mezőgazdasági szocialista átszervezésében a kartácsoknak is komoly szerepük volt), s a termelésben, a gazdálkodásban előrehaladás történt. Viszont a tanácsoknak, mint helyi államhatalmi szervek- nek működését tekintve — , az eredmények már eltérőek ‚megyénk különböző terüle♦tein. A beszámoló részletesen vázolta a községi, városi, járási tanácsok, majd a megyei tanács, s állandó bizottságaik működését, továbbá a beszámolók és fogadóórák számszerű adatait, melyek a tanácsok és a tömegek kapcsolatának erősítése szempontjából igen fontosak. Több tekintetben példamutatónak értékelte a beszámoló a makói járás kezdeményezéséseit, melyek a tanácsok tömegkapcsolatának erősítését szolgálják. A járás községeiben például a községi tanácstagok beszámolóin elhangzó javaslatokat tanácsüléseken vitatják meg, deSándor, a megyei tanács vb elnöke nyitotta meg, majd az ülés — az elnökség megválasztása után — Tóth Istvánná elnökletével folytatódott. A megyei tanács elsőnek dr. Papp Sándor vb-elnök beszámolóját hallgatta meg a tanácsok tömegkapcsolatának fejlődéséről. Ezekre a javaslattevő választópolgárokat is meghívják. A megye más területén az állandó bizottságok működnek jól (Csongrád, Vásárhely), máshol a vezetés módszereiben vannak jó kezdeményezések, megint máshol a községfejlesztési feladatok megoldásában vannak jó eredmények. Mindezekből azonban az következik, hogy megyeszerte van még javítanivaló — területenként más és más szempontból — a tanácsok működésén, továbbá a tanácstagok kötelezettségeinek teljesítése tekintetében. A beszámoló megállapította, hogy a községi tanácsülések napirendjén az elmúlt évben többségében mezőgazdasági jellegű kérdések szerepeltek, a lakosság tudatformálását szolgáló kultúrmunka igen fontos kérdései viszont csak kisebb mértékben. Az adott terület kommunális helyzetét például tavaly csak 19 községben (18 szegedi járási, 1 makói járási) községben tárgyalták meg, holott éppen ilyen alkalmakkor nyílna arra lehetőség, hogy a tanácstagok a község nyilvánossága előtt vitassák meg éppen a laksság javaslatait. Ez annál inkább figyelemre méltó, mivel az elmúlt évben csak a községi tanácstagi beszámolókon közel hatezer közérdekű kommunális jellegű javaslat, kérés hangzott el. A községfejlesztéssel viszont már jól és kielégítő módon foglalkoznak a tanácsok, 1955-től egyre inkább erősödő gazdasági alapját képezi ez a tanácsi munkának. Jelentőségét bizonyítja, hogy amíg 1955-ben a lakosság hozzájárulása alig tett ki 7 millió forintot és a társadalmi munka értéke (Folytatás a 2. oldalon.) Értékelés a tanácsok működéséről TANÁCSKOZIK AZ ORSZÁGOS BÉKEKONFERENCIA Kaszálják a lucernát a vásárhelyi határban Három Maulwurffal másodszor kaszálják a lucernát a hódmezővásárhelyi Marx Tszben. Képünkön Katona Bálint, Krizsán Imre és Kiss János. Néhány nap alatt befejezik ezt a munkát, aztán aratógépet akasztanak traktoruk után (Enyedi felv.) Küldötteink népünk békeakaratát képviselik a moszkvai béke-világkongresszuson Lelkes hangulatú országos békekonferencia a Parlamentben Szombaton országos békekonferenciát tartottak a Parlamentben. A tanácskozáson megjelent és az elnökségben helyet foglalt Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, dr. Münnich Ferenc, az MSZMP politikai Bizottságának tagja, államminiszter, Orbán László, az MSZMP Központi Bizottsága agitációs és propaganda osztályának vezetője, Szakosíts Árpád, az Országos Béketanács elnöke. Részt vett az országos békekonferencián az ország lakosságának mintegy ezer küldötte, munkások, dolgozó parasztok, értelmiségiek, művészek, írók, tudósok. Dr. Ortutay Gyulának, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa főtitkárának üdvözlő szavai után Szakasits Árpád, a Béke-Világtanács irodájának tagja, az Országos Béketanács elnöke terjesztette elő referátumát A magyar békemozgalom, a leszerelési és béke-világkongreszus sikeréért címmel. Szakasits Árpád nagy tapssal fogadott beszéde után sorra szót kértek a konferencia résztvevői, a társadalom minden rétegének képviselői. A szünet után első felszólalóként Kállai Gyula lépett a mikrofon elé. Kállai Gyula felszólalása A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa nevében köszöntötte az országos békekonferencia küldötteit, a külföldi vendégeket, majd így folytatta: — A béke védelme — korunk legfontosabb feladata. Mi békében, nyugalomban akarunk élni, ezért tisztán kell látnunk a világ helyzetét. Ismernünk kell a béke ellen, s a béke mellett felsorakozó erőket Az utolsó két évtized alatt gyökeresen megváltozott a világ. Napjainkban már nem elsősorban az imperializmus határozza meg a világpolitika alakulását A világ sorsára egyre nagyobb befolyást gyakorol az egymilliárd embert számláló szocialista világrendszer, amely a fejlődés döntő tényezője lett. Ma már Európában, Ázsiában, sőt a nyugati féltekén is diadalmasan leng a szocializmust építő népek zászlaja, s mindenütt egyre nagyobb vonzóerőt jelent, egyre nagyobb tért hódít a szocializmus, s ami tőle elválaszthatatlan, a béke eszméje. Az erőviszonyoknak ilyen történelmi méretű megváltozását elősegítette a nemzetközi békemozgalom viharos fejlődése és széles körű kibontakozása is. Kezdetben sokan voltak, akik önmaguknak és másoknak is feltették a kérdést: mit tehetek én a békéért? Én a béke híve vagyok, de miként szólhatok én bele a nagyhatalmak vezetőinek döntéseibe? A nemzetközi békemozgalom tevékenysége, komoly erőfeszítései és nagy sikerei megadták erre a kérdésre is aválaszt. A békét akaró emberek összefogtak, egyre harcosabb akciókkal nyilvánították ki véleményüket, s íme, beleszóltak a diplomaták döntéseibe, korunk történelmének alakulásába. Érdemes és szükséges számba venni a nemzetközi békemozgalom erősödésének újabb tényeit, mert harcunk még nem ért véget, még újabb csaták várnak ránk. Figyelemmel kell kísérni az egész világ helyzetét és azonnali akciókkal kell válaszolni minden békeellenes próbálkozásra. A háború elhárításáért most — békeidőben — kell minden embernek minden erejével küzdenie. Nem várhatunk ölhetett kézzel. Ha bombák hullanak, akkor már késő. Különösen nagy a felelőssége azoknak a népeknek, amelyeknek kormányai háborús politikát folytatnak. Most, most van itt az ideje, a parancsoló szükségszerűsége a békéért folyó harcnak. Erre figyelmeztetnek azok a hírek is, amelyek a legutolsó napokban a Tajvan-szorosból érkeznek arról, hogy amerikai repülőgép-anyahajók és torpedórombolók bevonásával az Amerikai Egyesült Államok 7. flottájának felvonultatásával a Kínai Népköztársaság partjainál újabb békeellenes manőverek, újabb agresszív készülődések vannak kialakulóban. Határozottan elítéljük és megbélyegezzük az amerikai imperialisták által támogatott Csang Kaj-sekklikk békeellenes merényletét. Üdvözöljük a hatalmas Kínai Népköztársaságot, a béke egyik támaszát. Az amerikai imperialistáknak és bábjaiknak tudnjiok kell, hogy aki a népi Kínára emeli kezét, az egész haladó emberiséggel találja magát szemben. Népünket áthatja a béke gondolata Kedves Barátaink: — A mi népünk, a mi országunk rendkívül kedvező körülmények között fejtheti ki békeakaratát. A magyar nép a béke híve és harcosa, minden tőlünk (Folytatás a 2. oldalon.}